Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-15 / 191. szám
7itág proletárjai, egyesüljelek MACyAR, SZOCIALISTA MUNK.ASPAR.T 0ACS - KISKUN MECVEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára 60 fillér 1964. ALÓ. 15. SZOMBAT ÉRDEMES Gyorsmérleg a megyei ifjúsági építőtáborok eredményeiről Nyár vége a földeken Az erőgépeknek az aratás és a behordás munkáiból való fel- szabadulásával az utóbbi napokban nagyobb lendületet vett a talaj munkák elvégzése a bajai járás közös gazdaságaiban. A szalmalehúzást és kazla- zást, továbbá a trágyakezelést a termelőszövetkezetekben szakmai bizottság ellenőrzi. Fontos ez azért is. hiszen a szakszerűtlen tárgyakezeléssel értékes hatóanyagok mehetnek veszendőbe. A járás szövetkezeti gazdaságaiban 47 ezer holdon kell a nyári talajmunkákat elvégezni. Tessék csak megítélni, kegyetlenség-e, vagy pedig igaza van annak az édesanyának, aki a napokban mesélte a következőket: — Mindennap egy órahosz- szat iskolát játszunk a fiammal, pedig nem nagyon fűlik a foga hozzá. Fogalmaznia kell beszámol róla, hogy mit olvasott és megold tíz számtanpéldát. Most már, hogy visszajött a táborból, aludni sem engedem soká. Mindennap hétkor ki az ágyból-... Voltak a hallgatók közül, akik szörnyűlködtek. Szegény gyerek — mondták — hiszen olyan hamar elrepül a vakáció, mért kell még most is ilyen szigorúan fogni a gyereket. S akkor az édesanya elmondta, milyen nehéz volt tavaly „belerázni” a gyereket a tanulásba. Hónapokon át alig volt egy szabad délutánja, mert kitűnő tanuló létére is a nyáron elfelejtett szinte mindent, s a harmadik osztályban majdnem hogy elölről kellett kezdeni vele az egyszeregyet. Sok szülő csakugyan rosszul értelmezi a vakációt. Az iskolai szünet nem azt jelenti, hogy a gyerek ne foglalkozzon semmivel, s ne legyen egyéb „kötelessége”, mint a játék, pihenés, nyaralás. Eltekintve attól, hogy akár fiút, akár lányt be kell fogni ilyenkor is a házi munkába (már csak a nevelés érdekében is), nem szabad hagyni, hogy elszakadjon teljesen a tanulástól se. És itt még az sem elég, hogy a gyerek csupán olvasson. Tanulnia, rendszeresen ismételnie is kell. Két és fél hónap hosszú idő. Ha ez alatt nem kapja meg az életkorának, felkészültségének megfelelő szellemi táplálékot, ha nem szorítják rá a szülők, hogy időnként átismételje a tanultakat (ha csak nagy vonalakban is), akkor a következő tanév elején szinte leküzdhetetlen nehézségekkel találja magát szemben, amikor a tanulást folytatni kellene, nem pedig elölről kezdeni. Kevesen látják be, de az igazi kegyetlenség az, ha a gyereket a tanév elején ilyen nehéz feladat elé állítják. A pedagógusok a megmondhatói, menyi- nyire visszavetheti az egész osztályt az év elején a nyári kiesés, milyen nehéz dolga van a gyereknek, ha egyszerre kell ismételnie, és ugyanakkor megbirkóznia az új tananyaggal. S még a szülő is rosszabbul jár, ha nyáron nem foglalkozik a gyerekkel legalább egy keveset, mert a tanév elején, ha felelősséget érez iránta, sokkal több dolga akad. Alig két hét választ el bennünket a tanévnyitótól. Ha eddig teljes szabadságot adtunk is gyermekeinknek, erre a viszonylag rövid időre érdemes elővetetni velük újra a könyvet, füzetet, ceruzát, átismételtetni velük a tavaly tanultakat legalább nagy vonalakban. Nem a pedagógusok és nem a szülők, hanem elsősorban a gyerek érdeke ez. ■M. bt Országos elsők a Bács megyeiek Dolgozik a befejező turnus A nyolc Bács-Kiskun megyei ifjúsági építőtáborban augusztus 7-e után megkezdték a munkát az utolsó — sorrendben a negyedik — váltás tagjai. Az első három, egyenként két hetet dolgozó turnus mintegy 4900 résztvevőjének munkája igen sikeres volt. Az eddigi értékelés alapján az élen a tajói Martos Flóra építőtábor fiataljai állnak, a második helyen a kiskunfélegyházi Furák Teréz, a harmadik helyen pedig a bajai Hámán Kató ifjúsági építőtábor tagjai. (A bajai táborban egyébként megyénk közép- iskolás lányai képviseltették magukat.) Jó eredményeket értek el a lakiteleki, az újbögi táborok lakói is, sőt a jelenleg utolsó helyen álló izsáki Kállai Éva leánytábor tagjai is túlteljesítették tervüket. A fiatalok első három váltásánál az összesített, egy főre eső, napi teljesítmény értéke 32,10 forint volt. Az építőtáborok első két turnusának eredményeit már országosan is értékelték. E szerint a megyénkben dolgozó középiskolás lányok ugyancsak sikeresen dolgoztak, hiszen országos viszonylatban az első turnusban az újbögi, a második turnusban pedig a tajói leánytábor végzett az első helyen. A második turnusban az ország állami gazdaságaiban dolgozó KISZ-táborok kivétel nélkül nyereségesek voltak, és 162 355 forint hasznot hoztak. A nyereség több mint felét — 83 154 forintot — megyénk nyolc építőtáborának lányai produkálták. Ez az országos 116,8 százalékos eredménnyel szemben, 125,5 százalékos tervtúlteljesítésnek felel meg. A fenti rangsorok a negyedik turnus eredményei nyomán később természetesen változhatnak, de már most bizonyosra vehető, hogy megyénk építőtáborainak eredményei országos viszonylatban is számottevőek. B. Gy. Az elmúlt hét végéig mintegy 30 ezer hold tarlóhántását es hozzávetőleg 6000 holdon a mélyszántást már befejezték. Most a Kiskőrösi Gépállomás tíz, valamint a járás termelő- szövetkezeteinek 250 erőgépe vesz részt a talajmunkákban, A terület lezárásával a gazdaságokban előreláthatólag augusztus 20-ra elkészülnek, a nyári mélyszántási munkák maradéktalan befejezését pedig szeptember közepére tervezik. Ez a határidő számol az esetleges csapadék okozta gépi munkakieséssel, valamint a burgonya, hagyma és a kender leta- karítása során amazzal egy időben jelentkező szállítási gondokat is figyelembe veszi. A tarló-, illetve másodvetésből 11 ezer hold szerepel a járás tsz-einek terveiben. Az eddig elvégzett 7 ezer hold nem ad okot elégedettségre. Gazdagabb program, főbb módszerek Elkészültek az üzemi kulturális tervek A megyei népművelési csoport útmutatója és az SZMT elnökségének határozata alapján készültek az idén az üzemek az 1964 65-ös népművelési évadra. Ez az első esztendő, amikor Bács-Kiskun megye üzemei és vállalatai egységes elvek és szempontok szerint tervezik a kulturális munkát. Az SZMT elnökségének határozata értelmében az idén minden száz dolgozónál többet foglal-/ koztató üzem szakszervezeti bizottsága köteles kulturális tervet készíteni. Érdeklődésünkre Urbán Pál- né, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának" kultúrfelelőse elmondotta, hogy a megye üzemeinek többsége már beküldte éves tervét. Jelenleg a beérkezett tervek értékelése folyik. Általában megfelelnek az előírt követelményeknek. Az egyik legfontosabb eredmény a korábbi évek gyakorlatához képest az, hogy az üzemek gondoskodtak a kulturális tervek végrehajtásának gazdasági alapjáról is. A szakszervezeti bizottságok természetesen, a következő évadra is elsősorban a vállalatuknál már meghonosodott, hagyományokkal rendelkező népművelési formák továbbfejlesztésére törekednek. Ismét megszervezik a helyileg kedvelt TIT-előadássorozatokat, s ahol munkásakadémiát tartottak, ott megrendezik az akadémia, második évfolyamát. Ezenkívül azonban igen sok új ötlet található a tervekben. A Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepén például zenei szakkört szerveznek, a Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál munkásklub alakul és műszaki szakkör. A ZIM tervében Ki mit tud verseny, a megyei kórház tervében balladaest szerepel. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat tervében a legfontosabb célkitűzés a művészeti cso- pox’tök — énekkar, zenekar, saíniátszé- és tánc csoport — továbbfejlesztése. A Kecskeméti Finommechanikai Vállalatnál az idén először készítettek kulturális tervet, s ebben máris olyan gazdag programot állítottak össze, amelyben a klubdélutánoktól és múzeumlátogatásoktól az országjáró kirándulásokig nagyon sok szép elgondolás található. A legjobbak egyike a Helvéciái Állami Gazdaság kulturális terve. Pontos felmérés előzte meg elkészítését, számba veszi a lehetőségeket és a gazdaság szakemberszükségletét. A körültekintő munkáért elsősorban Du- lity Tibor művelődésiotthon- igazgatót illeti dicséret. Az üzemek kulturális tervében tapasztalható tematikai és módszerbeli gazdagodás mellett azonban találhatók rossz példák is. Néhol felületesen, kevés igénnyel készítették el a terveket. Még nem minden szakszervezeti bizottság ismerte fel, hogy a siker a kulturális munkában is csak alapos előkészítés és lelkiismeretes tervezés eredménye lehet. A tervek többsége azonban jó, s méltán várhatjuk, hogy a következő esztendőben megélénkül az üzemek kulturális élete. A szérűn Már hetek óta csépel Liack István csapata a Kiskőrösi Gépállomás gépével Bocsa község határában. Hajnaltól alkonyaiig „tömik” a dobot, hogy mielőbb zsákba kerüljön a kézi kaszával learatott gabona termése. Első képünkön: P. Szabó Ferenc, a Petőfi Termelőszövetkezet egyik ifjú gazdája mint mázsáló, Csővári Mihály traktoros és Gáspár János, az egyik etető, az új termés minőségét vizsgálgatja. Az alsó képen, a Petőfi Tsz szérűjének teljes panorámája látható. A jól végrehajtott tarióve- téssel, igen jelentős tömegű — főként napraforgó — zöldtrágyát lehet nyerni, amelynek haszna a talajerőpótlás szempontjából nélkülözhetetlen . Meglehetős gondot okoz a járás közös gazdaságainak, hogy a környéken megtermelt gabonák csíraképessége igen kétségessé teszi vetőmagként való felhasználásukat. A nyár eleji száraz, meleg napok következtében a gabonák korábban értek be, ami a szemek megszorulásá- val és mérsékeltebb átlagterméssel járt. Az időjárás, természetesen, nem csak a hozamra, hanem a magvak csíraképességére is károsan hatott. A termelőszövetkezetek csíraképességére is károsan hatott. A termelőszövetkezetek mindegyikében most kerül sor a csírá- zási próbák elvégzésére. (Kovács Imre felvételei.)
