Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Nyári „szabadságon" a Rigolettó és a Míci-mackó — Mennyi duplát ittunk az első fél évben? Növekedett a megyében a zsír, liszt, cukor, csokoládé fogyasztása Mit mutat a FŰSZERT statisztikája? 105,4 százalékra teljesítette, amely 259 millió forint kiskereske­delmi vásárlási értéknek fe­lel meg. Vagyis Bács-Kiskun megyében egy-egy család az első fél év­ben átlagosan 1341 forint érté­kű alapvető élelmiszercikkeket vásárolt. (Ez a szám nem tar­talmazza a hús-, tej-, tejter­mék-, sütőipari áru-, italáru- és dohányforgalmat.) Zsírosán főzünk — ez volt az első megállapítás. Míg tavaly január és június között 5784 mázsa zsiradékot vásároltak a megyében, addig 1964. első fe­lében ez a szám 6531 mázsára emelkedett. De megnőtt az ét­olaj fogyasztás is. Az év első napja óta 87 468 liter — 18,2 százalékkal több mint tavaly — fogyott. Nem volt fennakadás az idén sem a lisztellátásban. A keres­kedelem eddig 62 778 mázsa fi­nomlisztet értékesített, 4768 mázsával többet mint a múlt év hasonló időszakában. Rizsből 6089, száraz tésztá­ból 6241, cukorból pedig 50 094 mázsát fogyasztott a megye lakossága. Világszerte rendkívül emaM kedett az utóbbi években a fe­ketekávé-fogyasztás. A legújabb statisztika szerint fél év1 alatt közel egymillió 600 ezer tonna kávét fogyasztott el a Föld la­kossága, ami 266 666 666 667 (tes­sék kiolvasni!) adag duplafeke­tének felel meg. Ebből a meny- nyiségből Bács-Kiskun megyé­ben 513 mázsa fogyott, amely­ből nyolcmillió 550 ezer adag fekete készült, s ez fél év alatt családonként 44 dupla és egy szimpla kávé fogyasztásának fe­lel meg. (Ugye, nem is olyan sok?!) Persze, a statisztika alapján „virtuózkodhatunk” a gyufával is. Nézzük csak: Ebben az év­ben 13 155 000 doboz gyufa ke­rült a háziasszonyok konyha­polcaira, és a dohányosok zse­bébe. Ha azt vesszük, hogy minden skatulyában az előírt 50 szál gyufa van (De hol van az a skatulya?), akkor összesen 657 750 000 gyufaszálat vásárol­tunk az első fél évben. Ha a csecsemőket és az aggastyáno­kat is beleszámítjuk az össz- népességbe, akkor megyénkben egy lakosra 1121 szál, vagyis 21,5 doboz gyufa jut. Ez pedig egy hónap alatt lakosonként 3.7 skatulya gyufafogyasztást je­lent. S ha visszatérünk az ere­deti összgyufaszál-adatra, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy fél év alatt 6,6 mázsa fát éget­tünk el ujjaink között —, ami egyenértékű egy család téli tüze- lőfaszükségletével. De nemcsak lisztből, cukor­ból, zsírból'és kávéból fogyasz­tottunk többet, mint az elmúlt évben, hanem csokoládéból és citromból is. A kedvelt csokik­ból 2099 mázsa — kétszáznegy­vennyolc mázsával több mint tavaly —, citromból pedig 8890 mázsa — ezernégyszázhatvanegy mázsával több mint az elő­ző év első felében fogyott. Nyári „szabadságát” tölti a Rigolettó és a Mici-mackó — tá­jékoztattak a vállalat vezetői. — A kedvelt, szesszel töltött cso­koládékészítmények ugyanis a nagy meleg idején — június és szeptember között — nem ke­rülnek árusításra. Eltűnt az üz­letek polcairól a likőrdrazsé, a sósborszeszes Diána, a konya­kosmeggy, és a szeszesmálna is. Az édességgyárak ezekből a ké­szítményekből is csak szeptem­ber első hetében szállítanak friss árut a nagykereskedelem raktáraiba. S ha a raktáraknál tartunk, el kell mondanunk, hogy őszre már megoldódik a FŰSZERT kecskeméti raktárgondja. Szep­tember 1-én ugyanis átadásra kerül a Kiskőrösi úton az új FÜSZÉRT-telep, amelyet közel tízmillió forintos beruházással építtetett a vállalat. A jelenleg szétszórt lerakatokat ezen az új telepen központosítják. K. M. Utazás — VAKÁCIÓ van. Kisfiámmal kerékpáron járjuk a város nagy határát, mindig ő választja meg az útirányt. Tegnap a ga- lambosi homokvidék volt soron. Ott van a kiskunfélegyházi Mó­ra Ferenc Termelőszövetkezet birodalma is A kellemeset a hasznossal pá­rosítva, betértünk a tsz irodá­jába, hátha akad egy cikkre va­ló téma. A beszélgetés úgy in­Ime, bemutatjuk Miss Susan Holm- qúist dán szépség­királynőt, a Miss Denmark cím jogos viselőjét. Az in­diszkrét fotoriporter abban a pillanatban kapta le az angyali „Miss”-t, amikor semmiképpen nem „angyali” az ábráza­ta. Mi történt? És hol történt? Spanyolországban bonyolították le a „Miss Egyesült Nemzetek” nemzet­közi női szépség- versenyt. A már „leszerepelt” ver­senyzők — mint az idézett Miss Den­mark is — rendkí­vüli izgalommal fi­gyelték a verseny fordulatait és a versenybírák arcát. Nos, a szépségver­senyek bíráinak ar­ca rendszerint igen fegyelmezett. Lé­lekbúvár legyen az a javából, aki ké­pes leolvasni az ar­cukról igazi véle­ményüket. De ami a lél ek b ú v á rok n a k nem igen sikerülhet — rendszerint sike­rül az érdekeltek „intúicióinak”. Miss Denmark is megérezte, hogy az éppen porondra lé­pő egyik konkurren- se esélyesnek lát­szik. Nem csoda, hogy ezzel kapcso­latos érzelmeit aka­rata ellenére kira­katba tette az ar­cán. Ez a „kirakat” érdekes, sőt, elgon­dolkoztató, még bi­zonyos humor sem hiányzik belőle: de semmiképp nem vonzó. Végső fokon a szóban levő Miss végül is győzött. De mi van azok „felszisszenóse” mö­gött, akik nem győztek? Kudarc? Ez pedig „nagy Laj”, mert a jelen­kori nyugati szép­ségversenyek több- ny ire üzleti vállal­kozások. Pénzt fek­tetnek bele a me­nedzserek, a család tagjai és a pénzen kívül még sok egye­bet maguk az érde­keltek is. Hír, dicső­ség, karrier, dol­lárhozam” a ju­talom. Érthető te­hát, hogy a ver­seny izgalmában el­borulnak az an­gyali arcok a — „vér és arany” harcmezején ... F. M. Hogy bőséges volt az idei áruellátás, és jelentősen növe­kedett a választék, ez már az első percekben kiderült, ami­kor érdeklődésünkre Csűri Fe­renc, a Csongrád—Bács-Kiskun megyei Fűszer és Édesség Nagy­kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetője hoz­zákezdett az első fél év alatt megyénkben, fogyasztott élel­miszerféleségek statisztikájának ismertetéséhez. De a forgalom növekedését mutatja az is, hogy a FŰSZÉRT első féléves tervét Sziszegő szépség A tárgyalóteremből: Két család „háborúja“ KÖZVETLEN szomszédok Ágasegyháza határában idős Farkas József és idős Farkas Zoltán. A két testvér lakását mindössze egy léckerítés vá­lasztja el egymástól. A közel­ség azonban nem a megbecsü­lést, testvéri szerétetet váltotta ki belőlük, hanem egyre szítot­ta és nemrégiben magasra lob- bantotta a gyűlölködés, a va­gyonhoz való értelmetlen ra­gaszkodás tüzét. Hozzájárult ehhez az is, hogy a Farkas-test­vérek igen kötekedő, erőszakos emberek. Különösen a 44 éves Farkas József, aki eddig tizen­hét esetben volt büntetve kü­lönböző erőszakos bűncselekmé­nyekért. A tettlegességig fajuló szó­váltások eredetét még 1960-ban kell keresnünk. Ebben az év­ben ugyanis Farkas Zoltán be­lépett az ottani termelőszövet­kezetbe. Testvére, József, kifo­gásolta ezt a lépését, s emiatt állandó súrlódások, veszekedé­sek voltak közöttük. Farkas Jó­zsef, aki még ma is egyénileg gazdálkodik, féltette a földet, amit öccse a tsz-be vitt. Harag­ja azonban nemcsak a tsz-tag- gá lett testvér ellen fordult, hasonló gyűlölettel viseltetett a szintén Ágasegyháza egyik ta­nyájában lakó Bertus család iránt is, akikkel rokonságban volt. A gyűlöletet itt is az vál­totta ki, hogy Bertusék terme­lőszövetkezetben, állami gazda­ságban dolgoztak. AZ ESET, ami miatt két csa­lád tagjai a vádlottak padjára kerültek, a múlt év április 13-án játszódott le a Farkas-testvérek tanyája előtt, ahol ezúttal az említett mindhárom család ta­lálkozott. Mivel kölcsönösen haragudtak, szidalmakat, átko­kat szórtak egymás fejére. Ber­tus József, Bertus János és Ber­tus Imre káromkodásaira fej­szével, baltával és ásóval fel­szerelve rontott ki a tanyából idős Farkas József és élettársa Antal Erzsébet —, akitől for­mailag csak azért vált ei, hogy a földet ne kelljen egy névre íratniuk —, valamint fia, ifjú Farkas József. A támadókat meglátva a három fiatalember akáckarókat tépett le a kerítés­ről. Ugyancsak ezt tette a köz­ben oda érkező ifjú Farkas Zoltán is, ő azonban nem jut­hatott sokra, mert idős Farkas József, a nála levő baltával fej­be vágta. Az ütéstől a szeren­csétlen ember eszméletét veszt­ve zuhant a földre. Ezzel azon­ban az általános verekedés még nem ért véget. Antal Erzsébet — aki fejszével hadonászott a társaságban — odament a föl­dön fekvő emberhez és ugyan­csak a fejére ütött a kisbabá­val. IDŐS FARKAS Zoltán akkor szaladt ki a tanyából, amikor testvére a baltával leütötte fiát. A dühtől szinte elvakultan ve­tette magát a verekedésbe, azonban mielőtt valakit is meg­üthetett volna, őt vágták fej­be, majd megszúrták. A két sé­rültön kívül a többi öt ember hevesen folytatta az ütlegelése­ket és kölcsönösen sérülést okoztak egymáson. A rokoni „háborúnak” az lett a vége, hogy a kezdeményezők és a megrögzött bűnöző idős Farkas József a vádlottak padjára ke­rültek. A kecskeméti megyei bíróság dr. KI inger büntetőtanácsa a fiatalember életére törő idős Farkas Józsefet emberölés bűn­tettének kísérlete miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte és öt­évi időtartamra eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Farkast a tárgyaláson előzetes letartózta­tásba helyezte a bíróság. A bűnügyben szereplő többi vád­lottat négy hónaptól nyolc hó­napig terjedő szabadságvesztés­re ítélte 'a büntetőtanács. RITKASÁG, sőt a bíróságok gyakorlatában, de a mindenna­pi életben is egyre kevesebb lesz az olyan eset, mint a Far­kas és a Bertus családok vi­szálykodása. Ritkaság azért, mert ma már nem a vagyon, hanem a végzett munka jelenti az ember értékét. Idős Farkas József nem vette észre, hogy közel húsz év telt el azóta, ami­kor csak a föld, a ház — a va­gyon adott rangot. Ügy gondol­juk mostani, súlyos büntetése ráébreszti erre. Tanulság lesz a büntetés a többieknek is, hogy a gyűlölködés megmérgezi és tragédiába sodorja az ember életét, G. S. Az Ö6 százalék Mátyás Ferenc írja Költők és parasztok című könyvében, ahol külön fejezetet szentel — Tiborc utódai az aranyhomo­kon címmel — a mi megyénk­nek is: „Bács megye lakossá­gának ma is 5 százaléka írás- tudatlan, s közöttük 3197 em­ber negyven éven aluli. A ta­nyavilág ma is a maradisag góca, itt kell segíteni a kultúra apostolainak.” Arról jutott ez eszembe, hogy olvasom, panaszkodik a Duna- vecsei Járási Tanács művelő­désügyi osztálya a vb elé ke­rülő jelentésében: „A munka — ti. az analfabétizmus elleni küz­delem — nagy jelentőségéhez képest nem kielégítő a társa­dalmi összefogás. Az akcióbi- zottságök formálisan megala­kultak, a tevékenységei azonban a pedagógusokra, főleg az is­kolaigazgatókra hárítják. Ebben a munkában csak akkor lesz kellő eredmény, ha a Hazafias Népfront községi szervezetei tényleges szervezők maradnak, tömegeket mozgósítanak, és a nevelőket oktatóként — nem szervezőként — foglalkoztat­ják.” — hangsúlyozza a jelen­tés. Egyébként a járásban a ta­vasszal összeírták az analfa­bétákat, s mintegy ötvenet be is szerveztek az oktatásba. Ed­dig közülük nyolc már le is vizsgázott. Tegyük hozzá, van, ahol még így sem állnak ■— ez azonban ne legyen megnyug­vás a dunavecseieknek, inkább buzdítás a megye más részén élőknek. Mert csak öt százalék az írás- tudatlan, s azóta talán már ennyi sem, de ez is nagy szám, nagyon nagy szám — a mi vi­szonyaink között. S legyen ta­nácsi alkalmazott vagy pedagó­gus — azért ők is többek, mint „oktatók” ez esetben — min­denkire sok feladat hárul még ebben a küzdelemben... T. P. vetőgépen dúlt, hogy bizony abból nem lesz riport. Szerénykedtek, hogy náluk se megy jobban az aratás, mint máshol. 435 hold aratniva- lójukat június 29-én kezdték. Hogy miért ilyen későn? Az ő kecskeméti nagy szemű rozsuk két héttel később érik, mint a másik. 20—23 aratópár vágta le, teljes egészében kézi ka­szával a 275 hold rozsot. Az 50 hold őszi árpájukat kombájn aratta le, a tavalyinál 170 kiló­val többet adott holdanként. Körüljártuk a nagy gazdasá­got. A kom.bájr.szaima bekaz- lazva, az árpa földön már ki­kelt a csalamúdé, a búzát két aratógép vágja. A cukorrépát mutogatni kellene, a húszhol­das tábla kéiszer megkapálva. Hát még a 45 holdas idei" tele­pítésű szőlőjüket! Háromszor permetezték, háromszor ekeka- pázták. Őszre újabb 70 holdat telepítenek, a talajt már meg­forgatták alá. ÉS MÉG azt mondták, nincs náluk ímivaió Egyik helyen a tarlót forgatja a Zetoi húzta eke, az út másik oldalán csala- méd-t vetnek. Kisfiámmal fel­kapaszkodtunk a vetőgépre, megbarátkoztunk Törteli István zetorvezetővel és Patyi Lajos gépkezelővel, együk járjuk be kérésztüi-kasul a tízholdas táb­la;. ESTE LETT, mire hazaértünk. Útközben Laci bevallotta, hogy választott szakmát magának. Ö is zetorvezető lesz. De lehet, hogy vetőgépkezelő. Clyan jó volt a gépen utazni, a kukori­cát egyengetni a vályúban, hogy minden lyukon potyogjon, ne legyen foghíjas a bevetett csalaimádétábla, T. m.

Next

/
Thumbnails
Contents