Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

Világ prolefárja!, egyesüljétek! A MAG-VAR SZ.OOAUSTA /WVWKÄSPÄRX BÄCS-KISKMM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 161. SZÄM Ara 60 filter 1964. JÚLIUS 11, SZOMBAT Csillagászati bemutatók Ismeretterjesztő köny viiete|^^% [ ^ ?jN T*'7cT i Országjáró kirándulások a nyári népművelési programban Az eredményes népművélés egyik legfontosabb feltétele, hogy összefüggő, folyamatos le­gyen. Az elmúlt években a nyár bizonyos mértékben megállást, kiesést jelentett, vagy a legjobb esetben májusban, állítottak össze valami hevenyészett kü­lön programot a művelődési há­zak, otthonok. Az idén a nyári munka már a népművelési éves terv szerves része lett. Zökke­nésmentesen kapcsolódik az őszi- téli munkákhoz. Mit jelent a gyakorlatban ez a folyamatosság? Elsősorban azt, hogy — kevés kivétellel — nem fejeződött be májusban az is­meretterjesztés. A különbség mindössze annyi a téli és nyári ismeretterjesztő munka között, hogy az utóbbi színesebb, kö­tetlenebb, alkalmazkodik az idő­szak sajátosságaihoz. A nyári ismeretterjesztés egyik fontos részét képezik például a szer­vezett tanulmányi kirándulások, országjárások. Tavaly az I. félévben 12 kirándulást, az idén június végén már 26-ot szerveztek a megyében. Az országjárókat szakképzett TIT-vezetők kísérik, akiket az TIT és az IBUSZ képezett ki: Hasznos újítás, hogy a járási­városi tanácsok művelődési osz­tályai a pedagógusok és nép­művelési dolgozók jutalmazási keretét országjáró kirándulások szervezésére fordítják. A bajai járás népművelői 3 napos ti­szántúli túrán, a kiskunfélegy­házi járás népművelői 4 napos észak-magyarországi tapaszta­latcsere-látogatáson vettek részt. De a tsz-ek is kulturális alapjuk jelentős részét fordít­ják tapasztalatcsere jellegű ki­rándulásokra. Az országjárások mellett mind több felé alkalmazzák a kiskun- halasiak által kezdeményezett nyári ismeretterjesztés másik formáját — a szabadtéri elő­adásokat. Kiskunhalason na­gyon sok hallgatója akad ezek­nek a filmvetítésekkel egy- * bekötött szabadtéri ismeret- terjesztő előadásoknak, de a jó példa követésre talált többek között Kalocsán, Solt- vadkerten is. Érdekes és hasznos újdonsá­goknak ígérkeznek a csillagá­szati bemutatók. A TIT megyei szervezetének támogatásával a járási-városi művelődési osztá­lyok rendezik. Ezek a bemuta­tók beilleszkednek a természet- tudományos könyvhét program­jába. A megyei könyvtár ugyan­is ismeretterjesztő könyvhete­ket rendez a megyében. Most rendezték meg a természettu­dományos könyvek hetét, mely­hez segítséget nyújtott a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat is. A sokrétű ismer etter jesztési munkán kívül gondoskodtak a művelődési házak a városok és községek színvonalas szórakoz­tatásáról is. A változatos és tar­talmas programból kiemelkedik Kalocsa, ahol a szabadtéri szín­padon hat nagyszabású előadás bemutatására kerül sor. A megyében sokfelé kötötték le az CRI szórakoztató műso­rait is, de az öntevékeny mű­vészeti csoportok sem szakítot­ták meg munkájukat. Az együt­tesek körműsoruk keretében mutatják be a télen megtanult produkcióit. Így például a ba­jai művelődési ház csoportjai a járás községeibe látogatnak, A nyár nem jelent kiesést az ízléstfejlesztő munkában sem. Erről vándorkiállítások gondos­kodnak. Jelenleg megyénkben van a Műcsar­nok „Magyar tájak” — cí­mű összeállítása, valamint egy portré- és egy kisplasz­tikái vándorkiállítás anya­ga. De a művelődési házak a mú­zeumokkal karöltve is állítottak össze foto, néprajzi, régészeti és képzőművészeti vándorkiál­lításokat. Először a művelődési házak­ban, majd a tsz-ek ben is be­mutatják a Népművelési Ta­nácsadó film- és szemléltető­eszköz tárának új filmjeiből összeállított műsorokat. Az esz­tétikai nevelést segíti az az újí­tás is, hogy a film és szemlél­tetőeszköztár diafilmjeit szét­osztják a járási művelődési há­zak között. A nyári népművelési munka fontos része a gyermekfoglal­koztatások tartalmassá, szerve­zettebbé tétele. A legtöbb he­lyen sikerült jól megszervezni a gyermekfoglalkoztatásokat, me­lyek főleg a napközi otthonok nyári munkájához nyújtanak segítséget. A művelődési otthonok szí­nes foglalkozásokat — báb- bemutatókat, vetélkedőket, mesedélelőttöket — tarta­nak, másrészt együttműködnék az úttörőtáborokkal. Továbbá be­kapcsolódnak a K ISZ-táborok kulturális programjába is. A művelődési munka tehát nyáron sem szünetel megyénk­ben. Sőt, az idén jobb, szerve­zettebb mint az elmúlt években volt. Máris mutatkozó eredmé­nyei a tervben szereplő célki­tűzéseket lelkesen megvalósító népművelők munkáján kívül annak köszönhetők, hogy a me­gyei tanács művelődési osztálya összefogja, rendszeresen segíti és ellenőrzi a megyében folyó nyári népművelési tevékenysé­get. mi Az ember egyik kedvenc reggeli szórakozása az, hogy meg­hallgatja a rádióban az időjárásjelentést. Ha a prognózis bevá*- lik, mélyen hallgat róla mindenki. Ha azonban nem válik be... Az időjárás alakulásával kapcsolatos érdeklődés kielégítése céljából Balatonfüreden nyilvános meteorológiai jelzőállomást szereltek fel. Ennek az elmés, laikusok által is „használható” ké­szüléknek a segítségével mindenki megtudhatja, milyen idő vár­ható. A készülék nemcsak a pillanatnyi adatokat közli — a me­leg hőfokát, az adott légnyomást stb. — hanem prognózissal is szolgál. Hasznos dolog ez a gépi meteorológus a kirándulóknak, a nagyobb vízi túrára indulóknak. És ha a gép téved? Nos, nem szabad tévednie. A gép azért gép, hogy pontos le­gyen. S ha mégis téved? Hát akkor alkalom nyílik rá, hogy az időjárás alakulásával elégedetlen ember nemcsak az élő meteo­rológusokat — szidja. (MTI Foto.) Kétszázhatvanmillió forint vágóállatból és állati termékeikből Mérlegen az első félévi felvásárlás MILYEN mennyiségben és ér­tékben vettek át árut a fel­vásárló vállalatok az első félév során a közös, valamint a háztáji gazdaságoktól? — Erről érdek­lődtünk Magony Imrétől, a me­gyei tanács vb felvásárlási osz­tályvezetőjétől. — A felvásárlás döntő há­nyadát a vágóállatok és az ál­lati termékek átvétele képezte — mondotta. — Ezekből 260 millió forint értékű forgalmat bonyolítottak le a vállalatok a gazdaságokkal. Ez ötmillió fo­rinttal kevesebb a tervezettnél, a teljesítés tehát mintegy 98 százalékos. Baromfiból nyolc vagonnal, tojásból 11 millió da­rabbal, tejből négyezer hektó­val vettünk át többet az elő­irányzottnál, ez azonban nem el­lensúlyozta teljesen a sertésből 60, a vágómarhából pedig 110 vagonos elmaradást. Így az első féléves felvásárlás mérlege azo­nos szintet mutat a tavalyi ha­sonló időszakéval. Érdekes vi­szont az egyes cikkféleségek megoszlása a közös és a háztáji gazdaságokban. A tojást szinte 90 százalékos, a tejet 50 százalé­kos mértékben a háztájiból vá­sároltuk fel. A baromfi nagyobb hányada azonban már a közös­ből származik. A 44 ezer fel­vásárolt sertésből is csupán két­ezret adtak a háztájiak. Ami a növényi termékek átvételéi il­leti, ez az első fél évben még nem képez jelentős arányt. A tervhez képest csupán 86 szá­Százhatvanöt diák­lány üli körbe az ide- oda nyaldosó, vörös lángnyelveket — A DÍVSZ-induló, melyet a fiatalok énekelnek, messzire elhallatszik az éjszakában. Tábortűz. Búcsúzóra gyűltek össze ezen a csütörtök estén a La- kitelek-szikrai Bagi Ilona önkéntes Ifjú­sági Építőtábor lakói. Letelt a két hét, és a 14 napos szorgos mun­ka után — melyet itt, a H elvéoiai Állami Gazdaság üzemegysé­génél végeztek —, a Nyírségből és a fővá­rosból jött diáklányok visszatérnek otthona­ikba. S míg a tűz szom­szédságában tart a vi­dám műsor, addig is­merkedjünk meg né­hány fiatallal, és ter­mészetesen a tábori élettel. Bizony nehéz volt megszokni a lányok­nak a naponkénti fél négy órai ébresztőt. Lángok az éjszakában Wach Erzsi — aki a Eudapesti Martos Fló­ra Gimnáziumból ér­kezett — saját beval­lása szerint először ébredt ilyen korán. „De megszokja az em­ber” — mondja. Itt ül a kis beszél­gető csoporban Szabó Sándor tanár, aki a nyírségi gyerekeket kí­sérte. S vajon milyen emléket visz haza a pedagógus? „Ez volt az első problémamen­tes táborozásunk. Az állami gazdaság való­ban kifogástalan, jól felszerelt sátortábort épített, ahonnan nem hiányzott még a zuha­nyozó sem. A lányok pedig — amellett, hogy a vállalt munkát be­csű lei tel elvégezték — KISZ-istákhoz mél­tóan viselkedtek a tá­borban és a táboron kívül is.” Hogy miért, ki és mikor nevezte el Ress Gizit, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimná­zium negyedikes tanu­lóját Stefinek, ezt ma­napság már reményte­len kideríteni. Egy vi­szont biztos, még a táborparancsnok, Kukk Sarolta is így mutatta be: Gizi, illetve Stefi, a tábor lelke. Ő ren­dezte a múlt keddi nyitó tábortüzet, a kultúrműsorokat, és az ő sátrából hallatszott esténként a legtovább a lányok kacagása. Tréfamester és brigád­vezető is volt egy sze­mélyben. De brigádja nemcsak a vidámság­ban, hanem a gyü- mölesfaápolásban is vitte a prímet. Pomázi Marika is nyíregyházi. Az ő bri­gádja a szőlőkötözés­nél és sarabolásnál te­vékenykedett. A KISZ II. kongresszus tiszte­letére tett vállalkozá­sukat ők is jelentősen túlteljesítették. „Saj­nos, már letelt a két hét — mondja Marika szomorúan. — Pedig nagyon szeretnék ma­radni. Várom édes­anyám válaszlevelét, amelyben hozzájárulá­sát kértem a további kéthetes ittlétemhez.” Egyre kisebbé vál­nak a tábortűz láng­nyelvei. De a lányok még mesélnek szor­galmasan. Mutatják kezüket. Bizony, az évközben ceruzához, tolihoz szokott diák kezeket alaposan meg­edzette a munka. Búcsúzóul feljegyez­tük Barna Edit tábor­parancsnok helyettes közbevetett mondatát: „A fiatalok átlagosan egyenként napi 29,60 forint értékű munkát végeztek, igy a szikrai tábor 161 százalékra teljesítette a kongresz- szus tiszteletére tett vállalását.” K. M . zalékos teljesítésről adhatunk számot, a MÉK 200 vagonnal kevesebb árut vásárolt fel a tervezettnél. A kiesés zömmel a korai burgonyából és a meggy­ből adódik. — Van-e lehetőség a vágóál­lat átvételében történt lemara­dás felszámolására? — BIZTATÓAK a kilátások. A tavaszi állatszámlálás az elő­ző évihez képest már 14 ezer kocával mutatott ki többet. A fejlődés azóta is tart, bizonyí­ték erre, hogy a második ne­gyedévben 24 százalékkal volt nagyobb a fedeztetett kocák aránya, mint a tavalyi hasonló időszakban. A piaci árak még mindig magasak, s ez, valamint a takarmányból ígérkező jó ter­més is ösztönöz a malacneve­lésre. Ez minden bizonnyal ked­vezően befolyásolja a második féléves, még inkább a jövő évi sertéshizlalást. A vágómarha átvételében természetszerűleg lassúbb a fejlődés, a fő gond egyébként is a tenyésztés szín­vonalának emelése. Azonban, már a jövő évben is lényeges lesz a javulás. — Mi várható a második fél­évben? — AZ ÁLLATFELVÁSÁR­LÁS javulásának lehetőségeiről szóltam. Az éves tervben meg­határozott mennyiség nagyobb fele az esztendő második felé­ben kerül átadásra, s jogosan számítunk olyan felhozatalra, amely a vágóállatokat illetően is módot ad az éves terv tel­jesítésére. Szükségünk van eb­ben a közös és a háztáji gazda­ságok támogatására egyaránt, s reméljük, nem fordul elő olyan eset, mint az első fél évben is* amikor több gazdaság, mint például a bácsalmási Lenin és a garai Kossuth Tsz megyén kívüli piacon értékesítette sül­dőjét. A gabona átvételéből az eddigi tapasztalatok szerint tel­jesítjük a tervet. Kedvező termésre számítunk a zöldség­félékből, a szőlőből és a gyü­mölcsből is — fejezte be nyi-í latkozatát a felvásárlási osztáíy-j vezető.

Next

/
Thumbnails
Contents