Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

Minden nagyobb balatoni üdülőtelepen beváltják a valutát Az idei üdülési szezonban a tavalyinál legalább egyötödével több külföldi vendég keresi fel a Balatont. A külföldi vendé- gek a nyaralásuk költségeire magukkal hozott valutát régeb­ben Budapesten, a Balaton mel­lett pedig csak két helyen vált­hatták be. Az IBUSZ és a helyi idegenforgalmi hivatalok most megszervezték a helyszíni va­lutabeváltást. Ezentúl nemcsak Siófokon és Balatonfüreden, ha­nem a tópart minden nagyobb üdülőtelepén átváltják a valu­tát. Az IBUSZ képviselői a nemzetközi sátortáborokat is felkeresik, hogy ezeknek vendé­ged se veszítsenek időt a pénz­beváltással. (MTI) A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a virágzó ott­hon az jelenti, hogy békés, nyugodt családi lakhely, ki­egyensúlyozott élet. De itt Du- navecsén kettős jelentése van ennek a fogalomnak. Hogy mi­ért? Adjon rá feleletet ez a kis írás ... Hullámhegy és hullámvölgy — Fél évvel ezelőtt bizony kevés pozitívumot tudtam vol­na mondani a dunavecsei Vi­rágzó Termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetének mun­kájáról — kezdte a röpke be­szélgetést Szabó Attila, a duna­vecsei járási KISZ-bizottság titkára. — 1961. óta csak név­legesen volt alapszervezetünk ebben a tsz-ben. A tagok időn­ként összejöttek, és megbeszél­ték, hogy mit kellene csele­kedniük. de a tanácskozások után mégis minden folyt to­vább a régi mederben ... Oláh elvtárs, a pártbizottság egyik munkatársa beszélgeté­sünkbe kapcsolódva még hoz­zátette az elmondottakhoz, hogy fél éve gyökeresen megválto­zott az ifjúsági munka. Űj KISZ-titkárt választottak az alapszervezet élére, aki össze­fogja a huszonhárom fiatalt, s ötletei, elképzelései nyomán életet vitt a KISZ-munkába. „Hullámhegyekből és hul­lámvölgyekből tevődött össze a tsz KISZ-alapszervezetének utóbbi hat éve” — mondták a jelenlevő elvtársak. „Ha aktív fiatal került a KISZ-titkár posztjára, akkor rendszeressé váltak a politikai oktatások, a kulturális előadások. Amikor viszont „rábeszéltek” valakit a ÍÍA]PKÖ35]B]EK Gyerekek az úton A JÖ IDŐ nyeregbe ültette a motorosokat, az autósokat, meg­növekedett a gépjárműforgalom az utakon, különösen a nagyobb városokban. Alig múlik el olyan nap, amelyen ne történne közle­kedési baleset megyénkben, or­szágos viszonylatban pedig bi­zonyára több is esik egy napra. Itt azonban most csak a megye közlekedési helyzetével, ponto­sabban a megyében történt olyan balesetekkel akarunk fog­lalkozni, amelynek gyerekek voltak az áldozatai. Ügy gon­doljuk, hogy még nincs késő fi­gyelmeztetni a szülőket: A nyá­ron, az iskolai szünetben foko­zottabban ügyeljenek a gyere­kekre, hiszen ez az az időszak, amikor leginkább megvan a baleset veszélye. Indokolja ennek a figyelmez­tetésnek a jogosságát az, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskun megyében összesen 42 gyermek­baleset történt a közutakon. Kü­lönösen figyelemre méltó ez, mert a 42 közül mindössze ki­lenc, ami az iskolai év befeje­zése előtt történt. A többi 33 a szünidőre esik, tehát a nyárra. A balesetekről készített megyei statisztika azt is megmutatja, hogy különösen a fiúk azok, akik szabálytalanul közleked­nek, rakoncátlanabbak, mint a lányok, és ezért van az, hogy az előbb említett negyvenkettő­nek a 73,8 százalékát a fiúk, a 26,2 százalékát pedig a lányok balesete teszi ki. Sajnos, az idei év adataiból — ami eddig rendelkezésünkre áll — azt kell megállapítanunk, hogy a tavalyi szomorú statisz­tika az idén növekedett. Amíg 1963. május 31-ig 9, addig 1964 első öt hónapjában 15 gyermek- baleset történt a megyében, amiből egy halállal végződött. Ne legyünk tehát restek rászól­ni az út közepén labdázó gye­rekekre, azokra, akik hárman mennek egy kerékpáron, vagy ott akarnak átosonni az autók és motorok, lovaskocsik árada­tán, ahol a gyalogosátkelésre nincs kijelölt rész. Elsősorban természetesen a szülőkhöz kell figyelmeztető szót szólni, hogy ne engedjék gyermekeiket fel­ügyelet nélkül az utcára. Na­gyon sok olyan hely van nem­csak Kecskeméten, de megyénk más nagyobb városaiban is, ahol teljesen gondtalanul, a já­tékba belefeledkezve szórakoz­hatnak a gyerekek. A MINDENNAPOK gyakor­latából nagyon jól tudjuk, hogy még a felnőtteknek is milyen nagyfokú óvatosságra van szük­ségük ahhoz, hogy elkerüljék a karambolokat, és azzal is tisz­tában vagyunk, hogy sokszor a gondatlanságnak vagy a figyel­metlenségnek milyen minimális foka idéz elő egy életre szóló tragédiát, helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen baleseteket. Még inkább vonatkozik ez a gyere­kekre, akik koruknál fogva nyilvánvalóan nem képesek olyan körültekintésre, meggon- doltságra, mint a felnőttek. Ép­pen ezért kell a szülőknek és azoknak figyelemmel tartani őket, akik a közelükben vannak. Ha a gyermekbalesetekről be­szélünk, feltétlenül szólni kell néhány szót a gépkocsivezetők­höz is. Vezessék gépjárművei­ket az eddiginél is fokozottabb gondossággal. Igaz, hogy az is­kolák, óvodák előtt tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy vi­gyázat, itt gyerekek is lehetnek. Nyáron, amikor nem az iskolá­ban, de a játszótereken, stran­dokon és általában a város min­den területén megtalálhatók a gyerekek, úgy kell közleked­niük a gépjárművezetőknek, mintha ezek a táblák a város minden pontján ott lennének. DE A GYEREKEKRE is vo­natkozik az intő szó: Legyenek óvatosak, körültekintők, és jól válasszák meg azokat a helye­ket, ahol játsszanak. Csak a játszótereken, parkokban ren­dezzenek futballmérkőzéseket, s így biztos, hogy elkerülik a tra­gédiát, és ősszel mindannyian találkozhatnak újra az iskolá­ban. Gál Sándor szervezet irányítására — visz- szafejlődött a KISZ-munka ...” Ilyen előzmények után indul­tam el a Duna-parti töltésen le­vő Virágzó Tsz irodájába. Elő­ször Nagy Lajost, a KISZ-tit- kárt kerestem. — Nagy elvtárs az építőbri­gádban dolgozik ... Egész nap kint van az egyik tanyán — mondta a főkönyvelőnő. — Bartos Margit? (Ö ugyan­is az egyik vezetőségi tag.) — Egyetemi felvételi vizsgán van... — Izsák Margit sincs bent? — Ö a „baromfigyárban” dolgozik. Éppen délelőttös ... Beszélgetés a „baromfigyárban“ Alig egy kilométeres séta a töltésen, és megérkeztem a víz­parton elterülő csirke- és ka­csafarmra. Talán némiképp helytálló is a helyi elnevezés, hogy „baromfigyár”, hiszen ezen a telepen jelenleg 8600 kacsát és 3000 csirkét nevel­nek eladásra és szaporításra. Izsák Margitot keresem ... Középmagas, fejkendős lány lépett hozzám. Mikor elmondtam jövetelem célját, az iroda felé tessékelt. — Három esztendeje dolgo­zom a termelőszövetkezetben. Ekkor kértem felvételem az if- if júsági szövetségbe is ... Ősz óta pedig KISZ-vezetőségi tag vagyok. — Mi volt az utolsó gyűlés témája? — Kovács elvtárs, a szövet­kezet pártalapszervezetének titkára számolt be az aratási előkészületekről és részletesen ismertette a reánk váró fel­adatokat a betakarítás idején. Egyben megbeszéltük a közös kirándulást is ... így utólag el kell monda­nunk, hogy a KlSZ-alapszerve- zet még tavaly ősszel tizenegy hold kukoricás megművelését vállalta. A tsz ezért 1100 forint munkabért fizetett a KISZ- nek, melyet utazásra fordítanak. Azt, hogy az aratás után Eger­be, Aggtelekre, vagy a Bala­tonra utaznak-e. még nem dön­tötték el, viszont a kukorica szépen fejlődik és a pénz is ott pihen a KISZ-kasszában. — Rendszeressé vált nálunk a társadalmi munka. Régebben hosszas rábeszélés után akadt csak néhány fiatal, aki szom­bat—vasárnap hajlandó volt egy-egy órát önkéntesen, fize­tés nélkül dolgozni a közösért. Most pedig elvégeztük a köz­ponti iroda előtti telek parko­sítását, kibányásztuk az elszórt tégladarabokat az egyik tanya pincéjéből. Varázslat vagy boszorkányság? A visszafelé vezető úton, gyaloglás közben van elég idő gondolkozni azon, hogy miképp töltötték meg élettel a Virágzó Termelőszövetkezet KlSZ-szer- vezetének munkáját. A pártbi­PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspá: Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállal! Felelős kiadó: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forit Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065. zottságon rótt feljegyzéseim­ből kiderült, hogy a titkár, Nagy Lajos, négyhetes vezető­képző táborban volt. De, sok fiatal vesz részt ezen a képzé­sen, és visszatérésük után nem minden esetben oldják meg si­keresen a rájuk bízott felada­tokat. Talán a pártalapszervezet se­gített? A jegyzetekből kiderül, hogy Kovács elvtárs valóban sokat foglalkozik az ifjúsági munkával is. Sajnos, vele nem találkoztam, de annyit megtud­tam, hogy a pártalapszervezet életében is visszhangja van a KISZ-fiatalok lelkes munkájá­nak. A harminckét tagú párt- alapszervezetbe a napokban négy KISZ-tagot vettek fel tag­jelöltként ... A központi irodában végre megoldódott a „rejtély”. Sem varázslat, sem boszorkányság nem idézte elő a dunavecsei változásokat. Mindössze a ter­melőszövetkezet tavaly egy munkaegységre 41,30 forintot fizetett és összesen négymillió forintot osztottak ki a dolgozó tagok között. A fiatalok tavalyig átlagjövedelme pedig 13—14 ezer forint volt. Ez volt talán az egyik oka a hirtelen változásnak. Hiszen az anyagi juttatás növekedése sok fiatalt hozott vissza a tsz-be. A másik pedig: Otthont ad­tak a KISZ-alapszervezetnek. Horváth Ernőné, a tsz fő­könyvelője egy modernül be­rendezett, hangulatos szobába vezetett. — Ez a KISZ-helyiség — mu­tatta. — Délutánonként itt ta­lálkoznak fiataljaink... A járási KISZ-bizottság és a termelőszövetkezet hetvenezer forintot fordított a terem rend- behozatalára és könyvszekré­nyen kívül már televízió és vi­lágvevő rádió is található a kis szobában. — A múlt hónapban tsz- nyugdíjas találkozót rendez­tünk ebben a klubban — foly­tatta a főkönyvelőnő. — Az egyik nénikének úgy megtet­szett a szoba, hogy egy maga készített terítővei ajándékozta meg a KISZ-t. Bolega Imre, a klub vezetője pedig saját ké­szítésű fafaragásokkal járult hozzá a terem szebbé tételéhez. így kapott kettős értelmet Dunavecsén a virágzó otthon fogalom. K. M. A „Macskatemető“ A kecskeméti Reiszmann Sán­dor utca 11. számú ház lakói azzal a panasszal fordulták szerkesztőségünkhöz, hogy a ház előtt, közvetlen a járda mellett hagyott nagy halom föld (egy évvel ezelőtt vezették be a vizet az udvarba) ismeretlen egyének jóvoltából valóságos szemétdombbá változott. Üveg­cserepet, piszkos rongyot, meg egyéb hulladékot hordanak rá hetek óta, sőt, a napokban va­laki két kismacska hulláját is oda temette. Kérik az illetéke­seket, mielőbb intézkedjenek, hogy a földhalmot elhordják. Helyszínen vizsgáltuk ki a pa­naszt és megállapítottuk, hogy az jogos. Van azonban valami, amiben nem értünk egyet a ház lakóival: Egy teljes esztendeig hagyták, hogy a föld rakás ott lábatlankodjék a kapujuk előtt. Szemétdomb váljék belőle. — Macskatemető! Miért? Hiszen azóta akár lapátonként is el­hordhatták volna. Senki sem követelte volna rajtuk: Hova lett a föld? Mások is megtették már. Segítettek magukon. De nem a „Magad, uram, ha szol­gád nincsen” ismert közmondás értelmezésében, hanem inkább a saját érdekükben. De mást is láttunk (sőt, hal­lottunk is) a Reiszmann Sándor utcában. Ez azonban inkább az ott tevékenykedő köztisztasági dolgozók nagyobbik gondja. El­mondták, hogy a Bem utca fe­lőli sarkon már jó néhány hó­napja, hogy eldugult a csator­na. Ha esik az eső, a víz néha egészen az 5-ös számú házig felduzzad, hosszan elöntve a járdát, de még az alacsony út­testet is. Nagy üggyel-bajjal tudják csak kisöpörni a vizet a Bem utcára, amely több cen­timéterrel magasabb fekvésű. A legbosszantóbb azonban, hogy vannak az utcában olyan lakók, akik a szennyvizet mégis az eldugult kanálisba „öntik”, de ennek mindig az a vége, hogy bűzös pocsolya válik belőle, te­le mindenféle rothadó szemét- hulladékkal. S hiába figyelmez­tetik őket, nem ér semmit, még annak ellenére sem, hogy leg­utóbb az egyik lakót ezért 80 forint pénzbírsággal sújtották az illetékes hatósági szervek. I1 Természetesen, az volna a leg­helyesebb, ha az eldugult csa­tornát mielőbb kitisztítanák. ________________ Me ddig esik még? A Kecskeméti Állami Áruház előtt leste el fotoriporterunk ezt az esti képet. Vajon meddig esik még?... — ezt kérdi a kí­váncsi tekintet és a kézmozdulat. Sokan és sokfelé kérdezik ezt mostanában. (Tóth Sándor felvétele.) <*y ‘ 1 ••• '; ' . ! VIRÁGZÓ OTTHOM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents