Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

Világ proletárja?, egyesüljétek r XIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JŰLIUS 7, KEDD BETAKARÍTÁS OPW Párthatárosatok nyomán Tőzegből, göngyölegből, szőlobetenümliál többet, permetezőgépből, drótfonatból kevesebbet adott a helyi ipar a mezőgazdaságnak A gyakori esők miatt a kombájnosok nehéz küzdelemmel ta­karítják be a gabonát a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben is. Ál­dozatos munkájuk értékét növeli, hogy kenyerünk és az állatok takarmánya érdekében szorgoskodnak. A gabona beérett, s a szem könnyen veszendőbe pereghet. Minden percet ki kell tehát hasz- nálniok, nem hátráltathatja őket az időjárás sem. A Vörös Csillag Tsz-ben a nehézségek ellenére az összesen 1060-ból 370 holdról három kombájnnal már learatták, elcsépelték a kalászosok — többségében az árpa — termését. Vasútvonalainkon most már új jelzésű tehervagonokat látha­tunk áruval megrakottan gör­dülni. Az új jelzés: OPW (Ops- csij Parka Wagonow, magyarul: Közös Teherkocsi Park). Azt jelenti ez, hogy megvaló­sult a KGST közös vasúti ko­csiparkja. A KGST határozata alapján ugyanis 1964. július 1-én életbe lépett a megállapodás, amelynek alapján hét szocialis­ta országban összesen 92 700 ko­csira festik rá az OPW-jelzést. Az így megjelölt kocsikat ezentúl nem kell nyomban visz- szaküldeni kiindulási helyére. Ezeket a kocsikat a prágai köz­pont tartja nyilván, intézi el­osztásukat. Igen komoly hozzá­járulás ez a hét szocialista or­szág egymás közötti és belföldi forgalmának jobb megszerzé­séhez. Felvételeink Budapest—Rá­kosrendezőn készültek. A Szob —Sturovo vonalon elinduló sze­relvények kocsijaira festik rá az OPW jelzést. (MTI Foto.) sd tsz-közi társulás például 1000 vagon tőzeg helyszínre juttatá­sában nyújtott ily módon segít­séget. Eredményesen teljesítette fél­évi tervét göngyöleget gyártó faiparunk, is. Bár, a Bács-Kis- kun megyei Fatömegcikkipari és Fagyapotgyártó Vállalat ba­jai telepén 750 ezer helyett csak 622 ezer. darab gyümölcsszállító rekeszt készítettek, a Bács-Kis­kun megyei Faipari Vállalat jánoshalmi telepén ezt pótolták és a tervezett 108 ezerrel szem- beh 376 ezer, áru szállítására alkalmas rekeszt gyártottak. A szőlőtelepítésekhez készí­tett betontám-beren dezéseket a Bács-Kiskun megyei Cement­ipari Vállalat bajai. és kalocsai telepe. Egy hold telepítéshez 58 betonoszlopra és 58 betontuskó- ra van szükség. A vállalat ba­jai telepe 86 százalékra telje­sítette féléves tervét, a kalo­csaiak azonban 15 ezer szőlő- oszloppal és 50 ezer betontuskó- val gyártották többet, s ezzel pótolták a bajaiak lemaradását. A nagyarányú szőlő- és gyü­mölcstelepítésekhez igen sok permetező-, s porozógépre van szükség. A Tiszakécskei Perme­tezőgépgyárnak az első fél év­ben 7500 kézi, illetve háti per­metezőgépet kellett volna le­gyártani, ebből azonban csak 6000 darab készült el. Nem a tiszakécskeieken múlott, hogy nem tudtak eleget tenni köte­lességüknek. A Mosonmagyar­óvári Fémműveknél ugyanis megszűntették a permetezőgép­alkatrészek öntését és préselé­sét. Emiatt Tiszakécskén kellett beren­dezni egy színesfém-öntödét, amely három műszakban sem tudta június végéig pótolni az átszervezés okoz­ta kiesést. A gyár dolgozói azonban vál­lalták, hogy július 20-ig leszál­lítják a hiányzó 1500 darab permeitezőgépet. A Bács-Kiskun megyei Fi­nommechanikai Vállalat kis- kunmajsad telepén június vé­géig 172'tonna, gyümölcsösök be­kerítéséhez való drótfonatot kel­lett volna legyártani. Ezzel szemben csak 113 tonna készült el. A tervteljesítést anyaghiány akadályozta, ugyanis későn kapták a gyártáshoz szük­séges horganyzott huzalt, amelyet egyébként külföldről hoznak be. Nyolc fonógép üze­mel három műszakban a kis- kunmajsai telepen. Előfordult azonban, hogy anyaghiány miatt mind a nyolc gép állt. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ameny- nyiben anyaghiány nem lesz a második fél évben pótolják a lemaradást. N, Qj Először a Bács-Kiskun me­gyei Tőzegkitermelő és Talaj­erőgazdálkodási Vállalatot ke­restük fel. Ez a vállalat becsü­lettel helytállt és túlteljesítette első félévi tervét, 85 ezer tonnával szemben 110 ezer tonna tőzeget adott a megye mezőgazdaságának. A megyei pártbizottság idei januári határozata feladatául szabta a helyi iparnak, hogy a mezőgazdaság részéről jelentke­ző igényeket mind nagyobb mértékben kielégítse. Növelje többek között a tőzegtermelést, a telepítésekhez a beton szőlő- támberendezések, drótfonatke­rítések, a gyümölcsszállításhoz a göngyöleg gyártását. Túl va­gyunk az esztendő félidején és érdemes megvizsgálni hogyan teljesítette a megye tanácsi ipa­ra a pártbizottság határozatát az év első felében. Négy Zetor nyolc pótkocsin szállítja a magot a gépektől a kombájnszérűre. Csikós István, a zetorosok egyike, elindulása előtt átveszi a „civelben” gimnazista Hurkai Erzsitől, a kombájn­ellenőrtől a pótkocsi rakományának súlyát feltüntető szállító- jegyet. (Pásztor Zoltán felvételei.) Voltak természetesen, nehézsé­geik is, amelyek azonban nem a tőzegtelepeken folyó termelés­ben, inkább a szállításból adód­tak. A vasúttól ugyanis 700 te­herkocsival kaptak kevesebbet, mint amennyit igényeltek. A termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal kiépített jó kapcsolatuk azonban ezúttal is gyümölcsözőnek bizonyult. A gazdaságok saját szállítóeszkö­zeiket és az AKÖV-től bérelt tehergépkocsikat állították be a tőzegszállításba. A balotaszállá­Gömöri János, a Kecskeméti Gépállomás kombájnosa, állva vezeti az SZK—4-est; nyomában Kecskés Ferenc, a szövetkezet erőgépvezetője halad a tsz saját arató-cséplőjével.

Next

/
Thumbnails
Contents