Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-04 / 155. szám
1964. július 4, szombat 3. oldal Jobb kenyeret a fogyasztó asztalára A Petőfi Népe sütőipari ankét ja Mint arról hírt adtunk, e héten a Petőfi Népe szerkesztősége sütőipari ankétet rendezeti Kecskeméten az Aranyhomok Széli, tanácskozó termében. As értekezlet három és fél órás vitáját lehetetlen egy cikk keretében részletesen ismertetni. Annyit mégis már bevezetőben megemlíthetünk, hogy a tanácskozáson megjelent kecskeméti, kiskunhalasi, bajai, kalocsai sütőipari szakemberek, a malmok, a kereskedelem képviselői őszintén feltárták a kenyér . minőségét rontó hibákat, azok megszüntetésére sok hasznos javaslatot tettek. Másfélszeres fogyasztás Nehéz, áldozatos munkát követel a sütőipar dolgozóitól az, hogy az elmúlt öt évben 40 százalékkal növekedett a lakosság kenyérfogyasztása. Ritka már az a háziasszony, aki otthon süt kenyeret. Ugyanakkor a sütőipar termelési kapacitása szinte változatlan maradt. — Emiatt a kenyér kidolgozására kevesebb idő jut, a tárolás is nehézségekbe ütközik. Széli István, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője ezzel kapcsolatban még elmondta, hogy sajnos, a boltok kenyértároló képessége sem bővült, s ez is többször zavart okoz az ellátásban. A jelenlevők egyöntetűen megállapították, hogy 1980-hoz viszonyítva a kenyér és a péksütemények választéka jelentősen bővült. Nehézségeket okoz azonban- a-tavalyi, rossz termés, következtében a külföldről behozott gabonafajtákból való jó áru előállítása, mert ezek sütési technológiáját még kevésbé ismerik. Kácsor József, a Bajai Sütőipari Vállalat műszaki vezetője elmondta, az utóbbi időben sikerült javítani a minőségen azáltal, hogy a vállalat dolgozói nagyobb gondot fordítanak a sütés technológiájára. Mikor örül a vevő A Kecskeméten forgalomba hozott kenyérről azonban a kereskedelem képviselőinek — s hozzátehetjük, a lakosságnak is — már rosszabb a véleménye. A legtöbb panasz a Klapka utcai sütöde termékeiről hangzott el. Bárány Bálint a Kossuth téri bőit vezetője ezt így fogalmazta meg— Ha nem a Klapka utcaiból, hanem kisebb sütödéből kapjuk a kenyeret, a vevő örül. A kereskedelem képviselői egyébként javasolták, hogy a sütőipar vezesse be a minőségi ellenőrzést és csak megfelelő árut engedjen az üzletekbe szállítani. Szót kértek természetesen a Kecskeméti Sütőipari Vállalat vezetői is. Elmondták, hogy a különböző fajta gabonákból őrölt liszt feldolgozása sok gondot okoz számukra. Kevés a raktárterük is. Az a kérésük, hogy az elszállítani tervezett liszt minőségéről előzetes mintavétellel győződhessenek meg, ezzel lehetővé válna minden esetben a megfelelő sütési technológia kidolgozása. Szóltak arról is, bogy a Klapka utcai sütöde raktára nem elegendő a délutáni és az éjszakai sütések tárolása. Különösen vasárnap, amikor a kettős és hármas ünnepek alkalmával kell úgy összezsúfolni a kenyeret, hogy az már a minőségét is rontja. Megígérték a kereskedelem képviselőinek, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak a boltokba kiszállításra kerülő kenyér minőségének ellenőrzésére. Segít a malomipar Dr. Kuczka Antal, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat képviselője, a Kecskeméti Sütőipari Vállalat vezetőinek kérésére válaszolva elmondta, hogy 80 vagonos raktáruk van a megyeszékhelyen, amelyben a Sütőipari Vállalat egyhavi liszt- rendelését lehet tárolni. Ez elegendő ahhoz, hogy a kért liszt minőségéről 4 héttel előre meggyőződhessenek. A jövőre vonatkozóan Kuczka elvtárs elmondta, hogy az épülő 600 vagonos kecskeméti tárház lényegesen javít majd a lisztellátáson. Ez ugyanis első része lesz egy élelmiszerkombinátnak, amelyben 15 vagonos napi kapacitású malom is helyet kap, s a korszerű üzem már egyöntetű minőségű lisztet tud majd a sütőipar rendelkezésére bocsátani. Igen tanulságos volt Janko- vich Tibamémak, a Kalocsai Sütőipari Vállalat műszaki vezetőjének felszólalása. Nálunk — mondotta — nagyon jó a kapcsolat a malom és a sütőipar között. Nekünk nincs laboratóriumunk, a malomnak van. Nemcsak bogy megengedik a laboratórium használatát, ők maguk is részt vesznek a liszt minőségének megállapításában, a sütés technológiájának kidolgozásában. Igyekszünk betartani a fajlagos lisztfelhasználást, de ha a kenyér minőségének rovására menne, inkább túllépjük. Igaz, hogy esetleg ezért kérdőre von felsőbb szervünk, de inkább ezt vállaljuk, minthogy több tízezer fogyasztó legyen elégedetlen velünk. Épül az új műhelycsarnok A megyei kórház közelében jókora területen formálódik a Víz- és Csatornamű Vállalat új telephelye. Hamarosan befejeződik az új műhelycsarnok építése, s a tervek szerint még ebben az évben megkezdődnek a vállalat központi épületének építési munkálatai is. Képünkön a befejezéshez közeledő műhelycsarnok. Igen fontosnak tartjuk, hogy a béralapgazdálkodáson belül sikerült megoldani, hogy a kemence mellett dolgozó munkások magasabb bért kapjanak, mert sok múlik rajtuk. Ily módon sokan szeretnének a kemencénél dolgozni, akik pedig ebben a munkakörben vannak, vigyáznak arra, hogy megmaradhassanak helyükön. Mindez nagyban elősegíti, hogy jó minőségű kenyér kerüljön ki sütödéinkből. Miért lettek az elsők? Az ankét tanulságait végül Tohay László, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője foglalta össze. — Ezt a tanácskozást azért hívtuk össze, hogy a jövőben jobb kenyeret tegyünk a fogyasztók asztalára. Ennek érdekében a sütőiparnak, a malomnak és a kereskedelemnek ösz- sze kell fognia. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat gazdasági mutatói voltak az elmúlt évben a legjobbak, mégis a kalocsaiaknak ítélték a megyei pártbizottság vándorzászlaját, mert a lakosság az ő termékeikkel volt a legjobban megelégedve. Ezután bejelentette, hogy a Klapka utcai sütöde rövidesen korszerű laboratóriumot kap, kenyértároló raktárának bővítési lehetőségeit pedig megvizsgálják. Az ankét befejezése előtt a Kecskeméti Sütőipari Vállalat kenyérsütésben minőségi versenyre hívta a kalocsaiakat, amit azok el is fogadtak. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat pedig egyes boltok kenyértároló helyiségeinek bővítésére, korszerűsítésére tett ígéretet. Nagy Ottó Több mint félezer holdról takarították le a gabonát a lászló- falvi Üj Élet Tsz-ben, ahol megyénkben — miként annak idején beszámoltunk róla — először fogtak hozzá az aratáshoz. A gépeken kívül hatvan aratópár is serénykedik a földeken, s így, ha az időjárás engedi, a jövő hét végére befejezik a nagy munkát. Felvételünk előterében Ö. Kovács József brigád vezető elégedetten szemlélgeti a kalászból kimorzsolt búzaszemeket. Régen volt ilyen jó termés a község határában. Százharmincán utaznak Júliusban külföldre Ebben a hónapban több mint i.SC-an vesznek részt megyénkből az IBUSZ által szervezett külföldi utazásokon. Július 6-án ötnapos. pedagógusokból álló túra indul a Magas-Tátrába, a nőtanács szervezésében július 4-én repülővel mennek kirándulók Moszkvába, 12-én Kun- szentmiklósról 44 fő megy cseh —lengyel körútra, 23-án pedig az MSZBT szervezésében 30-an utaznak a Szovjetunióba. A gazdagodás alapja A balotaszállási termelőszövetkezetek már a megalakulásuk első évében hozzáfogtak a tsz-közi telepítéshez. S íme, közös erőfeszítéseik eddigi eredménye: 430 hold nagyüzemi szőlő és 60 hold gyümölcsös. E nagyszerű munka elvégzőinek érdemét méltóképpen szinte ki sem lehet fejezni. De még nem tettek pontot a telepítés végére. Hétsxázötven hold áj telepítés Pár hete vagy 50 lánctalpas talajsimító gép érkezett a Tiszántúlról. Több közülük még a tompái országút mellett táborozik várva, hogy a Kossuth Tsz területéről — az idei nyáron utoljára — learassák a rozsot. Ősszel és tavasszal ugyanis 400 holdon szőlőt, 250-en gyümölcsöst létesítenek — sorolja Vízkeleti Sándor, a községi tanács vb elnöke, aki maga is lelkes hive a telepítésnek. — Az utóbbiból 50 hold őszibarackos lesz. Mindezeket, apró részleteiben is, a legközelebbi ülésén tárgyalja meg a közös létesítmény intéző bizottsága. Tagjai a községi tanács vezetői, mind a négy tsz elnöke, mezőgazdásza és könyvelője. Kéthetenként üléseznek, megbeszélik a közeli és a távolabbi tennivalókat. Legutóbb például az ültetvények munkájának a gépesítéséről volt szó. Van már nyolc traktoruk, s többféle munkagépük. Pótkocsiból és magas nyomású permetezőgépből azonban még jó néhány elkelne. A talajjavító vállalat gépeivel együtt a tavasszal több mint ezer vagon tőzeget ..dolgoztak be” a földbe. S a télen nagy hasznát vették a húsz fogatnak is, amikor a hó tetejére hordták ki a tőzeget. Visstavándorló fiatalok Karnóczi Károly, a Balassi Tsz elnöke, egyúttal az intéző bizottság elnöke is. Ez nem véletlen, hiszen a már meglevő új ültetvények nagyobb részét az ő gazdaságában hozták létre, s mi több, a közös telepítésben és az ültetvények gondozásában is, jobbára ennek a szövetkezetnek a gazdái »esznek részt. Hatvan gazda bevonásával állandó brigádokat szerveitek az új szőlők és gyümölcsösök ápolására. Ám, ha szükséges, akár kétszerannyi ember is munkába állhat. S a gondos ápolásnak már most mutatkozik az eredménye. Tóth Cs. István, a közös vállalkozás ag- ronómusa szerint a tavalyelőtt ősszel telepített 50 hold szőlő; ról az idén már szüretelnek. Nem csoda, ha az állandó munkával járó folyamatos kereseti lehetőség az általános iskolát most végzett fiatalok zömét is itt tartja, sőt, a korábban „elvándoroltak” nagyobb részét is „visszacsalja”. Az idén is már több mint húszán tértek, vissza a községbe. S csak helyeselni lehet a kezdeményezést, hogy elsősorban a fiatalok részére indítanak szakmunkásképző tanfolyamon Lesz-e szó.őfe dolgozó? önkéntelenül felvetődik a kérdés: Mi lesz a járulékos beruházásokkal? — Leginkább egy tsz-közi borszőlő-feldolgozó felelne meg elképzeléseinknek — mondja a tanácselnök. — Csak most még nem tudni, kapunk-e rá nitelt, vagy sem. A létesítmény azért lenne jó, mert boraink, elsősorban az olasz rizling, tájjelle- gét jobban érvényre tudnánk juttatni. Ettől függetlenül a Balassi Tsz központjában máris szemmel látható a készülődés a “érmés tárolására, feldolgozására. Vannak azonban más gondok is: betonoszlopok, szőlőművelő gépek kellenek, a i marabb létesítendő 50 holt őszibarackost is be kell keríteni. Egyébként érdekes mode szüntették meg a vízeUá:.' gondját: A mélyebben részeken vízgyűjtőket árt.’.: amelyekben tetemes men is gű talajvíz gyűlik össze. Fölé- jüíí építették a permetlékeven tornyot, amelynek tartályába géppel nyomatják fel a /izet A balotaszállásiak ossz"" i sa nyilván megtenni majd g\_ möicsét, megteremti gazdagodásuk alapját. H. D. Ahol először kezdték
