Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KIS k. UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 4, SZOMBAT Napirenden: a mezőgazdasági tanulóképzés Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnölcsége A megyei népfrontbizottság elnöksége tegnap Kiskunhala­son a Hazafias Népfront kis­kunhalasi járási elnökségével együttes ülést tartott. A közös tanácskozáson — melyen részt vett Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Nádas Erzsébet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa is — fontos megyepolitikai kér­dés szerepelt napirenden: A mezőgazdasági szakmunkás- és tanulóképzés. Hagy miért éppen Kiskun­halason ültek össze az ebből adódó népfrontfeladatok és eredmények összegezésére? A válasz egyszerű: Megyénkben három évvel ezelőtt a kiskun- halasi járás területén honoso­dott meg elsőnek a jelenlegi szakmunkásképző tanfolyamok „őse”. A szakmunkásképzésben e járás bátran kísérletező nép­frontmozgalma érte el az eddi­gi legjobb eredményeket. Dr. Csetényi Artúr járási népfront elnök beszámolójából kitűnt, hogy a járás községeiben 64 fiatalt vettek fel mezőgazda- sági tanulónak, s 350 felnőttet szerveztek a múlt évben a me­zőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok X—II—III. évfo­lyamára. E tanfolyamok szervezésében nagy szerepük volt a népfront­bizottságoknak. Részük volt ab­ban is, hogy Aratás után Előző nap még lábon állt a gabona, most pedig már a gé­pek után kapcsolt drótköteles szerkezettel húzatják össze a szalmát a tarlón — a Város­földi Állami Gazdaságban. Törteli Lajos és Koncz Lajos zetoros rövidesen ekét kap­csol a gépek után, hogy 35— 40 centi mélyen felszántsák a letakarított területet, r..............• ........ a járás közös gazdaságainak többségében felkarolták a szakmunkásképzést. Közgyűlési határozattal biztosí­tották a tagok részére, hogy minden tanítási óra után 0,1 munkaegységet írjanak jóvá az órán résztvevő hallgatóknak, s hogy a tanfolyam befejezése után szakmájuknak megfelelő beosztást kapjanak. Megélénkült a járásban a me­zőgazdasági technikusképzés is. A múlt évben már 17 kihelye­zett technikumi osztály műkö­dött 890 hallgatóval. Jelentős eredmény, hogy e járásban a kihelyezett technikumi osztá­lyok hallgatóinak 70 százalékát termelőszövetkezeti tagok, me­zőgazdasági munkások közül to­borozták, tehát a tanulók túlnyomó többsé­ge a mezőgazdasági terme­lés fellendítése érdekében tudja majd kamatoztatni tudását. A mezőgazdasági szakmunkás- technikusképzés előtérbe kerü­lése nem véletlen napjainkban. A nagyüzemi szőlősök, gyümöl­csösök telepítésével, az öntözött területek nagyságának emelésé­vel, az állattenyésztés fellendí­tésével mezőgazdasági termelé­sünk további fejlődésének dön­tő feltételévé vált a szakembe­rek számának növelése. 1965 végéig — a felmérések szerint — megyénknek 43 ezer mező- gazdasági szakmunkásra lesz szüksége, s ez év elején mind­össze 6500-an rendelkeztek ez­zel a képesítéssel. Fontos gazdaságpolitikai fel­adat tehát a szakmunkásképzés kiszélesítése, hiszen e nélkül nem tudjuk elérni kitűzött cél­jainkat. E munkában — mint ahogy a kiskunhalasi járási népfrontbizottság elnökének be­számolójából és az azt követő vitából is kitűnt — továbbra is nagy feladatokat vállalnak népfrontbizottságaink. A kis­kunhalasi járásban például ez év őszétől 36 szakmunkásképző tanfolyam megszervezését ter­vezik, összesen kilencszáz hall­gatóval. De a vitából — helye­sen — kiviláglott az is, hogy nemcsak e tanfolyamok szer­vezése fontos, hanem az ezt megelőző felvilágosítás is a ta­nulás, az önképzés fontosságá­nak, céljának megértetése. S bár napjainkban különösen elő­térbe került a szakmunkáskép­zés fellendítése, továbbra sem lehet figyel­men kívül hagyni a szakér­telem gyarapításának többi lehetőségét, s azok felhasználását — többek között a termelőszövetkezeti akadémiákat — a mezőgazda- sági termelés színvonalának nö­velése érdekében. A kiskunhalasi járási nép­frontbizottság beszámolója és az azt követő vita után a két elnökség a népfrontbizottságok művelődéspolitikai munkájáról tanácskozott, majd a délutáni órákban látogatást tettek a Kunfehértói Állami Gazdaság­ban. E. É. Befejeződön az öthónapos pártiskola Az idei oktatási évben két csoportban csaknem 250-en végez­ték el Kecskeméten az öthónapos pártiskolát. Az iskolára öt me­gyéből küldték a pártbizottságok a hallgatókat: alapszervezeti titká­rokat, vezetőségi tagokat, s a munkásmozgalomban régóta jól dolgozó aktivistákat. Az iskolán főképp a mindennapi pártmun­kához szükséges legfontosabb elméleti tudnivalókkal ismerked­tek meg a hallgatók, akiknek többsége már alapfokú végzettség­gel rendelkezett, s innen a legjobbak az esti egyetemen folytat­ják majd tanulmányaikat. Az idei második évfolyam 120 hallgatója februárban érkezett az iskolára, s a tegnap, pénteken megtartott beszámolókon adott számot a tanultakról. A vizsgáztató tanárok véleménye megegye­zett abban, hogy a hallgatók átlagos eredménye kitűnő. Délután 4 órakor tartották a záróünnepélyt. Megnyitót Borsodi Györgyné, az öthónapos pártiskola igazgatóhelyettese mondott, majd Ágoston András igazgató búcsúzott a végzett hallgatóktól. Az ünnepségen megjelent Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak szemleútja A Magyar Tudományos Aka­démia üzemgazdasági osztálya hónapokkal ezelőtt kezdődően megyénk mezőgazdasági üze­meiben a termelés különböző kérdéseit tanulmányozta, ab­ból a célból, hogy elkészítse a megye távlati termelésfejlesz­tési tervét. E nagyszabású munka befe­jezéseképpen az üzemgazda­sági osztály 55 munkatársa — köztük több tudományos mun­katárs — Csete László osztály- vezető kalauzolásával tegnap több mezőgazdasági üzemünk­be ellátogatott, s megszemlél­te a közelmúltban telepített szőlőket, gyümölcsösöket. Izsá­kon az állami gazdaságban és a Mező Imre Tsz-ben, Kiskő­rösön több szakszövetkezetben és a József Attila Tsz-ben, Ré­céién a Kinizsi és az Üj Élet Szakszövetkezetben, majd a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban tekintették meg az újte­lepítésű szőlőket, illetve gyü­mölcsösöket. Szemleútjuk — amelyre Pfenning Gyula me­gyei főkertész kísérte el őket — a Bajai Állami Gazdaság új ültetvényeinek és a vaskúti borkombinát megtekintésével ért véget. Felvásárlási gondok Vontatottan adják át a MÉK-nek a zöldség és gyümölcsféléket a közös gazdaságok Megkértük Percnyi Istvánt, a Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Értékesítő Központjának igazgatóját, hogy tájékoztassa lapunkat a megye zöldség- és gyümölcsfelvásárlásának első félévi eredményeiről. Elmondotta, hogy eddig mint­egy 15 százalékkal kevesebb zöldséget és 30 százalékkal ke­vesebb gyümölcsöt vettek át a termelőktől, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A MÉK a második negyedévi felvásárlá­si tervét csak 85 százalékra tud­ta teljesíteni, holott a terme­lési szerződések alapján több mint száz százalékban van biz­tosítva a terület a szükséglet­nek megfelelő zöldségfélék meg­termeléséhez. A továbbiakban ismertette, hogy sajnos, nemcsak a mennyi­séggel van baj, hanem az áru minőségével is. Éppen ezért a MÉK nem mindig tud az igé­nyeknek megfelelő árut a zöld­ség- és gyümölcsszaküzletjgk rendelkezésére bocsátani. En­nek az az oka, hogy a termelő- szövetkezetek nem fordítanak kellő gondot a zöldségfélék sza­kaszos termesztésére és az áru ütemszerű átadására. Közös gazdaságaink, ahelyett hogy többször is szednek a táb- j Iákon a beérett zöldségféléket, I csak akkor látnak hozzá emun­kéhoz, amikor már égetően szükség van az általános beta­karításra. Ez hátrányt jelent a népgazdaság számára, de nem előnyös a termelőszövetkezetek- j nek sem. Kecskemét üzleteit május 26- tól látja el a MÉK újburgonyá­val. Ezt azonban nem a megye- I székhely homokos talaján (ahol korán érik) termesztették, ha­nem majdnem egy hónapon át ! a kalocsai és a bajai járás kö- töttebb talajú földjeiről volt •énytelen a MÉK szállítani. A kecskeméti szövetkezeti gazda- 1 Ságok csak június 20-án jelent­keztek az első tétel ú.iburgonyá- val. Hasonló a helyzet az ubor­kával és több más zöldségfé­lével is. A tsz-ek még várnak átadásukkal, és feltehetően ak­kor zúdítják majd a MÉK rak­táraiba az árut, amikor már nagy mennyiségű termés jelent­kezik nemcsak megye-, hanem országszerte. A MÉK a felvásárlási terv nem teljesítése miatt az első fél év­ben nem tudott eleget tenni ex portszállítási kötelezettségei­nek sem. A megye városainak ellátása érdekében ugyanis több esetben vissza kellett tartania a külföldre szánt árut. Egyébként a megye lakossá­gának vásárlási igénye rendkí­vül megnövekedett az idén a különböző zöldség- és gyümölcs- félékre, amit az is bizonyít, hogy a MÉK a második negyed­évi kiskereskedelmi tervét 156 százalékra teljesítette, ami még egyetlen esztendőben sem for­dult elő. — A mostani napok a legkri- tikusabbak és legnehezebbek a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás szempontjából — fejezte be tá­jékoztatóját a MÉK igazgatója. — Néhány nap múlva azonban tömegesen megkezdik az ubor­ka, a paradicsom és a paprika szállítását a termelők, s akkor remélhető, hogy nemcsak a me­gye ellátása javul, hanem több zöldség- és gyümölcsfélét lehet exportálni is. Y. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents