Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-31 / 178. szám
Íft64, tfMm M, pénteS 3. ©Ha! ÉPÍTÉS FUTÓSZALAGON A folyamatos építésszervezésről Most, hogy a tíz évvel ezelőtti, első kunszéntmiklósi látogatásom emlékeit idézgetem, a végtelennek tűnő szikes síkság, s a „lelket kirázó” maka- dám út után csekély vigaszt és felüdülést nyújtó, tikkadt, poros utcák képe elevenedik fel előttem. Ma az első, amit megállapíthatok, hogy már az út sem a régi. Simább, kényelmesebb. Két oldalán pedig mintha évszázados álmából ébredt volna fel azóta a vidék. 230 hold szőlő és gyümölcsös Hogy ez nem az emlékezet csalóka játéka csupán, arra több, nemrég hallott hír is figyelmeztet. Köztük az, hogy egyedül, a múlt .évben 230 hold szőlőt, -és gyümölcsöst telepítettek. a község határában a hajdani kiskunok örökösei. A falu utóbbi években megindult gyorsabb fejlődésének legszembeötlőbb jele a korszerű, városias igénnyel berendezett szaküzlethálózat. Ezek közül szinte egyedül a községi vendéglő maradt a „régi” — még sokszoros felújítás után is. A közel nyolcezer lakosú nagyközségnek azonban nem egyetlen büszkesége a szép üzlet- hálózata. A szinte városias igényű fejlődéséről tanúskodik szolgálati lakásokkal egybeépített emeletes gyógyszertára, új mozija, kiépült járdái, kibővített gimnáziuma. Mindezek jelentős részét a községfejlesztési beruházások révén valósították meg, melyhez a helybeli lakosság — dicséretére legyen feljegyezve — évről évre több társadalmi munkával járult hozzá. Míg ugyanis 1959-ben csak 81 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el Kunszentmik- lós fejlesztése, szépítése érdekében a község lakói, a múlt évben a társadalmi munka értéke már meghaladta az 514 ezer forintot — olvastam a végrehajtó bizottság egyik, legutóbbi beszámolójában. Az idei tervek Erről már a helyszínen, a tanács gazdasági csoportjának három nődolgozója — élükön a gazdasági ügyek „főintézőjével” — tájékoztat: — Az 1 millió 847 ezer forintos ez évi községfejlesztési alapból már 1 millió 62 ezer forintot elköltöttünk. Az új piactér — ami még külön szót érdemel később — százezer forintba kerül ebben az évben. A villanyhálózat bővítésére, korszerűsítésére 287 ezer forintot irányoztunk elő. Az idén Kunbábonyba is kivezetjük a villanyt — ehhez külön 182 ezer forintot biztosítunk a „kofából”. A régi piactér parkosítására 70 ezer forintot tartalékoltunk, megrendeltük a tisztasági fürdő tervét, melynek felépítése több éves óhaja a község lakóinak. Ugyancsak most készül — mintegy 150 ezer forintos költséggel — a tanácsi tervezőirodánál a községrendezési terv is. Űj .lázhelyek kisajátítására százezer forintot fordítunk az idén, mert lassan beépülnek a korábbi években kialakított kis családit! áz-telkek ... Ezenkívül az idén tovább fejlődik a vízvezetékhálózat. A Dabasi úton — mint tanácstag — én szervezem hozzá a társadalmi munkát — jegyzi meg a szomszéd asztalnál ülő fiatalasszony. — És a járdaépítést se felejtsük ki — veszi át ismét a szót a gazdasági előadó. — Az idén Ugyanis két utca, a Kis és a Tél utca is új járdát kap . .. Drága huzavona Mindezt kivitelezni, életre hívni természetesen, nem olyan egyszerű, mint ahogy a felsorolásból első hallásra tűnik. — Példa erre a piactér-áthelyezés, melyre az idén „csak” százezer forintot, de összesen 400 ezer forintot szántak a kunszent- miklósiak. Tavaly el is kezdte az építkezést a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat. Az építkezés több mint 50 százalékával már el is készültek, de a munka jóformán a múlt év ősze óta szünetel. A Beruházási Bank szerint ugyanis ez a beruházás már meghaladja azt az értékhatárt, amit a dunavecsei vállalat elvállalhat, ezért új kivitelezőről kell gondoskodni... A már tető alá húzott új vásárcsarnok belsejét és környékét felverte a gaz. De azért érdemes volt megnéznünk. A gazban elült építőanyagok szűk szavú őrétől ugyanis nem közömbös felvilágosítást kaptunk: — Én csak az állandó nappali; őr vagyok. Az éjszakai őrködést1 két nyugdíjas látja el felváltva — egyenként 500 forintért havonta ... — És maga mennyi fizetést' kap? — 800 forintot. Havonta tehát 1800 forintba kerül az immár tíz hónap óta elnéptelenedett építkezés őrzése. Amilyen lassan vajúdik a piac építése, olyan gyorsan alakul át a leendő piactér szomszédságában le\*3 iskolaépület. Ősszel ugyanis itt nyílik meg a külterületen élő gyerekek hét- közis kollégiuma, fürdős, zuhanyozós szállást nyújtva az eddig tanyán élő gyerekeknek. De mint búcsúzóul hallottam, nemcsak a gyerekek, a felnőttek szíve is mindinkább kitárulkozik — a változó feltételek és követelmények hatására — a tanulás, a tudományok iránt. Tavaly már 242 felnőtt járt itt esti iskolára, közülük 149-en középiskolába, öten pedig írni-ol- vasni tanultak ... S végül a változó Kiskun-vidék legfrissebb és örvendetes híre, hogy a mezőgazdasági termelésben is új rekordot állított az idei évben a helyi Kiskunság Tsz. Az eddig tíz mázsánál többet nem adó búzaföldjükön az idén 17,50 mázsás átlagtermést értek el, nagy hozamú búzából! Eszik Éva Közös gazdaságunkban, a szalkszentmártoni Békéért Termelőszövetkezetben, nemsokára befejeződik az aratás. Az ösz- szesen 800 holdon termesztett gabonafélék betakarításának munkája — hogy úgy mondjuk — eléggé „megtáncoltatta” szövetkezetünk vezetőit, gazdáit. A gyakori esők többször fél- beszakittatták a munkát, a rozs annyira megdőlt, hogy csak kézierővel lehetett aratni, s a gépállomási kombájnok egyike elromlott. A napokban kaptunk a Kunszéntmiklósi Gépállomástól egy nagyteljesítményű arató-cséplőt, amely kifogástalanul dolgozik. A gabonafélék betakarításával párhuzamosan egyéb bokros teendőket is el kellett szövetkezeti gazdáinknak végezniük. Derekas helytállásuk eredményeként gyommentesek és jó termést ígértek a kapások, a kukorica, a répa, a mák stb. Másodszor is lekaszálták a lucernát, s jó minőségű szénáját kazalba rakták. AZ ÉLETSZÍNVONAL emelkedése sürgetően követeli, hogy az építőipar többet, gyorsabban, jobban és olcsóbban építsen, mint azelőtt... de hogyan? Egy ideig úgy látszott, hogy az új anyagok (gázszilikát blokk falpanel) megjelenésével megoldódik az összetett probléma. De kiderült, hogy ez még nem elegendő, már csak azért sem, mert az új technológiák bevezetése és a régi módszerekkel való munkaszervezés ellentmondásba került. OI.V AN MÓDSZERT kellett találni, ami az új technológiák figyelembevételével, az adott követelményeknek a legjobban megfelel. Nyilvánvalóvá vált, hogy az újszerű technikai feladatok sikeres megoldása igényli a közgazdaság, a gazdaság- szervezés segítségét is. Az építkezések ütemét kellett folyamatossá tenni. Ebből az elvből, az előzetes kísérletezésből, továbbá külföldi példáknak megfelelő alkalmazásából megszületett az építőipari folyamatos termelés- szervezés. A RÉGI, hagyományos módszerrel az alapozástól a befejezésig az épületeken dolgozó szakmunkások, munkabrigádok — a technológiai sorrendnek megfelelően — minden munkát elvégeztek (alapozás, falazás, vakolás, ajtó-, ablakbehelyezés stb.), miközben állandóan kerülJó ütemben silóznak is. Két nagy gödröt már megtöltöttek takarmánynak valóval, s miután földgyaluval csináltattunk egy 50 méter hosszú, három méter széles harmadikat, ebbe is megkezdték a hordást; körülbelül 15 vagon takarmányt tartósítanak benne. Jószágállományunk számára bőven lesz télen szálas-, silótakarmányunk, s alomnak való szalmánk is. A háztáji gazdaságok állatállományának az ellátásáról is történt gondoskodás. Az állattartó szövetkezeti gazdák egyen • ként 500 négyszögölnyi csala- mádéföldet kaptak, s még részesednek a közösben termesztett takarmányfélékből; ezenkívül pedig többen felesben szénát is kaszáltak. Szövetkezetünk tagságát különös öröm is érte egy rég: tervének a megvalósítása láttán. A vízügyi szervek csatorna ása ■ tésához fogtak hozzá tsz-ünk területén, s e munkát még ebben az évben befejezik. G. Kiss Sándor gették egymást. Munkahelyüket maguk szervezték, az egyes, még el nem készült fázisok befejezését várva sok volt a kieső idő. A folyamatos építésszervezés során a legfontosabb munkafázisokat szakosították. Tíztizenhárom ütemre bontották a több szintes lakóházak építését, így alapozásra, pincetömb-épí- tésre, felmenő falazásra, szerelésre, vakolásra, burkolásra stb. Ezekre a munkafázisokra speciálisan szakosított brigádokat hoztak létre, amelyek állandóan ugyanazt a műveletet végzik, abba begyakorolják magukat, és ez a begyakorlottság termelékenyebb munkát eredményez. A BRIGÁDOK munkája szervezési dokumentációkban rögzített ütemtervek, alapján halad. A dokumentáció, mely a megvalósítandó létesítményekre építési sorrendet állapít meg, beütemezi a falazó, alapozó, szerelő, burkoló, szakipari stb. brigádoknak, hogy hol, mikor, melyik épületben, milyen munkát, milyen létszámmal, mennyi idő alatt kell elvégezniök. A munka még a brigádon belül is szakosítva van. AZ ŰJ SZERVEZÉSNEK óriási előnye, hogy a brigád mindig előre elkészített munkahelyre megy, munkáját más szervezet nem zavarja, teljes munkaidejét közvetlen termeléssel tölti. (Nem kell nádpallóért futni, várni az előző folyamat befejezését, kerülgetni az egyazon időben másfajta munkát végzőket stb.) Ezért, s mivel a begyakorlottság folytán nagyobb termelékenységgel dolgoznak, kevesebb a kieső idő. és az emberek keresete is lényegesen nagyobb. A nagyobb szervezettséggel a gépek kihasználtsága is sokat, javult. Például Tatabányán és Budapesten, az Üllői úti lakótelepen folyamatos építés-szervezés mellett a toronydaru teljesítménye 2—2.35 lakás munkanaponként, míg hagyományos szervezéssel 1,2—1,8 lakás volt. A folyamatos építéstervezéssel egy lakóegységre jutó építési idő 35—38 százalékkal rö- videbb, mint az ugyanazon időben átadott egyéb blokkos épületeknél. A régi, 9—10 hónaoos építési idő így lecsökkent hét és fél hónapra. NEM NEHÉZ kiszámítani, hogy ha már holnap általánossá válhatna ez a módszer és mindenütt alkalmaznák, ahol ennek személyi és tárgyi, feltételei megvannak, akkor több tízezer család esetleg évekkel előbb jutna hozzá a várva várt lakáshoz., * J. T. Kiskunhalas, Lenin tér 5-ös számú ház udvara. Összetorlódott mellékhelyiségek halmaza. Két épület közötti keskeny átjárón vadonatúj Szuper Zetor, ugyancsak új pótkocsival. — Megint gazdagodtunk — mutat nevetve a gépre Kovács Sándor, a Kiskunhalasi Földművesszövetkezet növényvédő csoportjának vezetője. — Bárcsak itt lett volna már a kora tavasszal is. Akkorra ígérték . . . — Legalább nem kellett volna a gépállomásnak napi 400 forintot fizetni a vontató használatáért — teszi hozzá Bordos Lajos, az fmsz igazgatóságának elnöke, r- De az idén már így is könnyebben boldogultíank, mint tavaly. Tavaly bővült a földművesszövetkezetek ténykedése a növényvédelemmel. Akkor még egyáltalán nem rendelkeztek nagyüzemi permetező- géppel, s még a magas nyomású * háti gépeknek sem akadt minden esetben kezelőjük. Az idén már másképp, más körülmények között végezhetik a szórványgyümölcsösök és a házi kertek fáinak védelmi munkáit. A legmodernebb típusú, Rapidtox II 1-es gépből, valamint a lóvontatású motoros permetezőből egyet- egyet kaptak, s így a háti gépek egy részét átadhatták más szövetkezeteknek. Innen, a város központjában levő ház udvaráról indultak és indúlnak permetezni, amikor a szükség úgy kívánja. Márpedig gyakran kívánja, hiszen csupán a város határában több mint 20Q ezer szórványgyümölcsfa, az fmsz körzetébe tartozó öt kijzeli község, Balotaszállás, Zsana, Harkakötöny, Pirtó és Kunfehértó határában pedig ennél is több termőfa található. — Hol volt legeredményesebb a védekezés? — Kunfehértón — feleli gondolkodás nélkül a csoportvezető. — A házi kerteket szinte kivétel nélkül végigpermeteztük. Az ottani községi tanács vb-nek sokat köszönhetünk. Minden szükséges adatot, kimutatást rendelkezésünkre bocsátott. Nyomtatványokat csináltatott, amelyen felhívta a lakosság figyelmét a védekezésre, s háromszor növényvédelmi ankétot rendire ahol Takács Károly, a földművesszövetkezet fő- agronómusa tartott előadást a gazdáknak. A védekezés eredményeit már tükrözi a felvásárlás; a tavalyinál lényegesen kevesebb a férges gyümölcs. A Pirtón szüretelt kajszi 70 százaléka megfelel az export követelményein^1 Még az almát néhányszor permetezni keil. 3 ' - nak benne, hogy ez a munka is meghozza a kívánt eredményt. H. D. I£erekaran helytállnak... á GYÜMÖLCSFÁK
