Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
(Tlfdatimq&k nun ........... n rt«~»«Tr» »Ti i i Az O KISZ tavasszal rendezett *5 cikkek kiállításán sikerrel szerepelt a Kiskőrösi Vegyes Ktsz újdonságai közül mutattunk be néhányat. A külföldi cégek tetszését is elnyerte az összecsukható szobalétra, amelyből idén háromezret exportál a ktsz. A lábak anyaga könnyű cső, az ülőkék és az asztal borítása színes műanyagból készült. A gyermekszobák kedves bútordarabja lesz ez az étkezőasztalka. A ktsz járókészüléke biztonságosabb, mint a mankó. Ha az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyja az újítást, rövidesen a reumás, bénulásos betegek gyógyításának szolgálatába állhat a praktikus készülék. Világ proletárjai, egyesüljelek! XIX, . evf. irr. sz. Ara 60 fillér mi. jül. 30, csütörtök int; iíút m&ny\r:. s Előadás és kiállítás a 20 éves Lengyel Népköztársaságról Ünnepi megemlékezés az Új kollégiumban Eseményekben gazdag barátsági nap Kecskeméten A Hazafias Népfront rendezésében tegnap változatos programú barátsági nap keretében emlékeztek meg Kecskeméten Lengyelország felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az egész napos eseménysorozat a délelőtti órákban a népfrontszéfcházban megrendezett találkozóval vette kezdetét. Itt a párt, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a népfront megyei, városi vezetői és aktivistái előtt Edward Debicki, a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót Lengyelország fejlődéséről. A húsz év előtti nehéz napokra emlékezve Edward Debicki beszélt a háború okozta súlyos károkról, a háború hatmillió lengyel áldozatáról, a romokban heverő Varsóról és a többi városról, a fejletlen iparról, kifosztott mezőgazdaságról. — Akkoriban sokan úgy nyilatkoztak: A lengyel nép száz év alatt- sem tudja újjáépíteni országát. A 20. évforduló alkalom arra, hogy összefoglaljuk eredményeinket, s ezt különösen örömmel tesszük olyan barátok társaságban, akik örülnek sikereinknek. — Amire igazán büszkék vagyunk — mondotta — az a lengyel ipar fejlődése. Hazánk 1939-ig elmaradt iparú, agrárország volt. A felszabadulás óta viszont nemcsak a meglevő iparágak indultak gyors fejlődésnek, hanem sok, nálunk addig ismeretlen iparág is kiépült. Hajógyártásunkkal például már nemcsak a szocialista országok körében, de a világpiacon is elismerést szereztünk. s július 22-re részlegesen üzembe lépett a lodzi petroké- miad üzem, országunk új ipari büszkesége. Sokat fejlődtek fal- vaink is, melyeknek 80 százalékát már villamosítottuk —, mondotta többek között. A rövid ismertető után a hallgatóságé volt a szó. Az elhangzott kérdések, a lengyel felnőttoktatásról, Varsó újjáépítésérőt, a gdanski hajógyár szakemberképzéséről, mind arról vallottak, hogy őszinte érdeklődő közönségre talált Kecskeméten lengyel barátunk. E beszélgetést követően, pontosan déli 12 órakor népes közönség előtt nyitotta meg. ,,A 20 éves Lengyelország” című kiállítást Fehér Sándor, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának elnöke. A délutáni órákban Edward Debicki a város vezetői kíséretében felkereste Kecskemét több nevezetességét, s ellátogatott a tanácsházára is. Délután öt órakor a TIT kecskeméti klubjában a művelődésügyi dolgozók előtt kisfilmek kíséretében ismertette Lengyelország kulturális fejlődésének eredményeit. A jól sikerült barátsági nap kiemelkedő eseménye volt az Űjkollégium dísztermében este hét órakor megtartott megemlékezés, melyen Greiner József, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Greiner József elvtárs a történelmi évfordulóra emlékeztetve beszélt a lengyel nép fel- szabadulása óta elért sikereiről, a mezőgazdasági és ipari termelés eredményeiről. Az ünnepi beszéd vázolta a két évtized eredményeit összegező Lengyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusának fontosabb irányelveit is, melyek a szocializmus építését tűzik ki célul. Greiner elvtárs Lengyelország külpolitikáját jellemezve hangsúlyozta: — Minden nép még ma is döbbenettel emlékezik a háború borzalmaira, köztük a lengyel nép is. Ebből adódik, hogy a lengyel vezetők nemcsak a saját, hanem más népek sorsát is szívükön viselve, nemzetközi méretű kezdeményezéseikkel. javaslataikkal, egész békepolitikájukkal a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek. Beszéde végén a* ünnepi évforduló alkalmából további soksok sikert kívánt —, s vallhatjuk: Nemcsak a résztvevők, hanem a város minden lakója nevében is — a lengyel népnek a szocializmus építéséhez, és a béke megőrzésében. Az ünnepi beszéd után Edyta Wasylevcska, a Varsói Filharmónia tagja adott énekhangversenyt. MAGASABB SZINTEN A megyei pártbizottság július 15-i ülésén — amelyen az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának a megyénk termelőszövetkezetei és alacsonyabb típusú szövetkezetei megerősítésére hozott határozatát vitatták meg — sok szó esett a falusi, a termelőszövetkezeti pártszervezetek tennivalóiról, megnövekedett feladatairól, felelősségéről. Pártunk országos szerve egyébként megállapította, hogy megyénk mezőgazdaságának fejlődésében jelentős szakasz zárult le, amely magában foglalja a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s ezt követően a közös gazdálkodás, az árutermelés, valamint az állami felvásárlás egészséges fejlődését. A siker egyszersmind tükrözi, hogy megyénk mezőgazdaságában helyesen valósítják meg a párt agrárpolitikájának alapvető kérdéseit. Egyfelől tehát pártunk iránymutatásának, másrészt az elvileg meghatározott feladatok megfelelő végrehajtásának köszönhető, hogy magasabb szinten új szakasz kezdődhet a mezőgazdasági termelésben. Az eddigi szakasz eredményességében falvaink pártszervezeteinek, azok tagjainak, a kommunistáknak. jelentős a szerepük. Nyilvánvaló, hogy ez a további előrelépés során sem csökken, hanem — a fejlődés követelményeinek megfelelően — növekszik. E szerepkör hiánytalan betöltése minőségi javulást kíván a falusi pártmunkában. Pontosabban miről van szó? Arról, hogy a községek, tsz-ek pártszervezeteinek ezentúl többet kell törődniök a politikai nevelőmunkával. Eddig ugyanis nagy feladatokat vállaltak és oldottak meg a gazdaság- szervezésben, a szóban levőre pedig számos helyütt kevés idejük, energiájuk maradt. Most azonban már olyan körülmények alakultak ki, amelyek — amellett, hogy megkövetelik — lehetővé teszik a sokrétűbb, mélyrehatóbb, magasabb szintű politikai nevelést. Ennek hiánya eddig is több helyütt megbosszulta magát, mert egy-egy nehezebb termelési feladat megoldására nehezebben lehetett mozgósítani a szövetkezeti gazdákat, ahol viszont nem hanyagolták el a közösségi tudatot formáló nevelőmunkát, ott éppen ellenkezőleg: a tsz-tagok — azért, mert megértették helytállásuk fontosságát — könnyen „csatasorba” álltak a közös gazdaságuk, végeredményben saját maguk erősödését szolgáló teendők elvégzésére. Számos példa bizonyítja, hogy amelyik szövetkezetben . vagy községben évek óta jó a pártmunka, ott évről-évre javultak a gazdasági eredmények is. A kommunista szemléletet kell falvaink, tsz-eink pártszervezeteinek a szövetkezeti gazdák tudatában elplántálniok, fejleszteniök. Azt, hogy ne csak önös érdekeiket nézzék, hanem a népgazdasági szempontokat is vegyék figyelembe. Szocializmust építő társadalmunkban szerves összefüggés van ugyanis a népgazdasági és az egyéni érdekek között. A pártmunkának falun most elsődleges feladata, hogy a pártszervezetek ismertessék az MSZMP Központi Bizottsága titkársága és a megyei pártbizottság határozatát. Ügyelni kell azonban arra, s a következő időkben is a felsőbb pártszervek határozatainak, útmutatásainak ismertetésénél, hogy azt ne amolyan „általában való politizálgatás” kövesse, hanem az országos, megyei, járási politikai állásfoglalás a helyi viszonyokra alkalmazva realizálódjék. Az ilyen jellegű vita, tanácskozás kétségtelenül annak a rengeteg tartaléknak a feltárását eredményezi, ami a községekben, tsz-ekben ott rejlik még a termelés eddig ki nem aknázott lehetőségeiben, de a szövetkezeti gazdák tudatában, szándékában is. E tartalékok pedig jelentős emelői a mező- gazdaság fejlődésének. A pártmunka megjavítása minden községben, termelőszövetkezetben követelmény, de a gyenge tsz-ekben különösen. Miként a megyei pártbizottság határozata leszögezi: . a gyenge szövetkezetek megerősítése a pártalapszervezetek javuló munkáján múlik.” A feladat nagy, alapos felkészülést kíván, amelyhez már most hozzá kell fogniok fa jvaink és termelőszövetkezeteink pártszervezeteinek. T. I. Háromezer-ötszáz ifjúmunkás kapcsolódik a politikai oktatásba A HISZ oktatási, nevelési tevékenységéről tárgyaltak tegnap Kecskeméten Tegnap délelőtt a K IS? Bács-Kiskun megyei Bizottsága kibővített ülést tartott Kecskeméten, a városi művelődési ház nagytermében. A megjelent, mintegy 150 KISZ-titkár és vezetőségi tag részére Szvorény János, a megyei bizottság osztályvezetője tartott tájékoztatót a KISZ 1963—64. évi nevelési tevékenységéről és az 1964—65. évi feladatokról. — A megyében élő mintegy nyolcvanezer fiatal közül harmincezer tagja a KISZ-nek, s további 20 ezer azoknak a száma, akik hatékonyan segítik az ifjúsági szövetség munkáját. Évente átlag hat-hétszáz KlSZ-tagot vesznek fel tagjelöltnek a pártba — kezdte beszámolóját Szvorény elvtárs. A továbbiakban elmondta, hogy a megye üzemeiben hatezer fiatal vesz részt a versenymozgalomban. A szocialista cím elnyeréséért 226 ifjúsági brigád versenyez A mezőgazdaság területén pedig ötszáz munkacsapatban közel tízezer fiatal szorgoskodik. Az 1963—64. oktatási évet értékelve megállapította, hogy megyénkben — az elmúlt évekhez viszonyítva — rendszeresebbé, eredményesebbé vált a KIS2-oktatás. Az üzemekben dolgozó fiataloknak 32 százaléka vett részt a rendszeres politikai oktatásokon. Jó eredménnyel zárultak a tanfolyamok többek között a Bajai Férfifebérnemúgyárban, a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalatnál, a Kiskunfélegyházi és a Kecskeméti Cipőgyárban. Csupán a mezőgazdaságban tevékenykedő fiataloknál okozott még mindig problémát a szakmai és a politikai továbbképzések szervezése. A kulturális szemléről szóivá ismertette, hogy a József Attila olvasómozgalomban járásonként mintegy 1300—1800 fiatal vett részt. Sőt, a bajai járásban ez a szám 2500-ra emelkedett. Minden városban és járási székhelyen tartottak szellemi vetélkedőket és főképp a középfokú oktatási intézményeknél rendszeressé váltak az ifjúsági akadémiák. A legtöbb helyen jól működtek az ifjúsági klubok is. A kiskunhalasi ifjúsági klub például batszázhárom tagot számlál. Ezután Szvorény elvtárs a műkedvelő-művészeti mozgalom eredményeiről táj»' ’te1 la a megjelenteket, majd beszámolt a szemle kulturális pályázatainak tanulságairól. A tanácskozás második felében az 1964—65. évi oktatási és nevelési terv ismertetésére került sor. Mint elmondtek ebben az évben az ifjúsági munka a kongresszusi előkészületek és felszabadulásunk huszadik évfordulójának méltó megünneplése jegyében zajlik, így a munkásifjúság között végzendő felvilágosító munka során az idén 3500 ifjúmunkást kívánnak bevonni szervezett politikai oktatásba. Tovább javítják a termelőszövetkezeti és az iskolai KISZ-alapszervezetek munkáját, fokozottabb segítséget kérnek a helyi pártszervezetektől, alapszervezetektől az ifjúsági élet kialakításához. Az ülés megvitatta az 1964— 1965. évi kulturális szemle előkészületeit is.
