Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-28 / 175. szám
Sxegedi Sxabadtéri Játékok 196J. Hatalmas sikert hozott Honegger és Bartók művének szegedi bemutatója Mintegy ötezer ember ült szombaton este a Dóm előtti hatalmas nézőtér soraiban, amikor az idei évad legizgalmasabb bemutatójára sor került. Egy műsorban mutatták a Szegedi Szabadtéri Játékok egy lépessel tovább lépett és tekintélyes közönség előtt is sikerre vitte a XX. század két remekművét. A „Fából faragott királyfi” mai oratórium” műfaji megjelöléséből kiindulva, úgy vélte, Jeanne d’Arc története minden más alkotásnál inkább ide a Dóm elé kívánkozik. A hu manista mondanivaló találkoA tervezettnél csaknem kétszer több búza az állami felvásárlónak Az apositagi Duna Termelő- szövetkezetben másfél ezer holdon arattak az idén kenyér- és takarmánygabonát. A betakarított termésből a tervezett 22-vel szemben 40 vagon búzát értékesített a tsz a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Ezenkívül, búzaföldadó címén, még 51 vagon kerül átadásra. A betakarítás során egyébként igen jó munkát végeztek Homo Gábor és Benedikti Imre kombájnosok. Az előbbinek több mint 70 vagon termés ara- tása-cséplése a teljesítménye A Johanna a máglyán című oratórium egyik jelenete. be Honegger „Johanna a máglyán” című oratóriumát és Bartók Eéla „Fából faragott királyfi” című balettjét. Az előadás végén felesaittanó hatalmas taps azt bizonyította, hogy HAlPKÖaKEH Alperes — a könnyelműség Nem állapítunk meg újat, ha leírjuk, hogy a házassági bontóperek száma változatlanul magas. Ezzel sokszor és sokan foglalkoztak, mi csupán a fiatalokat érintő összefüggéseiről kívánunk elmondani néhány-szót. A kecskeméti járásbíróságon a válóperes bíró munkájának döntő részét ezek a perek képezik, az esetek nyolcvan százalékában olyan házasságokról kell dönteni, amelyek mindössze két-, hároméves múltra tekinthetnek vissza. A fiatal házasok nyolcvan százalékos aránya nagy, s az okok keresésére késztet: Miért romlik meg ilyen rövid idő alatt a szerelem, milyen emberek azok, akik így élnek, dolgoznak és a végén elválnak? Első, ami felkelti a figyelmet, a szinte feltűnően fiatal kor. A válóperes bíró asztalán levő, frissen érkezett tíz aktából ötben a nők még a tizennyolc évet sem töltötték be, amikor férjhez mentek, tehát a házasság megkötéséhez a gyámhatóság engedélye kellett. Ilyen eset például Cs. I. és K. K. házassága. A lány 17 éves volt, amikor hozzáment a nála 11 évvel idősebb férfihez. Rövidesen ráeszmélt, hogy nem szereti és kétségbeesetten kéri a bíróságot, hogy bontsa fel a törvényes köteléket. T. K. és P. E. sorsa szinte azonos az előbbivel. A lány ebben az esetben is tizenhét éves korában ment hozzá a tíz évvel idősebb T. K.- hoz. Három éve kötöttek házasságot, s most a csalódott férj válóperi keresetet nyújtott be. A kiválasztott esetekben mind az öt lány 17 éves korában ment férjhez. Nem korai ez egy kicsit? Nagyon is az, főleg akkor, ha ehhez még a házasfelek közötti nagy korkülönbség is hozzájárul.Az öt eset kiválasztása és hasonlósága nem a véletlen műve. Csupán a Kecskeméti Városi Tanács gyámhatóságától tavaly 39 fiatalkorú kérte a házasságkötéshez való hozzájárulást. Harmincketten megkapták, két fiú kérelmét pedig elutasították, mert nyilvánvaló volt, hogy elhatározásuk nem eléggé átgondolt. Egyikük például egy hónapja ismerte a nála hét évvel idősebb, elvált asszonyt és feleségül akarta venni. Ebből sem lett volna tartós, jó házasság. Félreértés ne essék, nem a gyámhatóságot hibáztatjuk, hiszen szabályszerűen járt el, amikor a körülmények mérlegelése után az engedélyeket kiadta. De kérdéses, hogy a házasulandók kellően megfontöl- ták-e a dolgot, számoltak-e minden felmerülhető problémával? Aligha. Érzelmileg nem megalapozottak ezek a kötelékek, amit bizonyítanak a válóperes bíró tapasztalatai, melyek szerint a fiatalon kötött és hamarosan felbomlott házasságok erkölcsi okok miatt szenvedtek hajótörést. Több éves gyakorlata során a járásbíró nem találkozott olyan esettel, hogy anyagi nehézségek lettek volna az elhi- degülés rugói. Eredendő hiba, hogy a házasságkötés előtt nem ismerik meg eléggé egymást a fiatalok, néhány rövid és futólagos találkozás után lépnek az anyakönyvvezető elé. Gyakran hiányzik a kölcsönös megértés, az alkalmazkodás képessége is. Ilyen előzmények mellett nem meglepő, ha heves szóváltások következnek, majd a különköltözés. Az ilyen válóperek többségében azonban nemcsak az a probléma, hogy a formálissá merevedett kötelékeket felbontja a bíróság, hanem dönteni kell a gyerek sorsáról is. A felelősségre pedig ebben lenne a legnagyobb szükség! Társadalmunk a fiataloktól is elvárja, hogy elsősorban a saját gyerekük, de az önmaguk sorsáról is nagyfokú felelősséggel döntsenek, és ne a bíróságra bízzák, ami az 6, komoly feladatuk lenne — életük elrendezését. G. s. előadásának sikere elsősorban Eck Imre nevéhez fűződik, aki szakítva a balett hagyományaival, teljesen új eszközökkel, a bartóki mondanivalóhoz igazodva vitte színpadra a művet. A táncművészet mához közelebb álló formanyelvét kutató fiatal együttes lemondott a népmeséi motívumok színességéről, a kedves, naív meséről. Helyette Balázs Béla eredeti szándékát tükrözte a világban helyét kereső, a hamis csillogásokat megvető és egy tiszta, harmonikus társadalomban is hinni tudó XX. századi ember rajzát adták. Ehhez le kellett parancsolniok a színpadról mindent, ami Bartók zenéje és a hallgatóság közé állhatott volna. S arra kellett töreked- niök, hogy a közönséget a mondanivaló lényegének megértése felé közelítsék. Hogy ez részben — legalább a gondolkodásra kényszerítés erejéig — sikerült, az a minden mozdulattal lényegre utaló tánc nyelvnek és az értelmezést segítő hatásos térformáknak köszönhető. A rendkívül fegyelmezett és nagy felkészültségű együttes kitűnő szólistáival (Tóth Sándor, Árva Eszter, Bretus Mária, Stimácz Gabriella, Csifó Ferenc) az élen mindenben a Sándor János vezényletével tolmácsolt bartóki muzsika színeihez igazodva bizonyította, hogy hírnevüket nem valamiféle divatnak, hanem a korszerű mondanivalóhoz korszerű formát kereső elmélyült művészi munkájuknak köszönhetik. Honegger oratóriuma ha lehet még nagyobb sikert aratott és teljes mértékben igazolta Szinetár Miklós rendező elképzelését, aki a mű „úrázása a monumentalitással olyan előadást eredményezett, amely' ben a zene és a látvány a mondanivalót hordozva simult össze, s amelynek hatása alól senki sem vonhatta ki magát. A tizenegy jelenetre tagozódó oratórium szcenírozott formájával már egy évvel a bázeli bemutató után megpróbálkoztak Crleansban, de ennyire komplex élményt nyújtóan még sehol a világon nem vitték közönség elé. Hogy a látvány nagyszerűsége mellett a zenei tolmácsolás is tökéletesen érvényesült, ez elsősorban Henrik Czyz lengyel karmesternek köszönhető, aki fáradtságot nem kímélve, elmélyült munkával féléjszakákon át csiszolta a sokszínű muzsikát. Az énekes szólisták (Mátyás Mária, Réti József, Déry Gabriella, Ivánka Irén, Szalma Ferenc, Góndócs József, Rissay Pál, Vargha Róbert, Várhelyi Endre, Réti Csaba) szinte egymást múlták felül. Horváth Teri pedig ideálisan formálta meg a ballucináló, analfabéta, de küldetésében hívő és megalkuvást nem vállaló parasztlány alakját. Kitűnő partnere volt Szabó Gyula, s a többi prózai szereplő (Kőműves Sándor, Bányász Ilona, Jászai László, Katona András, Károlyi István, Pagonyi Nándor) jól illeszkedett az együttesbe. A hatalmas méretek miatt különleges feladatot kapó Budapesti Kórus Kerecsényi József irányításával nagyszerűen helytállt és ugyanez mondható el a Pécsi Balettről. A felejthetetlen, emlékezetes élmény nem kis mértékben Bakó József díszlettervezőnek köszönhető, aki talán élete legnagyszerűbb színpadképét alkotta meg. HARC öy£A.p£ST eetőSí «épe °épe * ....................* .........etőí i «épe Három deci tej K. P. kecskeméti olvasónk furcsa jelenetnek volt tanúja Tóth Józsefné fűszerkereskedo Fűzfa utcai boltjában. A reggeli nagy forgalomban történt, hogy mezítlábas kisfiú tért be az üzletbe és három deci tejet kért. A tulajdonosnő azonban elküldte a kisfiút azzal, hogy nem ér rá ilyen kis tételekkel bajlódni. Menjen a tejcsárdába, ott jobban ráérnek. Nem egészen ilyen finom hangon mondta, s bárhogyan is, tény az, hogy elutasította a vásárlót. Aprócska történet, talán nem is volna érdemes szóvátenni, ha ehhez hasonló eset nem fordulna elő olykor még az állami boltokban is. „Nem mérünk egy liter és két deci tejet, csak litert, vagy másfél litert.” — „Nem adunk 20 deka, csak fél kiló rizst” — ilyet már e sorok írója is tapasztalt Kecskeméten az egyik élelmiszerüzletben. Nincs kisebb mérőeszköz — mondják a tejnél, csomagolt árunk van — mondják például a rizsnél. Mindkét esetben azonban csak kényelmesség rejtőzik e szavak mögött, hiszen ki hinné el, hogy ne telne a vállalatnak — vagy akár a magánkereskedőnek — kisebb mérőeszközre? S az sem képzelhető el, hogy valamiféle rendelet tiltaná a kisebb meny- nyiségű rizs eladását. S az is érdekes, hogy rendszerint a gyermekek kapnak ehhez hasonló elutasító szavakat, akik nem tudnak érvelni, vagy megjegyzést tenni az ilyesmire és még a panaszkönyvet sem kérik, hiszen talán azt sem tudják mi az. A felnőttekkel — ismét személyes tapasztalat — már csak kisebbfajta „packázások” fordulnak elő, pl. ilyesmi: „Éppen most hozták az árut, várni kell tíz percet” — s ez megesik reggel a csúcsforgalmi időben is, nem tudni milyen jó szervezés következtében. Néha a boltos a hibás, máskor nem. Néha elég volna csak egy kis udvariasság vagy megértés, mint például azzal az édesanyával szemben is, aki munkába sietve gyermekét a bolt előtt hagyta és egy kiflit kért csupán, de a boltos a sor végére parancsolta, mondván: Rendnek kell lenni! S azt hitte humánusan cselekszik. Egy sorban álló édesapának kellett közbeszólnia, hogy megértse a boltos, ezúttal a sorban állók is szívesen átengedik előnyüket — egy másodpercre — a siető édesanyának... Hol tanítják az elemi udvariasság szabályait? Erre nincsen iskola. S nem tudni mit tanult a felnőttek — pontosabban a boltos — viselkedéséből az a kisfiú, akit — mert csupán három deci tejet kért — máshova utasítottak? Szaktudás és szív... — elválaszthatatlan ez a kereskedőszakmában, s van is példa rá, hogy együtt jár a kettő, szerencsére szép számmal. S ahol még nem így van. mi. felnőttek emeljük fel érte a szavunkat — de ne csak levélben, hanem ott a helyszínen és azonnal... (T—1) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Btzottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalj’ Felelős kiadó: Mezei István Igazgat Szerkesztőség: Kecskemét. Városi ranácshá? Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 i Telefon: 17-09 Terjeszti s Magyar Posta. Előfizethető: 8 helyi postahivataloknál és kézbesltőknéL Előfizetési 11’ I hónapra IS forln Báes-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: u-85 Index: 25 065«
