Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

állattenyésztési bemutatók a kiskunhalasi járásban Szegedi Szabadtéri Játékok 1964. A kiállítások városa Augusztus első felében több­felé, mezőgazdasági jellegű be­mutatóra kerül sor a kiskunha­lasi járás termelőszövetkezetei­ben. A zsanai Üj Világ és a ke- lebiai Népfront Tsz-ben az ál­lattenyésztés módszereit ismer­tetik a járás többi közös gazda­ságaiból összesereglő elnökök­nek, agronómusoknak. Az emlí­tett szövetkezetekben ugyanis jó eredménnyel termesztenek takarmánynövényeket a homo­kon, s a lehetőségekhez képest jól alkalmazzák az állattartás korszerű elveit is. A borotai Béke és a csikériai Eúzakalász Tsz-ben a silózással és a téliesí- téssel kapcsolatosan tartanak bemutatóval egybekötött tapasz­talatcserét. Szeszélyes időjárás Európában Szeszélyes az időjárás egész Európában. Franciaországban több helyen vihar söpört végig a földeken, míg máshol a me­leg következtében tűz ütött ki a gabonaföldeken. A tűz főleg a répatermésben okozott nagy károkat Seine-et Manne megyé­ben. Olaszországban hét ember halt meg napszúrásban. Az or­szág többi területén viharok pusztítottak. Nyugat-Németországban erő­sen enyhült a hőhullám. (MTI) Szebb is, jobb is... Solton, a községi tanács szomszédságában lettünk fi­gyelmesek egy építkezésre. Kü­lönösen az keltette fel a fi­gyelmünket, hogy a pincerész­ben is munkálatok folytak, mintha ezt is lakótérnek készí­mészetesen a fentiekben még nincs benne a belső felszerelés, berendezés, ami szintén külön kiadás. Mit jelent ez a község lakossága szempontjából, ma­gyarán szólva megéri-e? Ezt tudakoltuk az fmsz vezetőitől. Az ősszel kerül átadásra a solti új szövetkezeti áruda, amelyet a helyi vegyesipari ktsz épít. (Pásztor Zoltán felvétele.) tenék elő. Nem került sok „nyo­mozásba”, hogy megtudjuk, a Solt—Harta és vidéke Körzeti Fmsz építkezik itt a boltháló­zat fejlesztése céljából. Egy magánlakásnak készülő épületet vásároltak meg „fél­kész” állapotban 320 ezer fo­rintért, s ennek átalakítására, illetve továbbépítésére még rá- költenek 690 ezret, ezáltal egy új áruházat hoznak létre. Ter­Köznapi gondok Várakozás 6 óra! A MÉK kecskeméti új telep­helyén folyik a gyümölcsátvétel. De hogyan? Ügy, hogy— mondjuk —oda­megyünk már reggel 5 órára. Várakozás az utcán igencsak három óra, s odabenn a tele­pen plusz ugyanennyi. Mire is­mét a telepen kívül lehetünk, már 11 óra körül jár az idő, vagy éppen dél van. Az átvétel ugyanis csak két helyen törté­nik. Arra szeretnénk kérni a telep vezetőjét, hogy legalább még két átvevőhelyet állíttasson fel főként azok részére, akik kis kézi kocsin, kerékpáron, vagy éppen gyalogosan, kézben hoz­zák a gyümölcsöt. Bízunk ab­ban, hogy kérésünk meghallga­tásra talál. Szabó Jánosné Kecskemét Készségesen sorolták, hogy a ruházati, textil, a cipő és a já­tékrészleg kerül ezáltal egy helyre, s a pincerészben kap helyet a vasáruda. Nos, mind­ez a községben szétszórtan ed­dig elhelyezett boltok összevo­nását jelenti, s azok helyén újabb — más jellegű — bolto­kat nyithat az fmsz. Így példá­ul a mostani kultúrcikkbolt helyén tejivó létesül stb. Kibő- víthetik az irodájukat is, ami jelenleg igen zsúfolt. Mindezt saját erőforrásból, s kevés be­ruházási hitelből valósítja meg a földművesszövetkezet. T. P. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét: Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő bizottság: 16-38. Kiadóhivatal: Kecskeméti Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint (Szegedi tudósítónktól.) A sok használt jelszó mellé akár ezt is odabiggyeszthetjük. Nem túlozunk ugyanis, ha ki állítások városának nevezzük ezekben a napokban Szege­det. Tegnap délelőttt a szabad­téri játékok megnyitásának napján egymás után nyitották meg kapuikat az érdekesebb­nél érdekesebb kiállítások is. A lakásberendezési, kerámiai kiállítás mellett közönség elé tárták az év legszebb könyveit, és a Horváth Mihály utcában kialakított kiállítási területen bemutatták a legújabb gyü­mölcs- és szőlőművelő mező- gazdasági gépeket. Délelőtt 10 órakor fogadták a sajtó kép­viselőit az országos őszibarack- és borkiállításon. A rendkívül tetszetős bemutatón — amely augusztus 2-ig lesz látható — az ország 43 gazdasága képvi­selte magát. A Békés, Csong- rád, Baranya, Fejér, Pest és Somogy megyei, valamint bu­dapesti kiállítók sorában ott láthattuk a Helvéciái Állami Gazdaság legszebb termékeit is, amely rendkívül ötletes mó­don még egy őszibaradkpálin- ka-szökőkútat is felállított. A borkiállításon az ország 17 pincegazdasága, illetve terme­lőszövetkezete mutatta be leg­szebb termékeit. A bíráló bi­zottság — amelynek elnöke Rohonczá Lajos, az Állami Pincegazdaságok főmérnöke volt — a beküldött 40 bormin­tát alapylvéve az állami gaz­daságok nagydijával, a Helvé­ciái Állami Gazdaság 1961-as évjáratú 12,7 maligánfokos muskotály borát tüntette ki. Ezenkívül az a kecskeméti gaz­daság még egy második és egy harmadik díjat is szerzett mus­kotály, illetve kékfrankos bo­rával az állami szektorok ka­tegóriájában. Bár a szabadtéri játékok megnyitójához stílusosan szin­te egész nap szemerkélt az eső, mégis már az első napon rengetegen keresték fel a -ki­állítási területet, és az itt meg­rendezett ajándékvásárt. Ezen a délelőttön ült össze a szegedi újságíró klubban az országos idegenforgalmi tanács­kozás, és tegnap nyílt meg az I. osztályú Tisza-parti cam­ping is. Az egész városon érződött a játékok megnyitásának ünne­pélyes hangulata. A fővárosi és vidéki kirakatrendezők ver­senyének eredményeként szebb­nél szebb látványt nyújtanak a Kárász utca üzletsorai, ame­lyek nemcsak a Dóm téren bemutatásra kerülő produk­ciókra hívják fel a figyelmet, gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, továbbá poli­tikai, és társadalmi életünk számos képviselője. D r Biczá György, a Szegedi Megyei jo­gú Városi Tanács V. B. elnö­kének megnyitó beszéde után felcsendült Erkel „Hunyadi László” című operájának nyi­tánya, s megkezdődött a Sze­gedi Szabadtéri Játékok idei első előadása. Ma tovább növekszik a Sze­Jelenet az Eck Imre koreográfiájával ma este bemutatásra kerülő Bartók-balettből. Előtérb en a királylány (Árva Eszter) és a Fából faragott királyfi (Tóth Sándor), háttérben a Tündér, aki idegen minden emberitől (Bretus Mária), hanem az ebből az alkalomból cikkeiket is tetszetősen kínál­ják. A középületeken és lakó­házakon mindenütt zászlókat lenget a szél, és az utolsó na­pok rohamának köszönhetően valóban megszépült Szeged arca. Tegnap különben már be­fútták az első különjáratú autóbuszok is és ezekkel, illet­ve a „szabadtéri”-vonatokikal mintegy négyezer vendég érke­zett a városba. Este fél 8 óra­kor került sor a szabadtéri já­tékok ünnepélyes megnyitásá­ra a Dóm téren. A megnyitá­son megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gedre érkező vendégek száma és befut az első hazai, illetve külföldi különvonat is. Az au­tóbuszon érkező vendégeken kívül ugyanis Székesfehérvár­ról és Szabadkáról jönnek kii- lönvonatok a városba. A rna este bemutatásra kerülő Ho­negger oratórium és Bartók- balett mellett sok érdekes ki­egészítő rendezvényt is láthat­nak a város vendégei. Hiszen csupán a labdarúgás „műfajá­ban” olyan csemege kínálko­zik mint a Brno, Ploesti, Sze­ged, Diósgyőr NB I-es csapa­tainak részvételével rendezett Szabadtéri Kupa. A NAGY KÉK ORSZÁGÚTON Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 ? index; 25 665, A vízi Jármű, amelyre a parton vártunk, fehér és kecse­sen karcsú. Mint a motorcsó­nak, bárka vagy jacht közelíti meg a Sugovica partján vesz­teglő csöppnyi dokkhajót. Ve­zetője magas, napbarnított arcú fiatalember, szokatlanul széles védőszemüveggel, máris int fe­lénk: — Húsz percnyi szabad időm van. Jönnek? Egy perc múlva már a négy­személyes szárnyas Volgában ülünk. A pompás gép 77 lóerős motorja felberreg. s máris szántjuk a folyócska vizét. Irány a Duna. A gép az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságé, s a veze­tőjét Huszák Ferencnek hívják. Neki is jó kedve van, pedig ma egész nap a vízen volt, most tért vissza Hartáról, s ha velünk „végez”, még a városban tar­tózkodó cseh turistákat is el kell vinnie egy kis „sétavolgá- zásra”. De hát így megy ez nap­ról napra. Olykor még vasárnap is neki kell vágni a víznek. Pár hónapja van így, amióta az igazgatóság megkapta a gépet. Háromszáznegyvenezer forintba került. Az igazgatóság felügye­lete alá tartozó Duna-szakasz egyébként Dunaföldvártól az or­szághatárig terjed. Ezen kell járnia. Viszi a kiküldött szak­embereket. Milyen célból? Többnyire a partvédelem, a mű­szaki berendezések ellenőrzése végett. Sok esetben a szakaszt is el kell hagynia. Holnap pél­dául Dunaújvárosba indul. Né­hányszor már Pesten is volt a géppel, amely három és fél óra alatt teszi meg ezt az utat. Az utazósebesség 60 kilométer órán­ként. Közben tankolnak is, mert sokat fogyaszt a motor. — örült a gépnek, amikor megkapta? — Újdonság volt. Majdnem tíz éve dolgozom az igazgató­ságnál. Minden vízi járművet vezettem már. Természetesen gépkocsit is vezetek. A szárnyas Volgához hajóvezetői beosztá­som van. Menetlevél nincs, de van hajónapló. A szakasz bejárására kitűnően alkalmas a gép... Már kiértünk a Sugovicából. Szélesen tárul előttünk a víz, a hömpölygő folyam. — Északra fordulunk. Vezetőnk a műszer­falon és a sebességváltón matat. Végre! A gép felemelkedik, megugrik. Repülünk a méltóság- teljes Dunán. Oldalt lenézek: a szárnyak kiemelkednek, szinte átlátni a gép alatt. Simán su­hanunk végig a víz tetején. Hullám nincs. Ezért a horgá­szok sem haragszanak a jár­műre. Megyünk a „nagy kék or­szágúton”, szinte daedalusi má­morral telten. Jobb oldalt elma­rad mellettünk a rakpart. Az egyik nagy francia uszályból most rakják ki a műtrágyát. Majd átsiklunk a vasúti híd alatt. Ha behunyjuk a szemünk, észre sem vesszük, hogy vízen siklunk. Kár, hogy hamar véget ér ez az utazás. Előttünk kis sziget tűnik fel, csupazöld fák­kal* bokrokkal, A Koppány-szi­get. Nyáron kedvenc kiránduló- helye a csónaktulajdonos ba­baiaknak. Tavaszonként persze víz alá kerül. A sziget előtt megfordulunk. Röpül velünk a fehér és karcsú jármű, — egyenest a Sugovica torkolata felé. Csakhogy közben a torkolatot elzárták, egymásba akasztott hordószerű tartályok­kal. Mint óriási kígyó, ide-oda mozog a láncolat. Az egyik vé­gén embert is látni, aki észre­vehetően a munkát irányítja. Kiderül: fenékkotrást végeznek a torkolatban. Szentbe motoros vontatóha­jó közeledik, mögötte három uszállyal. — Kronstadt — betűzi ki piló­tánk a cirill betűket. — Szov­jet hajó. Vasércet visz Dunaúj­városba. — Majd arról beszél, hogy a város felőli parton még húsz évvel ezelőtt is tucatjával álltak és működtek a vízimal­mok. Ma már egy sem látható belőlük. Helyüket elfoglalta az erdő, s a füzek meztelen gyü- kerei kúsznak le a meredek parton a vízbe. ... Mire újból a torkolathoz érünk, már szabad a bejárat. Lelassítunk, „ráülünk.” a vízre, két oldalt integetnek felénk a strandolok. Még néhány perc, és „célba vesszük” a kikötőt. Amióta vízreszálltunk, ra­gyogásából árnyalatnyit sem ve­szített a nyári délután. Mi vi­szont gazdagabbak lettünk egy rövid, de a víz hátán való ro­hanás minden szépségét meg­sejtető utazás élményével. H»jt,yani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents