Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-24 / 172. szám

W. mai ISW. JSlfiis 24, pénfeíc Mindjobban érvényesül a tanácsok gazdasági irányító tevékenysége Együttes ülést tartott a kalocsai járási-városi párt- és a járási tanács végrehajtó bizottsága Kulcskérdés Csütörtökön délelőtt együttes ülésre jöttek össze a kalocsai járási-városi párt-, valamint a járási tanács végrehajtó bizott­ságának tagjai. Az értekezleten részt vett dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb elnöke. Megtár­gyalták a termelőszövetkezetek — különös tekintettel a még gyengén gazdálkodókra — első félévi eredményeit és a hibák kijavításának módozatait. A két végrehajtó bizottság tagjai már előzőleg áttanulmá­nyozták a beszámolót. Ennek összeállítását nagyon alapos munka előzte meg. A járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasá­gi és pénzügyi osztálya, valamint a Magyar Nem­zeti Bank helyi fiókja szak­emberei helyszíni vizsgála­tot tartottak. Ennek alapján készült az előter­jesztés. A járás termelőszövet­kezetéi számottevő eredménye­ket értek el. Sok gond és prob­léma van azonban még, ame­lyek akadályozzák a további elő­rehaladást. A vita során sok szó esett ezekről. Varga Ferenc, a járási­városi pártbizottság titkára el­mondta, hogy több gyenge ter­melőszövetkezetben tavaly nem alkalmaztak tarlóhántást, hanem csupán vetőszántással készítet­ték elő a talajt. Ennek követ­keztében ott, ahol gabona után gabonát vetettek, elgyomosodtak a területek, ami terméscsökke­nést idézett elő. Az idén foko­zottabb gondot kell fordítani, a tarlóhántás elvégzésére. Külön felhívta a termelőszö­vetkezetek figyelmét, hogy már most gondoskodjanak az őszi szükségletnek megfelelő gépek­ről,“ mért a jelenlegiekkel csa­padékos ősz esetén nem tudják a mélyszántást elvégezni. 7 óth Menyhért, a vízgazdál­kodási társulás elnöke bejelen­tette, hogy a korábbi esőzések miatt több gyenge termelőszö­vetkezet, többek között az öreg­csertői Petőfi is felmondta az öntözésre korábban kötött szer­ződést, noha néhány növénynek, így például a szemtermést most képző kukoricának ebben a káni­kulában szüksége volna mesterséges csapadékra. Kőrös Gáspár, a járási-városi pártbizottság első titkára meg­állapította, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága tevékeny­ségének középpontjában mindin­kább a mezőgazdaság irányítása, vagyis a gazdasági szervező munka kerül. Ugyanez tapasz­talható a községekben is. Ez már a helyes szemlélet egyre nagyobb mértékű térhódítását jelenti. Móró László, a Konzerv- és Paprikaipari Vállalat igazgatója hangoztatta, hogy a tarlókba ér­demes uborkát vetni a közös gazdaságoknak, mert az jövedel­mező. A gyárnak szüksége van tarlóuborkára. Javasolta, hogy ahol lehetséges a fűszerpaprikát félkésztermékként adják át a tsz-ek a vállalatnak, mert iiy módon 15—20 százalékkal maga­sabb árat kapnak érte. Kívána­tos, hogy bevételeik növelése végett a gyenge termelőszövet­kezetek minél nagyobb területen termesszenek majd vetőmagpap­rikát. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának határozata alapján a KISZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy az ifjúság fóru­mát, a második KlSZ-kong- resszust ez év decemberében hívja össze. A határozat nyil­vánosságra hozatala után meg­élénkült megyénk KlSZ-alap- szervezeteiben az ifjúsági mun­ka. A kiskunfélegyházi járásban már idáig is jelentős eredmé­nyek születtek a kongresszusi versenymozgalomban, melyben 15 ipari, és 39 mezőgazdasági ifjúsági brigád vesz részt. No- vák Lajossal, a járási KISZ-bi- zottság titkárával két KISZ- alapszervezetnél vizsgáltuk meg > a kongresszusi előkészületeket. Dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke hozzászólásában elisme­rését fejezte ki a járás vezetői­nek, amelyet részben a terme­lőszövetkezetek további megerő­sítéséért, másrészt a gazdálko­dásuk első félévi eredményeinek sokrétű elemzésével végeztek. Jelentős javulás tapasztalható a járása tanács szakapparátusá­nak munkájában. Arra van szükség, hogy a termelőszövetkezetek veze­tői is hasonló szemlélettel, odaadással dolgozzanak. A kalocsai járásban a korábbi évek hibáinak leküzdésében megtették az első lépést. Sikert értek el a gyenge termelőszö­vetkezetek megerősítésében. A mérleghiányok megszüntetését további alapos, szívós munka eredményezi. A vitában elhangzottakra Var­jú Pál, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke vá­laszolt, majd a személyi ügyek tárgyalásával véget ért az együt­tes ülés. Az Alföldi Műanyagfeldolgo­zó Vállalatnál az extruder üzem egyik csoportvezetőjét, Csáki Lászlót kerestük meg, aki egyben a negyvenhárom tagú KISZ-alapszervezet titkára. A kezdet nehéz volt — Bár közel kétszáz fiatalt foglalkoztat gyárunk, mégis cse­kély az ifjúsági szövetség helyi taglétszáma — mondta Csáki elvtárs, miközben a pártiroda felé haladtunk. Tavaly még számos problé­ma nehezítette ebben a gyár­ban az ifjúsági szövetség mun­káját. Az alapszervezet élére ugyanis olyan fiatal került, aki felelőtlenül végezte a KISZ- munkát. A türelmi idő alatt sem vál­tozott a fiatalember, ezért le­váltották. — Persze, azóta már rende­ződtek a dolgok — folytatta Csáki elvtárs. — Bár nincs kultúrtermünk, mégis rendsze­resen rendezünk összejövete­leket. A vállalati ebédlőben már több politikai íanfolyamot, ifjúsági akadémiát, és kultúr­műsort tartottunk. Amellett részt vettünk a tőserdői ifjú­sági találkozón és közösen te­kintettük meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Védnökség az rxjtorKrrv teljesítéséért — A múlt hét péntekén tar­tott KISZ-iaggyűlésen a kong­resszus tiszteletére fiataljaink védnökséget vállaltak a gyár exportkötelezettségének végre­hajtásáért — kapcsolódik a be­szélgetésbe Túri Józsefné, a he­lyi pártalapszervezet titkára. — Ebben a negyedévben közel hatvanezer darab műanyag eső­kabátot kell leszállítanunk szovjet, kelet-német, angol, francia és holland megrende­lésre. A legnagyobb gondot vi­szont az áru csomagolása je- ’enti. A taggyűlés úgy döntött, hogy a KTSZ-tagok társadalmi i munkában becsomagolják a szállítmány egy részé:. — De nemcsak a társadal­mi munkában tevékenykednek — Nem veszel egy szép di­vatzakót? — kérdezte ismerő­söm és mutatta a kabátot. — Adok érte... Adok érte hét vadonatújon reszelt, á 10 centiméter hosszú, viszont hul- ladékanyagbál készült kapu­kulcsot — ajánlottam rövid gondolkodás után, mert a zakó tetszett. A barátom különös pillantás­sal mért végig. — Nem hiszed? — erősí tget­tem szándékomat. — Azt gon­dolod, nem adok érte annyit? Tessék, itt a hét darab kapu­kulcs. — No, most már tűnj el a... megmondom, hova — gorom- báskodott ismerősöm. Hetven forintot nem adnék azokért a vacak kulcsokért, nemhogy ezt az új kabátot, ötszázért vet­tem, csak nekem bő, rád éppen jó lenne. — Hahá! — csaptam le rá. ■— Azt hiszed, nem járnál jól? Nekem többe van a hét kapu­kulcs, mint a te nyavalyás za­kód. — Meséld a nagymamádnak — modortalankodott partne­rem. Éppen ezek a kulcsok ér­nek ötszáz forintot! — ötszázat?! Ember, hol élsz?! Tudod mennyiért Csinál­ta a Kecskeméti Ezermester Ktsz a Bács megyei Lapkiadó Vállalatnak ezt a hét kapukul­a fiatalok, hanem helytállnak a napi termelésben is. A kong­resszusi versenymozgalomban Sinkó Mária pvc-hegesztő 125, Kocsó Piroska műbőrfeldolgozó 1Í9, Kádár Erzsébet pvc-he­gesztő 116, Görög Sándor prés­gépkezelő 116, Varga Júlia pvc-hegesztő 108, és Kiss Ist­ván fröccsöntő 103 százalékra teljesítette tervét. Közösen végzik a feladatokat Az alpári Búzakalász Terme­lőszövetkezet KlSZ-alapszerve- zete sokkal jobban „startolt", mint a műanyaggyáré. Járás- szerte évek óta ebben a község­ben a legjobb az ifjúsági mun- j ka. Az alapszervezet 120 tagot számlál, és egy-egy taggyűlé­sen kicsinek bizonyul a közsé­gi kultúrotthon. — Nálunk a pártszervezet hangolja össze a KISZ, a nép­front, és a nőtanács munkáját. Minden feladatot közösen vég­zünk el — mondta Magyar Im­re alapszervezeti titkár. — A község vízművesítése során adódott társadalmi munkát is együttvállaltuk a társadalmi és tömegszervezetek helyi ak­tivistáival. Közösen végeztük a Főtér parkosítását és az öt­holdas ifjúsági park facsemete­ültetését is . .. A fiatalok külön társadalmi munkát ajánlottak fel a KISZ- kongresszus tiszteletére. Becsü­letükre váljék, hogy a har­mincötezer forint értékű mun­kavállalásukat eddig 80 száza­lékra teljesítették, s mint a tit­kár mondta, a kongresszusig 120 százalékot szeretnének el­érni. Védnökséget vállaltak a le­gelők gyomtalanítása fölött is. Mintegy ötszáz holdas területet tisztítottak meg az értéktelen, táplálékot harácsoló gaznövé­nyektől. * Kongresszusi előkészületek. Szerte a megyében a kongresz- szus jegyében munkaverseny bontakozik a fiatalok között, zajlanak a KISZ-műsorok, a kongresszus tiszteletére vállal társadalmi munkát az ifjúság. K. M. csőt? Győződj meg saját j felfogott szemeddel, olvasd számlát! Aszongya: „7 db kul készítése, hulladékanyagbi átalakítás. Bér: 232,50 Ft. R gie: 160% 372,— Ft. Haszo 8% 48,36 Ft. A számla végös szege: 652,86 Ft.” Na ügyi Hoci a zakót, tied a kulcs. L- tód, még én fizetek rá. — Rémes! — hüledezett b rátom, majd sajátmagát cáfc ta. — De nincs rajta csodá kozni való. — Hogyhogy? — Ögyhogy, aki ezermestt jobban meg kell fizetni, min ha egy szakma mestere cs pán... Miért nem csináltatt tok maszekkal a kulcsokat? — Sajnos, csak utólag v gyünk okosak. Az idős lakatc akivel az apróbb javítások szoktuk végeztetni, 30 forinté készítette volna darabját. Ű( gondoltuk, a ktsz-nek is éln kell, ezért a kulcsokkal hoz. fordultunk. ...Azóta még nagyobb rá] zetéssel, több esetben próba tam elcserélni a kulcsokat, i mikor közöltem az árat, olyc furcsán meresztették rám sz műket az emberek, hogy tan csosnak láttam abbahagyni i üzletet. Június 18-án,i illetve 29-t levélben kérdeztem meg ktsz-t, nem tévesek-e az ös szegek? Mivel választ m most sem kaptam, felhívta telefonon a vasboltot. Érdé lödtem, mibe kerül egy cca cm-es lcapukulcs. — Kettőötvenbe — feli azonnal az alkalmazott. — És egy igen korszet nagyüzemi módszerekkel, mu kások számos csoportjának ös szeműködésével előállított k puzár mennyibe kerül önó nél? — A nálunk kapható legm dernebb biztonsági kapuzár, kulccsal 139 forint. A köze séges fajta — szintén 2 biztc sági kulccsal 32 forint SO fill ... Ezekután megáll az ér lem. A mindennapi életb használatos józan eszünk! képtelenek vagyunk megfej ni, miért kerül 93 forintba Kecskeméti Ezermester Kt. ben, hullád éloanyagb ól áiala tott, egyetlen közönséges kát kulcs?! Mert még ha lopnánk vénzt... (t Htigymaszőnyeg a duHioki nagvréiei Hazánk legjelentősebb f hagymatermő területén, Ke csa vidékén, megkezdték a szernövény betakarítását nagy kiterjedésű hagymaföl ken, amelyeken ősszel hely ték földbe a gerezdeket, naj óta több százan szedik a ki ti minőségű termést. A fokhagymát 'egnagy* területen termesztő Dusi község határában érdekes ványt nyújt a hagymaszü A Munkás-Paraszt Szövet Termelőszövetkezet 103 hol táblájáról már felszedték hagymát, s most a község ne, rétjén fonják, tisztítják az : szonyok a hagymafejeket, több mint 150 vagonnyi mést, amely majdnem bete a rétet. A hagymakoszort állványokon szárítják, a 1 táji termést pedig a hé ereszei alatt tárolják. A sz szédos községekben, Faj szór Foktőn, szintén hagymafüzé tarkítják a házak, illetve a intések oldalait. A felvásárlótelepekre is n érkezett az első fokhagyma! demény, s Bécsbe útnak ii tották az első ex ports zá! mányt is. Kiselőadás as anyagi érdekeltségről Kedves hallgató­im, önök bizonyára sokat foglalkoztak már az anyagi ér­dekeltség kérdései­vel. Anyagi érde­keltségnek azt ne­vezzük, ha egy dol­gozónak 1600 forint az alapbére, ha nem csinál semmit, és 1650-re is felmegy, ha nap nap után megfeszített 8 órai munkával, mara­déktalanul teljesíti a tervét. Ez az 50 forint különbség hivatott sarkallni a dolgo­zót, hogy tervét egyenletes erőfeszí­téssel, munkaidejét és termelő energiá­ját jól kihasználva, havonként teljesít­se. Mert ha nem teszi ezt, akkor nem kapja meg az 50 forintot, csak az 160'0-at. Jól meg­járja! Vannak még per­sze nálunk öntudat­lan dolgozók, akik­nek ez az ösztönzés nem használ, mert anyagiakban az ösz­tönzésnek csak a másik fele, az ön­zés ragadja meg a fantáziájukat. In­kább nem teljesí­tik a tervet, hanem beérik az 1600-zal, fusival rávernek még három este 500-ért, s megvan nekik a 2100. Az ember nem is érti őket, hogy miért nem tartják öntu- datosabb dolognak, ha napi 1 forint 60-ért a tervükre vernek rá. nem a mu nka fenekére! Hiába, a fejlődés, az emberek tudatá­nak átalakulása nem halad előre olyan gyorsan, mint szeretnők, és azt is meg kell monda­nunk, hogy az ilyen magatartás már nem az anyagi ér­dekeltség, hanem az anyagiasság kate­góriájába tartozik. Amellett a gyárban való fusizás az egészségre is káros, mert folyton lesni, izgulni kell, hogy a főnök jön-e, nem jön-e, ha jön, meg­látja-e vagy nem, és ha meglátja, be- száll-e a buliba vagy nem száll be. Hogy valakinek többet jelentsen 500 mint 50 — el­képesztő! öntuda­tos dolgozónak elég az 50. A múltkor is kint járt a lakáso­mon a bázkezelő- ségtöl egy vízsze­relő az is öntuda­tos volt, mert elég volt neki az 50. Ha húszast adok, azt mondja, az borra­való. Öntudatos dnl gozó pedig nem fo­gad el borravalót. Igaza van. A. I. T. 1. A KISZ II. kongresszusa előtt Megélénkült az ifjúsági élet a kiskunfélegyházi járásban

Next

/
Thumbnails
Contents