Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
Kétezerötszáz aktivista tevékenykedik a társadalmi biztosításban Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Félévi munkaértekezlet az SZTK megyei alközpontjában Tegnap délután tartották meg Kecskeméten az SZTK megyei alközpontjának vezetői és 78 dolgozója félévi munkaértekezletüket. Megjelent az értekezleten Bérezés Jenő, a SZOT társadalombiztosítási főosztályának igazgatóhelyettese, Szabó Lajos, az SZMT vezetőtitkára, Molnár József né, az A tanácsülés vendégei A Kecskeméti Városi Tanács napokban megtartott ülésére megtiszteltetésből — lévén napirenden az élelmiszer-kiskereskedelem helyzete — tíz külön vendéget, bolti dolgozókat is meghívtak. Olyan kereskedőket, akik előzékeny, udvarias, pontos munkájukkal szolgáltak rá a vásárlóközönség elismerésére, megbecsülésére. A vendégek ott ültek a tanácstagok soraiban, hallgatták a beszámolónak az élelmiszer-kiskereskedelem szép eredményeiről szóló adatait, amelyekben tükröződött a saját tevékenységük is. Képet alkothattak a megoldásra váró gondokról és a hiányosságokról, amelyek felszámolásában pusztán a példa- mutatásukkal, a pult mögötti helytállásukkal is segíthetnek. Tapasztalhatták, érezhették — hogy a lakosság választott képviselői, akik között néhány szakmabelijüket is megtalálták —, milyen felelősségérzettel vitatkoztak a szakterület további feladatairól. S2MT társadalombiztosítási bizottságának elnöke. Vájná József, az SZTK megyei alközpontja SZB-titkárá- nak megnyitó szavai után Virányi Imre, a megyei alközpont vezetője részletesen beszámolt az idei első fél évben végzett munkáról. Bevezetőjében megállapította, hogy általában fejlődött az ügyviteli tevékenység színvonala. Ezután a dolgozók előző munkaértekezleten tett javaslatainak megvalósításáról beszélt az előadó. A továbbiakban kiemelte: Az első fél évben megyénk ipari dolgozóinak 83 százaléka részére már az üzemi kifizetőhelyeken keresztül intézték a társadalombiztosítási ellátást, viszont a kifizető- helyek ellenőrzése terén még igen sok a tennivaló. A Kecskeméti Konzervgyárban, a Helvéciái és a Városföldi Állami Gazdaságban működő nyugdíjelőkészítő bizottságok munkája is elismerést érdemel — hangsúlyozta a továbbiakban Virányi Imre. Az első fél évben — folytatta — a tavalyi 1500 társadalmi aktivistával szemben 2500 aktivista kapcsolódott be a társadalombiztosításba. Virányi Imre beszámolóját az alközpont dolgozóinak és a meghívottaknak a javaslatai, hozzászólásai sokoldalúan, hasznosan egészítették ki. Nagyszabású öntözési program A Baján működő Bácskai Vízgazdálkodási Társulat távlati programjában nagyszabású elképzelés szerepel: A Vaskút és Gara térségében húzódó Iga- li csatorna öntözés céljára történő hasznosítása. Erre vonatkozóan most készítik a terveket a Vízügyi Tervezőiroda mérnökei. Előreláthatólag több ezer hold öntözésére lesz lehetőség a két község határában. A mesterséges csapadékellátáshoz szükséges vízmennyiséget a Dunából emelik át a csatornába. A program végrehajtásához a kalocsaihoz hasonló öntözőfürt létesítése látszik a legmegfelelőbbnek, föld alatti csőhálózattal és nyomásközponttal. A nagyobb vízmennyiség által lehetővé válik az is, hogy Gara határában a most 80 holdas halastó területét a többszörösére növeljék. A kivitelezésre előreláthatólag a harmadik ötéves terv időszakának az első felében kerül sor. Július 24-én, pénteken este a szegedi Fogadalmi templom előtti téren fanfárok hangja — a „Szeged híres város” kezdetű népdal bevezető dallama jelzi hazánk legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozata, az 1964. évi szabadtéri játékok ünnepélyes megnyitását. A dóm előtti 700 négyzet- méteres színpadon e napokban az első bemutatók főpróbáit tartják. A 7500 személyes nézőtéren most még csak a rendezők, a művészeti vezetők, kísérik figyelemmel a produkciókat. Egy nap múlva azonban már zsúfolt széksorok előtt játszanak majd a művészek. Augusztus 20-ig 15 előadásra kerül sor. A játékokat július 24-én Erkel: Hunyadi László című operájával nyitják meg. Bartók: A fából faragott királyfi című balettje és Honegger: Johanna a máglyán című oratóriuma, Farkas Ferenc „Vidróczki” című operája mellett az idén felújítják Verdi: Aida című operáját is. Méltán tarthat érdeklődésre számot a Magyar Állami Népi Együttes „Kisbojtár” című előadása. A játékok híre régen túljutott már az ország határain. Az idén 20 országból több mint 11 000 turista érkezését jelezték. A TIZENKETTEDIK Pezsgősüveg csattant az acéltesten. Ünnepség, hajóavatás volt nemrég Angyalföldön, a Magyar Hajó- és Darugyár itteni gyáregységében. Vízre bocsátották a Székesfehérvár nevű 1300 tonnás Duna-tengerjárót. Tizenegy hajónk járja a tengereket, hordja az árut Budapest és a közel-keleti kikötők között. Tizenegy magyar zászló a tengeren. S nemsokára ott lesz a tizenkettedik is. Ünnepélyes pillanat: hatalmas loccsanással vízre csúszik a szép vonalú acéltest. De egy ideig ott áll még az angyalföldi Du- na-ágban. Hónapokig dolgoznak még rajta a szerelők, míg eljön a nap, amikor árbocára felhúzzák a zászlót, s a kapitány megadja a jelt: Indulás! Távol a tengertől remek hajókat terveznek és építenek a magyar mérnökök, munkások. A tengereken nevük, rangjuk van a magyar hajóknak S ez a rang, ez a megbecsülés nem üres szó csupán. Tengeri országok, régi hajósnemzetek vannak a megrendelők között. A Szovjetunió, s újabban Norvégia részére is készülnek hajók Angyalföldön és Óbudán. Tizenegy hajó a tengeren — tizenegy magyar sziget. Gyomrukban gép, gyapot, ásvány, textília. De hírvivők is egyben: alkotó munkásaink hírét viszik a nagyvilágba. Ősszel a tizenkettedik, a Székesfehérvár is találkozik a tengerrel. <—) Ismerek kereskedőt, akit régi helyéről egy új, korszerűsített üzletbe helyeztek, s az udvariasságáért a távolabb eső üzletbe is követte sok régi vásárlója. S ő így vallott erről a vevői ragaszkodásról: „Ha az ember munkáját pénzjutalommal is honorálják, jólesik. De talán ennél is jólesőbb, ha ilyen ragaszkodásban van része...” Hasonló meggondolásból érte most a legjobb kecskeméti kereskedők közül tíz bolti dolgozót a megtiszteltetés. S külön megérdemlik, hogy ezúton név- szerint is felsoroljuk őket. Biztosra vesszük, hogy a tanácsülés határozata értelmében ezentúl évente összehívandó élelmiszerkiskereskedelmi dolgozók értekezletén Szabó Géza, Bárány Bálint, Laczi Pál, Rigó Sándor, Pulai Istvánná, M. Kiss Imre, Róka Ödön, Szilágyi Mihály, Komlós József, és Pintér Lukács neve mellett még sok kollégájukét is emlegetik majd hasonló elismeréssel. (—y =*« Lehet, hogy meglepő ez az ajánlat, de én is tépelődtem a múltkor az egyik szövetkezeti kirakat láttán. Annál is inkább, mert a kirakatban egy „forradalmi” nadrág feküdt, ami rebellis módon megdönte- ni látszott egy közismert szólásmondást. Ez a kiszólás eddig így hangzott: „Attól függ, milyen nadrág van rajta!” Vagyis, ha valaki „jó nadrágot húzott”, akkor jó dolog társalogni vele, de ha nem, úgy sok kellemetlen pillanatot okozhat mindenkinek. És most itt van ez a kirakati nadrág. Sötétkék vászonból készült, aranyszínű szegecsekkel verték ki az oldalát. Egyszerű huligánkörökben csak Beszéljünk a nadrágról úgy nevezik, hogy „cowboynasztró”. A kirakati árcédulán furcsamód mégis ez áll: Farmernadrág! Namármost tisztázzuk ezt a nadrágügyet! Először is van egy jampeedivat, miszerint egyes titánok cowboy viseletre emlékeztető nadrágot hordanak. Ezt pediglen gyakran szóvátat- ték egyes nem ifjú, de titáni szándékú újságírók, mondván, hogy a cowboynadrág viselete általában hul- ligánjellemmel jár együtt és ez nem jó dolog! Jött erre a kereskedelem: Ha a cowboynadrág huligánom, legyen a neve farmernadrág és máris minden „el van boronáivá”! Eltűnt a „cowboy” szó, maradt a szegecselt nadrág és a kevésbé ifjú, de feltétlenül titáni szándékú újságírók úgy érezhették magukat, mint akit „taccsra tettek”! Vagyis ki voltak lőve! Ámde ezúttal jelentem be, hogy a sajtónak van még egy ul- timója. Mert a sajtó úgy ismeri a helyzetet, hogy a cowboy az egy tehénpásztor, afféle kizsákmányolt rágógumis gulyáslegény. Viszont éppen a farmer a kizsákmányoló, a gazdag birtokos, olyan texasi zsírosparaszt, vagy kaliforniai Döbrögi uram. Így a kettő közül inkább a farmer az „osztályidegen” és az ő viseletének utánzása a kevésbé „vonalas” dolog. Ügy ám kedves kereskedelem! A szegecselt huligánnadrág demokratizálása tehát ezúttal nem sikerült. A nadrág mégsem függ a rajta levő árcédulától és továbbra is az ember függ attól, hogy „milyen nadrág van rajta”. Mert, sajnos, ilyenek a nadrágok és ilyenek az emberek! Persze ettől az én ideológiai eszmefuttatásomtól sem lesz még olcsóbb az újburgonya. De hát mit csináljak?! Ha most éppen ilyen nadrág van rajtam!? Földessy Dénes A felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére kiírt agrártörténeti pályázat eredménye Felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére a TIT megyei szervezetei — a termelőszövetkezetek megyei szövetségeinek és a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak közreműködésével — 1963 májusában pályázatot hirdettek szocialista mezőgazdaságunk kialakulásának és fejlődésének, a paraszti életforma megváltozásának, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésének önálló helytörténeti kutatásokon, saját visz- szaemlékezéseken, élményeken alapuló feldolgozására. A pályázat bíráló bizottsága szerdán hozta meg döntését. — 3000 forintos első díjat nyert dr. Marik Dénes békéscsabai gimnáziumi igazgató és dr. Má- rai György járásbirósági elnök- helyettes közös tanulmánya, amely olvasmányos formában számol be a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet — az ország egyik első közös gazdasága — megalakulásáról, fejlődéséről és tagságának életéről. A „Tur- gony” jeligével beküldött dolgozatot szintén első díjjal jutalmazták. Szerzője dr. Kiss Géza Kisújszállás agrártörténetének felszabadulás utáni fejezetét ismerteti. A harmadik legjobb tanulmányt dr. Nagy Béla készítette, átfogó ismertetést ad a dunavecsei járás mezőgazdaságának történetéről a Tanácsköztársaságtól napjainkig. — Második díjat — és a velejáró 2000 forintot — hatan nyertek, 1000 forintos harmadik díjjal pedig huszonhárom dolgozat szerzőjét jutalmazták. Ezek közül kiemelkedik Lemle Géza — a Baranya megyei Pet- tend község szövetkezeti mozgalmának problémáiról szóló —, Beros Ferenc — a Bács-Kiskun megyei Drágszél szövetkezeti gazdálkodását bemutató — és Berényi Andrásné — a Heves megyei Tarnagyöngye termelő- szövetkezetről készített — munkája. A pályadíjak ünnepélyes átadására augusztus 19-én kerül sor a megyeszékhelyeken. «• Önfeledt pillanatok Épül a homokvár, terhet visz a kis autó — ki ne ismerné ezeket az önfeledt pillanatokat. Még tart a vakáció, vidáman játszanak a gyermekek a strandon és vízpartokon. (Tóth Sándor felvétele.)
