Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

Kétezerötszáz aktivista tevékenykedik a társadalmi biztosításban Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Félévi munkaértekezlet az SZTK megyei alközpontjában Tegnap délután tartották meg Kecskeméten az SZTK megyei alközpontjának vezetői és 78 dolgozója félévi munkaérte­kezletüket. Megjelent az érte­kezleten Bérezés Jenő, a SZOT társadalombiztosítási főosztá­lyának igazgatóhelyettese, Sza­bó Lajos, az SZMT vezetőtit­kára, Molnár József né, az A tanácsülés vendégei A Kecskeméti Városi Tanács napokban megtartott ülésére megtiszteltetésből — lévén na­pirenden az élelmiszer-kiskeres­kedelem helyzete — tíz külön vendéget, bolti dolgozókat is meghívtak. Olyan kereskedőket, akik előzékeny, udvarias, pon­tos munkájukkal szolgáltak rá a vásárlóközönség elismerésére, megbecsülésére. A vendégek ott ültek a ta­nácstagok soraiban, hallgatták a beszámolónak az élelmiszer-kis­kereskedelem szép eredményei­ről szóló adatait, amelyekben tükröződött a saját tevékenysé­gük is. Képet alkothattak a megoldásra váró gondokról és a hiányosságokról, amelyek fel­számolásában pusztán a példa- mutatásukkal, a pult mögötti helytállásukkal is segíthetnek. Tapasztalhatták, érezhették — hogy a lakosság választott kép­viselői, akik között néhány szak­mabelijüket is megtalálták —, milyen felelősségérzettel vitat­koztak a szakterület további feladatairól. S2MT társadalombiztosítási bi­zottságának elnöke. Vájná József, az SZTK me­gyei alközpontja SZB-titkárá- nak megnyitó szavai után Vi­rányi Imre, a megyei alköz­pont vezetője részletesen be­számolt az idei első fél évben végzett munkáról. Bevezetőjében megállapítot­ta, hogy általában fejlődött az ügyviteli tevékenység színvo­nala. Ezután a dolgozók előző munkaértekezleten tett javas­latainak megvalósításáról be­szélt az előadó. A továbbiak­ban kiemelte: Az első fél évben megyénk ipari dolgozóinak 83 százaléka részére már az üze­mi kifizetőhelyeken keresztül intézték a társadalombiztosí­tási ellátást, viszont a kifizető- helyek ellenőrzése terén még igen sok a tennivaló. A Kecskeméti Konzervgyár­ban, a Helvéciái és a Városföl­di Állami Gazdaságban mű­ködő nyugdíjelőkészítő bizott­ságok munkája is elismerést érdemel — hangsúlyozta a to­vábbiakban Virányi Imre. Az első fél évben — folytatta — a tavalyi 1500 társadalmi aktivistával szemben 2500 akti­vista kapcsolódott be a tár­sadalombiztosításba. Virányi Imre beszámolóját az alközpont dolgozóinak és a meghívottaknak a javaslatai, hozzászólásai sokoldalúan, hasz­nosan egészítették ki. Nagyszabású öntözési program A Baján működő Bácskai Vízgazdálkodási Társulat táv­lati programjában nagyszabású elképzelés szerepel: A Vaskút és Gara térségében húzódó Iga- li csatorna öntözés céljára tör­ténő hasznosítása. Erre vonat­kozóan most készítik a terve­ket a Vízügyi Tervezőiroda mérnökei. Előreláthatólag több ezer hold öntözésére lesz lehetőség a két község határában. A mes­terséges csapadékellátáshoz szükséges vízmennyiséget a Du­nából emelik át a csatornába. A program végrehajtásához a kalocsaihoz hasonló öntözőfürt létesítése látszik a legmegfele­lőbbnek, föld alatti csőhálózat­tal és nyomásközponttal. A na­gyobb vízmennyiség által lehe­tővé válik az is, hogy Gara ha­tárában a most 80 holdas ha­lastó területét a többszörösére növeljék. A kivitelezésre előrelátható­lag a harmadik ötéves terv idő­szakának az első felében kerül sor. Július 24-én, pénteken este a szegedi Fogadalmi templom előtti téren fanfárok hangja — a „Szeged híres város” kezde­tű népdal bevezető dallama jelzi hazánk legjelentősebb nyári kulturális eseménysoro­zata, az 1964. évi szabadtéri játékok ünnepélyes megnyitá­sát. A dóm előtti 700 négyzet- méteres színpadon e napokban az első bemutatók főpróbáit tartják. A 7500 személyes né­zőtéren most még csak a ren­dezők, a művészeti vezetők, kí­sérik figyelemmel a produkció­kat. Egy nap múlva azonban már zsúfolt széksorok előtt játszanak majd a művészek. Augusztus 20-ig 15 előadásra kerül sor. A játékokat július 24-én Er­kel: Hunyadi László című ope­rájával nyitják meg. Bartók: A fából faragott királyfi című balettje és Honegger: Johanna a máglyán című oratóriuma, Farkas Ferenc „Vidróczki” cí­mű operája mellett az idén fel­újítják Verdi: Aida című ope­ráját is. Méltán tarthat érdek­lődésre számot a Magyar Álla­mi Népi Együttes „Kisbojtár” című előadása. A játékok híre régen túljutott már az ország határain. Az idén 20 országból több mint 11 000 turista érkezését jelezték. A TIZENKETTEDIK Pezsgősüveg csattant az acél­testen. Ünnepség, hajóavatás volt nemrég Angyalföldön, a Magyar Hajó- és Darugyár it­teni gyáregységében. Vízre bo­csátották a Székesfehérvár nevű 1300 tonnás Duna-tengerjárót. Tizenegy hajónk járja a tenge­reket, hordja az árut Budapest és a közel-keleti kikötők között. Tizenegy magyar zászló a ten­geren. S nemsokára ott lesz a tizenkettedik is. Ünnepélyes pillanat: hatalmas loccsanással vízre csúszik a szép vonalú acéltest. De egy ideig ott áll még az angyalföldi Du- na-ágban. Hónapokig dolgoznak még rajta a szerelők, míg eljön a nap, amikor árbocára felhúz­zák a zászlót, s a kapitány meg­adja a jelt: Indulás! Távol a tengertől remek ha­jókat terveznek és építenek a magyar mérnökök, munkások. A tengereken nevük, rangjuk van a magyar hajóknak S ez a rang, ez a megbecsülés nem üres szó csupán. Tengeri orszá­gok, régi hajósnemzetek vannak a megrendelők között. A Szov­jetunió, s újabban Norvégia ré­szére is készülnek hajók An­gyalföldön és Óbudán. Tizenegy hajó a tengeren — tizenegy magyar sziget. Gyom­rukban gép, gyapot, ásvány, textília. De hírvivők is egyben: alkotó munkásaink hírét viszik a nagyvilágba. Ősszel a tizenkettedik, a Szé­kesfehérvár is találkozik a ten­gerrel. <—) Ismerek kereskedőt, akit régi helyéről egy új, korszerűsített üzletbe helyeztek, s az udva­riasságáért a távolabb eső üz­letbe is követte sok régi vásár­lója. S ő így vallott erről a ve­vői ragaszkodásról: „Ha az em­ber munkáját pénzjutalommal is honorálják, jólesik. De talán ennél is jólesőbb, ha ilyen ra­gaszkodásban van része...” Hasonló meggondolásból érte most a legjobb kecskeméti ke­reskedők közül tíz bolti dolgo­zót a megtiszteltetés. S külön megérdemlik, hogy ezúton név- szerint is felsoroljuk őket. Biz­tosra vesszük, hogy a tanácsülés határozata értelmében ezentúl évente összehívandó élelmiszer­kiskereskedelmi dolgozók érte­kezletén Szabó Géza, Bárány Bálint, Laczi Pál, Rigó Sándor, Pulai Istvánná, M. Kiss Imre, Róka Ödön, Szilágyi Mihály, Komlós József, és Pintér Lu­kács neve mellett még sok kol­légájukét is emlegetik majd ha­sonló elismeréssel. (—y =*« Lehet, hogy megle­pő ez az ajánlat, de én is tépelődtem a múltkor az egyik szö­vetkezeti kirakat lát­tán. Annál is inkább, mert a kirakatban egy „forradalmi” nad­rág feküdt, ami rebel­lis módon megdönte- ni látszott egy köz­ismert szólásmondást. Ez a kiszólás eddig így hangzott: „Attól függ, milyen nadrág van rajta!” Vagyis, ha valaki „jó nadrá­got húzott”, akkor jó dolog társalogni vele, de ha nem, úgy sok kellemetlen pillanatot okozhat mindenkinek. És most itt van ez a kirakati nadrág. Sö­tétkék vászonból ké­szült, aranyszínű sze­gecsekkel verték ki az oldalát. Egyszerű huligánkörökben csak Beszéljünk a nadrágról úgy nevezik, hogy „cowboynasztró”. A kirakati árcédulán furcsamód mégis ez áll: Farmernadrág! Namármost tisztáz­zuk ezt a nadrág­ügyet! Először is van egy jampeedivat, mi­szerint egyes titánok cowboy viseletre em­lékeztető nadrágot hordanak. Ezt pedig­len gyakran szóvátat- ték egyes nem ifjú, de titáni szándékú új­ságírók, mondván, hogy a cowboynadrág viselete általában hul- ligánjellemmel jár együtt és ez nem jó dolog! Jött erre a kereske­delem: Ha a cowboynadrág huligánom, legyen a neve farmernadrág és máris minden „el van boronáivá”! Eltűnt a „cowboy” szó, maradt a szegecselt nadrág és a kevésbé ifjú, de fel­tétlenül titáni szándé­kú újságírók úgy érezhették magukat, mint akit „taccsra tet­tek”! Vagyis ki vol­tak lőve! Ámde ezúttal jelen­tem be, hogy a sajtó­nak van még egy ul- timója. Mert a sajtó úgy ismeri a helyze­tet, hogy a cowboy az egy tehénpásztor, afféle kizsákmányolt rágógumis gulyásle­gény. Viszont éppen a farmer a kizsákmá­nyoló, a gazdag birto­kos, olyan texasi zsí­rosparaszt, vagy kali­forniai Döbrögi uram. Így a kettő közül in­kább a farmer az „osztályidegen” és az ő viseletének utánzá­sa a kevésbé „vona­las” dolog. Ügy ám kedves kereskedelem! A szegecselt huli­gánnadrág demokrati­zálása tehát ezúttal nem sikerült. A nad­rág mégsem függ a rajta levő árcédulától és továbbra is az em­ber függ attól, hogy „milyen nadrág van rajta”. Mert, sajnos, ilyenek a nadrágok és ilyenek az emberek! Persze ettől az én ideológiai eszmefut­tatásomtól sem lesz még olcsóbb az új­burgonya. De hát mit csináljak?! Ha most éppen ilyen nadrág van rajtam!? Földessy Dénes A felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére kiírt agrártörténeti pályázat eredménye Felszabadulásunk 20. évfordu­lója tiszteletére a TIT megyei szervezetei — a termelőszövet­kezetek megyei szövetségeinek és a megyei tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak közreműkö­désével — 1963 májusában pá­lyázatot hirdettek szocialista mezőgazdaságunk kialakulásá­nak és fejlődésének, a paraszti életforma megváltozásának, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésének önálló helytör­téneti kutatásokon, saját visz- szaemlékezéseken, élményeken alapuló feldolgozására. A pályázat bíráló bizottsága szerdán hozta meg döntését. — 3000 forintos első díjat nyert dr. Marik Dénes békéscsabai gimnáziumi igazgató és dr. Má- rai György járásbirósági elnök- helyettes közös tanulmánya, amely olvasmányos formában számol be a sarkadi Lenin Ter­melőszövetkezet — az ország egyik első közös gazdasága — megalakulásáról, fejlődéséről és tagságának életéről. A „Tur- gony” jeligével beküldött dolgo­zatot szintén első díjjal jutal­mazták. Szerzője dr. Kiss Géza Kisújszállás agrártörténetének felszabadulás utáni fejezetét is­merteti. A harmadik legjobb ta­nulmányt dr. Nagy Béla készí­tette, átfogó ismertetést ad a dunavecsei járás mezőgazdasá­gának történetéről a Tanácsköz­társaságtól napjainkig. — Második díjat — és a ve­lejáró 2000 forintot — hatan nyertek, 1000 forintos harma­dik díjjal pedig huszonhárom dolgozat szerzőjét jutalmazták. Ezek közül kiemelkedik Lemle Géza — a Baranya megyei Pet- tend község szövetkezeti moz­galmának problémáiról szóló —, Beros Ferenc — a Bács-Kiskun megyei Drágszél szövetkezeti gazdálkodását bemutató — és Berényi Andrásné — a Heves megyei Tarnagyöngye termelő- szövetkezetről készített — mun­kája. A pályadíjak ünnepélyes át­adására augusztus 19-én kerül sor a megyeszékhelyeken. «• Önfeledt pillanatok Épül a homokvár, terhet visz a kis autó — ki ne ismerné eze­ket az önfeledt pillanatokat. Még tart a vakáció, vidáman játszanak a gyermekek a stran­don és vízpartokon. (Tóth Sán­dor felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents