Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

Fettermant vakmerő katonának tartot­ták. November 3-án elhagyta Laramie-t és a^montanai útra tért. _________■ 1! I. július 21, kedd 5. olds! Négyszázötven éve: felparázslott „Dózsa trónja Egy emlékezetes évfordulóra 99 bűz Iovj sai tak. szel válj seb­leni mei szú ros kát Csa vör szál 1| Józ cím haj­csal száj járu zati »r mei dici ran nek lázi lye1 szál oly bak N élőt dés jöv kép H s S2 Mihelyt Báthory, Dózsa lánya által mellén találva ól hanyatlani kezdett, tár- Syszerre segítségére rohan- i vezérüket hátrálni kény­ették; de bátorságuk meg törve. Magukkal ragadva ült Báthoiyt vad rendet- gben futottak szerteszét a n, hol sokakat utolért bosz- fegyverünk; mások a Ma- jabjaiban találták halálu- í mi győzelmünk ünnepére időt gyújtottuk fel, hogy lángjai az Alföldön a dság hajnalát hirdessék ... beszél harcaikról Eötvös f „Magyarország 1514-ben” regényében a krónikás. A ni történetíró pedig végső iuk emlékét idézve Mé- i Lőrincnek, Dózsa pap­küzdelemre buzdító szó­eleveníti fel. ; a nap, ez a harc lesz az, nekik és utódaiknak nagy jégére fog válni, ha bát- és győzedelmesen küzdő­dé ha elkeseredve a gya- xs félelemnek adnak he- és megfutamodnak, úgy ízetés, nyomor, bilincs, s nintetés vár rájuk, mi a tál is rosszabb.” 0- és fél évszázaddal ez- 1514. júliusában teljese- ment Lőrinc pap tragikus dőlése. íme a drámai ihogya ma élő költő látja: nlokán a harag rőt koszorújával, zinte tántorogva nehéz igazával ul Temesvárra süllyedni jeltelen •nyű mocsaradba, magyar történelem! Nemcsak Illyés Gyulát, írók egész seregét ihlette meg Dózsa nagyszerű alakja, mártíriuma, az első magyar parasztháború névtelen hőseinek történelmi tette, lebxrhatatlan igazsága. A székelyföldi fiatal szabad­ságharcos vitézi tetteinek híre korán szárnyra kelt. Erdélyi sze­gények, magyar és román fel­kelők élén le-lecsapott az el­bizakodott, kegyetlen, népnyúzó nemesekre. Később mint lovagi tornák győztes bajvívója hívta fel magára a figyelmet. A ki­rálytól nemességet kapott, Ba- kócz Tamás esztergomi érsek­től megbízatást: induljon a ke­resztes hadak vezéreként a fe­nyegető török sereg ellen! A zászlói alá gyülekező job­bágyok elhozták magukkal ke­serűségüket, lázadásukat, mert elviselhetetlen volt a robot, a dézsma, a rájuk nehezedő föl­desúri önkény. Harci gerjedel­Vörösfelhő parancsot ad Képes regény 18 részben. Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS műket a zászlósurak nem tud­ták lecsillapítani. Félelmükben tehát arra utasították Dózsát: Oszlassa fel a keresztes sereget, hadinépét küldje vissza szolgá­latukra. Dózsa azonban akkor már a parasztok vezére volt, nem engedelmeskedett az or­szágvesztő főuraknak, elindult a török ellen. A földesurak 'hordósokat toboroztak, de nem az ország letiprására gyülekező ozmán hadak ellen, hanem a jobb életre, több jogra, ember­ségre áhítozó jobbágyok „meg­büntetésére”. Dózsa megütközött a Bátho­ryak, a Csákyak és a többi oli­garcha fegyvereseivel, seregé­hez ezrével csatlakoztak a szö­kött jobbágyok, akik sokszor kaszával, cséphadaróval szálltak szembe a páncélba öltözött, ál- lig felfegyverzett zsoldos lovas­sággal. A küzdelem országos méretű jobbágyfelkeléssé, öl­döklő parasztháborúvá, az ak­kori Európa egyik legjelentő­sebb antifeudális megmozdulá­sává szélesedett. Dózsa György népe diadalmas csatákat vívott, a jobbágyság kemény elégtételt vett sanyargatóin. Ám végül felülkerekedett a zsarnokság: A parasztok hősi megmozdulását vérbe fojtották. Dózsa Temesvárnál Szapolyai János erdélyi vajda fogságába esett. Tüzes trónon megégették, testét felnégyelték, s közszem­lére a városok kapujára he­lyezték. Crök tanulságul... Aztán jött Mohács: A földes­urak által elárult, kifosztott, el­véreztetett ország többé nem tudta útját állni a török hódí­tóknak. Dózsa Györgynek és paraszt hadainak dicsőségét, 450 év előtti hősi áldozatukat népünk emlekezete örökre megőrzi és számon tartja. V. F. Gyógyszerésznapok Baján A megyei tanács gyógyszer­tári központja és szakszervezeti bizottsága, valamint a megyei gyógyszerész szakcsoport au­gusztus 8-án és 9-én gyógysze­résznapokat rendez Baján. A program termelési tanácskozás­sal kezdődik, ekkor osztják ki a törzsgárdajelvényeket is. Ezenkívül tájékoztatók és tudo­mányos előadások szerepelnek a gyógyszerésznapok műsorán, vasárnap délután pedig Vaskút- ra látogatnak a résztvevők. Csak látszólag határterület Az MHS munkája az egységes kulturális tervekben A két évvel ézelőtt elő­ször elkészített egységes községi, városi kulturális tervek már az­zal is nagy fejlődést jelentet­tek a korábbi gyakorlathoz ké­pest, hogy összefogták egy-egy helység szigorúan vett népmű­velési tevékenységét, egybehan­golták a különféle szervek mun­káját. Attól fogva el lehetett kerülni az úgynevezett átfedé­seket, azt, hogy a művelődési ház, a TIT és a tömegszerve­zetek egyszerre és egymást za­varva szervezzenek előadást, tanfolyamot, s más hasonló ren­dezvényt. Ezzel együtt felelősségtelje­sebbé is vált a művelődési évad tervezése. Nem volt többé szük­ség arra, hogy a különféle szer­vek sokat markoljanak, hanem mindegyik a maga feladatainak megfelelő területen maradhatott, ott alaposabb munkát végezhe­tett, a közönséget pedig ezután már nem kellett egymástól „el­hódítani”, hanem együttesen gondoskodhattak a lakosság ok­tatásáról és szórakoztatásáról. Mindezeken felül pedig még egy fontos eredménye van an­nak, hogy a népművelési évad programját körültekintően és összehangoltan szervezik egy- egy községben, városban: helyet követelnek benne ma már olyan szervezetek is, amelyek koráb­ban nem voltak kapcsolatban a népműveléssel, s olyan felada­tok is, amelyek legfeljebb csu­pán határterületnek számítottak azelőtt. így jelentkezett az idén a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség a maga sajátos pro­paganda-tevékenységével és tan­folyamaival. Mi az, amivel az MHS hozzá­járulhat a népműveléshez? Nagyon sok olyan feladatot elvégzett már eddig is, ami be­letartozik a népművelésbe. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetségben sokoldalú oktatás fo­lyik. A szigorúan vett honvédel­mi előképzésen kívül motoros és gépkocsivezető tanfolyamo­kat, rádiós tanfolyamokat tarta­nak, az iskolás koré ifjúság foglalkoztatásában pedig tekin­Milyen pályát választottak... ? Az 1963—64-es tanévben a kecskeméti általános iskolákban 1008 tanuló végzett. Hová mennek, milyen pályát választanak, mit mond erről a statisztika? Gimnáziumba háromszázötvenketten jelentkeztek, techni­kumba ötvenen. Ipari tanuló háromszázkettő, kereskedelmi tanuló ötven fiatal lesz. Sajnos, a mezőgazdasági pályáktól eléggé ide­genkednek, bár a létszám az előző évekhez viszonyítva emelke­dett. Mezőgazdasági technikumban, szakközépiskolában, és mező- gazdasági szakmunkásképző iskolában nyolcvanegyen tanulnak majd tovább. Egyéb szakmát negyvenhármán tanulnak, munkát vállaltak hatvanan, míg hetven fiatal — többségükben lány —, otthon a háztartásban marad. télyes helyet foglal el a model­lezés, aminek ugyanolyan szere­pe van a fiatalok szabad idejé­nek hasznos kitöltésében, mint bármelyik úttörőszakkör mun­kájának. A múlt télen az MHS olyan fontos, a termelés szem­pontjából elsőrendű oktatási fel­adatokból is kivette a részét, mint a traktorosképzés. Mindez tehát joggal tekinthető olyan tevékenységnek, amelynek ott a helye az egységes kulturális tervben. Ezenkívül azonban tavaly több mint ötvenezer ember hallgatta meg a megyében az MHS légoltalmi előadásait. Ezek az előadások — amellett, hogy hasznos táj Ikoztatást nyújtottak a modern háború veszélyei elle­ni védekezésről — alapvető ter­mészettudományos ismereteket is közöltek a hallgatókkal a világ anyagi szerkezetéről, az anyag felépítéséről, a fizika leg­újabb eredményéről. Mindezeken túl pedig az MHS-ben állandó politikai tá­jékoztatás folyik ugyanúgy, mint a KISZ s a többi tömeg­szervezet tanfolyamain, előadá­sain. A népművelés körébe tar­tozik még az MHS-nek a nagy nemzeti hagyományokat és a munkásmozgalom történetét is­mertető propagandája, valamint a túraszakosztályok országjáró kirándulásai is. Az egységes kulturális tervek eredményeire felfigyelve teb it az idén az MHS megyei elnök­sége felhívta a járási elnöksé­gek és az alapszervezetek fi­gyelmét, hogy munkatervükkel jelentkezzenek a kulturális bi­zottságoknál és tevékenységü­ket építsék be az egységes terv­be, munkájukat egyeztessék a helyi népműveléssel. Jó példa a várható eredményekre a solt- vadkerti. Nemcsak azért, mert az ottani M HS-alapszervezetben elhangzó közérdekű előadások a következő évadban szélesebb köré hallgatóságra számíthat­nak, hanem azért is, mert az MHS olyan ismeretterjesztő elő­adásokat is felvett a program­jába, amelyek eddig hiányoz­tak onnan. A tervben az áll, hogy no­vembertől minden hétfőn TIT- előadást tartanak, részben ter­mészettudományos kérdésekről, részben pedig napi politikai kérdésekről, amilyen például a mai Afrika felszabadult orszá­gaival foglalkozó előadás. Részt kér a soltvadkerti alapszerve­zet a felszabadulás húszéves év­fordulójának megünneplésében, az ünnepség előkészítésében, szorosan együtt fog dolgozni a helyi emlékbizottsággal, s a Ha­zafias Népfront helyi szerveze­teivel is olyan alkalmakkor, mint a bevonulok búcsúztatása, vagy az obsitosok ünnepsége. Bizonyára számos terüle­ten érintkezik még ezenkívül is a népművelés és az MHS mun­kája. Ezeket a közös feladato­kat helyileg kell mindenütt meghatározni. M. L. 2. rész Egy napon kopott, öreg vadász verte meg az ere kapuját. „A parancsnokkal akarok beszélni. Jú Brldger vagyok...” raKnU A Kearny-erőd palánkokkal védett katonai tábor volt. Közelében fűrészmalmot ál­lítottak fel, onnan szállítot­ták a fát az épületekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents