Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-21 / 169. szám
Fettermant vakmerő katonának tartották. November 3-án elhagyta Laramie-t és a^montanai útra tért. _________■ 1! I. július 21, kedd 5. olds! Négyszázötven éve: felparázslott „Dózsa trónja Egy emlékezetes évfordulóra 99 bűz Iovj sai tak. szel válj sebleni mei szú ros kát Csa vör szál 1| Józ cím hajcsal száj járu zati »r mei dici ran nek lázi lye1 szál oly bak N élőt dés jöv kép H s S2 Mihelyt Báthory, Dózsa lánya által mellén találva ól hanyatlani kezdett, tár- Syszerre segítségére rohan- i vezérüket hátrálni kényették; de bátorságuk meg törve. Magukkal ragadva ült Báthoiyt vad rendet- gben futottak szerteszét a n, hol sokakat utolért bosz- fegyverünk; mások a Ma- jabjaiban találták halálu- í mi győzelmünk ünnepére időt gyújtottuk fel, hogy lángjai az Alföldön a dság hajnalát hirdessék ... beszél harcaikról Eötvös f „Magyarország 1514-ben” regényében a krónikás. A ni történetíró pedig végső iuk emlékét idézve Mé- i Lőrincnek, Dózsa papküzdelemre buzdító szóeleveníti fel. ; a nap, ez a harc lesz az, nekik és utódaiknak nagy jégére fog válni, ha bát- és győzedelmesen küzdődé ha elkeseredve a gya- xs félelemnek adnak he- és megfutamodnak, úgy ízetés, nyomor, bilincs, s nintetés vár rájuk, mi a tál is rosszabb.” 0- és fél évszázaddal ez- 1514. júliusában teljese- ment Lőrinc pap tragikus dőlése. íme a drámai ihogya ma élő költő látja: nlokán a harag rőt koszorújával, zinte tántorogva nehéz igazával ul Temesvárra süllyedni jeltelen •nyű mocsaradba, magyar történelem! Nemcsak Illyés Gyulát, írók egész seregét ihlette meg Dózsa nagyszerű alakja, mártíriuma, az első magyar parasztháború névtelen hőseinek történelmi tette, lebxrhatatlan igazsága. A székelyföldi fiatal szabadságharcos vitézi tetteinek híre korán szárnyra kelt. Erdélyi szegények, magyar és román felkelők élén le-lecsapott az elbizakodott, kegyetlen, népnyúzó nemesekre. Később mint lovagi tornák győztes bajvívója hívta fel magára a figyelmet. A királytól nemességet kapott, Ba- kócz Tamás esztergomi érsektől megbízatást: induljon a keresztes hadak vezéreként a fenyegető török sereg ellen! A zászlói alá gyülekező jobbágyok elhozták magukkal keserűségüket, lázadásukat, mert elviselhetetlen volt a robot, a dézsma, a rájuk nehezedő földesúri önkény. Harci gerjedelVörösfelhő parancsot ad Képes regény 18 részben. Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS műket a zászlósurak nem tudták lecsillapítani. Félelmükben tehát arra utasították Dózsát: Oszlassa fel a keresztes sereget, hadinépét küldje vissza szolgálatukra. Dózsa azonban akkor már a parasztok vezére volt, nem engedelmeskedett az országvesztő főuraknak, elindult a török ellen. A földesurak 'hordósokat toboroztak, de nem az ország letiprására gyülekező ozmán hadak ellen, hanem a jobb életre, több jogra, emberségre áhítozó jobbágyok „megbüntetésére”. Dózsa megütközött a Báthoryak, a Csákyak és a többi oligarcha fegyvereseivel, seregéhez ezrével csatlakoztak a szökött jobbágyok, akik sokszor kaszával, cséphadaróval szálltak szembe a páncélba öltözött, ál- lig felfegyverzett zsoldos lovassággal. A küzdelem országos méretű jobbágyfelkeléssé, öldöklő parasztháborúvá, az akkori Európa egyik legjelentősebb antifeudális megmozdulásává szélesedett. Dózsa György népe diadalmas csatákat vívott, a jobbágyság kemény elégtételt vett sanyargatóin. Ám végül felülkerekedett a zsarnokság: A parasztok hősi megmozdulását vérbe fojtották. Dózsa Temesvárnál Szapolyai János erdélyi vajda fogságába esett. Tüzes trónon megégették, testét felnégyelték, s közszemlére a városok kapujára helyezték. Crök tanulságul... Aztán jött Mohács: A földesurak által elárult, kifosztott, elvéreztetett ország többé nem tudta útját állni a török hódítóknak. Dózsa Györgynek és paraszt hadainak dicsőségét, 450 év előtti hősi áldozatukat népünk emlekezete örökre megőrzi és számon tartja. V. F. Gyógyszerésznapok Baján A megyei tanács gyógyszertári központja és szakszervezeti bizottsága, valamint a megyei gyógyszerész szakcsoport augusztus 8-án és 9-én gyógyszerésznapokat rendez Baján. A program termelési tanácskozással kezdődik, ekkor osztják ki a törzsgárdajelvényeket is. Ezenkívül tájékoztatók és tudományos előadások szerepelnek a gyógyszerésznapok műsorán, vasárnap délután pedig Vaskút- ra látogatnak a résztvevők. Csak látszólag határterület Az MHS munkája az egységes kulturális tervekben A két évvel ézelőtt először elkészített egységes községi, városi kulturális tervek már azzal is nagy fejlődést jelentettek a korábbi gyakorlathoz képest, hogy összefogták egy-egy helység szigorúan vett népművelési tevékenységét, egybehangolták a különféle szervek munkáját. Attól fogva el lehetett kerülni az úgynevezett átfedéseket, azt, hogy a művelődési ház, a TIT és a tömegszervezetek egyszerre és egymást zavarva szervezzenek előadást, tanfolyamot, s más hasonló rendezvényt. Ezzel együtt felelősségteljesebbé is vált a művelődési évad tervezése. Nem volt többé szükség arra, hogy a különféle szervek sokat markoljanak, hanem mindegyik a maga feladatainak megfelelő területen maradhatott, ott alaposabb munkát végezhetett, a közönséget pedig ezután már nem kellett egymástól „elhódítani”, hanem együttesen gondoskodhattak a lakosság oktatásáról és szórakoztatásáról. Mindezeken felül pedig még egy fontos eredménye van annak, hogy a népművelési évad programját körültekintően és összehangoltan szervezik egy- egy községben, városban: helyet követelnek benne ma már olyan szervezetek is, amelyek korábban nem voltak kapcsolatban a népműveléssel, s olyan feladatok is, amelyek legfeljebb csupán határterületnek számítottak azelőtt. így jelentkezett az idén a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség a maga sajátos propaganda-tevékenységével és tanfolyamaival. Mi az, amivel az MHS hozzájárulhat a népműveléshez? Nagyon sok olyan feladatot elvégzett már eddig is, ami beletartozik a népművelésbe. A Magyar Honvédelmi Sportszövetségben sokoldalú oktatás folyik. A szigorúan vett honvédelmi előképzésen kívül motoros és gépkocsivezető tanfolyamokat, rádiós tanfolyamokat tartanak, az iskolás koré ifjúság foglalkoztatásában pedig tekinMilyen pályát választottak... ? Az 1963—64-es tanévben a kecskeméti általános iskolákban 1008 tanuló végzett. Hová mennek, milyen pályát választanak, mit mond erről a statisztika? Gimnáziumba háromszázötvenketten jelentkeztek, technikumba ötvenen. Ipari tanuló háromszázkettő, kereskedelmi tanuló ötven fiatal lesz. Sajnos, a mezőgazdasági pályáktól eléggé idegenkednek, bár a létszám az előző évekhez viszonyítva emelkedett. Mezőgazdasági technikumban, szakközépiskolában, és mező- gazdasági szakmunkásképző iskolában nyolcvanegyen tanulnak majd tovább. Egyéb szakmát negyvenhármán tanulnak, munkát vállaltak hatvanan, míg hetven fiatal — többségükben lány —, otthon a háztartásban marad. télyes helyet foglal el a modellezés, aminek ugyanolyan szerepe van a fiatalok szabad idejének hasznos kitöltésében, mint bármelyik úttörőszakkör munkájának. A múlt télen az MHS olyan fontos, a termelés szempontjából elsőrendű oktatási feladatokból is kivette a részét, mint a traktorosképzés. Mindez tehát joggal tekinthető olyan tevékenységnek, amelynek ott a helye az egységes kulturális tervben. Ezenkívül azonban tavaly több mint ötvenezer ember hallgatta meg a megyében az MHS légoltalmi előadásait. Ezek az előadások — amellett, hogy hasznos táj Ikoztatást nyújtottak a modern háború veszélyei elleni védekezésről — alapvető természettudományos ismereteket is közöltek a hallgatókkal a világ anyagi szerkezetéről, az anyag felépítéséről, a fizika legújabb eredményéről. Mindezeken túl pedig az MHS-ben állandó politikai tájékoztatás folyik ugyanúgy, mint a KISZ s a többi tömegszervezet tanfolyamain, előadásain. A népművelés körébe tartozik még az MHS-nek a nagy nemzeti hagyományokat és a munkásmozgalom történetét ismertető propagandája, valamint a túraszakosztályok országjáró kirándulásai is. Az egységes kulturális tervek eredményeire felfigyelve teb it az idén az MHS megyei elnöksége felhívta a járási elnökségek és az alapszervezetek figyelmét, hogy munkatervükkel jelentkezzenek a kulturális bizottságoknál és tevékenységüket építsék be az egységes tervbe, munkájukat egyeztessék a helyi népműveléssel. Jó példa a várható eredményekre a solt- vadkerti. Nemcsak azért, mert az ottani M HS-alapszervezetben elhangzó közérdekű előadások a következő évadban szélesebb köré hallgatóságra számíthatnak, hanem azért is, mert az MHS olyan ismeretterjesztő előadásokat is felvett a programjába, amelyek eddig hiányoztak onnan. A tervben az áll, hogy novembertől minden hétfőn TIT- előadást tartanak, részben természettudományos kérdésekről, részben pedig napi politikai kérdésekről, amilyen például a mai Afrika felszabadult országaival foglalkozó előadás. Részt kér a soltvadkerti alapszervezet a felszabadulás húszéves évfordulójának megünneplésében, az ünnepség előkészítésében, szorosan együtt fog dolgozni a helyi emlékbizottsággal, s a Hazafias Népfront helyi szervezeteivel is olyan alkalmakkor, mint a bevonulok búcsúztatása, vagy az obsitosok ünnepsége. Bizonyára számos területen érintkezik még ezenkívül is a népművelés és az MHS munkája. Ezeket a közös feladatokat helyileg kell mindenütt meghatározni. M. L. 2. rész Egy napon kopott, öreg vadász verte meg az ere kapuját. „A parancsnokkal akarok beszélni. Jú Brldger vagyok...” raKnU A Kearny-erőd palánkokkal védett katonai tábor volt. Közelében fűrészmalmot állítottak fel, onnan szállították a fát az épületekhez.
