Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

A hírősig a kSvetkezS ítéletet hozta...

A disznó és a méhecske halála - Meg lehet-e kerülni a tsz-közgyílé. hatáskörét ?

Tallózás érdekes perekben

A tsz-ekben felmerülő problémákkal kapcsolatban az utóbbi időben több irányelvül szolgáló bírói döntés történt. Ezekből ismertetünk néhányat.

Egy megyei áliatforgalmi vállalat és egy tsz-tag tavaly márciusban süldőkoca-kihelyezési szerződést kötött. A tsz-tag átvette az 1800 forint értékű kocát, s vállalta, hogy januárban három, továbbtartásra alkalmas süldőt ad át. A szerződés szerint teljesítés esetén a kocát és a hármon felüli szaporulatot is megtarthatja. A vállalat a kocáért való szavatosságot kizárta, sőt, az esetleges kárveszélyt is a hizlalóra hárította.

„Kinek“ döglött meg a hizó?

A hízó azonban a tanyán nem evett, s a kihívott állatorvos megállapította, hogy bél- és gyomorgyulladása van. Miután a gyógyszer sem használt, kényszerlevágásra került sor. A vágóhíd 340 forintot fizetett a disznóért.

Ilyen előzmények után a vállalat a tsz-tag ellen 1800 forint megfizetéséért fizetési meghagyást bocsátott ki. A járásbíróság a vállalatot elutasította, megállapítva, hogy a koca az eladáskor már beteg volt és a tsz-tag a szavatossági igényt nyolc napon belül bejelentette. A megyei bíróság a tsz-tagot arra kötelezte, hogy a vágóhíd- tól kapott 340 forintot fizesse meg a vállalatnak. A megyei bíróság is leszögezte a vállalat súlyos gondatlanságát, s azt, hogy nem volt joga a szavatosságot kizárni. (Ugyanis kiderült, hogy az átadás előtt néhány órával, állatorvosi vizsgálat nélkül, egy gazdától vették át a kocát és így adták tovább.)

Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok ítéletét helybenhagyta. A határozat indoklása a többi között hangsúlyozza: súlyosan méltánytalan az olyan kikötés, amely a továbbtenyésztésre átadott állat hibájának minden következményét a tenyésztőre hárítja. Különösen megengedhetetlen ebben az esetben, amikor kiderült. hogy a vállalat a legnagyobb gondatlansággal járt el, és a rrtalac már az átadáskor beteg volt. Az ilyen esetek azzal a következménnyel járhatnak, hogy elveszik a kedvet a szerződéskötéstől, aminek viszont a társadalom látná kárát. Ugyanakkor pedág a g^idattaft

! vállalatot vagy személyeket mentesítené a felelősség alól.

A bognár tsz-tagsága

Egy villanyerőre berendezett műhellyel rendelkező bognármester az egyik tsz-be tagként belépett. A szövetkezet vállalta, hogy a műhelyért külön fizet és a villanyfogyasztás díját is megtéríti. Amikor azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a bognár pert indított. A járásbíróság végzésében úgy döntött, hogy a követelés bírói úton nem érvényesíthető és az iratokat áttette a szövetkezet közgyűléséhez. Ezt a végzést a megyei bíróság helybenhagyta.

Álláspontját azzal indokolta, hogy a törvény értelmében a tsz-be lépő tag — a közgyűlés határozatának megfelelő térítés ellenében — köteles a közös gazdálkodás céljára a szövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező összes főbb gazdasági eszközöket. Ez vonatkozik a tsz-be lépő kisiparos és csalódja tulajdonában levő olyan gépre és felszerelésre is, ami a tsz által folytatott üzemi tevékenység körébe tartozik. A bognár köteles volt felszerelési tárgyait a tsz-be bevinni, tehát a műhely használatáért járó díjazásra vonatkozó bérleti szerződés érvénytelen. Egyébként a bognár követelése a tagsági viszonnyal kapcsolatos igény. Már pedig a tsz és tagja közötti ilyen vita eldöntésére — ha a követelés értéke a 300 forintot meghaladja — kizárólag a közgyűlés jogosult. Az igény tehát bírói úton nem érvényesíthető.

Drága méhek

Egy termelőszövetkezet növényvédelmi munkát: permetezést és porozást végzett. Megbízottja útján a községi tanácsnál bejelentette, hogy másnap permetezés lesz, ezért a méhészek mébeiket három napra zárják el. A községi tanács hivatalsegéde a méhészeket még aznap értesítette; azok a felhívásnak eleget tettek és a méhé- ket csak három nap eltelte után engedték ki. Ennek ellenére nagy részük elpusztult. Mint a szakértő bizottság megállapította, negyednap hajnalban HCH idegméreggel a virágzásban levő lucernást bepermetéz- ték és ez okozta a méhek elhullását.

A megindult kártérítési perben a Pest megyei bíróság a szövetkezetei 50 százalékos kártérítésre kötelezte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kármegosztás arányát a méhészek javára 90:10 százalékban állapította meg. A határozat indoklása szerint a méhészek az államigazgatási szervtől kapott közlésben — joggal — megbíztak és ez felelősségük súlyát lényegesen csökkenti.

Rosszul sikerült halastó

Sok kár éri a tsz-eket azért, mert szavatossági igényüket elkésve érvényesítik.

Egy termelőszövetkezet részére 86 katasztrális holdon halastó épült. Később kiderült, hogy a tó lecsapoló csatornája eliszaposodott. A szövetkezet vezetői ezt különböző tervezési hibáknak tulajdonították s ezért a tervező vállalat ellen kártérítési pert indítottak. A megyei bíróság helyt is adott a keresetnek, de a Legfelsőbb Bíróság elutasította.

Az ítélet szerint a szövetkezet kártérítési igényét a tó átvétele után 14 hónappal nyújtotta be.

Ha a hiba felismerhető — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — a megrendelő 8 napon belül köteles a másik félhez írásban bejelentést tenni. Ha felhívása nem jár eredménnyel, az átvételtől számított hat hónapon belül pert kell indítani. Amennyiben a hiba használat közben, vagy hosszabb idő után ütközik ki, tehát rejtett, a megrendelő a felismeréstől számított hat hónapon belül érvényesítheti szavatossági jogát. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ebben az esetben is ez történt: a tsz nem tavasszal adta be keresetét, amikor a hibát felismerte, hanem csak tíz hónappal később.

H. E.

edi Szabadtéri Játékok 1964,

„Fából faragott királyfi" új köntösben

(Szegedi tudósítónktól.)

Elmúlt éjfél. Esik az eső. A színpadon táncolókat azonban ez sem zavarja. Nyugodtan folytatják a próbát. Csupán a zongora letakarására ad utasítást a rendező-koreográfus. Bartók zenéje most már magnóról harsán fel. Zeng az üres nézőtér felett, a csodálatos melódia. S a színpad szokatlan két irányban is lejtő emelvényrendszerén újra életre kel a népmeséi motívumoktól megfosztott, puritán egyszerűségű játék.

Fülöp Zoltán Kossuth-díjas díszlettervező színpadán nincsenek fák, erdők, romantikus várak. Csupán egyetlen organikus emelvényrendszer és a különleges világítási hatásokra lehetőséget adó tüllből készült háttér, illetve portálsor ad teret a táncnak.

— Színpadomon — mondja a díszlettervező — Eck Imre balett-kompozíciójának cselekményét a táncosok mozgásán kívül csupán a fényeffektusok hangsúlyozzák. Ehhez a stílushoz kapcsolódnak Gombár Judit jelmezei is, amelyek csupán jelzik a királyfit és a királylányt, és inkább arra törekszenek, hogy minél jobban érvényre juttassák a mozdulatokat.

Már a külső megjelenítés is arra utal, hogy Szegeden egy teljesen új „Fából faragott ki- rályfi”-val találkozik a közönség. A Pécsi Balett — amely azt vallja, hogy minden eddigi kísérletét a hű Bartók-tolmá- csoláshoz vezetett útnak tekinti — az ország legnagyobb színpadán vállalkozik arra, hogy

retű nemes vállalkozás velünk együtt vállalja a kockázatot.

Szavaiból világossá válik az együttes sikereinek titka. Ezt a produkciót például már hónapok óta gyakorolják, és a hatalmas fegyelemmel, lelkesedéssel folyó színpadi munkát zenészekkel, irodalmárokkal, a Pécsi Balett híveivel folytatott hosz- szú viták előzték meg.

— Bartók Béla zenéjéből és Balázs Béla mesevázlatából indultunk ki — mondja Eck ImEck Imre

re. — És úgy hiszem „megfejtettük” a mesét. Lehetetlen ugyanis észre nem venni, hogy a kitűnő költő csak odavetett vázlatot írt a táncjátékhoz. — Nem gyengeségből, hanem azért, mert olyan összefüggések közelébe jutott, amelyet akkor nem

A „Fából faragott királyfi” színpadképe.

közönség elé tárja sajátos Bar- tók-értelmezését.

— Mi kísérletező művészek vagyunk, de eddig csak saját lelki nyugalmunkat és művészi hitelünket tettük fel tétként, amikor az újat, az igazat, a bátrabbat kerestük a már ismert megoldások helyett — mondja Eck Imre, az együttes vezetője. — Most a Szegedi Szabadtéri Játékok, ez a nagymélehetett kimondani, megragadni.

Ez az alapkoncepció magyarázza, hogy a Pécsi Balett előadásában — ez már az élményt nyújtó próbákon is látható — a fák, az erdők, nem a természetből merített mesemotívum szerepét játsszák, hanem egy olyan társadalmat szimbolizálnak —, amely vak természeti erőként hat.

Esőben, délutáni napsütésben, szigorú tornatermi tréningeken keresztül készülnek a pécsi balettművészek eddigi legmerészebb vállalkozásukra. Reméljük, nagy hittel és lelkesedéssel készülő produkciójukat megértő szeretettel fogadja az előadások magyar és nemzetközi közönsége. Reméljük, sikerül bi- zonyítaniok: Modern táncművészeti törekvéseik egyenes vonalban vezetnek Bartókhoz, hiszen — és ez már Eck Imre vallomása: — A modem balett Magyarországon törvényszerűen Bartók-balett.

A kis éber

— Elaludt anyuka, körötí mindenki alszik... Pedig mer nyi érdekesség van itt, a stra; dón! Az előbb egy fekete szén üveges néni integetett nekem aztán két kisfiú marakodott a pöttyös labdáért, most meg ez i bácsi, a fényképezőgéppel. Milyen jópofa, ahogy hunyorít, miközben a masinába kukucskál!^