Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
1964. jSntis 18, szomSaí t ofífaS Több mint egymillió naposbaromfi A Szövetkezeink Bács- Kiskun megyei Központja Du- navecsei Keltető Állomásán lágyan duruzsol húsz Gergely-féle keltetőgép. Mindegyikben tízezer baromfitojás. Papp László, az állomás vezetője tájékoztat bennünket a három éve — teljes kapacitással 1962 óta — üzemelő létesítmény idei tevékenységéről Elöljáróban elmondja, hogy az állomás feladata elsősorban a dunavecsei járás gazdaságainak ellátása naposlibával. Ezenkívül azonban — a Baromfiipari Vállalat közreműködésével — más járásokba, sőt, Pest megyébe is szállítanak innen aprójószágot, ami a kikeltetett mennyiségnek mintegy a felét teszi ki. Az idei tervük 1 millió 160 ezer „csibeegység” kikeltetése. (A pulyka, kacsa például két- két egységnek felel meg.) Ebből — a Baromfiipari Vállalattal kötött szerződés alapján — 833 ezer csibének, 124 ezer pulykának, 24 ezer gyöngyösnek kell a tenyésztőkhöz kerülnie. Az első fel év végéig az állomás 87 százalékra teljesítette éves keltetési tervét, de ha számításba vesszük a gépekben levő tojásokat is, akkor a teljesítés aránya ezekben a napokban eléri a 95 százalékot. Ezzel az ütemmel a szeptemberben záruló idény végéig 8— 10 százalékkal túlteljesítik az idei tervet. Igaz, hogy a hosz- szan tartó tél miatt a szokásosnál később juthatott az állomás pulykatojáshoz, s ezért a baromfiféléből a tervezettnél mintegy 10 ezer darabbal kevesebbet keltethet, ugyanakkor azonban az előirányzott 50— 60 ezerrel több lesz a naposcsibe. Nagyon jó — a tyúktojásnál csaknem 81, a pulykánál valamivel több mint 82, a gyöngyösnél 72 százalékos — a kelési arány. Ezek az eredmények az országos átlagot mintegy hat, 12, illetve 11 százalékkal meghaladják. A sikeres keltetés egyrészt annak köszönhető, hogy az „alapanyagot” szállító termelő- szövetkezetekben az előző esztendőkhöz képest minőségileg jobb a tojástermelés. Csupán a dunavecsei járás közös gazdaságaiban a tavalyinál 50 százalékkal nagyobb a tyúktörzsállomány, a pulykáé pedig csaknem megnégyszereződött. Nem utolsósorban az állomás 17 állandó — a keltetési idényben az időszaki munkásokkal együtt 27 — dolgozója szakmai tudásának a növekedése is elősegí- tője az eredménynek. T. I. Négy és fél perc alatt Villámgyorsan siklik a forró vasaló. Néhány húzás az ujjún, aztán a gallérján, hátán, elején és már hajtogatják is az inget az ügyes asszonykezek. Textilfeldolgozó Vállalat kalocsai telepén, a vasaló brigádban dolgozó asszonyok több mint 100 inget vasalnak ki és hajtogatnak össze műszakonStoppolom az időt, s nem akarok hinni az órámnak. Mindössze négy és fél perc kellett mindehhez Kovács Mátyásné- nak. A Bács-Kiskun megyei ként. És nem is akárhogyan, hiszen az áru a boltok kirakatába kerül, naponta ezernyi érdeklődő szempár „meózza” munkájukat. B. D. Átléptek egy fokot Április elején jártunk a Tisza- kécskei Permetezőgépgyárban. Az üzem vezetői akkor egy érdekes kezdeményezésről számoltak be. Elmondták, hogy ha a kísérletek sikerrel járnak, már ebben az évben elkészítik az első olyan háti permetező- gépeket, amelyeknek tartálya nem színesfémből készül, hanem vasból. A ballonok belsejét — hogy a permetlé meg ne támadja — műanyaggal vonják be. A gyártáshoz szükséges úgynevezett szinterező berende zést még csak félkész állapotban vehettük szemügyre. Beszélgetésünk során szóvá tettük, hogy véleményünk szerint — és ezzel több műszaki szakember egyetértett — nem érdemes a műanyag bevonatos tartályokkal bíbelődni, hiszen számos államban az egész ballont műanyagból fújják már évek óta. Ügy, ahogy azt az üzem is teszi majd a gyártmányfejlesztés második lépcsőjének megvalósítása után. Nem lehetne egyszerűen átugrani ezt a kevésbé korszerű technológiai eljárást és minden erővel már a fejlettebb módszer megvalósításán dolgozni? A közelmúltban ismét meglátogattuk az üzemi. Elsősorban arra voltunk kiváncsiak, hogy a tavaszi eszmecsere során elhangzott vélemények közül végül is melyiket tette magáévá az üzem műszaki gárdája. Kürthy László főtechnológus közölte, hogy a szinterező berendezés május végére elkészült. Kísérletképpen néhány alkatrészt vontak be eddig műanyaggal. Módosították eredeti elképzelésüket. Nem bíbelődtek a műanyaggal bevont permet létartályok elkészítésével, hanem a külföldről vásárolt mintapéldányokhoz hasonló műanyag ballonokat szerelnek majd a háti permetező készülékekre. Természetesen erre már ez évben nem kerülhet sor. Idei feladatuk az, hogy elkészítsék a Hungária Vegyiművek részére a műanyag tartály előállításához szükséges szerszámokat. A jövő év elején a budapesti vállalattal együttműködve néhány darabot össze is állítanak már a korszerű, új típusú készülékekből. A szinterező berendezés sem vész kárba, mert a gépek hajtó részeit ezzel vonják be műanyaggal. ítélkezett a tábor Jty] i tagadás, kissé berzen«»■ kedtek a tábor lakói, amikor meghallották: A megyei gyámügyi előadó tart ma előadást. — Kibírjuk, gyerekek, csak ne legyen valami unalmas erkölcsi prédikáció... — vigasztalta társnőit az egyik budapesti középiskolás kislány. Ám a hangulat hamar feloldódott. Az előadónak, dr. Bánó Magdának már az első mondata lekötötte a fiatalok figyelmét. — Leckét jöttem venni tőletek, lányok. Azt szeretném, ha átsegítenétek egy döntésen. Van az íróasztalom fiókjában egy akta... — s máris sorolta a ritkaságszámba menő folyamodvány részleteit. Él a megyében egy tizennégy éves kislány, aki férjhez akar menni. Ehhez kéri a gyámhatóság engedélyét. A járási tanácsnál elutasították, s a megyéhez fordult tehát a fellebbezésével. Indokai a következők: Édesapja nyolc év óta ágyban fekvő beteg. Édesanyja, aki ötvenéves, lassan szintén dologképtelen lesz, mert a családfő betegsége tönkretette az ő egészségi állapotát. Mellesleg: mind nekik, mind a vőlegény családjának 10—10 hold földingatlanuk van. S most kislányok, betűről betűre idézek a fellebbezésből: „Ha ez sokáig így folyik, az édesanyám sorsára jutok én is, tönkre fogok menni fiatalon. A nehéz helyzetemen akarok könnyíteni. így is az egész háztartás gondja az enyém. Hogy kövesebb gondom legyen, arra az elhatározásra jutottam, hogy ez évben férjhez megyek ... Bár kiskorú vagyok, tisztában vagyok az élet nehézségeivel, és ez hátrányt nem okoz nekem .. — Nos, mi a véleményetek? Ti hogyan döntenétek a helyemben? Halk morajlás hullámzott vénig a sorokon. Barna és szőke fejek hajoltak össze, nyilvánítottak tömör, egy-egy szavas véleményt. De abban a pillanatban sok kar is a magasba lendült. Az egybegyűlt lányok tömegéből, meg sem várva, hogy szót kapjon, felpattant valaki: — Nagyon elítélem azt a lányt, mert vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz! S még be sem fejezte, az első sorból közbevágott az egyik budapesti technikum növendéke: — Felelőtlen kis liba! Ezután már nem is jelentkeztek. Szinte egymás szavába vágva sorolták — kivétel nélkül elmarasztaló — véleményüket. Egy szőke kontyos kislányban úgylátszik, már lecsitult a példa hallatán támadt első indulat. Tovább vitte a rondolatsort. — Szegény szülök... Az a lány is lehet még édesanya, arra nem gondol?... Czó, ami szó, gyorsan telt az idő, s a program, melynek unalmosságától tartottak a tábor lakói, szokatlan élményt jelentett. Felért egy társadalmi bírósági tárgyalással. S hogy mi volt a 16—17 éves középiskolás Iá* Fejés — déli ha rang szólt or Friss tej habzik a kannában. Nem messze Vaskút. A falu tornyából ide hallatszik a déli harangszó. Csobog a tej. Harangoznak, összevegyül a kétféle hang. Ritkán hallható harmónia — így együtt. Éppolyan ritka, mint a napi háromszori fejés. Ám a Dózsa Tsz-ben ez nem szenzáció. Már tavaly nyáron is sikerrel honosították meg a déli fejést. S nyilván ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben 62 tehénnek 4270 liter volt az átlagos tejhozama. A borjúszaporulat ugyanakkor elégte az 1.2 átlagot. Ez sem kis dolog. Volt tehén, amelyik ikreket ellett, de néhány esetben a kétszeri ellés is előfordult. Nyolcszázezer forint A tsz irodájában előkeresik a tej átadásáról szóló kimutatást. Nem lebecsülendő az idei eredmény sem, sőt, talán még emelkedést is mutat a tavalyihoz képest. Az első negyedévben például 503 hektoliter tejet értékesítettek, majdnem any- nyit, mint a másik két tsz és a község összes háztáji gazdasága együttvéve! Pedig a háromszori fejést csak június végén kezdték, s ennek is azt a 18 tehenet „vetik alá”, amelyeknek átlagos hozama meghaladja a napi 20 litert. A déli fejésből származó tej napi mennyisége 110—130 liter. Egyébként a déli tej a legzsírosabb, tehát a legértékesebb is. S nem káros a déli fejés a tehenekre? Vígh Gábor állattenyésztési brigádvezető szerint nagyon is előnyös. A húsz literen felüli tejmennyiség cipelése ugyanis nem köny. nyű az állatnak, feszíti a tő- gyét, s ez a mirigyeket gátolja a tejtermelésben. A tejhozam tehát növekszik a tsz-ben. S nem csoda, ha már most biztosra veszik, hogy ebben az évben a tervükben szereplő 2140 hektoliternél több tejet adnak át a felvásárlónak. A könyvelési adatokból az is kiderül, hogy rentábilis a tejtermelés. Tavaly is majdnem 800 ezer forint volt a belőle származó jövedelem. Nem kicsi az utódok nevelésének haszna sem, minthogy azokat tenyészállatokként értékesítik. Az elmúlt évben 15 tenyészüszőt és három tenyészbikát adtak át a TEGI-nek. Az utóbbiakért darabonként majdnem 30 ezer nyok ítélete? Nem szabad megadni a kiskorúnak a házasságkötési engedélyt, meg kell neki magyarázni az erkölcsi felfogása helytelenségét. — Köszönöm lányok — vette át a szót dr. Bánó Magda — megerősítve érzem a határozatot. Mert most elárulom, hatóságunk már döntött és a döntés egyezik a tiétekkel. Nagy öröm, hogy a mi ifjúságunk ilyen okosan, egészséges erkölcsi érzékkel szemléli az életet, vélekedik az ismertetett, valóban szokatlan esetről... z érdekes beszélgetés után szellemi vetélkedőt rendeztek a lakiteleki KISZ-építőtábor fiataljai. Közéjük telepedett le a gyámügyi előadó is. S miközben zajlott az izgalmas szellemi tusa, az egyik mellette ülő kislány megkérdezte: — Néni kérem, nem lett volna helyes azt a férjhez menni vágyó lányt is meghívni ide? Én hiszem, hogy megmozdult volna benne a jó érzés, a szülők iránti szeretet, a lelkiismeret .ti forintot kaptak, az üszőkért pedig feleannyit. Mindig a színvonal... Kétségtelen, hegy nem volt könnyű ilyen színvonalra emelni az állományt. Mit mond erről Kapornyai Mihály, a tsz elnöke? — Az évek során selejteztük, szaporítottuk az állományt, s vásároltunk is teheneket. Mindig a színvonalat tartottuk szem előtt. Törzskönyvezett állomány megteremtése volt a célunk, s ezt el is értük. Közben építkeztek is. Már van egy 50 férőhelyes korszerű, önitatós istállójuk. De ez kevés. Az állatok egy része még a régi. nedves istállóban szo>ng ... Az elnök által említett szelektálás kétségkívül fontos előfeltétele a magas hozamok elérésének, de önmagában véve nem sokat érne, ha nem párosulna körültekintően gondos, szakszerű takarmányozással. Nem vitás, hogy a tsz talajadottságai jók a takarmánynövény termesztéséhez, van tekintélyes legelő is a jól termő pillangósokon kívül, de nem mellőzik a tápok alkalmazását sem. Fontos tényező, hegy az állomány nem túlméretezett, de a gazdaság másfél ezer holdas összterületéhez képest nem is kicsiny. Most, a nyári időszakban délelőtt legeltetik az állományt, de délután már istállóban tartják. Közvetlen érdekeltség Az eredmények a tehenészek — akik egy személyben fejögu- lyások és állatgondozók — helytállását is dicsérik. Valamennyien régóta az állattenyésztésben dolgoznak. 3 soha nem kapnak prémiumot, közvetlenül érdekeltek a nagyobb hozam eléréséoen: Már csak azért is, mert a munkaegység tavaly 57 forintot ért térré az évre 45-öt terveztek de hát ennél több lesz). Munkaegységeik száma közvetlenül l'ügg a tejhozamtól, a szaporulattól, s a súlygyarapodástól is. (E tekintetben munkaegységnek álcázott premizálásról van szó.) S hogy a jövedelmet illetően a tehenészek nem állnak rosz- szul, bizonyítja, hogy évente 700—800 munkaegységet írnak a javukra... A déli fejés is növeli jövedelmüket — bár elfoglaltságukat is. Szívesen vállalták azonban a munkatöbbletet, nem úgy mint a tejbegyűjtő helyi vezetője, aki sokáig vonakodott a tej déli átvételétől. A „soros” két tehenész. Márton Ferenc és Süpőcz Ferenc máris végez a munkával. Az istálló előterében glédában állnak a tejeskannák, s Fábián Imre fogatos alig várja, hogy szekérre rakja őket... Miután ez is megtörténik, nemsokára a falu főutcáján ügetnek a lovak a friss teherrel. Fejük lelett meredeken süt a déli nap. Hatvani Dániel Kél és fél méteres harcsaóriás a Dunában BELGRAD. (MTI) Két és fél méter hosszú, 80 kilogramm súlyú óriásharcsát fogott kézzel a Dunában három jugoszláv fiatalembe- Zelikop Gradists közelében. A folyóparton sétáltak, amikor a vízben, közvetlenül a part mellett hatalmas halat pillantottak meg. Habozás nélkül a folyóba ugrottak, hogy puszta kézzel próbálják foglyul ejte-’' a halat. A küzdelem félóráig tartott. A fiatalemberek végül is a partra vonszolták a harcsát,
