Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-17 / 166. szám
W54. július 1*7, péntek 3. oldal VÁLTOZÓ FALU TELJESÜLNEK AZ IFJÚKORI ÁLMOK Hogyan városiasodik Kecel? Dr. Antóny Lászlónak, a község nyugdíjas orvosának teszem fel a kérdést. Édesapja 35 évig tanítóskodott a faluban, ő pedig 41 év és 3 hónap után köszönt le a közönség „hivatalos” szolgálatáról. Az ezzel járó készenlétet, fáradalmakat nem bírja már, de magánpraxist folytat még. — Az orvosi hivatástól nem tud elszakadni az ember, míg egy kis ereje van — vallja. Szeretetre méltó, tisztes öregúr Antóny doktor. Fehér a haja, fehér a ruhája. Egészséges arcán a nyugodt öregség derűje. Elénk, melegbarna szeme szellemi frisseségről tanúskodik. A ház előtt virágoskert. A dús növényzet árnyékot vet a verandára. Itt hűsölünk, a fonott kerti székekben ülve. — Sok irányból adhatunk választ a kérdésre, miként városiasodik a falu — vélekedik az idős orvos. — A folyamatot elősegítő változások között elsősorban az iparosodást kell említenünk. Faipari üzem, tőzegbánya, a ktsz-részlegek sora — mind megannyi új munkaalkalom, szakma. Ne hagyjuk ki a mezőgazdaság nag> üzemesítésé- vel járó új szemléletet sem. — A technikai civilizáció térhódítása — villany, tv, mosógép, autó, motor képében. — Szorosan idetartoznak a szabad idő eltöltésének gazdag lehetőségei... Új funkciók, állások, ahol falun is megtalálja érvényesülését a magasabb kép zettségű ember. — Mennyivel élénkebb mozgásban van a társadalom a falu hatáfáin belül'is,' mint fiatalabb éveimben... — Állandósult kapcsolat, sok utazással, falu—város—főváros között... Fűzzük, fűzzük egyvégtébe a tényeket, de még mindig csak az utalásoknál tartunk. — Kihagyhatjuk-e a körképr bői a kereskedelmet? Kecel modem áruházában éppúgy megtalálható a legújabb nylonpulóver, mint Pesten a Váci utcában. — A Rozsdatemető itt is akkor könyvsláger, amikor a fővárosban vagy Kecskeméten ... Legfeljebb falun még hozzájuthat az ember, de Pesten nem ... Meg a filmek... — Bajosan férne egy újságcikkbe, ha csak az adatokat sorolnánk is a városiasodás fényeiről — vágja el a felvetéseket dr. Antóny László és fordít egyet a társalgás irányán. — A szakmám példáin többet tudok mondani. 1922-ig egy orvosa volt a falunak. Aztán jöttem én. Hol vannak már a primitív viszonyok? Mennyit változtunk azóta, hogy egy bérházban mint hatósági orvos, be tudtam ren- deztetni az első és egyetlen kis szülőszobát... Korszerű szülőotthont csak 194G-ban építettünk, ez még most is modem, csak már bővítjük. Fiatalkori álmom volt a tisztasági fürdő. Meg is volt rá a pénz. csak az akkori képviselő- testület — húszas évek — leszavazta ... A korszerű fürdőt Árvái István vb-einöksége alatt teremtettük meg Az nem az ő hibája, hogy rosszul sikerült. Ma három körzeti orvosunk van, egy fogszakorvosunk az iskolafogászatot is ellátja. Imrehegyen szintén praktizál egy kollégánk és itt vagyok én a magánpraxisommal. Korszerű rendelőink vannak, modern berendezések, villany, gépkocsi. Pályán) elején még tanyán, petróleumlámpa mellett is végeztem súlyos műtétet. Hova Tovább korszerűsítik a telepet A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz az első fél évben egymillió 514 ezer kocsit és motort javított, 114 ezerrel többet, mint 1963 hasonló időszakában. Ebből közvetlen a lakosság* részére 695 ezer javításuk volt a tavalyi 660 ezerrel szemben. Évről évre sokasodik a javítandó autó és motor a ktsz udvarán: A szövetkezet helyhiánynyal küzd. Hogy ezt a problémát megoldják, még 1964-ben 130 ezer forintos költséggel nyitott kocsiszínt építenek. A következő években tovább korszerűsítik a telepet. Egymillió 200 ezer forintos költséggel 12 kocsi befogadására alkalmas autómotorjavító és -szolgáltató üzemrészt létesítenek. Az üzem korszerűsítése mellett nem feledkeztek meg az oktatásról és a továbbképzésről sem. A fiatalabb szakmunkások, valamint a tanulók részére szakmai tanfolyamot szerveztek. I. V. Egymillió íoriní cserépkályha-épífósre A Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályha Építő Vállalat kéményseprő brigádja első félévi tervüket 100 százalékra teljesítették. A brigádok a megye területén naponta 30—40 házban végeztek kéményseprést. Kitisztították a gyárak, üzemek, az iskolák és óvodák kéményeit is. A vállalat cserépkályha-építő részlege az év első felében 181 új kályhát épített és 170 alkalommal végzett javítást, illetve átépítést. A részleg ez évben 350—40o új kályha megépítését vette tervbe, a vállalat erre 700 ezer forintot irányzott elő. Ez az összeg azonban előreláthatóan az év végére jóval több lesz, körülbelül egymillió forint. A kályhákat jó minőségű importcsempéből készítik. Az első fél évben Romániából kaptak szállítmányt, a második fél évben pedig Lengyelországból várnak kályhacsempéket. Tárgyalások folynak az illetékesekkel arról, hogy a vállalat cseréokályha-építő részlegét kibővítik. Ez igen fontos lépést jelentene mind a lakosság, mind a közületek szempontjából. fordulhattam volna segítségért? Kecskemét, Baja. messze esett. Ctt is milyen kezdetleges viszonyok a mai adottságokho képest. Üt sem volt. nemhogy gépkocsi. Aztán az is lett, mert nélkülözhetetlen munkaeszköz az a tanyavilágban. A mai gép kocsivezetők nem tudják, milyen nagy urak akkori hozzánk képest. A rossz utak három autóm tették tönkre rövid idó alatt. A mostani fiatalembereket nem hatja meg, hogy például medikus koromban egy ünneplő és egy hétköznapi öltönyöm volt... Hogy a szabad idő el töltése kimerült egy kis tercierében, kártyázgatásban vagy kuglizásban. Egyszer-egyszer jutottunk el színházba, moziba... Ma nem elégszik meg egy legény 3 öltönyön alul. Hajszolják a szórakozásokat, élvezete ketv l gy látom, túl sokat kap tak egyszerre a mai gyerekek és nem tudják megemészteni. De maradjunk az egészség ügynél. Városiasodunk. Egyik távoli világrészen élő ismerősöm itthon járt. Nemrég írta: Azt tapasztalta, hogy a mi társadalmunk talán nem is tudja kellően értékelni, mennyire gondoskodik egészségvédelméről társadalombiztosítási rendszerünk. Gazdag országban él, de sem ott, sem máshol a kapitalista világban nem tapasz talt hasonlót. Egyedül Angliában. Sehol nem jutnak az állampolgárok ilyen olcsó gyógyszerekhez, mint nálunk. Mi orvosok tudjuk, mennyit kell érvelni betegeinknél, hogy lebe széljük őket a túlzott gyógyszer használatról. Mennyi kerül a szemétbe, mert olcsón jutnak hozzá az emberek. Nemrég egy kisgyerek gyógyszermérgezést kapott a községben. Az udvarra kihajintva találta a jócskán telt dobozt és megette belőle az orvosságot. Felköszönnek a verandára. Egy asszony jött — gyermekével. Nem tartom fel tovább dr. Antóny Lászlót. Kikísér. A kapuban kedélyes példával búcsúzik. — Volt ezelőtt Kecelen egy igen módos gazda. De annyira fukar volt, hogy magára sem adott semmit. A templomba dróttal felkötözött talpú lábbelibe járt. Egyszer megkérdeztem, hogyan élhet olyan primitíven akkora gazdagság mellett? Azt felelte: „Ha nem ezt tenném, mi lenne a vagyonnal?” Ilyen gondolkodású paraszt ma már nincs Kecelen. Ebben is városiasodtunk. Tóth István Aratástól a tarlóhántásig Munkaszervezés a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben A várható jó termés és az esőzések következtében rendkívüli módon összetorlódott tennivalók miatt igen alapos munkaszervezésre van szükség mezőgazdasági üzemeinkben a betakarítás elvégzéséhez. Így van ez a városföldi Dózsa Tsz-ben is ahol Sárii Róbert főagronó- mustól kértünk tájékoztatást: Hogymint oldják meg e fontos feladatukat. Gépek és a szövetkezeti gazdák Elmondotta, hogy a közös gazdaságban 1100 hold területről kell több mint felerészben a búzát, 405 holdról az árpát és 56-ról a rozsot betakaríta- niok. E munkára már idejében szerződést kötöttek a Kecskeméti Gépállomással, s négy kombájnt, két magtisztító cséplőgépet, valamint szalmalehúzó felszereléssel két traktort kaptak. A gépek június 24-én fogtak munkához, s az elmúlt hónap végéig 190 holdról körülbelül 20 vagon termést takarítottak be. . gépállomási segítség mellett természetesen szükség van a szövetkezeti gazdák közreműködésére is. Kombájnellenőrként napi 50 forintért egy diákgyereket alkalmaznak, aki szállítójegyen tünteti fel, hogy melyik kombájn tartályából való az a gabonarakomány, amelyet a tsz hat saját traktorával összesen kilenc pótkocsin a központba vontatnak. Itt Szabó János, az ellenőrző bizottság elnöke hídmérlegen lemázsálja a szállítmányt, amely ezután a kombájnszérűre kerül. Közvetlenül a szérűről A szérűn két leány a döngölt földre ömlesztett gabonát szállítószalagra lapátolja, amely felviszi a már említett, és szorosan egymás mellé állított két tisztító cséplőgépre. Ezeken a mag elmés módon megszerkesztett elosztólemez segítségével és ismét két leány közreműködésével folyik a dobba. A gépeknél egyébként összesen 20 szövetkezeti gazda dolgozik. Többségük a zsákolást végzi. Közvetlenül a szérűről ugyanis a tsz két teherautója, s egy „gumis” fogata az abraknak, valamint a vetőmagnak valót a gazdaság raktárába szállítja. Szintén a gépektől viszik el a tagok járandóságát is. Árpából például az eddig szerzett minden munkaegységük után két kilót kapnak. (így lesz év végén munkaegységenként a természetbeni járandóságuk nagyjából egy kiló.) Kenyérgabonából most olyan mennyiséghez jutnak, amennyinek megvan a „munkaegység- * fedezete”. A többit központilag tárolják, s a későbbi munkateljesítmények alapján adják ki, de semmivel sem többet a háztartási szükségletnél. Délután négytől este hétig Hogy az államnak szánt mennyiség átadásával ne vesztegessék el az időt, a tsz vezetői megállapodást kötöttek a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal, ami szerint az ösz- szesen húsz vagon adó- és szerződésben lekötött feleannyi gabonát mindennap délután 4-től este 7 óráig csak a Dózsa Tsz- től veszik át. A napi 250—300 mázsa meny- nyiséget a közös gazdaság két tehergépkocsija — két fordulóval —, s két vontatója (az egyik két pótkocsin) szállítja Kecskemétre. Huszonkilenc nap alatt Mindezzel párhuzamosan a learatott területről halogatás nélkül lehúzzák a szalmát. Ezt a gépállomás két traktora szai- makotró szerkezettel, s hat szövetkezeti gazda segítségével bonyolítja le; az utóbbiak a kazlazást is elvégzik. A napokban a tsz műhelyében készített szalmalehúzóval két saját traktor és ismét hat szövetkezeti gazda kapcsolódik be e munkába. A gyors szalmalehúzással lehetővé teszik, hogy a tsz 15 saját erőgépe, s a gépállomási traktorok várakozás nélkül hozzáfoghassanak a talajművelés- hez. Az 1100-ból 611 holdon tarlót hántanak, a többi területen mélyszántást végeznek; 30 holdra másodnövényeket — silókukoricát, csalamádét — is vetnek. A tsz vezetősége intézkedési tervében meghatározta e munkák határidejét is. Eszerint az egész letakarított terület szántással, gyűrűs hengerezéssel való „lezárásának” huszonkilenc nap alatt kell megtörténnie. T. I. Időszerűség — Te szerencsétlen, mi az istent csináltál, a főnök ugyancsak kirúgott rád! — Énrám? Soha semmiért nem is figyelmeztetett. — De valamit hallottam, hogy szombat délben az ebédlőben... — Ja! Eeszélgettem vele. A bírálatról, meg a fejbólogatókról. — Hülye! Te beszélgetsz a főnökkel?! Ö beszélhet veled, de te nem ővele. — Már bocsáss meg, én csak említettem, milyen remek cikket olvastam az újságban, és mutattam a vezércikket, alá is húztam a tő gondolatokat, például: hogy a szolgalelkű emberek közös érve: nem jó újjathúzni a főnökkel. És, hogy ez micsoda ostoba, gerinctelen, idejét múlta félelemérzés. A főnök bólogatott, bizony, ez nagyon, nagyon igaz. — A főnök mégis azt mondta ma reggel, hogy te nem érted a főosztály koncepcióját. Beszéltél valamit a főosztály munkájáról? — Egy szót se. Csak felolvastam, hogy sajnos előfordul, a szolgaleik űek elismerést aratnak kiváló munkájukért, míg a jobbat szüntelenül kutató, és vitatkozó embereket teleslegesen akadékoskodó, vagy egyenesen a munkát akadályozó elemeknek tekintik. — Tökfilkó! De remélem, hozzátetted, hogy ilyenek nálunk nincsenek? — A főnök azt mondta, hogy pompás cikk. Bizony elgondolkoztató: Vajon akadnak-e nálunk is ilyen figurák? Erre én megjegyeztem — azt hittem örömöt szerzek neki — hogy egyről konkrétan tudok, a Pernyésről. Ez a Pemyés közismerten gyenge munkaerő, ráadásul lóg is, de mindig a főnök körül sündörög, hízeleg és talán ezért mindig a legjobban premizáltak közé tartozik. — Űristen! S erre mit mondott a főnök? — Azt mondta, hogy minden lehetséges, majd elgondolkozik a hallottakon, és örül: végre egy fiatal munkatársa bátran a szemébe mondta véleményét. Még akkor is örül, mondta, ha esetleg ez a vélemény megalapozatlan. — Mégis el fognak helyezni a főosztályról. Nem érted a koncepciót. — De hiszen, amikor felolvastam neki, hogy hamarosan sehol sem lesz kifizető szolgalelkűnek lenni, az öreg is élénken helyeselt. — Mégis kirúg a főosztályról. — Dehát hamarosan eljön az ideje, hogy sehol... — Látod ez az! Itt még nem jött el az ideje. O. N, A Nusí helyett — tavaszi arpa A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet zöldségfélékkel, paradicsommal, karalábéval, káposztával, valamint tavaszi árpával szerepel idén az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, A takarmánygabona ország-világ színe előtt való bemutatására azért kerül sor, mert évek óta kitűnő — az őszi árpáénál is jobb — teljesítményt érnek el belőle. Három évi átlaga: holdanként csaknem 15 mázsa. Az idei termés például minőségben is annyira jó, hogy a sör alapanyagának vásárolják meg a tsz-től. A közös gazdaság egyébként nem új „vendég” az országos szemlén, A legutóbbira, a két évvel ezelőttire, napraforgó- és paradicsomterméséböl vitt fel mustrát, s értük ezüst-, illetve bronzérmet kapott, Nusi nevű tehene pedig elnyerte a tejtermelés nagy diját. — Az idén itthon marad a Nusi — tájékoztat bennünket Romsics Sándor, a tsz elnöke. — Küllemre nem is olyan szép már a tizedik évét tapossa. Rá a tejelést illetően még megdlln a helyét. Nemrég harminchat liter volt a napi átlaghozama. Csakhogy erősen vemhes, s ezért elapasztottuk a tejét. Inkább c borjára lesz szükségünk, min az esetleges nagydíjra. Reméljük, az Iszkra tavaszi árpája jól helyettesíti majd — a kiváló tehenét.
