Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
I9W. Jfiífus Í3, szerää 3. oldal Ami növeli a bürokráciát Sok a felesleges adatgyűjtés val, saját motorkerékpárral, autóval rendelkezők száma. Az ipari üzemek művelődési helyzetének felmérésével kapcsolatos kérdőívtervezeten pedig a következő kérdések szerepeltek: a vállalat alapítási éve, fejlődésének főbb szakaszai, a vállalat főbb profilja fontosabb cikkszámonkénti bontásban, a vállalat műszaki fejlesztési tervében megszabott legfontosabb műszaki feladatok és várható megtakarítások, a műszaki fejlesztési tervben nem szereplő legfontosabb műszaki problémák stb. Szerencsére ezek a kérdőívek már nem jutottak el az adatszolgáltatókhoz. Mint az említett példák is bizonyítják, az engedély nélküli adatgyűjtések növelik a bürokráciát, mert sok, szakszerűtlenséget rejtenek magukban, felesleges munkát igényelnek, ugyan, akkor rombolják a hivatalos statisztikai adatok tekintélyét. Véleményem szerint az adatokat bekérő szerveknél kellene jobban rendszerezni és számon tartani a rendelkezésre álló statisztikai adatokat. Ez esetben sok felesleges fáradságtól, adminisztrációtól kímélnék meg önmagukat és az irányításuk alá tartozó üzemeket, vállalatokat, gazdaságokat, intézményeket is. Török László, a KHS Eács-Kiskun megyei Igazgatóságának tájékoztatása csoportvezetője Életveszélyes játék Tiszakéeske alatt találkozunk a VA 50—73 rendszámú vontatóval. Az erőgép sárhányóján — mint egy műlovarnő a paripán — fiatalember ül és gondtalanul társalog a vezetővel. Gróf István, az SZMT munkavédelmi felügyelője „lenyeli” a szájára tolakodó haragos szavakat és megálljt int a járműnek. Kiderül, hogy a volán mögött ülő Fehér Bertalannál sem járművezetői. sem személyi igazolvány nincs. — Otthon felejtettem — rándítja meg a vállát. És ezt szemmel láthatólag természetesnek veszi. Magas ülőkéjéről igenigen fennhéjázva válaszolgat a kérdésekre. Az eszmecsere a két fiatalember munkahelyén, a tisza- kécskei Béke TermelőszövetkeDz SZK 3-as „pilótája“ és „utasa“ A népgazdaság irányítása megköveteli, hogy a vezetőknek a hatáskörük alá tartozó szakterületről megbízható statisztikai adatok legyenek a birtokában. Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény szerint csak a központi Statisztikai Hivatal elnöke rendelkezik hatáskörrel a statisztikai adatgyűjtések engedélyezésére. 1957 óta azonban a KSH elnöke csupán az országos, egységesen begyűjtésre kerülő adatszolgáltatás engedélyezési jogkörét tartja fenn magának, egyéb adatgyűjtések engedélyezési jogát a miniszterekre, országos főhatóságok vezetőire ruházta át. Továbbra is érvényben maradt azonban az a rendelkezés, hogy csak engedélyszámmal ellátott kérdőívek alapján lehet adatgyűjtést végrehajtani. Ezután is harcolni kell a szakszerűtlen, sok esetben párhuzamos, felesleges, engedély nélküli adatgyűjtés ellen. Irtdokofatian és káros Lehetővé van téve azonban a vezetőknek, hogy jelentéseik, beszámolóik elkészítéséhez a rendelkezésre álló anyagon kívül esetenként kiegészítő adatokat kérjenek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy saját elgondolás szerint összeállított kérdőíveken rendszeresen jelentős adathalmazt gyűjtsenek be, s még „szöveges indoklást” is készíttessenek, mert az ilyen jelentések sok esetben nem a realitás, hanem a vállalati érdek szemszögéből készülnek. Még ma is igen gyakran találunk olyan engedély nélküli adatgyűjtést, apiely nemcsak szabálytalan, hanem ™dokolat- lan is. A felügyeleti szervek sajnos, a legtöbb esetben olyan adatokat kérnek, amelyek náluk is rendelkezésre állnak, csak azokat akár a saját irattárukból, vagy éppen egy másik előadónál, illetve osztályon rendelkezésre álló anyagból ki kellene gyűjteni. Igen sok engedély nélküli adatgyűjtést rendelnek el a tanácsi szervek egyes osztályai, csoportjai. A kérdőíveket általában kitöltési utasítás nélkül adják ki, ami az adatok egyértelműségét, a megadott határidők. rövidsége pedig bizonylati megalapozottságát, pontosságát, megbízhatóságát veszélyezteti. Az ilyen adatgyűjtések két szempontból is károsak. Részben az adatszolgáltatók részére jelentős adminisztrációs munA kis tanyasi ház egy aprócska domb tetején épült^ a soltvadkerti határban. A kétszobás épületet gondosan ápolt szőlőtőkék veszik körül. S a gazdaságra éberen vigyáz Mackó — a lompos kutya —, amely ide-oda futkároz, s nagyokat vakkant az idegen közeledtére. — Kerüljön beljebb — tessékel a házigazda, Meskó Jenő nyugdíjas motorszerelő, az ajtó felé. — Nem szokás nálunk a jó barátot a pitvarban tartani. Erre nagyot nevet. A szobában súlyos, . fekete lakkal bevont ebédlőgarnitúra. A falakon fényképek, elmosódott századeleji fotók, festmények. — Magam élek... Egymagám vagyok. Az első feleségem meghalt. A második pedig ... De dolgozni, azt nagyon szeretek. ötven évig voltam Budapesten, a Ganz-MÁVAG-ban. Ötven évig... Néhány nappal előtte a jákát, sok esetben indokolatlanul munkatorlódást eredményeznek. Másrészt hiányos, nem egyértelmű pontatlan adatszolgáltatás miatt az adatok nem összesíthetők, felhasználásuk nem mindig célszerű. Jelentés is, jegyzőkönyv is... A megyei tanács ipari osztálya negyedévenként „tervszerűség számítási jelentést” kér a vállalatoktól, melyben valamennyi gyártmány felsorolását és cikkenként olyan bonyolult mutatók számítását kéri, melyek pontos kidolgozása igen sok munkával jár. A kért adatok nagy része ugyanakkor az osztályon is rendelkezésre áll, a fontosabb, kiemelt cikkek termeléséről pedig a vállalatok a beszámolási rendszer keretében a negyedéves tervteljesítési jelentésben is számot adnak. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. ipari osztálya területre bontott iparpolitikai tervteljesítési adatokat kért egyes vállalatoktól, annak ellenére, hogy egyetlen vállalatnak sincs ilyen adata. A vállalati terveket ugyanis nem lehet területre bontani. Tavaly a negyedik negyedévben a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai naponkénti telefonjelentést kértek a községektől az őszi kenyérgabona-vetésekről. A községi tanácsok az adatok egy részét a termelőszövetkezetektől kérték be, de ugyanezt az adatot a tsz-eknek külön is kellett jelentejük a járási mezőgazdasági osztályoknak. A Kalocsai Járási Tanács V. B. igazgatási osztálya havonként ismétlődően jelentést kért a községi tanácsoktól a végrehajtó bizottsági és állandó bizottsági ülésekről. Ebben meg kellett adni a megjelentek számát, mennyi nő, mennyi férfi vett az üléseken részt stb. Ugyanezen adatok az esetenként készített, a járáshoz beküldött jegyzőkönyvekben is megtalálhatók. Profil és művelődés A tsz-ek kulturális terveinek elkészítéséhez több mint ICO kérdést tartalmazó kérdőívet kellett kitöltenie a termelőszövetkezeteknek. Ebben. többek között a következő kérdésekre kellett válaszolni: szőlőterület nagysága, ebből termő, nem termő, nem művelt terület, a munkaegység értéke, rendszeres újságolvasók, rádióval, televíziórási tanácsnál hallottam a nevét. És mondták, hogy igen ügyes ember. Mindig fabrikál valamit. „Egy érdekes gépet konstruált” — mondták. — Szeretném látni... Érdekel. Elmosolyodik. — Megmutatom. Hát hogyne mutatnám. Hiszen ebben a szőlőkapáló gépben három évi munkám — éjjelem és nappalom — „fekszik”. Újságot vesz elő. Újítók Lapja. S benne egy fénykép: Meskó Jenő — a szőlőkapáló géppel. — Mióta nyugdíjban vagyok, ismét itt dolgozom Soltvadkerten. Az Ezerjó Szakszövetkezetnek vagyok a tagja. Szövetkezetünknek nagy kiterjedésű szőlőültetvénye van. Néhány évvel ezelőtt — az egyik deleiét' — „megfogott” az elnök és azt mondta: „Mondja, Jenő bácsi, nem tudna egy olyan gépet csinálni, ami megkönnyíti és meggyorsítja a szőlő kapálását?” ... Hát, megpróbálhatom ... És megcsináltam. Az alkotmány — szétszerelve — ott van a félhomályos szobában. Bemegyünk. — Már az isten tudja, hogy hányadszor módosítom — mentegetőzik a rendetlenségért. — Egy 125 köbcentis motor működteti és 40 centitől 240 centi szélességig lehet vele dolgoztatni. Még a homokágyat is elkészíti ... — Beadta elfogadtatásra az újítását? — Igen. De a Földművelés- ügyi Minisztérium elutasította, azzal, hogy kisüzemi jellegű ... Kinyitja az ablakot védő zsalukat. A tavaszi napfény előzőn] i az olajos szagú helyiséget. A falon bekeretezett oklevelek. Kiváló dolgozó. Sztahanovista oklevél. A szakma kiváló dolgozója — miniszteri kitüntetés. — A kitüntetéseket nézi? ... A gyárban százötven újításomat fogadtak el. — Ezt büszkén teszi hozzá. Reggel hatkor kezdték a kombájnolást. Már akkor is jól fenn járt már a nap, de az éjszaka apró harmatcseppjel még ott rejtőzködtek a búza kalászain, a szárhoz simuló levelek tövében. Ám, ahogy az óriás Jogos büszkeséggel. — Csak ezt a szőlőművelőt nem ... Pedig mennyi szakirodalmat olvastam hozzá. — Könyveket vesz elő. — Jeszenszky Zoltán például leírja,' hogy milyen fontos ki kísérletezni a szőlő gépi megművelésének lehetőségeit... — És mi lesz ezzel a géppel? — A szakszövetkezet részére készítek néhány darabot. Legalább a mi földjeinken dolgozzon. A napokban hallottam a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, hogy Bács-Kiskun megyében közel száz újítóról tudnak, akik a jelenleg használatos mezőgazdasági gépek korszerűsítésén munkálkodnak. Tekintse a tanács egyik feladatának az ilyen kallódó emberek összefogását is. S a kezdeményezést bizonyára támogatják megyénk társadalmi és tömegszervezetei is. A mezőgazdaság gépesítésében jártas, kísérletező emberek segítik a nagyarányú feladatok végrehajtását.- K. M. 1960-ban. — Meg kell becsülni a gépet, úgy lehet vele haladni — vallja a kombájnos. S a haladás fontos Svaszta Istvánnál, akkor is, amikor — autóbuszt vezet. Mert buszvezető a foglalkozása, a 9-es AKÖV-nél dolgozik. Helybeli és távolsági útakra egyaránt szállítja az utasokat. Kikapcsolódásként azonban nyaranta két hónapot a mezőgazdaságnak áldoz. Nem idegen számára ez a munka, hiszen a Városföldi Állami Gazdaságban már jónéhány éven át vezetett kombájnt. De hát melyik is a könnyebb: az autóbusz, vagy a kombájn volánja mögött ülni? — A kombájn strapásabb, de az idegeket • nem veszi úgy igénybe, mint a busz. — Nyilván, itt nincsenek utasok, akik menet közben merev szemekkel figyelik a kilométerórát —t vetjük közbe. — Ilyesmitől ott sem kell tartani — válaszol nevetve. — Az effajta műszerek hiányoznak az AKÖV buszairól. Aztán kiderül, hogy azért a kombájnosnak is van egy ..utasa”. Majoros István, a gépkezelő, aki azonban nélkülözhetetlen segítőtársa a vezetőnek. Az ő érdeme is, hogy jóformán egyetlen kalászt sem hullajt el a gép. Ahogy haladnak, úgy érzi az ember, hogy kezük alatt meg- fiatalodik az óreg SZK 3-as. (H at vani—Fasz tor) Hz élelmiszeripar másoiiik félévi jgteisebsj beruházásai Az élelmiszeripar idei 1,4 milliárdos beruházásából nagy rész jut az év második felében is az üzemek korszerűsítésére, a különböző iparágak műszaki fejlesztésére. A konzervipar teljesítőképességét jelentősen növlik a következő hónapokban átadásra kerülő üzemrészek, modern gépek. A Nyíregyházi Konzervgyár, bár még nem teljes egészében dolgozik, az év végéig 3000 vagon konzervet készít. A Hatvani Konzervgyárban 33 millió forintos beruházással egy 410 vagonos és egy 60 vagonos, Pakson pedig 7 millió forintos költséggel 100 vagon teljesítményű új paradicsomfeldolgozó üzem készül. Különféle korszerű gépekkel, berendezésekkel a Hatvani, a Dunakeszi és a Szigetvári Konzervgyárban összesen 560 vagonnal több zöldség, Nagykőrösön pedig 300 vagonnal több gyümölcs feldolgozását teszik lehetővé. A Békéscsabai Konzervgyár ugyancsak újabb üzemmel bővül a második fél évben. Folytatják a Bajai Hűtőház építését, Székesfehérvárott mintegy száztíz millió forintos beruházási összeggel megkezdődik a 7 vagonos hűtőház építése. Az élelmiszeripar egyik legnagyobb gondja a gabonatárolás, d idén valamelyest enyhül. Ezekben s napokban Kápolnásn.yéken, Nagyatádon, Tamásiban. Kiskunfélegyhá Kán, Kalocsán és Siklóson összese’" 12, egyenként 150 vagonos tárház^ adnak át, a második fél évben ned'* 16 hasonló magtár építkezését ’ r dik meg. Ezenkívül terven felü mintegy 12 000 vagon gabona hosz- szabb-rövidebb ideig tartó tárolására alkalmas színeket, épületeket vehet használatba az élelmiszeripar. —s —o Az ezermester tűzgolyó kezdte átmelegíteni a tájat, néhány perc alatt úgy szálltak el a semmibe. S akadálytalan abbá vált a gépko- tnsszus működése is. Délelőtt tízre, amikor a városföldi Dózsa Tsz búzatábláján találkoztunk Svaszta Istvánnal, a Kecskeméti Gépállomás kombájnosával, a gép tartálya már negyedszer telt meg aznap a pirosló maggal. Pedig a masina nem mostanában hagyta el a gyárát, hanem még zet irodájában folytatódik. Itt már nem olyan nagylegények barátaink. Bodonyi István lehajtott fejjel ismeri el, hogy életveszélyes játék sárhányón utazni. A munkavédelmi felügyelő néhány olyan balesetet idéz, ami hasonló könnyelműség miatt következett be. A súlyos traktorok kereke bizony nem bánik kíméletesen azokkal, akik alá kerülnek. — Tudja, hogy tilos így ko- csikázni az erőgépen? — Tudom — válaszol a traktoros, azután hallgat. Könnyelműségük természetesen nem marad büntetés nélkül. De ez a büntetés most még csak enyhe lecke. Emlékeztető. Ha elfeledik, akkor mér nemcsak egy munkavédelmi betétlappal kell fizetniök.
