Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

3>%4 A Kalocsai Városi Tanács V. B. irányító tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága XIX. ÉVF. 164. SZ. Ara 60 fillér 1864. JÜL. ló, Kedden ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen részt vett dr. Dallos Ferenc, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője. Elsőnek a me­gyei tanács vb 1961—63. év kö­zötti munkájáról — különös tekintettel a mezőgazdaság irá­nyítására — szóló előterjesz­tést vitatták meg. A vitán részt vett Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a mezőgazdasági állandó bizott­ság elnöke. Ezután került sor a Kalocsai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának vezető és irányító tevékenységéről, az állami és államigazgatási mun­ka társadalmasításában elért eredményeiről szóló előterjesz­tés megvitatására. A végrehaj­tó bizottság elfogadta a jelen­tést és megállapította, hogy számottevő előrehaladást ért el Űj majorság A dunaszentbenedeki Űj Hajnal Tsz-ben az idén egy tízezer férőhelyes tojóház, 108 férőhelyes vákuum-itatós tehénistálló, valamint mű­hely — építéséhez fogtak hozzá. Az előbbi kettőt a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kalo­csai kirendeltsége, az utób­bit pedig a közös gazdaság építőbigádjja készíti el. A vállalat 4,5 millió forint ér­tékű munkát végez. Felvételünk a tojóház te­tején készült, ahol Judik Já­nos és Dinnyés László kő­művesek, valamint Kolompár László segédmunkás végzik a betonozást. Igyekszenek, hogy augusztus végén átad­ható legyen rendeltetésének a hatalmas épület. Háttérben az épülő tehén­istálló látható. Remélhetőleg abba is „beköltözhetnek” még a tél beállta előtt a szövetke­zeti gazdaság szarvasmarhái. (Pásztor Zoltán felvétele.) a Kalocsai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a vezetés módszereinek fejlesztésében. Végrehajtotta mindazokat a ha. tározatokat, amelyeket a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága hozott még az elmúlt év­ben, amikor ugyancsak hasonló témakörben tárgyalta a kalo­csai tanács végrehajtó bizottsá­gának munkáját. Az elért ered­ményekért elismerésben része­sítette a Kalocsai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságát. Ezután került sor a telek­gazdálkodással kapcsolatos fel­adatokról szóló előterjesztés, valamint a családiház-építések feltételeinek biztosításáról szó­ló vizsgálat megvitatására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végezetül bejelenté­seket tárgyalt. C" »-* | j I p» HlífH Naponta igen sok nézője van a budapesti Erzsébet-híd épí­*—■ H' '■'* * ^ 1 '■'* lésének. Az emberek számontartják az előrehaladást, „nyugtáz­zák” egy-egy munkaszakasz sikeres befejezését. Sokan megtap­solták azt a jelenetet, amikor a pesti oldalon beemelték a helyére az utolsó bal parti hídsze- letet. A híd jobb parti, utolsó tízméteres eleme szerdán kerül a helyére. A nagy technikai bravúrral és lendületesen épülő híd ezzel is közelebb kerül végső befejezéséhez. Tovább javult a testületi munka, több hasznos kezdeményezés született A megye népfrontmozgalmának félévi eredményei Mindannyian emlékezünk még a községi népfrontbizottságokat újjáválasztó nagygyűlésekre, fa­lugyűlésekre, melyek nemcsak négy év eredményeit, sikereit összegezték — de sok-sok javas­latot is tartalmaztak a jövőre nézve. S a népfront III. kong­resszusa újabb útmutatásokkal egészítette ki e helyi terveket, elképzeléseket. önálló feladatokat kapnak Mi és hogyan vált valóra az év eleji nagy elhatározásokból, a kongresszusi útmutatásokból az év közepére? A kérdésre a népfront megyei titkárságának napokban elkészült összefoglaló jelentése, félévi „mérlege” ad választ. Már a népfrontbizottságok új­jáválasztásákor megnyilvánult az a törekvés, hogy minden bi­zottsági tag rendszeresen kapjon önálló feladatot. Ez jellemző a kongresszust követő időszakra is. A tapasztalatok szerint nagy lendületet adtak a népfront- munkának a „személyre sza­bott”, konkrét megbízatások. Tennivaló akadt bőven, hiszen a kongresszust követő időszak­ban napirendre került a lesze­relési hónap megrendezése, a mezőgazdasági termelést segítő akcióik szervezése, a felvásárlási tervek teljesítésére való moz­gósítás, a községfejlesztés, ol­vasómozgalom, ünnepi könyv­hét, a szakoktatás segítése. Mindezek a népfrontbizottságok vezetőin túl a választott tes­tületek minden tagjának aktív közreműködését igényelték. S mivel a testületi munka min­den szintű népfrontbizottsá­gunkban tovább élénkült, egy­re több kezdeményezés szüle­tett nemcsak a népfront kul­turális tevékenységében, hanem a gazdasági, termelési feladatok megoldása érdekében is. A köz­ségi népfrontbizottságok na­gyobb számban kezdtek önálló akciókat, melyekben a bizottsági tagok többsége részt vesz. A helyi körülmények szerint Az öntevékenységen túl nagy eredmény az is, hogy a moz­galom munkásai a helyi sajá­tosságoknak megfelelően hatá­rozták meg legfőbb tennivalói­kat. A dunavecsei járásban például az állattenyésztésben mutatkoztak gyors korrigálásra szoruló hiányosságok. Voltak olyan szövetkezetek, ahol száz tehén évi borjúszaporulata nem érte el a harmincat. Ugyanak­kor tartási, takarmányozási, állategészségügyi és üzemszerve­zési gondok is jelentkeztek. E helyzeten a népfront a maga sajátos eszközeivel igyekezett segíteni. Tanácskozásra b ívták össze a járás területén működő állatorvosokat, állattenyésztéssel foglalkozó szakembereket, tsz- vezetöket: megvitatták az állat- tenyésztés fejlődését gátló té­nyezőket. A kiskunfélegyházi járásban — ahoi nagy hagyományai van­nak az állattenyésztésnek — a megfelelő takarmánybázis ki­alakítására szerveztek hatásos akciót. A kecskeméti járásban — ugyancsak a mezőgazdaság helyzetének tanulmányozása után — a fő figyelmet az állat- takarmányozás és állategészség­ügy fogyatékosságainak felszá­molására irányították. Állator­vosok részvételével három-há­rom fős brigádokat szerveztek; e brigádok sorra felkeresték a termelőszövetkezeteket és ott egész napot az állattenyésztés­sel kapcsolatos munkafolyama­tok tanulmányozására szentel­tek. A tapasztalatok alapján tettek javaslatot azután az aka­dályok elhárítására, ésszerűbb módszerek bevezetésére. Sokoldalú támogatás Hasonló részletességgel szólhat­nánk — az elmúlt fél év ered­ményeinek összegezésekor — a kiskőrösi járásban kibontakozott növényvédelmi akcióról, a kecs­keméti járás 34 termelőszövet­kezeti csoportját segítő akcióbi­zottságról, amely a legeredmé­nyesebb termelési és gazdasági módszerek összegyűjtését és terjesztését tűzte ki céljául. Ér­demes említést tenni a kalocsai járás talajerő-utánpótlási gond­jának megoldását célzó mozga­lomról, valamint a népfront kezdeményezésére született tom­pái termelőszövetkezeti verseny­felhívásról, amely nemcsak a kiskunhalasi járásban. lelt vissz­hangra. S mindez a mozgalmi tevékenységnek csak egyetlen ágában, a mezőgazdasági terme­lés segítésében elért eredmé­nyeket tükrözi! De legalább ilyen jó eredmények születtek a most lezárult fél év során a községszépítésiben, a mezőgazda- sági szakmunkásképzésben és a békemozgaimi munka tekinteté­ben is. Szinte nincs gazdasági, politikai, kulturális életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol az új eredmények mögött nem „fedezhetnénk fel” e moz­galom lelkes munkásainak ak­tív közreműködését. A népfrontbizottságok tagjai most sem pihennek. A betaka­rítási munkákhoz nyújtanak se­gítséget. Ezen túl természetesen megtanácskozzák a községfej­lesztési terv teljesítésének mó­dozatait, s megkezdték már az előkészületeket az ősszel újra induló mezőgazdasági szakmun­kásképzés támogatására. Rövi­den: Első félévi eredményeik után alapozzák már a mozga­lom második fél évének sike­reit is. &

Next

/
Thumbnails
Contents