Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
Járásról — járásra Indul Hatvanezer járóbeteg negyedévenként - Mikorra készül el a leninvárosi körzeti orvosi rendelő? - A bölcsődei helyekről Az egészségügy helyzete Kecskeméten az exportszállítmány A kecskeméti Béke Tsz palántanevelő- és hajtató házában évről- évre sok korai zöldségfélét nevelnek. Ez évben is már kora tavasztól folynak a szállítások. A zöldséget, hűtött vagonofe- ban, külföldre is exportálják. Kecskemét lakossága — főképp az utóbbi néhány esztendő alatt — jelentősen megnövök edett. Az egykorú levélek, megye- házi leiratok bizony „kesergő hangú” dokumentumai az 1910 —30-as évek egészségügyi helyzetének. Bár, már akkor is működött kórház Kecskeméten, a betegellátás viszont kezdetleges volt. A városban letelepedett orvosgárda — távol eső tanyai területek miatt is — aligha tudta megfelelően betölteni hivatását. 1952. november 1-én alakult meg — mint másutt is országunkban — a körzeti orvosi szolgálat. Eleinte az orvosok volt magánrendelőjüket használták a betegfogadásra, majd a későbbiek folyamán a Kom- szomol téri SZTK .rendelő intézetben indult meg — korszerű formában — a rendelés. Minthogy megyeszékhelyünk körzeti betegellátásának „ütőere” a városi tanács egészség- ügyi osztálya, így felkerestük dr. Horányi Elemér osztályvezető-helyettest, és megkértük, hogy ismertesse a helyi egészségügy jelenlegi helyzetét. — Tizenhét körzeti orvos végzi a betegellátást Kecskeméten. Az osztályunkhoz tartozó orvosok negyedévenként átlagosan 3—4000 járóbeteget tartanak nyilván —, de ez persze nem azt jelenti, hogy a körzeti orvosokra csupán ennyi beteg kezelése jut... A rendelet szerint egy körzeti orvos területéhez 3200 lélekszám tartozhat. Viszont Kecskeméten ez a szám jóval magasabb. .. Négy körzeti orvosi rendelőben folynak a vizsgálatok. A tervek szerint a Katona József utcai rendelő a közeljövőben megszűnik, s helyén emlékmúzeumot rendeznek be, A körzeti betegellátás biztosítására pedig Számba vettük a „bevethető" erőt életveszélybe került embertársaiknak. A mester járt elől. Ö már az orvosi rendelőhöz ért, ahová követték tanítványai. Követtem én is. Megtudtam, hogy tíz éve tett szakmunkásvizsgát, három éve működik oktatóként. Húsz tanítványa tegnap tett szakvizsgát, tizenkilencen közepes eredSzalkszentmártoni híradás A Békéért Termelőszövetkezetben már készenlétben állnak a gépek az aratás megkezdéséhez. Nagyobb gabonatermésre számítunk, mint az elmúlt évben, s az aratást egy kombájnnal és két aratógéppel végezzük arra törekedve, hogy a lehető legkisebb legyen a szemveszteség. Az aratásra való felkészülésen kívül más újság is van a közös gazdaságunkba. Húsz hold gülbaba burgonyánk szedéséhez hamarosan hozzá kezdhetünk és a termést értékesíthetjük. Sajnos azonban nincs elég munkaerőnk. Sok asszony azért nem tud a munkába kapcsolódni, mert gondozásra szoruló kisgyermeke van, s ezen csak a napközi otthon bővítésével lehetne segíteni. Részesműveléssel javában folyik a kukorica, a napraforgó és a burgonya kapálása, a lucerna betakarítása és a cukorrépa egy elése. Ügy érezzük, hogy egy év alatt nagy lépést tettünk meg a fejlődés útján. Szeretnénk elérni — s erre minden lehetőség meg van, hogy az idén minden termésből többet adjunk a népgazdaságnak, iránt az etattit esztendőben. G. Kiss Sándor feaíks2e®ínvártwB a Czollner téren építenek egy korszerű körzeti rendelőt. Mint lapunkban azt már közöltük, hamarosan megkezdődik a leninvárosi járulékos beruházások felépítése. Az áruház, étterem, eszpresszó mellett 1966-ra befejeződik az orvosi rendelő építkezése is. — 1963. február elsejétől megalakultak Kecskeméten is a gyermekorvosi körzetek. a körzeti orvosok részére — minden hónapban — kon- ferenciás továbbképzéseket tartanak, melyeken az általuk javasolt témákról hallhatnak értékes beszámolókat neves szaktekintélyektől. — Sajnos, Kecskemét bölcsődei ellátottságáról már nehezebb beszélni. 1956-ban épült a Klapka utcai bölcsőde — melynek további bővítését tervbe vettük, összevetve a jelenlegi! helyzetet, még mindig csekély; a bölcsődei helyek száma. .. Ja- j vulásra csak a leninvárosi bői- j csődé elkészítése után lehet számítani. K. M. Szállításra kész az export karalábé. (MTI, Foto) Két idős ember ül a tárgyalóteremben, szemben a bírósággal. Mindketten túl vannak a 60. éven. Házastársak, de 1932 óta nem látták egymást. A férfi a felperes. Kéri, bontsák fel a házasságot, mert nősülni akar. Az asszony szintén ezt kéri a bíróságtól, mert ő is szeretne férjhez menni. Vallomásukból kibontakozik egy élet, amit — bár házasok — egymástól távol töltöttek. Először a férfi áll fel. — 1929-ben Üjhartyánban kötöttünk házasságot. Szerettük egymást. Egy évig az anyósomnál laktunk, de utána a szomszéd községbe költöztünk. Két fiunk született, akik ma is élnek, de már természetesen családos emberek. Én Budapestre jártam dolgozni, és amikor egy alkalommal hazamentem, nem találtam a feleségemet. Mondták a szomszédok, hogy elment az édesanyjához, és azt üzente, ha akarok, menjek utána. Én nem akartam, és nem mentem. Igaz. hogy egyszer voltam ott, és hívtam vissza, de nem jött. Aztán egy év múlva életközösségre léptem azzal az asszonynyal, akivel ma is együtt vagyunk. Az eltelt harminckét év alatt hat gyermekünk született, közülük öt ma is él. A legkisebb 18 éves. El akarok válni az első feleségemtől, hogy akivel 32 éve együtt élek, feleségül wehestem, Kerem tehát a bíróYálás 32 év után ságot, hogy bontsa fel a házasságot, ami tulajdonképpen mór csak papíron házasság. Kopog az írógép. A két idős ember olyan nyugalommal ül szemben a bírósággal, mintha otthon a kemencepadkán lennének. Haragnak, vagy gyűlöletnek egyáltalán nincs nyoma az arcukon. A férfi megértette, hogy nem tud vele élni az asz- szony. — Egyedüli gyerek voltam a családban — mondja a feleség. — Amíg otthon laktunk az édesanyámnál. nem volt semmi baj, de amikor egy másik községbe költöztünk, elviselhetetlen volt a honvágyam. Anyám többször is hívott bennünket, hogy menjünk haza, de a férjem nem volt hajlandó. Egy szép napon, pontosabban 1932 augusztus 24-én hazautaztam. Meghagytam a szomszédoknak, ha keres a férjem, mondják neki, hogy jöjjön utánam. Nem jött. Azóta hosszú idő telt el. Közben négy gyermekem született. Már mind a négy felnőtt. Jelenleg együtt élek egy emberrel, akivel házasságot akarunk kötni. Kérem tehát a bíróságot, hogy mondja ki a válást. Ezután a két tanú jön be. Mindketten azt mondják el, amit a két öreg. A bíróság rövid tanácskozás után kimondja a házasság felbontását. A két idős ember megnyugodva ballag ki a tárgyalóteremből. A kijáratnál még egyszer kezet fognak és végleg elválnak útjaik. A történetnek azonban lesz folytatása is. Augusztus 20-án Hernádon nagy lakodalom lesz. P. János bácsi feleségül veszi azt az asszonyt, aki hat gyermekének anyja. Most már törvényesen is összefonódik életük útja, éppúgy, mint a másik idős páré, akik szintén hamarosan házasságot kötnek. Gál Sándor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dani- Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 83-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi l hónapra 13 forint Bács-Rlskun megyei Nyomda \ Kecskemét — Telefont M-95 index: SOM« A kisgyermekek gyógyítását hat szakorvos végzi —, s ezzel a körzetesítéssel mintegy húsz százalékkal csökkent az amúgy is zsúfolt körzeti rendelés. A további körzetesítés folytán 1966-ban megszűnik a felnőttrendelés a máriavárosi (Szalvai körúti) orvosi rendelőben. Itt gyermekgyógyászatot alakítanak ki —, viszont a má- riavárosiak további ellátását az új leninvárosi rendelő lesz hivatva lebonyolítani. — Országunk nagy gondot fordít a gyermekek megfelelő szakorvosi felülvizsgálatára. Hétfőn kezdődött meg a rendelés a közel százezer forint beruházással létesített Táncsics Mihály utcai gyermekgyógyászaton. Sok éven át idegenkedtek a fiatal orvosok a vidéki élettől. Persze, ez kezdetben bizonyos fokig indokolt is volt. A kisebb városok nem tudták biztosítani a megfelelő továbbképzési lehetőségeket. s valami hermetikusan elzárt „burokba” kerültek az orvosok. Jelenleg Tóth Károlyné és társai a „sablon” az NDK-ba induló karalábét. segítségével osztályozzák A növényápolás időszerű munkái mellett a kenyér- és takarmánygabona betakarításának és raktározásának gondjai foglalkoztatják községünk termelő- szövetkezeteit és a tanács végrehajtó bizottságát. Az idejében elvetett kalászosok jó termést ígérnek. Termelőszövetkezeteink vezetőivel felmértük a gondokat, számba vettük a „bevethető” erőt. A végleges ütemterv szerint három kombájn, három aratógép és ugyanennyi cséplőcsapat, valamint a két tsz teljes fogatereje áll a rendelkezésünkre. Mindkét tsz-ünk rendelkezik kombájnszérüvel. Raktározási gondjaink talán a legnagyobbak. A meglevő raktáraink rendben vannak, zsákszükségletünk is biztosított. Előreláthatólag még közel 4000 mázsa gabona raktározásáról kell gondoskodnunk, amit községi tanácsunk a társadalmi szervekkel karöltve igyekszik megoldani. Hegedűs János Fájsz A mester és tanítványai ménnyel, egynek nem sikerült. Öt valamennyien sajnálják. Nem jól írtam hát, hogy ipari tanulók. Mert ma már ifjú szakmunkások, akik a gyereksorból a felnőttek sorába lépésüket ilyen nemes cselekedettel: Vérükkel „pecsételték” meg. Tóth Miklós Az egyik üzemi véradó állomáson láttam. Húsz olajos, kormos ifjú ember sorakozott az asztalnál, ahol személyi adataikat jegyezték fel. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár húsz ipari tanulója, akik mesterükkel, Vidéki József oktatóval együtt elhatározták, hogy vért adnak a valamilyen okból
