Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
június W, szerda 5. oMal I Emlékezés a kecskeméti tanácsháza alkotójára Md 50 éve, 1914. június 10-én költözött el az élők sorából Lechner Ödön, az újabb magyar építőművészet nagy mestere, sok építészeti műremek alkotója. Ez az évforduló minket, kecskemétieket különösképpen érdekel, mert páratlan szépségű tanácsházunkat Lechner Ödön álmodta, tervezte és valósította meg társával, Pártos Gyulával együtt. Lechner Cdön nem magyar származású, annál érdekesebb tehát, hogy lelkes bajnoka lett egy új építészeti iránynak, mely nemcsak magyar motívumokat használt fel díszítésül, de egész építményeket kívánt magyarossá tenni. Működése értékes korszakát jelentetne a magyaros építészet siluskeresésének. Fentmaradt, műemléknek nyilvánított alkotásai kiváló emlékei egy harcos időszaknak, és tisztelettel néz rájuk a kései utód is. Lechner 1845. augusztus 27-én születeti Pesten. Tehetsége az építőművész pályára vitte s több évtizedes működése alatt maradandó értékű, szebbnél szebb műremekek sorát alkotta: a szegedi tanácsházát, az egykori MÁV nyugdíjintézet palotáját Budapesten, a Köztársaság útján, a nagybecskereki megyeházát, a kecskeméti tanácsházát, Budapesten az Iparművészeti Múzeumot a kőbányai plébániatemplomot, a Földtani Intézet székhazad, a Postatakarék palotáját és még több más nagy jelentőségű épületet. A kecskeméti tanácsháza építését Lestár Péter polgár- mester kezdeményezésére lS8S-ben határozta el a város. A pályázat. első díját Lechner Ödön és Pártos Gyula terve nyerte el. Lechner „tündérpalotát” tervezett a homokba, porba és sárba, földszintes házacskák tömegébe. De ö már elképzelte, sőt látta a jövő fejlődés képét. A város gondoskodott fedezetről, s IS93 elején lebontották a majdnem másfél évszázados öreg, kiszolgált régi városházát. 1893-1896 között felépült a most is teljes szépségében érvényesülő új városháza: mai tanácsházunk. Az építkezésnél Lechner helyi megbízottja Zaboretszky Ferenc építész volt. Az ünnepélyes felavatás 1897. december 26-án történt díszközgyűlés keretéb°n, mikor is Kada Elek, az új polgármester mondott ünnepi beszédet, ismertette a város múltját, és a jövő reménységeit A sikeren felbuzdulva megbízást adott Kecskemét Lechner- nek egy díszes víztorony építésére is, aminek a terveit a mester elkészítette, de kivitelét halála és az első világháború megakadályozta. A mi tanácsházunk Lechnernek egyik leghatásosabb, legsikerültebb alkotása. Lechner Ödönnek, Farkas Béla által készített, sikerült szobra van Budapesten az Iparművészeti Múzeum előtt az Üllői úton és mellszobra a szegedi Dóm tér árkád folyosóján Stróbl Alajostól. A kecskeméti tanácsháza mögött levő utca az ő nevét viseli, s emlékét megörökítette a tanácsépület lépcsőházának márványtáblája is. Dr. Váry István Évzáró KISZ-gyűlcs a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban HÁROM KÍVÁNSÁG A Kecskeméti Katona József Gimnázium KISZ-szervezete június 8-án, hétfőn délután tartotta meg évzáró gyűlését. A tagság meghallgatta a vezetőség beszámolóját az elmúlt félév eredményeiről, tapasztalatairól. A beszámoló alapján megállapítható, hogy a félévkor megválasztott új vezetőség jól végezte munkáját, így az iskola KISZ-élete fellendült. A legjobb eredményt a kulturális munkában érték el. Kiemelkedő volt az irodalmi színvitt, körülnéztem. Megkönnyítette a dolgom, hogy, ebben a Gyöngyharmat utcában csupa földszintes, iker-családiház van. Szép, zöldre festett, kovácsolt vaskerítések, gondozott előker- tek, metlachi-lappal burkolt Verandák, piros cserepes tetők. Csoda barátságos fészkek. Ha egyszer öt találatom lesz, veszek egy ilyet. Vasárnaponként kiülök a nyugágyba, kereszt- rejtvényt fejtek, és... Felettese dobolni kezdett ujjaival az asztal üvegborítóján. — Értem — sóhajtott bánatosan a köpcös. — A harminckilences számú házban laknak Brabácsék. A férj. Brabáes Ferenc, vállalati osztályvezető, testes, nagy darab ember, és a szomszédok szerint néhány napja leukoplaszt díszeleg az alsó ajka alatt. Gondolom, borotválkozás közben vághatta meg magát. Hidd el nekem, Pista, ez a legveszélyesebb hely. Csak az segít, ha a nyelvünket belül az íny és az alsóajak közé szorítva, kipúposítjuk a bőrt... Így ni... És csakis felülről lefelé szabad húzni, hogy a penge ... — Hihetetlenül tanulságos mindaz, amiről tájékoztatsz — állapította meg elismerően az őrnagy. — Vedd tekintetbe azonban, hogy én villanygéppel borotválkozom. Ezért térpad Illyés Gyula estje és a kulturális seregszemle megrendezése, amelyben minden alapszervezet kiváló teljesítményt nyújtott. A gyűlés végén kiosztották az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom és a József Attila Clvasómozgalom jelvényeit. Elhatározták azt is, hogy az iskolai'' K ISZ-szervezet vezetésének további javítása érdekében a nyáron több tanuló jünk talán vissza Brabácshoz. Láttad, beszéltél vele? — Nem. Általában öt órára jár haza, de fél hatig hiába vártam rá. Tovább semmiképp nem időzhettem, műsorkezdésre a Televízió-ügyeleten kellett lennem. Sejtettem, hogy folytatása lesz az előző esti mókának. Volt is. — Erről Jaksa már részletes jelentést adott. Lakat alá kerültek a mákvirágok. — De arról aligha értesültél, hogy ma reggel, a kihallgatáskor ki volt az első, akit elém vezettek?! Az éjszakai meló irányítója, a tolvajbanda feje? Annyit elárulok, hogy kövér férfi, ragtapasszal az állán. Háromszor találgathatsz. — Ejha — füttyentett meglepődve az őrnagy —, eszerint az ismeretlen kétszer vette célba Brabácsot. Először nyilván a felesége előtt akarta leleplezni, mint hűtlen férjet. Akkor elhibázta. A második lövés telitalálat volt. Bebizonyította,- hogy vezetője egy üzemi bűnszövetkezetnek. — Pontosan — helyeselt Dit- ró. — Mind a két esetben azonos módszert alkalmazott. — Várjunk csak! — állt fel az őrnagy, és elgondolkozva sétált fel és alá. — A hálószobajelenet kapcsán — szólalt meg végül — még csak az jelentett A szigorlatok viharfelhői már elvonultak, a hálóterem ágyain kuporgó lányok tréfás kis grimasszal jelzik: „Minden rendben. Sikerült!” Záróakkordok a kollégiumban. A megkönnyebbülés sóhaja cigarettafüsttel keveredik. Az államvizsga ugyan még hátravan, de ezzel az utolsó szál is elszakad majd. amely az intézethez kötötte a Bajai Tanítóképző végzős növendé- kit. Augusztusban leteszik a hivatali esküt, aztán 44 lány és 6 fiú elindul — tanítani... „Te hová mész?" — hangzik fel a szokásos kérdés innen is, onnan is. Pontosabban: „Hová szeretnél menni?” — mert még nincs eldöntve, hogy ki, merre kerül. Fekete Anna Ti- szaújfaluba készül, közel van Kiskunfélegyházához — a szülői házhoz. A tiszakécskei Zo- boki Erzsi sem szakad messzire hazulról. Leendő munkahelye: Űjbög, Árkus dűlő, tanyai iskola. — Elég csinos — mondja komolyan —, csak villany nincs. És bekötő úton lehet megközelíteni. De hát mi számoltunk a nehézségekkel. Tanítóra tanyán is szükség van. örömmel megyek, és azt hiszem, ott is maradok. — Könnyű neked — kiabálnak közbe többen —, de mit csináljanak azok, akik azt sem tudják, kapnak-e helyet egyáltalán a járásukban? Bajáról például tízen végeznek, a járásban pedig csak egy hely van, az is a várostól 40 kilométernyire. A kecskeméti járásból meg egyedül Talfá.iát pályázhatták meg — hatan. Akinek szerencséje lesz, odakerül. Akinek nem? Nagy az ország! Majd átköltözik Baranyába, mint Kiss Éva. — Na jó — hangzik a sarokból az ellenvetés — mert oda ment férjhez. A csillapító megjegyzés olaj a’ tűzre. Elered a szavak zápora, cikáznak a levegőben a régóta visszafojtott indulatok villámai. Hogy a járási tanácsok — tisztelet a kivételnek — csak ígérgetni tudnak, azt is felelőtlenül. Az érdeklődőknek azt mondják: „Lesz hely a járásban, nem kell aggódni.” A végén kiderül persze, hogy hely aztán nincs, vagy ha volt is, betöltötték mással. Itt van például Kosa Judit esete. A törékeny, mosolygós kislány Lászlófalvára szeretett újdonságot, — legalábbis számunkra —, hogy valaki olyan készülékkel rendelkezik, amely- lyel, kis körzetben ugyan, de megszüntethetik a hivatalos tv- műsort, és helyette saját filmfelvételét sugározhatja. Az üzemi lopás leleplezésénél viszont már fel kell tételeznünk — bármilyen fantasztikusnak tűnik —, hogy távolbalátó berendezése is van! Ne feledd, hogy a bűntény lefolyásáról menet közben sugárzott részleteket. A tolvajok nem zavartatták masukat, ami pedig nyilvánvalóan bekövetkezett volna, ha valaki a tett színhelyén felvevő kamerával sürgölődik közöttük, és hangos riportot készít. A gyárban rajtuk, a kapusfülkében sakkozó portáson és éjjeliőrön kívül nem volt senki. Jaksa szerint a környező lakóházakból nem lehet belátni a raktár előtti térre. Ehhez mit szólsz? — Lángész! — dörzsölte össze kezeit boldogan Ditró. — Ez az ismeretlen — zseniális feltaláló. Méghozzá finomlelkű, tapintatos lángész. Az első alkalommal Brabáes szeretőjének, tegnap pedig a trógeroló kis tolvajoknak a testét radírozta le a képről. Csak ez a Brabáes szálka a szemében. A főnök. Vajon, miért? — Fogalmam sincs — vont vállat az őrnagy. — Egyszer volna kerülni, ahol a vőlegénye tanít. A kérvényt beadta a kecskeméti járási tanácsra, úgy látszott, hogy simán elrendeződik az ügye. Május elején aztán közölték, hogy egy másik járásból helyeznek oda valakit. „Most mit tegyek? — tárja szét a karját kétségbeesetten. — Lógok a levegőben, és egy hónap múlva lesz az esküvőm.” A többiek? Néhányat leszámítva tanácstalanul állnak a megpályázandó iskolanevek útvesztőjében. Találomra bekarikáznak egyet-kettőt, mint a nyereség lehetőségével, kacérkodó játékos a lottó számait. A legtöbb hely ismeretlen. „Alsó- cebe, Felsőcebe.” Tudsz róla valamit? — kérdezgetik egymástól — eredménytelenül. Senki sem tud semmit. Legalább tájékoztatták volna őket, hogy milyenek a kiírt iskolák körülményei, lakásviszonyai. Többen úgy vélik, jobb, ha nem is adnak be pályázatot. Inkább hazamennek. Ha nem taníthatnak — találnak munkát másutt. Irodában. A kereset is több lesz, 1200—1300 forint. Olyan jól állnánk, hogy valóban nincs szükség szakképzett tanerőkre megyénk iskoláiban? Sok a képesítés nélküli — vágják rá egyszerre. — Elfoglalják a legjobb helyeket. Mi pedig mehetünk oda, ahonnan nem tudunk hazajárni. Mennénk is, de ha a lakást és a kosztot kifizetjük, mi marad a havi 1050 forint fizetésből? Magasra csapnak a ’vita hullámai. Az egyik hangból aggodalom csendül: „Nekünk sem könnyű összevont négy osztályban helytállni, hát még annak, akinek fogalma sincs a betűtanításról. És ki gondol arra, hogy mi lesz később azokkal a gyerekekkel, akik az alsó tagozaton nem kaptak megfelelő alapozást?” A másik hangból parázslik a felháborodás. „Ezért tanultunk 3 évig?” A harmadik közbeszóló józanul összegezi a véleményeket: — Ne tegyenek kivételt velünk, de értsenek meg bennünket. Az intézetben ugyanannyit követelnek, mint a főiskolán. Lélektanból, módszertanból például ugyanazt tanuljuk, mint a szegediek, mégis a tanítóképző elvégzése csak alsó tagozatra jogosít. Az pedig fel van töltve képesítés nélküliekkel. Mármost, vagy elvégezzük a főiskolát — újabb négy év — és akmajd erre is fény derül. Mindenesetre felhívom figyelmedet, hogy ha személyi bosszúból csinálta is, amit csinált, társadalmilag egyértelműen hasznos dolgot művelt. — Ne protezsáld nekem! — tiltakozott a nyomozó főhadnagy. Én máris leghívebb tisztelője vagyok. Sajnos, ismeretlen tisztelője. A készülékének mi is nagy hasznát vehetnénk. Képzeld, esténként ott ülünk karosszékben a masina előtt, és figyeljük az alvilágot. Ha valaki rosszalkodik, kiküldjük érte Jaksát. — Sajnos — szakította félbe az álmodozást a felettese —, semmi biztosítékunk, hogy továbbra is áldásosán folytatja akcióit. Erről se feledkezz meg! Mi a terved? — Majd kicsit körülszimatolok az Étkészletek Gyárában, van-e ott ellensége, haragosa ennek a Brabácsnak. — Helyes — nyújtott kezet az őrnagy. — Elsősorban magasan kvalifikált műszakiak, technikusok jöhetnek számításba. Olyan Edison-félék. Este pedig ismét kukkants be a Televízió ügyeletére. — Azt semmiképpen nem hagyom ki — nyugtatta meg főnökét a köpcös. — Ott már nagyon megszerettek engem. (Folytatása következik.) kor felsőtagozaton taníthatunk, vagy hátat fordítunk ennek a pályának. Ezt pedig senki sem szeretné. Tanítani szeretnének És közben tűnődnek, tervezgetnek. 1 „Mit hoz számukra életük legelső tanéve, amikor már nem tanítványok lesznek, hanem tanítók? Hogyan tudnak beilleszkedni az új környezetbe, milyenek lesznek a kollégák és a gyerekek? És egyáltalán sikerül-e helyet találniuk?” — állandó témái ezek a beszélgetéseknek és a képzeletnek. — Növendékeink — mondja róluk Kalocsa Béláné igazgató- helyettes — a hivatástudat jó ígéretei. Pedagógiailag képzettek, készülnek erre a munkára, szeretik a gyerekeket. Megnehezíti a helyzetüket, hogy míg felsőfokú képzésben részesülnek, munkahelyükön a régi tanítói fizetést kapják, 1050 forintot. Talán ez az oka annak, hogy a tanítói pálya „elnőiesedik”. Fiúk egyre kevesebben jelentkeznek, a lányok érdeklődése viszont évről évre emelkedik. A végzősökkel már a harmadik generáció hagyja el ebben az évben az intézet épületét. Mögöttük három esztendő, előttük az élet — a szokásos nagybetű helyett egyelőre kérdőjellel és sok-sok ponttal. Mit kívánnak a jövőtől? Hármat, mint a mesében. Először: ne foglalják el a legjobb helyeket a képesítés nélküliek. Másodszor: törődjenek velük is a járási tanácsok, harmadszor pedig: Rendezzék a ta- tanítói fizetéseket. Három kívánság. Mit lehet erre válaszolni? Az elsőre azt, hogy szülője: túlzott borúlátás és helytelen információ Képesítés nélküliek ugyanis a megyei tanács művelődési osztályának tájékoztatása szerint — csak felső tagozaton taníthatnak. Továbbá, 34-en végeztek az intézetben Bács-Kiskun megyeiek. Két kivétellel — valamennyit elhelyezték, legtöbbjük oda került, ahová kérte magát. Még Kosa Judit is. Másodszor: Igaz, hogy többet is törődhetnének velük, de éppen az intézet hibájából maradt el a megyei tanács művelődési osztály vezetőinek tervbe vett találkozása a végzős növendékekkel. Harmadszor: a fizetésrendezés nem a megyei szervek hatáskörébe tartozik. De az ország vezetői már gondolkodnak róla, bizonyára tesznek is a pedagógusok érdekében, amit lehet. És még csak annyit. Kívánni joga van mindenkinek. Így leendő tanítóitól is kívánhat a társadalom. Nagyobb felelősséget és hivatástudatot. Mert 45 helyet lehetett megpályázni a megyében. Ebből 32-őt betöltötték, tanyai iskolába mindössze 7 növendék került. A bajai járás is öt helvet biztosított. De mi lesz azokkal a tanyai iskolákkal — Alsócebével, Felsőce- bével, ahol minden van — még két szoba összkomfortos lakás is — csak éppen tanító nincs? Nem taníthat mindenki városon és nem vélekedhet mindenki úgy, mint Ádám István és Nemes Sándor, akik csak Baján lettek volna hajlandók el- helv°zkedni. A hiva+ásszer°1et azt jelenti, hogy vállalni kell bizonyos áldozatot is. Kell? Kényszerről szó sincs. Csak jó volna, ha felébredne a lelkiismeret azokban is, akikre hiáb"' várnak ősszel a tudásra, szép szóra éhes tanvai gyerekek... Vadas Zsuzsa vesz részt a bajai KlS2.-vez.eto- képző táborozáson.
