Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
19®4. Multis 1®, szerda 3. »Ida) Hogy fényt sugározzon Megy a présgép vándorútra Mi mindenről szó esik egy termelőszövetkezeti párttitkárral való beszélgetésben! Locskai Károly, a szabadszállási Lenin Tsz párttitkára ezt mondja: — Februári taggyűlésünkön határozatot hoztunk arra, hogy közös gazdaságunk az idén, a kommunisták segítségével a tervezetthez képest 15 százalékkal növeli termelési eredményét. E határozatnak a megvalósításáról még korai volna beszélni. Annyi azonban vitathatatlan, hogy szövetkezetünk határával a dunavecsei járásban legfeljebb csak a hartai tsz-eké vetekedhet . .. De hát miért dicsekedjek ezzel, ott jött el az elvtárs, láthatta... Jöttem, és — láttam. A párttitkár nem túlzott. Hatalmas bokrokban tenyészik a burgonya, a rozs meg éppenséggel akkora, hogy majdnem pipis- kednie kell az embernek, ha ki akar látni belőle. Pártonkíviiliekkel és fiatalokkal Nyilvánvaló, hogy ez az eredmény nem csupán a szövetkezet tizennyolc kommunistájának köszönhető, hanem valamennyi gazdának. Kérdés azonban, hogy a tsz pártalapszervezete milyen mozgósító erőt képvisel. Egyszerű lenne a válasz, ha azt mondanánk, hogy nagyobbat, mint két évvel ezelőtt, amikor még csak tizen egy tagja volt. Ez így nem fejez ki sokat. Akkor sem, ha hozzátesszük: A tsz sok százezer forint mérleghiánnyal küszködött annak idején, most pedig egyik legszilárdabb alapokkal rendelkező gazdasága a községnek, sőt a járásnak is. A pártalapszervezet erősödése nemcsak létszámának növekedésén mérhető le. Abban is például, hogy mekkora segítséget nyújt a tsz gazdaságvezetésének. A kommunisták minden kampánymunka előtt a párton- kívüli aktívával megbeszélik a tennivalókat, s a munkaszervezést illetően legtöbbször kész javaslatokat tárnak a vezetőség elé. Nemcsak a pártonkívüliek- re támaszkodnak, hanem a fiatalokra, a KISZ-szervezetre is. — Huszonhárom KISZ-istánk van. Nem nagy létszám. S gondot okoz, hogy nagy részük a baromfitenyésztésben dolgozik. Ott eléggé kötött az elfoglaltságuk, s főleg, a községtől mesz- szire, kilenc kilométerre van a telep. De mivel új tehergépkocsit vásárolt a tsz, így sokkal több mód lesz a fiatalok összejöveteleinek megrendezésére — mint eddig. A tagjelöltek — öten vannak A tarajmare A SIKERES üzemi vizsgálatok eredményeként iparunk megkezdte a talaj maró gyártását, amelyből tavaly ősszel mintegy ötven darabot bocsátott a mezőgazdasági termelés rendelkezésére. A szakemberek örömmel fogadták a talajmunka új gépét, a jelzések szerint azonban olyan munkákra is fel akarják használni, amelyekre nem alkalmas. Szükségesnek látszik tehát ismertetni az eddigi vizsgálatok és a külföldi üzemeltetések tapasztalatait, hogy azokat felhasználva, valóban hasznos segítőtársunk legyen az új gép. A TALAJMARÓ mintegy 100 éves múltra tekint vissza. A kezdeti próbálkozásokban jelentős szerepük volt a magyar szakembereknek is. Mechvart András petróleumekéje és Kőszegi Károly bajai lakatosmester talajmarója a maga idejében jelentős technikai újdonság volt. Sajnos, a kezdeti próbálkozásoknál a marót az eke munkájának a kiküszöbölésére akarták felhasználni. A helytelen próbálkozások következményeként hatalmas felületeken tönkretették a termőtalajt. A második világháború után a nyugat-európai szakemberek felismerték, hogy a csökkentett kerületi sebességgel dolgozó talajmaró az eke munkáját ugyan nem küszöböli ki, de jól kiegészíti azt. Az új gép mindinkább rért hódított a kertészeti kultúrák talajművelésében. HAZÁNKBAN a nagyarányú szőlő- és gyümölcsös telepítési program sürgette a gép gyártását, mert a — szervesanyag pótlását biztosító — zöldtrágyanö- vények talajba munkálása hagyományos talajművelő gépekkel már nem oldható meg gazdaságosan. Az üzemi vizsgálatok igazolták az elképzeléseket. Bebizonyosodott, hogy a talaj maróval bármilyen nagy zöldtömeg nagy termelékenységgel és jó minőségben juttatható a talajba. A SZÜKSÉGLETEK kielégítésére az MR-jelű hárompont felfüggesztésű talaj marók sorozatgyártásába fogott iparunk. Az új gép UE—28-as, Zetor-Su- per, MTZ 5-ös és UTOS—45-ös traktorokkal üzemeltethető. A haladási irányra merőlegesen forgó tengelyre 36 derékszög alakú kapát szereltek. Bár a gép elsősorban a zöld trágyanövények bedolgozására készült, alkalmazható a kukoi'icaszár és egyéb növényi maradványok összedarabolására, illetve talajba keverésére is. A jelenlegi kapákkal semmiképpen sem alkalmas az egyéb szántóföldi munkákra, pedig — miként említettük — sokan újra az eke és a tárcsa munkájának a kiküszöbölésére akarják felhasználni. A talajmaróval óránként 3,5 —4,5 km sebességgel lehet jó minőségű munkát végezni. Biztosítani kell, hogy az erőgép állandó haladási sebességgel dolgozhasson, mert a vizsgálatok szerint — egy kapagarnitúrával így lehet 500—600 kh zöld trágyanövényt a talajba dolgozni. A váltakozó haladási sebesség a fenti értékeket a felére csökkenti. AZ ÜZEMELTETŐ szakembereknek nagy gondot kell for- dítaniok a kardánhajtás megfelelő beállítására. Ügyeljenek arra is, hogy a hajtó és hajtott tengelyesünk munka közben párhuzamos legyen. Nem párhuzamos tengelycsonkok esetén szöggyorsulás keletkezik, ami a gép szerkezeti részeiben nagy károkat okozhat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy felszerelésénél a csúszótengelynek minden állásnál kb 20 mm-es játékának kell lennie. A szükséges játék nélkül rövid idő alatt tönkremennek a csapágyak. Kezdeti üzemeltetésnél a kapákat felerősítő csavarokat gyakran — naponta kétszer-há- romszor — után kell húzni, mert a percenként 213 fordulattal dolgozó gépről lerepülő kapa könnyen balesetet okozhat. SZÉLES SORÜ szőlőkben végzendő munkáknál a mélységhatároló kerekeket le kell szerelni és így lehet a géppel dolgozni. A tapasztalatok megszívlelé- sével a gyár ebben az évben a mankókerekek helyett csúszótalpas mélységhatároló berendezést fog alkalmazni, amely nem növeli lényegesen a gép szerkezeti szélességét. Ha üzembe állításnál a talajmaró speciális igényeinek megfelelő feltételeket nem felejtik el biztosítani, akkor nagyon hasznos kiegészítő gépet kapnak a gyakorlati szakemberek. Köszeghy Géza a szövetkezetben — rendszeresen kapnak feladatot az alap- szervezettől. Saját munkaterületükön persze; a baromfitenyésztésben például a szocialista brigád cím elnyeréséért indított versenyre vonatkozóan. Ez eddig is szép eredményeket hozott: Az idén — az első ízben felnevelt — háromezer csibénél 0,75 százalékos volt az elhullás, s a most értékesítésre kerülő ötezernél is hasonló lesz az arány. Legalább egy tagjelöltet... Van még egy érdekes taggyűlési határozat: A párttagok mindegyike vállalja, hogy legalább egy tagjelöltet nevel, akikkel még az idén erősödik az alapszervezet. Báli Ferenc elnök két, Kishalmi János bér- számfejtő négy, Locskai Károly pedig öt pártonkívüli tagjelöltté nevelését vállalta. Végzett munkájukat, magatartásukat havonta, vagyis minden taggyűlésen értékelik. Milyen eredménnyel jár ez a nevelés? Sok példa van erre. Közülük néhány. Hegyi János, a műhelyben dolgozó gazda, korábban sokszor késett. Olyannyira sikerült erről leszoktatni, hogy pár hónap óta minden reggel ő jön be á legkorábban. Egyébként már tagjelölt. Hasonlóan a későn jövők közé tartozott Nehéz Istvánná, tavaly még a növény-, idén már a gyümölcstermesztő brigád tagja. Ö is „kinőtte” rossz tulajdonságát, sőt, az alapszervezet két újabb tagjelölttel, Fodor Sán- doméval és Mikola Lászlóméval erősödött általa. A legjobb módszer Az alapszervezet. nevelő hatásának természetesen van egy nélkülözhetetlen fjaltétele: Tagjainak a személyes példamutatása. Ezt sem volt könnyű el— Ez az a frikciós prés — mutat Pánczél Balázs, a Kiskunfélegyházi Fémtömegcikkipari Vállalat igazgatója az udvar sarkában heverő rozsdás gépóriásra. — Megkaptuk, de amint látja nincs benne köszönet, használhatatlan. Beszélgetésünkbe bekapcsolódik Pulai Zoltán, a lámpaüzem vezetője is. Elmondja, hogy 1963. januárjában vették át a viharlámpagyártást a Budapesti Lámpagyártól. Az előállításhoz szükséges frikciós présgépet azonban — azzal az indokkal, hogy szükség van rá — a Lámpagyár nem volt hajlandó átadni. A kereskedeletn sürget, a termelés áll Ez év március 15-ig nem is tudott viharlámpát készíteni az üzem a kereskedelem többszöri sürgetése ellenére sem. Több hónapos fejtörés, kísérletezés után március közepére sikerült a korábban is meglevő 40 tonnás présgépükhöz hozzáigazítani a szükséges szerszámokat. És ezután végre elindulhatott a lámpakészítés. — De hogyan került ide a használhatatlan masina? — Két hónappal ezelőtt — váratlanul — értesített bennünket a Lámpagyár, hogy mehetünk a frikciós présgépért — veszi át a szót Pataki Ottó, az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője. — Engem bíztak meg a gép átvételével. Szakembereink korábban munka közben is megtekintették a budapesti vállalatnál használt présgépeket, nyugodtan feltételezhettem tehát, hogy valamelyik használható „frikcióst” adják ide. Sajnos, nem így történt. Az első próbánál kiderült, hogy a három-négyezer forintos költséggel leszállított présgép „asztala” kisméretű, nem illeszthetők rá a lámpagyártásnál használt szerszámok. I issza a felatlónak Az átalakítást nem tudták volna elvégezni házilag? — Talán igen — válaszol rövid gondolkodás után Pulai Zoltán. — De csak kézi erővel és ez elég körülményes. Nem Is vesződtünk vele, tekintve, hogy a 40 fonás présgépünk is jól bevált. — Mi lesz az udvaron rozsdásodó gép sorsa? — Visszaküldjük Budapestre. — vágja rá habozás nélkül az igazgató. — Véleményünk szerint a Lámpagyárat terheli a szállítási költség is. Év végéig húszezer viharlámpa A présgép tehát ismét útra kel, reméljük a „retur” ára nem a népgazdaság zsebét terheli. Az viszont örvendetes, hogy a Fémtömegcikkipari Vállalat raktárában már végeláthatatlan sorban állnak a kész lámpák. — A továbbiakban nem hivatkozhatnak ránk a gondatlan fogatosok ha a rendőrök számon kérik: miért nincs kivilágítva a kocsi — mutat végig az igazgató elégedetten a zsúfolt polcokon. Eddig háromezer lámpa készült el, év végéig a közép és nagyméretű típusból 10-10 ezrei gyárt és ad át a kereskedelemnek a vállalat. B. D. érni, előzőleg hosszas „belső nevelési” folyamatnak kellett lejátszódnia. Annak egyik jellegzetes példája volt Hegedűs Pál esete. Idős párttag, a fogatos brigád tagja. Tavalyelőtt még köztudomású volt gazdatársai előtt, hogy a járandósága, illetve az előlege nagyrészt az italboltban elcsordogált, s ennek megfelelően többnyire virágos hangulatban jelent meg a közös munkában is. Ügy látszott, semmiféle rábeszélés nem hat, végül is azzal sikerült felébreszteni lelkiismeretét, hogy így szóltak hozzá: vagy megváltozik, vagy megválik az alapszervezettől. S az előbbi történt... Tavaly már majdnem ő volt az első a fogatosok között, s prémiumot is kapott. .. . Ügy van ez valahogy, mint az aranynál: Meg kell tisztítani, hogy ragyogjon, s hogy — fényt sugározzon. Hatvani Dániel Több mint ezer holdon termesztenek vetőmagot A közös gazdaságok megerősítésén való munkálkodás, a jövedelem gyarapítása új útjainak kutatása megyeszerte arra serkenti a termelőszövetkezetek gazdáit, hogy a korszerű termelési eljárások alkalmazásával egyidejűleg, egyre határozottabban rátérjenek a termelés szakosítására. Ezeknek a törekvéseknek megfelelően a megyében már több szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint állattenyésztő tsz-gazdaság alakult ki a vidék adottságaihoz sokoldalúan alkalmazkodva. A kiskunhalasi járás közös gazdaságai főleg a sertés-, a baromfi-, vagy a szarvasmarha-tenyésztésre, azonkívül a kukorica, továbbá szőlő- és gyümölcstermesztésre „szakosodnak”. Ezek a gazdaságok kevesebb növényféleség termesztésével foglalkoznak, a főbb nöElismerés (Tudósítónktól.) Legutóbbi ülésén a Csávolyi Községi Tanács az egészségügy helyzetéről tárgyalt. Dr. Csapó Bálint körzeti-üzemi orvos beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben az orvosi rendelésen megjelentek száma megközelítette a huszonegyezret. — Túri Györgyné, körzeti betegápoló az orvossal együtt sokat fáradozik azért, hogy a lehetőségekhez képest minél nagyobb segítséget nyújtson a betegeknek. Február óta a Bajai Állami Gazdaság mátéházi és bácsbo- kodi üzemegysége — betegellátás szempontjából — szintén Csávolyhoz tartozik. A teendők tehát megnövekedtek. Áz egészségügy helyzetét mégis megnyugtatónak tartja a tanács. Tavaly mindössze 19 fertőző megbetegedés történt, ebből 15-öt kórházban kezeltek. Ezenkívül különösebb probléma nem mutatkozott. Ez kétségkívül a megelőzésnek tulajdonítható. A községi tanács a maga eszközeivel segíti az egészségügyet. Az idén például jelentősen kiszélesíti a vízműhálózatot, további utcákat lát el jó ivóvízzel. Dr. Csapó Bálint beszámolója végén, javasolta: Jelöljenek ki egészségügyi felelőst a helyi Egyesülés Tsz-ben, aki ügyel az egészségügyi rendeletek betartására, ellenőrzi a balesetek elhárítását szolgáló intézkedéseket, s egyben összekötő lenne a szövetkezet és az orvos között. Végezetül a tanács elismerését fejezte ki dr. Csapó Bálintnak és Túri Györgynének lelki- ismeretes munkájukért. M. J. vényként választottakat viszont valóban nagyüzemi méretekben, nagy táblákon művelik. Ennek előnyei közismertek. A gazdaságok dolgozói magas színvonalon elsajátítják a maguk választotta növények termesztésének technikáját és magasabb terméseredményekre, nagyobb jövedelemre tudnak szert tenni. A mélykúti Béké Termelőszövetkezet gazdái erőteljesebben a jószágállományukat fejlesztik, azonkívül magtermesztéssel foglalkoznak nagyobb arányban. Négyezer holdas közös gazdaságukban tavaly 900 holdon termesztettek vetőmagokat, az idén pedig már több mint 1000 hold magtermésének értékesítésére szerződtek. Ebből 100 holdon az NDK számára magkukoricát, 50 holdon salátamagot. 22 holdon répamagot, 20 holdon spenótmagot, és 10 holdon hagymamagot, a többin viszont pillangós magvakat termesztenek. Tapasztalataik szerint salátamagból holdanként 14—16 ezer, répamagból 12—14 ezer, spenótmagból pedig 8—10 ezer forint bevételt tudnak elérni. Ha az időjárás kedvező, akkor az említett számokat valamivel túl is szárnyalják. A pillangósok közül több mint 300 holdon lucernamagot, 200 holdon pedig baltacimmagot termesztenek. Számításaik szerint különösen kifizetődő a lucernamag-ter- mesztés. A 96 százalékos tiszta ságú magot mázsánként 4200 forintért értékesítik, azonkívül jelentős haszonnak számít a szénatermés is. A szóban levő közös gazdaság idei terve 14 millió forint bevételt irányoz elő. Ebből 3 és fél milliót a magtermesztésből várnak, 6 és fél millió^ pedig az állattenyésztésből. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Nagy József