Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ft Sz oc (AX ríTA (^'»KíkASPART ß-'C SMtcvtl XIX. tVF. 130. SZ. Ara 60 fillér 1964. JÜN. 5, PÉNTEK _ r «, . . (/INTÉZET Roman vendegeink Izsákon, Kiskőrösön és Kalocsán A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének me­gyénkben tartózkodó küldöttsé­ge csütörtökön délután folytat­ta ismerkedését a Kiskunság né­pével, tájaival. A vendéglátók kíséretében Kecskemétről elő­ször Izsákra látogattak el. Kétnyelvű üdvözlő transzpa­rens, vörös, valamint román és magyar nemzetiségű zászlók dí­szítették az Izsáki Állami Gaz­daság központjának bejáratát, ahol a község, s a nagyüzem vezetői fogadták a testvéri ro­mán nép küldötteit. Úttörők népes csoportja egy-egy rózsa­csokorral kedveskedett a dele­gáció tagjainak. A központ gyűléstermében elő­ször Borsodi Miklós igazgató tá­jékoztatója hangzott el, majd azt követően a küldöttség kér­dései következtek. A beszámolóhoz kapcsolódva érdeklődtek például arról, ho­gyan érvényesül a termelőmun­kában a dolgozók anyagi érde­keltsége, milyen premizálási módokat alkalmaznak. Az igaz­gató elmondotta: Teljesítmény­bérben dolgoznak, s ha a mun­kacsapatok termelési tervüket túlteljesítik, azért célprémium jár nekik. A múlt évben a szőlő többletterméséneik 10,5 %-át kap­ták jutalomképpen, ami dolgo­zónként 3500 forintot jelentett. Ezenkívül 21 munkanapnak megfelelő keresetüket kapták nyereségrészesedésként. Nagy figyelemmel hallgatták a jelenlevők arra a kérdésre adott válaszát, hogy milyen a kapcsolat az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek között, adnak-e azoknak segítséget? Borsodi Miklós előadta, hogy az Amíg anyu dolgozik... Tavaly október óta nem gond a soltvadkerti kismamáknak a bölcsődés korú kisgyermekek elhelyezése. Akkor adták át rendeltetésének a község új, korszerű bölcsődéjét, amit az idén mintegy 60 ezer forint ér­tékű, újabb kiszolgáló helyiség­gel bővítettek. A hathónapos nyári mezőgazdasági idény alatt ideiglenesen újabb 20 kisgyer­mek — tehát összesen 40 — nyer elhelyezést a bölcsődében. S míg anyu a földeken dolgo­zik — a kicsik vidám játékkal töltik a napot. (Pásztor Zoltán felvétele.) üzem szakvezetői egy-egy tsz-t patronálnak. Példának saját ma­gát is megemlítette, mint aki adott esetben társadalmi elnök­séget is vállalt, ha a termelő­szövetkezetet nehéz helyzeté­ből kellett kisegíteni. Másik gyakorlati probléma­ként azt vetették fel a vendé­gek, miként oldja meg a gaz­daság a nagy csúcsmunkák idején a munkaerőgondokat. Bőven kifejtette az igazgató, hogy — többek közt — milyen hasznos segítséget kap a gazda­ság az ifjúságtól. Ebben az év­ben 810 fiatal segít az üzem­nek a legsürgősebb kampány­munkák elvégzésében. Idén elő­ször létesítenek KISZ-munka­tábort, ahol 200 középiskolás nyer elhelyezést a munkák ide­jén. A beszélgetés után a gazdaság gyümölcsösébe mentek ki a ven­dégek. Itt Huszta János főker­tész érdekesen jellemezte az úgynevezett termőkarós alma­termelés komoly előnyeit. Megtekintette a delegáció az építés alatt levő nagyszabású öntözőrendszert, melynek révén a termésmennyiséget 35—40 százalékkal tudják növelni. A 220 holdas' almáskertből az országos hírű, modern bor­pincészetbe kísérték a küldött­ség tagjait, ahol hangulatos kóstoló során ismerhették meg a márkás borfajtákat. Elena Grigoriu képviselő, a Bukarest tartományi nőtanács elnöke mondott meleg hangú köszönetét a szívélyes fogadta­tásért, az átadott új ismerete­kért. Kifejezte meggyőződését, hogy az itt tapasztaltakat hazá­jukban értékesítve még tovább mélyül a két testvérnép barát­sága. Délután folyamán Kiskőrö­sön Petőfi Sándor szülőházában töltöttek felemelő negyedórákat a küldöttség tagjai. Meghatottan emlékeztek a nagy költőre, alti lángoló szavakkal adott hangot a népek testvérisége eszméjé­nek. Ezután Kalocsára utaztak, ahol a népművészeti házban a világhírű népművészeti mun­kákban gyönyörködtek. A gaz­dag programmal eltöltött két nap után román barátaink a Szelidi-tónál rendezett kis ün­nepségen vettek búcsút megyénk dolgozóitól. Állatorvosi akcióbizottságok alakulnak A népfront kezdeményezésére a megye járásaiban állatorvo­sokból álló akcióbizottságok alakulnak, hogy beható segítsé­get nyújthassanak a termelő- szövetkezetek állattenyésztésé­nek. Az akcióbizottságok tagjai háromtagú brigádokban ütem­terv szerint meglátogatják a termelőszövetkezeteket és meg­vizsgálják az állattenyésztés helyzetét. Tanulmányozzák az állatlétszám alakulását, a sza­porulati mutatókat, a takarmá­nyozási normákat, a férőhelyek állapotát, az állatgondozás mód­szereit és meggyőződnek arról is, hogy a tsz-ek az alapvető állategészségügyi rendszabályo­kat hogyan hajtják végre. A tapasztalatokat jegyzőkönyvbe veszik, s javaslatokat tesznek a termelőszövetkezetek vezetőinek az állattenyésztési munka meg­javítására. A brigád későbbi időpontban újra ellátogat a ter­melőszövetkezetbe, s megvizs­gálja, hogy a javaslatokat meg­valósították-e? Ha nem történt változás, az rétcióbizottság bri­gádjai adminisztratív intézke­dést is kérhetnek a tanácstól. A kecskeméti járásban már meg is kezdte működését az ál­latorvosok akcióbizottsága, s a bizottság brigádjai több terme­lőszövetkezetben tanulmányoz­zák az állattenyésztés helyzetét. A megye többi járásban az ak­cióbizottságok alakulása most van folyamatban. Az újítóbrigád — A legszebb munkát az ön­tödében végzik — mondják a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében — de még itt is vannak fokozatok. A legke­ményebb helytállásra a homok­előkészítőknél van szükség, ahol a vizes fekete homokot 56 mun­kás lapátolja két műszakban a kádformázök részére. A gyen­gébb fizikumúak bizony nem sokáig maradnak az itt dolgozó brigádokban. Készül azonban már a homokelőkészítő-gép —, amelynek kezeléséhez mindösz- sze három ember szükséges. Ké­pünkön Csörgő József, a gép egyik tervezője és a munka irá­nyítója megbeszélést tart Szij- jártó János lakatos-csoportve­zetővel. A gép szerelésén Pálfi László, Vörös István, Vörös Já­nos lakatos, TörteJli József sze­relő és Nagy József lakatosta­nuló dolgozik. A kormány felhívása a nyári mezőgazdasági munkák leggondosabb elvégzésére A FÖLDMŰVELÉSÜGYI és az élelmezésügyi miniszternek a Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalt együttes je­lentése beszámolt az aratásra, a cséplésre, a többi nyári me­zőgazdasági munkára, vala­mint a gabona felvásárlására és tárolására történt széles körű előkészületekről. A múlt év őszén nagy erőfe­szítések történtek a kellő idő­ben történő vetés, a kenyérga­bona vetési tervének túlteljesí­tése és az őszi szántás gondos elvégzése érdekében. A kenyér­gabona-vetések jól teleltek, a kedvező időjárás mellett jól fej­lődtek. A szemtermést még ko­rai lenne pontosan felbecsülni, de az már most is megállapít­ható, hogy az aratásra váró na­gyobb terület, a magasabb szal­ma, a kalászosok jó néhány he­lyen bekövetkezett, és másutt is várható megdőlése miatt a be­takarítás az előző évinél jóval nehezebb munkát igényel a me­zőgazdaság dolgozóitól, és nagy területen szükségessé teszi a ké­zi aratást is. A jelentés alapján a kormány meghatározta a legfontosabb teendőket. IGEN FONTOS, hogy a gé­pek javítását a lehető leggyor­sabban, ugyanakkor a leggon­dosabb munkával befejezzék. A kormány intézkedéseket tett a gépek alkatrészekkel történő el­látásának javítására. Mindenütt arra kell törekedni, hogy az erőgépek minél nagyobb részét két műszakban üzemeltessék. Ezt az ipari üzemek azzal tud­ják elősegíteni, ha az előző években kialakult feltételek sze­rint biztosítják, hogy traktor­vezetéshez értő dolgozóik részt vehessenek a betakarításban. Az ipari tárcák vezetői — a kormány határozatának megfe­lelően — intézkednek, hogy megfelelő időben kaphassanak szabadságot azok a dolgozók, akik részt akarnak venni a nyá­ri mezőgazdasági munkában. Mivel az idén a tavalyinál sokkal nagyobb területeken kell kézzel aratni, szükséges, hogy mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetek­ben — a gépek maximális hasz­nosításának biztosításán kívül — a helyileg szokásos módon mielőbb megszervezzék a kézi aratásra a munkacsapatokat, to­vábbá a cséplőcsapatokat is. Az aratás és a betakarítás sikeres lebonyolításának alapfeltétele, hogy mindenütt a lehető leg­nagyobb számban vonják be a családtagokat a munkába. HELYESEN járnak el a me­zőgazdasági termelő üzemek, ha a kézi aratást az anyagi érde­keltség körültekintő, megfelelő alkalmazásával is biztosítják. A felvilágosító és szervező munka mellett anyagi ösztönzéssel is elő kell mozdítani, hogy a két- menetes aratást a tavalyinál is szélesebb körben alkalmazzák. Igen sokat tehetnek a betaka­rítás sikeréért az ipari üzemek dolgozói a mezőgazdasági meg­rendelések gyors és jó minőség­ben történő teljesítésével, az Ásványolajforgalmi Vállalat dol­gozói az üzemanyag-ellátás, to­vábbá a közlekedés dolgozói a szállítás legjobb megszervezé­sével. A KORMÁNY FELHÍVJA a mezőgazdasági termelő üzemek, az irányító szervek és a beta­karításban közvetve részes va­lamennyi más munkaterület dolgozóit: A jó gazda gondossá­gával, szervezett és odaadó mun­kával tegyenek meg mindent azért, hogy a kenyérgabona­termés a lehető legkisebb szem­veszteséggel kerüljön a raktá­rakba, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents