Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
„Fertőzött terület - tilos a belépés!“ Ki hinne, hogy sportpálya kapuját díszíti ez a nem éppen marasztaló felirat? A Tiszakécskei Permetezőgépgyár sportkörének vezetői egy júniusi napon apra ébredtek, hogy a sportpályájukra egy teljes cirkusz költözött. Lett is erre ijedt kapkodás. Községi tanácshoz, járáshoz, megyei sportszövetséghez szaladtak. Mindezt persze hiába, mert a cirkusz már a pályán volt, és mire az illetékesek intézkedhetek volna, már tovább is vonult — de nem nyomtalanul. Mi is történt tulajdonképpen? A járási TS elnökének jelentéséből idézünk: A községi tanács illetékesei a sportkör tudta nélkül június 16 —17-re bérbe adták a tiszakécskei sporttelepet a Bolgár Nagycirkusz számára. A labdarúgóA Bács-Kiskun megycá Atlétikai Szövetség e hét végén Baján rendezi meg a megye felnőtt férfi és nőd atlétikai bajnokságát. A bajnoki viadal első komoly seregszemléje megyénk idei atlétikai évadjának. Az atléták erre a versenyre összpontosították felkészülésüket, s így remélhető, hogy a bajnoki küzpályán sátrat vertek, a lovakat is a pályán tartották, ami már magába véve is elegendő a pálya betiltásához, de még súlyosabb, hogy a vadállatokat is a pálya területén etették. A cirkusz elvonulása .után lótrágya, mintegy 50 kilónyi romlott lóhús és legyek milliója által lepett szerteszórt lerágott csontok maradtak a pályán. A labdarúgópálya gyepén félig betemetett gödrök. A pályát az orvos és a TS kénytelen volt betiltani. Sok helyen tapasztaltuk már, hogy a községi tanácsok — azzal, hogy a sport kikerült a közvetlen irányításuk alól, és önálló tömegszervezetté vált — csökkentették anyagi és erkölcsi támogatásukat, de a tiszakécskei esethez hasonlót őszindelmek során kielégítő eredmények születnek. Erre szükség is van, mert rövidesen sorra kerülnek a megyék 'közötti válogatott mérkőzések, s ott bizony csak javuló és megfelelő eredményekkel lehet majd sikert elérni. , A versenyen elindul megyénk valamennyi számottevő atlétája. Miért Kecskemét kapta m nemzetek közötti kosárlabdamérkőzést? Kecskemét kosárlabdasportja az elmúlt évek során igen sokat fejlődött, és továbbra is fellendülőben van. Kecskeméten két bitumenes pálya van. Jó szakemberek — Guoth Iván, Adamik Ferenc, Szabó Zoltán, Fekete László, Polányi István és mások — nevelik az ifjúságot, az utánpótlást. A város férfi és női NB II-s csapatai jól szerepelnek a bajnokságban és ezenkívül hat középiskolában, illetve felsőfokú iskolában van kosárlabda-szakosztály. Közülük éppen most nyerte meg a Kecskeméti Katona József Gimnázium női csapata az országos Középiskolai Kupát. A női NB II-s csapatból többen ifjúsági válogatottak, így Kiss M., Dömötör és D. Kovács. A férfi utánpótlás válogatott tagja: Tóth Győző. Hétről hétre nagyobb számú a kosárlabdát szerető, lelkes kecskeméti közönség, s a sportolók és a sportot szerető közönség együttesen érdemelte ki a megtiszteltetést, hogy Kecskeméten rendezzék meg a Magyarország—Finnország nemzetek közötti férfi válogatott kosárlabdamérkőzést. A városi TS és a városi kosárlabda szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a várható nagy számú közönség kényelmesen helyezkedhessen el a pályán és jól lásson. A rendezőség szeretettel várja a kosárlabda régi és új híveit. tén szólva még elképzelni sem tudtunk. Feltétlenül fontos, hogy a tanácsok a sport helyzetét ne az irányítás szemszögéből vizsgálják, hanem abból,' hogy a fiatalság helyhez kötöttségéhez, egészséges fejlődéséhez szükséges a sportolás. Tiszakécskén eddig úgy ismertük a tanács vezetőit, mint akik szeretik a sportot. Éppen ezért ért váratlanul mindenkit a különös intézkedés, — mert nem hisszük, hogy a cirkusz számára ne találtak volna más alkalmas területet. S azt sem, hogy a területért fizetett bérre a tanácsnak annyira szüksége volt. Közömbösek lettek a sport iránt? Talán legjobban ez a megállapítás közelíti meg az igazságot. Kitűnik ez a község egyik vezetőjének nyilatkozatából, aki miután értesült a pálya 'betiltásáról, ezt mondotta: — Nem baj elvtársak, — legalább lesz a községnek vásártere. Ha a VCXPÍŐk tényleg így látják a sportot, s így törődnek a fiatalok testedzésével, szórakozásával, akkor nemsokára nemcsak fertőzött terület, de „fehér folt” is lesz a járás térképén a kécskei sportpálya. Sz Z. A KOSÁRLABDA NB II. Állasa Férfiak: 1. Sz.f eh érvár 2. Sz. Postás 3. Kecskemét 4. Kőbányai Sör 5. Pécsi P. 6. Kaposvár 7. Pécsi EAC 8. Szekszárd 9. MTK 16 15 16 li 16 9 1 1268:1038 31 5 1203:1052 27 7 1118:1015 25 1224:1268 24 8 8 1085:1059 24 7 9 1022:1021 23 7 9 1036:1129 23 6 10 791: 896 22 5 11 962:1016 21 4 12 810:1015 20 8 8 10. Bp. Pedagógus 16 Eredmények: Kaposvár—MTK 56:52, Székesfehérvár—Kőbányai Sör 104:55, Szegedi Postás—Pécsi EAC 79:66. A Szekszárd—Bp. Pedagógus mérkőzésen a szekszárdiak győztek. Nők: 1. Bp. Pedagógus 2. Kecskemét 3. Tatabánya 4. Szekszárd 5. Sz.fehérvár 6. Szigetvár 7. Kinizsi Keksz 8. MAFC 9. Betonútép. 10. F. Reménység 16 13 3 900:727 29 16 12 4 925:752 28 15 9 6 803:720 24 16 8 8 782:779 24 16 8 8 722:783 24 16 8 8 704:737 24 15 8 7 727:706 23 16 6 10 651:747 22 16 5 11 735:837 21 16 2 14 620:770 18 Eredmények: MAFC—Székesfehérvár 45:40, Kinizsi Keksz—Betonútépítők 39:38, Szekszárd—Bp. Pedagógus 44:61, Kiskunfélegyházi Reménység-Szigetvár 36:47. ORSZÁGOS BAJNOKOK A Bajai Türr István Közgazdasági Technikum országos középiskolás bajnokságot nyert kosárlabdaesanata. Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Színek az olimpiák történetéből MILON LEGENDÁJA ÉS A BETILTÁS Az ókori olimpiák egyik legnevezetesebb hőse, a krotoni Miion hatszor nyert olimpiai bajnokságot — ugyanennyiszer győzött az Apollóhoz ajánlott delphi játékokon, kilencszer a nemeai és tízszer az isthomsi versenyeken koszorúzták bajnokká. Öt tartják a leghíresebb krotoni versenyzőnek. Ebben az egykori virágzó városban, mely a mai Dél-Olaszországban terült el, nagy kultusza volt az olimpiáknak. — Huszonhárom olimpián i. e. 588—480 között tizenhárom krotoni férfi fejére került a győzelmet jelentő oilaj- ágkoszorú. BORJÚ A NYAKBAN Miion már tizenkét éves korában szerepelt az olimpián. Első versenyét természetesen, a gyerekekkel vívta, hiszen még maga is serdülő korban volt. — Győzött. — Nagy ünnepléssel fogadták szülővárosában, hogy minél erősebb legyen, mire felnő. Közben nemcsak az olimpiára készült, hanem szorgalmasan tanult a világhírű bölcsész, Pythagoras Iskolájában. A mester legjobb tanítványai közé tartozott... Számtalan érdekes történetet jegyeztek fel az ókori olimpiák legnagyobb hőséről. Állítólag reggelente azzal edzette magát, hogy egy borjút lábainál fogva többször feleméit. Étvágyára jellemző, hogy naponta küenc kiló húst és ugyanannyi kenyeret fogyasztott. Milon tehát nagyon „jól” táplálkozott, és felnőtt korára valóságos óriássá nőtt. Ekkor városa ismét benevezte az olimpiai játékokra. Ezután is több versenyt nyert. A BIRKÓZÓ HADVEZÉR 510-ben a krotoniak háborúba bonyolódtak. Vezérükké a többszörös olimpiai bajnok Miiont választották, s ő nagyszerűen megállta a helyét. Csodálatosan harcolt, legyőzte az ellenséget és városát földig rombolta ..; Amiképpen egész élete, úgy még a halála is érdekes ennek az embernek. Egyszer, már idősebb korában, a város közelében levő erdőben sétált. Az egyik tisztáson egy nagy fatörzset talált, tele ékekkel. Kíváncsi volt, mennyi maradt meg régi erejéből: Ki tudja-e szabad kézzel húzni az ékeket? Sikerült neki, de közben keze és lába az előzőleg szétfeszített fatörzs közé szorult. Sehogyan sem tudott béklyóiból megszabadulni. Kiáltozni kezdett, de emberek nem akadtak a közelben. A kiabálás viszont oda- csődítette a vadállatokat, és Milant felfalta egy oroszlán .., A KERESZTÉNYSÉG ÉS AZ OLIMPIA A görög olimpiáknak a kereszténység vetett véget. A rabszolgatartó görög állam már i. e. IV. században hanyatlásnak indult. Nagy Sándor és utódai alatti virágzást bukás követte. Az i. e. III. század végén a hellénisatikus világban jelentkező új válságot a római hódítás oldotta meg. Megteremtette a rabszolgatartó társadalom új formáját, amelyiknek nem volt szüksége sem olimpiára, sem a többi görögtípusú versenyjátók- ra. A klasszikus görög vallás nem adta fel egyszerre hadállásait. Az olimpiát Theodosius császár i. u. 393-ban rendeletileg betiltotta, de a versenyek kisebb- nagyobb megszakításokkal mindig újraéledtek. A verejtékes rabszolgamunka nyomán vi- I rágaóvá fejlődött görög szellemi és testi kultúra utolsó nye mai csak a pusztító rabszolgasággal tűntek el, i. u. 532 körül. Justitianus császár feltehetően az Afrikából kiinduló agnosztikus mozgalmak meggátlására leromboltatta az összes játékhelyeket, stadiont, cirkuszt, „ahol uralma ellen a tömegeket össze lehetett fogni”. BETILTJÁK AZ OLIMPIÁT A keresztény vallás félt az olimpiai eszmétől. A papoknak különösen nem tetszett az a verseny, amelynek ünnepélyessége a pogány hit szerint zajlott le. Milánó akkori püspökének, Ambrusnak leveleiből tudjuk, hogy ő kérte Theodosius császárt az olimpia beszüntetésére. Közeledett 393 karácsonya. A császár Ambrus levelét már nyolc hónapja őrizte, hogy az óhajokhoz mérten ítéletét megfelelően mérlegelhesse. Végül is meghozta határozatát. Az első (i. e. 776.) feljegyzett olimpiától 1169 éven át 293-szor rendeztek versenyt a betiltásig. Két évvel később az észak- gótok elfoglalták Olympiát, romba dőltek a nagyszerű építmények. 552—555-ben földrengés sújtotta a várost. A Kladeos és Alphios folyók elhagyták medrüket és iszappal borították el a romokat. Kronos hegye is megrendült. Ügy tűnt, mintha az olimpiai eszme is a föld alatt agonizálna. A tengerre néző hegy mellett nem volt más csak sziklákkal teleszórt romhalmaz. A kereszténység betilthatta a sportversenyeket, de magát a sportbarátság, az olimpiák eszméjét nem tudta legyőzni. A sötét középkor nein sokat törődött az olimpiával, de az 1800-as évek első tizedében megkezdődött az olimpia emlékeinek és a régészeti kutatásoknak egy olyan fellángolása, amely egész Európában elterjedt. A francia kormány 1829-ben bizottságot küldött ki, hogy Theodosius 393-ban aláírt híres rendeletének felhasználásával felkutassa a régi játékok városának maradványait. 1875-ben a németek folytatták a kutatásokat és így 1881-ben Olympia romjai újra napfényben fürödhettek ... Becs István Könyvismertetés Rózsa György: UTAZÁS A BUKÓSISAK KÖRÜL A szerző az autó-, a motorkerékpár- és a motorcsónaksport világával ismerteti meg az olvasókat. Rózsa György neve nem ismeretlen e sportág kedvelői körében: Részben az „Autó— Motor” hasábjain, részben pedig megjelent könyvein keresztül ismerhették meg az olvasók. Három évtizede tevékenykedik tollal és fényképezőgéppel e három sportág területén. E mű érdekes történeteit részben saját élményei, részben régi sportkönyvek alapján gyűjtötte ösz- sze. Könyvében híres autóversenyekről és versenyzőkről, a sebesség megszállottjairól, a salaksportról, a mopedek, a magyar motor- és autósport történetéről, az autók és motorkerékpárok világrekordjairól, a legismertebb magyar versenyző1: izgalmas élményeiről, a motorostúrázásról, túrákról olvashatunk. A mű értékét növelik a világszerte ismert olasz sport- grafikus-művész, Carlo Demand lendületes, magával ragadó rajkai is. Megyei atlétikai bajnokság Baján
