Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
1964. június 4, csütörtök 5. oldal Közel a tízezerhez Ipari tanulók kiállítása Kunszentmiklóson Kunszentmiklóson a MŰM 620-as számú helyiipari iskola tanulói nemrégiben kiállítást rendeztek vizsgamunkájukból a községi művelődési házban. A kiállításon 46 tanuló 36 munka- da'r-abját tekinthették meg a látogatók. Különösen nagy sikere volt a solti Gépjavító Állomás tanulói (Gál Lajos, Sándor András és Volter Lajos) készítményének, egy D—4—K-típusú erőgép élethű modelljének, amit a zsűri első díjjal jutalmazott. A második díjat a szabadszállási Ktsz, a harmadik díjat a Kunszent- miklósi Gépállomás tanulói nyerték el. A helyetettek oklevelet és értékes könyvjutalmakat kaptak. Az intézet tanárai és tanulói elhatározták, hogy ezentúl minden évben rendeznek hasonló kiállítást. A kis bemutató igen jól sikerült, annak ellenére, hogy több tanulónak a vállalatok vezetősége nem adott elegendő időt a munkadarabok elkészítéséhez. Szintén helytelennek tartjuk, hogy a helyi gimnázium tanulói, ahol 5+1-es oktatás folyik, többszöri meghívás ellenére sem tekintették meg a kiállítást. Pedig sokat tanulhattak volna belőle, esetleg ők is kedvet kaptak volna hasonló kiállítás szervezéséhez. Kovács Sándor A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívájában döntő helyeit foglal el a párt- és tömegszervezeti politikai oktatás. Ennek szellemében tárgyalta meg a kecskeméti járási párt- bizottság csaknem egy esztendeje az ideológiai munka helyzetét és hozott határozatokat, amelyek megvalósítása a pártmunka egyik legfontosabb feladata lett. A tanfolyamok számát eleve meghatározta a jól felkészült propagandisták kis létszáma. Ezért kevesebb oktatási formát szerveztünk és növeljük a szemináriumok hallgatóinak számát. így értük el, hogy a káderképző tanfolyamok hallgatóinak átlaglétszáma 23 fő volt, a múlt évi 16-tal szemben. Az eredmények várakozáson felüliek. A 12 oktatási formában 173 tanfolyamot szerveztünk. 6356 hallgatóval. Ez mintegy 700 fővel több, mint amennyit a múlt évben oktattunk. Az esti egyetemi szakosítón vett részt legkevesebb hallgatónk (összesen 6), a legnagyobb létszám pedig — 3870 fő — az előadásos propagandára jutott. Változatlanul közkedvelt oktatási forma maradt a gazdaságpolitikai tanfolyam, amely 25 helyen működött 547 hallgatóval. A marxizmus—leninizmus kétéves tanfolyamából az idén szerveztük meg az első évfolyamot, 16 helyen, 357 hallgatóval. Meg kell jegyezni, hogy a kelleténél is óvatosabbak voltunk ennek az oktatási formának a szervezésével, mert a tematikát figyelembe véve több mint háromszor annyian is eleget tudtak volna tenni a követelményeknek, mint amennyien elvégezték. A párttagság közül 12 százalékkal tanultak többen, mint az elmúlt oktatási évben. Ezzel megközelítettük a 80 százalékot. Az oktatásban igen sok pártonkívüli is részt vett — mindenekelőtt a pártonkívüli aktivisták. Az összes résztvevők több mint kétharmada a szövetkezeti parasztság soraiból került ki. Ám a nők és az értelmiségiek közül alig 90-en kapcsolódtak be a pártoktatásba. A tömegSizervezetek közül a legsikeresebbek a KTSZ tanfolyamai voltak, 2368-an tanultak itt, mintegy 800-zal többen, mint egy évvel korábban. A szakszervezeti politikai iskolákat 350-en látogatják, a pedagógusok ideológiai konferenciáin 170-en tanultak. A lakosság politikai látókörének szélesítésében egyre nagyobb szerepre tesznek szert a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamok. Az idén már 730 szövetkezeti gazda tanult a kecskeméti járás területén. A politikai témákra adott 20 óra megközelíti a pártoktatás alapfokú tanfolyamainak idejét. Ha egy kicsit többet törődnének az irányítók a tematika összeállításával és az előadásokat a párt propagandistái tartanák meg, bátran be lehetne sorolni a mezőgazdasági szakmunkásképzőt is a pár toktatás formái közé. Mintegy az eddig leírtakat öszegezve örömmel állapítjuk meg, hogy a politikai oktatás szervezett, vagy lazább formái révén közel 10 ezer emberhez jutottunk el szavunkkal, és ezzel a felnőtt lakosság csaknem egyötödét tanítottuk kisebb-nagyobb eredménnyel. A propagandisták 95 százaléka a várakozásnak megfelelően eleget tett megbízatásának. Többségük annyira megszerette már ezt a pártmegbízatást, hogy nem lenne egész az életük az emberek oktatása és nevelése nélkül. Most is a több év óta jól dolgozó propagandisták értek el kiváló eredményeket, mint Torma László, a marxizmus—leninizmus lajosmizsei esti középiskolájának osztályvezetője. De felsorakoztak új előadók — még pártonkívüliek is — a példamutató propagandisták közé, mint Kürti László és Angyal János Tíszakécskén. A járási pártbizottság arra törekedett, hogy a legjobban felkészült párt-, gazdasági, állami és tömegs zervezeti vezetők legyenek a propagandisták. Helyes célkitűzésnek bizonyult ez, s a sikerben szerepe volt a példamutatásnak is, mert a pártbizottság vezetői maguk készítették elő a propagandistákat, kiegészítve az anyagot a helyi adatokkal. Dicséret illeti emellett a propagandabizottság tagjait. Sok estéjüket áldoziták a szemináriumok ellenőrzésére. Sók foglalkozási könyvben 4—5 ellenőrzésről is lehet feljegyzéseket találni. Példának csak a lajosmizsei fmsz marxizmus— leninizmus első évfolyamát említjük, ahol a foglalkozások felét ellenőrizték is. Ezek a látogatások fokozták a hallgatóság érdeklődését és sok segítséget adtak a propagandisták munkájához. A kecskeméti járási pártbizottság agit.-prop. osztályának irányításával az állami és tömegszervezetek is hozzáfogtak már az 1964—1965-ös oktatási év előkészítéséhez. Azzal kezdték, hogy valamennyi szerv politikai oktatását egyeztették. Azóta már a községekben folyik a szervezetek oktató munkájának összehangolása. Szeptember közepére készül majd el — az eddigiektől eltérően: együtt — a pártbizottság oktatása és kulturális terve, hogy megszűnjön az a kettősség, „keresztbe szervezés”, ami sok embernek okozott bosszúságot még ebben az évben is. Pedig csupán a körültekintő előkészítésen múlik, hogy ezentúl senki se legyen akadályoztatva a pártoktatáson való részvételben. Horváth Imre ŰTTÖRŐAVATÁSON WP egyelmezettek, szépek, lelkesek. Száll az énekük ablakokon, tetőkön, tornyokon át betölti az egész várost és felhőkön és hegyeken és szeleken keresztül, talán az egész világot. S valahol mélyen bennünk könnyforrás fakad: azon át készül kiömleni a lélek mélyéről az öröm. Érdemes élni! Egy pillanatra, csak egyetlen villanásnyi időre belénk hasít a régmúlt: Saját fájdalmas gyermekkorunk De elég egy pillantás a kipirult arcokra, a csillogó, nevető szemekre, a vérpiros nyakkendők lobogására — és hol van már az a múlt! M tt feszül, * mozgolódik, követelőzik a Jövő nyugtalan jellemükben. Fogjuk még kezüket egy ideig: Közeledik az idő, amikor a helyünkre lépnek, s mi mosolyogva, derűs lélekkel ülhetünk le szökőkutak mellé, a parkok üdítő csendjében nagy fáradásokat kipihenni. Legyetek büszkék szülök, és nyugtassátok magatokat nevelők: A ti közös összefogástok eredménye, íme, szívderítő látvány! em folytatom, mert elfogult vagyok: Mint apa lehetek jelen az avatáson. Varga Mihály Csak a Televízió Központ ki- tatlanba... Helyesen teszik... vétel. Itt ebben az időben is Ha nincs ínyükre a műsor, legfolyik a munka. Erről árulkod- feljebb kikapcsolják a készülé- nak a kivilágított ablakok is", két. Lefekszenek szépen. AznaEgy első emeleti kis szobában nagyot ásított az ügyeletes, és kényelmesebben dőlt hátra a székén... Csendesnek, nyugalmasnak ígérkezik ez a mai este. A mezőgazdász baj nélkül „lement”, és most a filmközvetítés is zavartalanul folyik. Igaz, kicsit öreg és unalmas ez a „Szívek a viharban”, de úgy látszik, a nézők lassan beletörődnek a megváltoztathagyon egészséges dolog. Aludni. .. alukálni... szundizni.., szundikálni... hajcsizni... haj- csikálni... Dúdolgatás közben elbóbiskolt. Szemhéjai még megrebbentek néhányszor, aztán ta«r- tósabban is lezárultak. Megesett ez már mással is. .. Éktelen lármára ébredt. Csörgött, csörömpölt, csilingelt mind a három városi telefon. Mielőtt a legközelebbi hallgatót füléhez emelte volna, gyorsan az ellenőrző képernyőre tekintett. Semmi különös... A lány és szerelmese, egymást gyöngéden átölelve, éppen nekiindult a horizontnak. Távolodó alakjuk egyre kisebbedik... Ez már a finálé... De mi történhetett közben? Filmszakadás? Vagy kétszer pergették ugyanazt a jelenetet? Ismét olvashatatlanok voltak a feliratok? Mindjárt kiderül. — Halló. .. igen... Hogyan?... Mikor?... Ne tessék tréfálni, kérem... Hihetetlen!... Az egész család látta?... Utána nézünk. .. Köszönöm... A viszontlátásra. — Ez teljesen bezsongott — dörmögte, és már hallózott is a másik kagylóba: — .. .Jó estét kívánok... ön is?... Igen... Igen... Biztos, hogy nem szellemkép, vagy egyéb torzulás?... Hogyne, feltétlenül kivizsgáljuk... Minden jót. — Várj sorodra! — nézett dühösen az első készülékre, amelyik újra csengett. A harmadik után nyúlt, homlokát apró izzadtságcseppek verték ki. — Halló, itt a központi ügyelet. .. Kérem, gorombáskodással nem jutunk semmire... Itt például normálisan befejeződött... Hogyan?... Az volt a vége, hogy a lány és a fiú megindul az országúton. .. Igen... Fix, hogy egymáséi lettek... Nem, azt spéciéi nem mutatták... Boldog vagyok, hogy sikerült megnyugtatnom, kedves asszonyom... Nem tesz semmit, máskor is szívesen. Most már ügyet sem vetett az együttes erővel újfent fel- cserrenő masinákra, hanem a házi készüléken izgatottan hívta a lebonyolítási osztály vezetőjét. — Mondd, Ferikém, valami zűr volt a film közben?... Szünet nélkül futnak be a reklamációk! Azt állítják, hogy a vége előtt megszakadt a történet, és két-három percig egy hálószobát láttak... Há-ló-szo- bát!... Egy kövér férfi enyel- gett egy láthatatlan nővel... Igen, ezt mondták... Kivér férfi, láthatatlan nő... Már megbocsáss, szolgálatban én soha nem iszom... Nem, a telefonálók sem voltak berúgva... Szervezett beugratás?... Látod, erre nem gondoltam... Rendben van, majd érdeklődöm a nevük és a lakcímük lrá»t... Világos. .. Jó, majd referálok. (Folytatása következik^ ELSŐSÖK... Az utolsó hét az iskolában. A következő — már vakáció. Pedig úgy tűnik, mintha csak most kanyarodtak volna be dobogó szívvel az iskola kapuján. És máris itt van az év vége. Hanem aduig még becsülettel helyt kell állni ám! Rontani is, javítani is lenet. A bajai központi általános iskola 1. ének-zenei osztályának tanulói szorgalmasan készülnek óráról órára, hogy megmutassák: Az első év az iskolában vem telt el eredmény teleméi. .. Mint egy csillogó lánc kerek gyöngyszemeit, úgy illeszti egymáshoz a szótagokat Kati. Olvasásból ötöse van. Talán írásból, számtanból és énekből is sikerül a négyest ötösre kerekíteni. Kettő, meg mennyi az tizenegy? — kérdi a tanító néni, és Gabi gyorsan kiszámolja az eredményt: kilenc... Nem is olyan furfangos dolog ez. Annak persze, aki egész évben tanult és az órákon jól figyelt. Zsuzsi arca úgy ragyog, mini az ötösei. Könnyű neki, mindenből ctöse van. Vagy még sémi No, azt a számtannégyest illene még kijavítani. Vadas—Jüászíoe