Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

Medárd

Milyen'időjárásra számíthatunk a napokban?

ITT.

Erkölcs és politika

Az ifjúság problémái: hogyan neveljék át a huligánokat, növekszik-e a bűnözési hullám? Aligha akad ország a világon, ahol ezek a kérdések ne vetődnének fel. írók, újságírók, szociológusok vitatkoznak meggyőző vagy többé-kevésbé meggyőző érvekkel és így van ez a skandináv országokban is. A koppenhágai pályaudvaron történt: „Uram, ne hagyja őrizetlenül a poggyászát” — mondotta a szőke, hatalmas termetű vasúti tisztviselő. „Ezt valamikor nyugodtan megtehette, Dániában a legtöbb ember most is becsületes, de hát nálunk is érezhető a bűnözési hullám és valahogy az erkölcsök sem a régiek.”

A sommás megállapítás mögött érdekes részletkérdések húzódnak meg. Talán nem is olyan fontos az őrizetlenül hagyott poggyász kérdése, hiszen Koppenhága néhány évtized alatt nemzetközi idegenforgalmi központ lett, és ez is magával hozza, hogy az egykori kisváros ma már más, mint régen volt.

Nézzünk meg egy másik kérdést. Óriási vita folyt Dániában nem is olyan régen egy tanítónő körül. Az illető nem volt férjnél és gyermeket szült. Az eset óriási hullámokat vert fel. Felszólaltak a különböző Üdvhadsereg-szerű egyesületek képviselői, követelték haladéktalan eltávolítását. Ezután a koppenhágai tanulmányi szervék tűzték napirendre a kérdést. Az iskolaigazgatók testületé úgy vélte, hogy mélységesen aláásták az iskolák tekintélyét. Vajon ki küldi majd gyermekét olyan iskolába, ahol egy ilyen személy tanít? stb. Az ügy még a sajtóban is tág teret kapott, végül valahogy érvényesült a józanabb belátás, és a tanítónőt „csak” egyszerűen áthelyezték. Nos, ez Dániában és talán Norvégiában még inkább'a kérdés egyik ol- 1 dala.

A másik, hogy Koppenhágában enyhén szólva valóban zajlik az élet. És bizonyos, hogy nem a sok meghurcolt és botrányhőssé degradált tanítónő vagy más hasonló személyek a főszereplők. A városban az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletág az egymást érő mulatóhelyek hálózata. Ezzel áll persze szoros kapcsolatban, hogy óriási problémát jelent az alkoholizmus. A hatóságok, részben üzleti elgondolásokból, szinte percenként emelik a szeszesitalok árát, de mindez keveset használ. íme, egy tragikus epizód: Valahol, a kikötőnegyed környékén eltévesztettem a járást, és amikor útbaigazítást kértem, egy idősebb férfi, ahogy ez a rendkívül készséges dánoknál szokás, nem magyarázta el a szokásos módon, hogy kétszer jobbra, egyszer balra, azután előre, majd hátra, amitől csak megszédül az idegen, hanem elkísért a kívánt irányba. Közben áthaladtunk egy hídon, amely az úgynevezett Új Csatornát köti ösz- sze a régi csatornával és új barátom így szólt: „Látja, itt dolgoznak minden reggel a kotróhajók. Alig van npp, hogy húsz-huszonöt halottat' ne húznának ki. A balesetek mind éjszaka történnek. Itt kötnek ki a távoli óceánokról érkező nagy hajók és hát ahol jó pénzű tengerészek akadnak, ott gombamódra nyílnak a kocsmák. A tengeri út sokáig tart, a fizetés a zsebükben van, és elkezdődik a szokásos szomorú színjáték, amely gyakran végződik úgy, ahogy azt önnek elmeséltem.”

Mindezzel egy ország belső társadalmi problémáira igye-j keztünk rövid pillantást vetni, fés amennyiben sikerük az ősz-,.

szefüggéseket akár vázlatosan is megtalálni, ez a módszer hasznosnak mutatkozik nagypolitikai síkon is. A skandináv országok életében a második világháború után bonyolult kérdések merültek fel. A fő probléma az Atlanti Paktum és az egyre erősödő amerikai nyomás. A vita a kormányokon belül és a közvélemény előtt is zajlott. Felállítottak egy összskan- dimáv katonai bizottságot. Ott elhangzott egy olyan indítvány, hogy Svédország, Norvégia és Dánia alakítson ki szoros katonai együttműködést. A megegyezés nem jött létre. A fő ellentét Svédország és Norvégia között alakult ki.

Svédország mindenképpen ragaszkodott a tradicionális sem- legességi állásponthoz. És amint azt már korábban érintettük* Norvégiában és Dániában is, ahol éppen a háború pusztításai miatt jelentős újjáépítés vált szükségessé, az amerikai gazdasági behatolással egyidejűleg a politikai nyomás is erősödött. A kötélhúzás végül is azzal végződött, hogy Norvégia és Dánia csatlakoztak az Atlanti Paktumhoz. A helyzet azonban ezzel sem vált egyértelművé. Ismeretes, hogy a NATO-tagság ellenére Norvégia és Dánia komoly nehézségeket okoz az egyébként is sok problémával küzdő NATO-vonalnak, mert kifejezetten elutasítják a követelést, hogy területükön atomtámaszpontokat létesítsenek.

Ezzel szoros összefüggésben áll az atommentes zóna kérdése is. Ezt a tervet Kekkonen finn miniszterelnök vetette fel Helsinkiben a Paasikivi-társaság előtt. Hasonló elgondolása már korábban volt TJnden svéd külügyminiszternek. A legújabb fejlemények szerint az atommentes zóna gondolata tért hódít. Kekkonen érvelése így hangzik: „Tekintve, hogy a

skandináv országok gyakorlatilag már most is atommentes területet alkotnak, teljesen indokolt, hogy ezt az előnyös helyzetet nemzetközi garanciákkal is erősítsék.” Nem érdektelen az sem, hogy bár az érdekelt kormányok hivatalosan még/ nem szögezték le álláspontjukat, de odáig valameny- nyien eljutottak, hogy az ottawai NATC-konferencián leszögezték: „A skandináv országok speciális politikai és földrajzi helyzete azzal jár, hogy a nyugati szövetségi rendszereken belül az atompolitikánál is különleges elbánásban részesüljenek.”

A vikingek örökségéről írtunk az útinapló első részében. A bátor hajósok harcaiból és életéből Skandináviában elsősorban .döntően az maradt fenn, hogy meg lehet küzdeni a viharokkal. Az utódok sem hajóznak most csendes tengeren, remélhetőleg eljutnak ők is a biztos kikötőbe, ahová mindenek felett a reálpolitikai elgondolások mutatják az útat.

Sümegi Endre (Vége.)

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja.

Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér 17a Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díi 1 hónapra 13 forint

Bács-Kisbun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefoni 11-88 Index: £5 06%

Vihar a Sugovicán

FELIG vízben, félig szárazon, fejelő csata zajlik, életre- halálra. Az iram óriási. A nyurga fiúk becsvágyát hatványra emeli a homoktribünön üldögélő lányok figyelme. Egy- egy jól sikerült „stukkót” elismerő szisszenés kísér, a kapus balkezes védését viszont ajkbiggyesztve fogadja a szakértő közönség. A küzdelem hevétől csapzott üstökökről olyan magasra pattan a labda,' hogy az ember hajlandó elhinni: Az a nagy sárga „gömb”, az innen szökkent a bodros felhők fölé.

(1. kép)

AZ AM, a felhők. Néhány perccel ezelőtt még alig volt egy-kettő, most meg már sötét az ég az öreg nyárfák fölött. A kislány még nem is sejti milyen veszély fenyegeti soktor- nyú homokvárát. De az utolsó sarokbástyát már fel sem építheti, mert mamája sietve érkezik és kézen kapja: — gyere öltözni, kicsim, nyakunkon a vihar. (2. kép)

MINTHA csak erre várt volna, megdördül az ég és a vizet már a zápor első cseppjei fodrozzák. Gyors tempókkal igyekeznek partra a lubickolok, összekapkodják motyójukat és futnak a kabinok felé. A színes labda bizony majdnem a hullá mokon maradt a nagy si etségben. (3. kép)

AKIKNEK pedig nem jutott tető a fejük fölé, azok építenek házat maguk, A felfordított öreg ladik jó szolgálatot tesz most. A „Csónak-Lak” újdonsült bérlői vidáman vannak. Talán azt sem bánnák, ha reggelig szakadna az es* (4. kép)

Békés Dezső—Pásztor Zoltán

hétig váratott magára, aztán mégiscsak megérkezett a csapadékos nyári időjárás. Rajkai Ödönnel és dr. Berkes Zoltánnal, a Meteorológiai Intézet vezető munkatársával az idei Medárd viselkedéséről beszélgetünk.

'Wwm

— A Medrád nappal kapcsolatos néphitnek valóságos természeti alapja van. Az európai szárazföld felett felmelegedő levegő felszáll, s alattta betör, majd egy ideig uralkodóvá lesz a hűvös tengeri áramlat. Nálunk általában kétféle módon jelentkezik: Vagy hűvös, szeles, kevés csapadékot hozó az időjárás, s ez az igazi Medárd.

'•Vagy pedig meleg marad a levegő, úgyszólván mindennapra jut csapadék, s kevesebb a szél. Az idén ez utóbbi történik. A levegő csak most kezd hűvö- södni, mert. á tengeri szél szabályos beáramlása eddig nem volt meg. Jól mutatja ezt a kö- , zéphőmérséklet alakulása.

Az évtizedek átlagos középhőmérséklete 20 fok körül van; most viszont nálunk 'eddig 23 fok a júniusi érték. A csapadékosság az idén nem éri el az 1924. esztendeit, amikor 211 millimétert mértek. Ennek most : körülbelül a felére számíthatunk, 100 milliméter körül. Ez a mennyiség nem kedvezőtlen a mezőgazdaságra, sőt határozottan hasznos, hogy a hét eleji zivatarok rtiost már a szabolcsi í száraz területeket is öntözték.

— Hogyan alakult az, utóbbi I napok időjárása, a jégesők mi- I lyen mértékűek?

— Az elmúlt időben a naponta többször megújuló zivatarokat az okozta, hogy Északnyugat-Európából hiding levegő áramlott be az amúgy is zivataros levegőjű Kárpát-medencébe. Az egész ország területén nagy mennyiségű csapadék hullott. A Bakonyban, Somogy megyében, Kaposvár környékén, a Duna—Tisza közének nagy részén, a Jászságban, a Mátrától északra, Miskolc környékén 30— 60 milliméter eső esett. Sajnos, több helyen jég is verte a határt.

— Milyen időjárás várható a jövőben?

— Előreláthatólag nem húzódik el július végéig az esős idő, s nem ismétlődik meg az 1940-es és 1952-s eset, amikor augusztusban tombalta ki magát Medárd. A következő időszakban valószínűleg megszilárdul az időjárás. Nappali felhő- képződések lesznek, néhány helyen esővel, zivatarral. Mérsékelt északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a Dunántúlon 8—12, másutt 12—15 fok körül lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között alakul; vagyis a közeli napokban nem várható nagyobb felmelegedés.

\