Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! XIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ________Ara 60 fillér 1964. JÜNIUS 24, SZERDA Sz ázhúszmilliós beruházási program (Ímntéze^ Űj ipari üzemek, áruházak, iskolák építését kezdik meg az év második felében Közös erőfeszítéssel A mezőgazdasági beruházá­sokra évről évre a tervezettnél jóval nagyobb összegeket fordí­tunk. E nagy jelentőségű tény mellett a mezőgazdasági beru­házásoknál problematikus, a termelés fejlődését hátráltató jelenségek is tapasztalhatók. A legszembetűnőbb: A járulékos és a kapcsolódó beruházások hiánya, illetve a lemaradás e tekintetben. 1 A járulékos tsz-ber uh ázások — vízellátás, villamosítás, szenny­vízlevezetés, bekötőút stb. hiánya korántsem mulasztások, hanem a mezőgazdasági beruhá­záspolitika tudatos következmé­nye A mezőgazdasági beruházá­soknak az elmúlt esztendőkben egyidejűleg kellett szolgálniuk a szocialista termelési viszo­nyok létrejöttét, valamint a ter­melés fejlesztését. Ilyen körül­mények között a beruházási elő­irányzatok elsősorban az alap- létesitményeket teremtették meg. Egyéb megyékkel összeha­sonlítva, Bács-Kiskun megye különösen hátrányos helyzetben van e tekintetben, mert az adottságoknál fogva lényegesen több alapberuházást kellett el­sősorban megvalósítanunk. Jelenleg az országban a mint­egy 7 ezer majorból 28—30 szá­zalék rendelkezik vízvezetékkel, 20 százalék bekötőúttal, a 42 43 százalékuk van villamosítva. A megyénkben megkezdett ma­jorépítkezések tervezett vízel­látásának aránya azonos az or­szágossal; kétharmadrészuket villamosítják, és mintegy tized- részükhöz épül bekötőút. Mar az idén megkezdődik az elma­radt járulékos beruházások tervszerű pótlása, amelynek so- * rán a fontossági sorrend: Kút- és vízvezetéképítés, villa­mosítás. Ami a megyét illeti, ebben az évben 14 kilométer bekötőút építése, mintegy 50— 55 kilométer villany- és 4,6 ki­lométer vízvezeték-hálódat, to­vábbá 3 millió forint körmii ér­tékben 9 mélyfúrású kút és 8 hidroglóbus létesítése szerepel a járulékos beruházások között. A szőlő- és gyümölcsöstelepíté­sek járulékos beruházásainak összege 2,5 millió forintot tesz ki. Ezt a többi között permetlé- keverő tornyok, permetező- és öntözőkutak, valamint 60 fúrott és ásott kút elkészítésére for­dítják. Már az idén is, a követ­kező évtől kezdve pedig még inkább érvényre jut az a törek­vés hogy az új tsz-létesítmé- r.yek már kompletten, járulékos beruházásokkal együtt épülje­nek Járulékos beruházásaink pótlása tehát megkezdődött, a hiányok teljes megszüntetese azonban még két-három eszten­dőt vesz igénybe. A mezőgazdaság másik prob­lémája: Az úgynevezett kapcso­lódó beruházások nem kevés­bé nagyarányú hiánya. (Ami a járulékos és a kapcsolódó beru­házás forgalma közötti különbsé­gét illeti: Az előbbinek a ter­melésben, az utóbbinak a feldol­gozás, az értékesítés különböző fázisaiban van szerepe.) A kapcsolódó beruházások helyzete egyébként szorosan összefügg azzal, meddig terjed a termelők anyagi érdekeltsége. Figyelembe kell vennünk, hogy kizárólag állami beruházások­kal a hiányzó kapcsolódó beru­házások nem pótolhatók. Más­részt a túlzott centralizálás — az osztályozásán, csomagolat- lan termés szállítása a nagy be­fogadó- és teljesítőképességű te­lepekre — szállítási és egyéb ne­hézségeket okoz. Számos gaz­dasági ok szól tehát amellett, hogy a kapcsolódó beruházások megoldásához szükség van a termelőszövetkezetek tevekeny hozzájárulására, olyan anyagi érdekeltségi rendszerre, amely a tsz-közi társulások erőforrásait lg § cél szolgálatúbú átírtja. — A megyei tanács vb tervosz­tályán nyert értesüléseink sze­rint az év hátralevő időszaká­ban mintegy 120 millió forint értékű beruházás kivitelezésé­hez kezdenek hozzá. Ebből töb­bek között a könnyűipar 20, a vízügy 30, a kereskedelem 7, az egészségügy 10, az oktatásügy fejlesztésére 21, egyéb beruhá­zásokra 22 millió forintot for­dítanak. Az iparfejlesztési program ke­retében — mint arról a na­pokban hírt adtunk — rövidesen megkezdik a me­gyeszékhelyen egy gomb­üzem, s mellette a Kecske­méti Ruhaipari Vállalat mű­anyag konfekció üzemének építését. Ezenkívül a Bács-Kiskun me­gyei Tőzegkitermelő és Talaj­erőgazdálkodási Vállalat részé­re ugyancsak a megyeszékhe­lyen irodaház épül, míg a ke­celi telepen vasúti rakodó és sínhálózat bővítésére kerül sor. Baján a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari és Fagyapot- gyártó Vállalatnál új telephe­lyet, a Műkő- és Cementipari Vállalatnál műhelyt, a Vegyes­ipari Vállalatnál pedig szociá­lis helyiségeket létesítenek. Kis­kunfélegyházán az Alföldi Mű­anyagfeldolgozó Vállalatnak épí­tenek irodaházat, műhelyt és csővázas szűnt az anyagtárolás­ra. A Kiskunfélegyházi Vegyes­ipari Vállalat dolgozói részére öltöző, fürdő, ebédlő épül. Igen jelentős beruházás a halasi já­rás kenyér- és péksüteményel­látása szempontjából a jános­halmi sütőüzem, amelynek épí­tését, mintegy 3 millió forintos költséggel rövidesen megkez­dik. Megyénk építőiparának tervellátottságát teszi zökkenő­mentesebbé a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Iroda Baján kivi­telezésre kerülő székháza. Ugyancsak Baján a Gázmű Vál­lalatot fejlesztik, ahol irodát, gázbontótelepet és raktárakat építenek. A mintegy 2 és fél milliós beruházás célja a me­gye lakossága háztartási gázigé­nyeinek zavartalanabb kielégí­tése. Nagymértékben javítja Kecs­kemét közétkeztetési helyzetét a Horváth Döme utcában 2,9 millió forintos beruházással épü­lő 1500 személy számára főző konyha. Ugyanitt 200 Személyes éttermet is létesítenek, ahol három tur­nusban 600 ember fogyaszt­hatja el ebédjét. 900 adag ételt pedig az üzemek, hivatalok ebédlőibe szállítanak. Még az ősz folyamán lebont­ják a Kossuth téri üzleteket, s helyén ABC rendszerű kisáru- ház épül, amelyet 1965-ben ad­nak át rendeltetésének. A kör­zet lakossága itt vásárolhatja meg a vegyes élelmiszer-, zöld­ség-, gyümölcs- és háztartásban naponta használatos iparcikk­szükségletét. A Rövid-Köt. Nagykereskedelmi Vállalat Ha­lasi úti raktára mellett textil- áru-mintatermet építenek, s ez­zel felszabadul az eddig erre a célra használt Rákóczi út 5. szám alatti helyiség, amellyel a jelenlegi Hírős Éttermet bőví­tik majd. Megkezdik a hosszú idő óta Húzódó bútorraktár épí­tését is a Matkói úton. A bú­torüzlet kirakatába nem kell majd bezsúfolni az árut. A szét­szórtan elhelyezett' kisebb rak­tárakra azonban a bolt forgal­mának 'növekedése miatt to­vábbra is szükség lesz. Tizenegymilliós beruházá’ssal megkezdik a kecskeméti 16 tan­termes gimnázium építését, 2,1 millió forintos költséggel a Gyógypedagógiai Intézet bőví­tését. Napközi otthon, ebédlő, tor­naterem, politechnikai mű­hely, szertár épül a Hosszú utcai iskolánál. Négy­tantermes iskolát kap Kunfe- hértó, Jánoshalma, Harta. Kiskunhalason 2.2 millió fo­rintos költséggel bölcsőde, Kis­kőrösön a posta, az Állami Bizto­sító és a Nemzeti Bank részére 5 milliós beruházással irodaház építését kezdik meg. Ugyancsak Kiskőrösön már az első kapa­vágást is megtették az új, kor­szerű szövetkezeti áruház alap­jainak lerakásánál, amely 6,1 millió forintba kerül. Megkez­dik még a Kecskeméti Járási Tanács, a kiskunhalasi járási­városi pártbizottság székházé­nak építését, tűzoltószertárat lé­tesítenek Hartán, Gátéren, s megyeszerte 28 szolgálati lakás készül a különböző vállalatok, intézmények részére. A beruházási hitelek jó részét már megnyitották, a kivitelező vállalatokat kijelölték, hiszen a felsorolt létesítmények egy ré­szét az idén, a többit pedig jö­vőre át kell adni rendeltetésé­nek. Az építkezéseket az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és a Bács-Kiskun me­gyei Építési és Szerelőipari Vál­lalat végzi el. Ám ezzel még nem hárult el minden akadály a felsorolt beruházások határ­időre való felépítése elől. Az építőipari vállalatok ugyanis munkaerőgondokkal küzdenek. Sok múlik azon, hogy a helyi pártszervezetek és tanácsok mi­lyen segítséget nyújtanak e té­ren az építőknek. N. O. Új halastavak létesülnek Június 25-én, csütörtökön ke­rül sor a gátéri Arany Kalász Termelőszövetkezet területén lé­tesítendő 70 holdas új halastó helyének a kijelölésére. Ugyan­csak ezen a napon jelölik ki az új halastavak helyét a petőfi- szállási Béke és a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetke­zetben. Pénteken, június 26-án az or- goványi Sallai Termelőszövet­kezet környékén levő 160 hol­das természetes tavat vizsgál­ják meg a szakértők, hogy mi­ként lehetne halgazdálkodás céljaira belterjesebben haszne- «tani. Számíthatnak rájuk Gépzúgás ,és futószalagon te­szt! iő fehér gyermekszandálok látványa fogad az Alföldi Cipő­gyár Kiskunfélegyházi Gyáregy­ségében. A munkadarabok fölé hajoló arcok között sok a fia­tal. Fiúk, lányok, KISZ-esek. A gyár KISZ-szervezete 68 tagot számlál és számuk egyre emel­kedik. Minden munkában lehet rájuk számítani, naponta 950— 1000 pár cipő a teljesítményük. Április 4-én a megyei KISZ- bizottságtól rádiót, a gyártól zászlót kaptak eredményes mun­kájukért.* A KISZ-szervezet színjátszó csoportját a Kulturális Szemle járási bemutatóján ezüst okle­véllel tüntették ki. Most alakul a népitánc-csoport, és a téli szereplések, bálák, társadalmi munkák bevételének egy részé­ből — 5000 forintot gyűjtöttek össze — a Balaton mellé in­dulnak július elsején táborozni a fiatalok. Az alábbi képeken bemutatunk néhányat közülük: Tóth Éva múlt évben szaba­dult. Tüzödei beugró — ez azt jelenti, hogy minden művelet­hez értenie kell —, továbbá színjátszó és mindenben „ben­ne” van. Farkas Mária, a KISZ gazda­sági vezetője a délutáni társa­dalmi munka — kertgyomlálás — részleteit beszéli megy Vi- dács József sarokfaragóval. Rajztanárnak készült — jó szabász lett belőle. Cencs Lász­ló már három éve végezte el az iparitanuló-iskolát és úgy döntött, hogy a szakmában ma­Egy a száz közül A Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet az elmúlt év végén hozta létre — egyelőre százas törzsállománnyal — a petőfiszállási nyúltelepét. Az NDK-ból importált, kosorrú, német ezüst, német óriás és nagy csincsilla fajtájú húsnyulak összes értéke 30 ezer forint. A petőfiszállásival együtt két ilyen tenyésztelep van az országban, s ezek látják majd el azokat a telepeket, amelyeken a fogyasztásra szánt nyulakat nevelik. A nyulak most nagy „családi esemény” előtt állnak. E hó végén mintegy 300 apró nyúllal gyarapodik az állomány. Képünkön László Imre mezőgazdasági üzemágvezető és Tar­jányi Mária, a telep egyik büszkeségével, egy 7 kilogramm súlyú német óriás nyúllal barátkoznak, IPáeatoF ZoHáa teiveteteú rád. Naponta 95 pár cipőfelső­részt szab ki, teljesitménye száz százalékos. \

Next

/
Thumbnails
Contents