Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
Hemesnádudvari változások Rekkenö nyári délelőtt. De a falu még látszólag sem pihen. Szekér zördül a pincesorok felé, ahol — idejövet láttuk — már megkezdődött a „nagytakarítás”. A templommal szemben a nemrég elcsendesült öreg iskolán tetőjavító munkások dolgoznak. A tanácselnök fontos megbeszélésen. Éppen itt. Nemesnádudvaron tartja most ülését a járási tanács gazdasági állandó bízott" sága . .. Keresem a művelődési ház igazgatóját. — Kis türelmet — igazít el az idős gondnok néni —, Judit a termelőszövetkezetbe ment. mSn r 1. Addig körülnézek a faluban. Főként a templom melletti doníb csábít, kanyargós lépcsősorával. Szép panoráma nyílhat onnan a környékre... Fent azonban a temetőben találom magam. Sok drága síremlék, s aránytalanul kevés fakereszt között. De a fej fákról ítélve a betegség, a baj nem volt válogató®. Sok fiatalon elhalt nádudvari nevét olvashatom az emlékül állított kereszteken, sírköveken egyaránt. Az egyik sírnál idős, sok- szoknyás parasztasszony. Virágot ültet a meghalt emlékére — de gondolatban nagyon is a jelennel foglalkozik: — Hát, aranyoskám, ránk férne a segítség. Képzelje: a tejbegyűjtő mellett lakom, de ablakot nemcsak én, még a környékbeliek sem nyithatnak, a begyűjtő emésztőgödre miatt, ami iszonyatos bűzt áraszt. Fordultunk mi ezzel a panasszal már mindenhova. Két autóval is kijöttek, megnézték — de a bűz maradt Hát most mondja meg, mit csináljunk? — Majd az újság megpróbálja megkeresni az illetékest. Az jó lesz? — Jó!-: mmm iífmiSI kívül tágas várakozó, otthonos klubszoba, könyvtár, s egy lakodalmi sütés-főzésre és szakköri foglalkozásra egyaránt használható helyiség van benne. Közben megérkezik a szövetkezetből Kovács Judit a művelődési otthon február óta függetlenített igazgatója. Arról, hogy sikerült-e méltón kihasználni az új otthon kínálta lehetőségeket a falu művelődése érdekében, már ő tud pontos részleteket: — Januártól május végéig tizennégy és fél ezer látogatója volt a különböző rendezvényeknek, a klub-, a gyermekfoglalkozásoknak. műsoros és táncesteknek — a falu összlakossága pedig három és fél ezer körül van. Kezdetnek tehát nem rossz eredmény. A folytatás pedig — a művelődési otthon részéről — még többet ígér: A nyárra két színházi előadást — a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek vendégjátékában, könyvismertetéseket, szombatonként klubesteket, s a fiatalok kérésére a táncklub megalakulását ... Tehát nem áldoztak hiába milliós összeget a községfejlesztésből az új kultúrházra. bek, kisebbek, mint az idők folyamán melléjük toldott gazdasági épületek, istállók. Régi örökség — amit a megváltozott gazdasági viszonyok ellenére is nehezen tudnak feladni az emberek. Amikor évekkel ez3. A Rákóczi utca apraja, nagyja a vízvezeték árkainak betemetésén dolgozik... (Azóta megtudtuk, hogy a tejbegyűjtő dolgában a Baranya megyei Tejipari Vállalat az illetékes, így nekik címezzük, illetve továbbítjuk nemcsak az előbbi néni, de az egész falu kérését.) 2. Mire újra leérek a faluba, az állandó bizottsági tagok — a tanácselnök vezetésével — már a művelődési házba igyekeznek, helyszíni szemlére. Egyszerűségében és néhol még hiányos berendezésével is tetszik nekem a kultúrának e tavaly épült falusi otthona. És a bizottság tagjainak is. Alig került többe egy milliónál, de a háromszáz sze- színpados nagytermen A művelődési ház építői nem költöztek messzire. A közvetlen szomszédban építkeznek tovább — most már az új iskolán. Tavaly nem sokkal a művelődési otthon megépítése után kezdtek hozzá, s eddig egymillió forintot meghaladó értéket építettek be — 473 ezer forintot a községfejlesztési alapból, 120 ezer forintot helyi anyagokból, 10 ezer forintnyi értéket pedig társadalmi munkából, a többit költségvetésből. Az idén öt tantermet adnak át, jövőre még újabb három készül el, a kilencedik a tornaterem lesz. Mindezek „csak’ számok. De hogy mit jelent az új iskola a falunak, azt az áb-ülésről dél körűi megszabaduló tanácselnöktől tudom meg: — Jelenleg három felé, három épületben van az iskola kilenc tanterme. Jórészt szükségtantermek, amiből a legnagyobb jóakarattal is csak ötöt használhatnak tovább az új iskola felépülte után. A kilenc mostoha elhelyezésű, rossz állapotban levő tanteremre viszont 15 tanulócsoport, illetve osztály jutott. E tekintetben tehát itt volt a legrosszabb a helyzet az egész járásban. Az elmaradottság felszámolása — ha kissé megkésve is, de — fontos esemény a változó falu életében.., A Kecskeméti Katona József Színház rövidesen sorra kerülő vendégjátékát adja hírül a művelődési házra kiragasztott plakát. előtt a huszonegy árvízkárosult család a Rákóczi utcán építkezni kezdett — még senki sem gondolta, hogy itt lesz a falu mintatelepülése... És most? Magam is láttam az új villasort. Utcára néző tágas ablakok, a függönyök mögött igazi otthont sejtek. A kert végében alig észrevehetően lapul meg a háztáji baromfisereg, mert a kert nagy része szőlővel, lugassal, gyümölcsössel és illatos virággal betelepítve. Ahova öröm hazatérni a földekről a 99 EZÜTTAL. nem a vallási szertartásról, hanem egészen másforma keresztelőkről lesz szó. Azokról, melyeket akaratunkon kívül lapunkban követünk el — hűséges segítőtársaink és munkatársaink, a nyomdászok hathatós közrerhűködésével. Néha, miénk. a „baki” %— azaz baklövés — „érdeme”, máskor pedig az övéke. S ezen vitatkozunk is éppen élfeget. Szerencsére ezt már nem hallja a derék és gyanútlan olvasó. Csak látja a „keresztelő” nyomát —, s ö is mondhat valamit. S az is jó, hogy ezt viszont mi nem halljuk — legfeljebb mérge csillapultával, amikor az utcán és egy-egy értekezlet szünetében megszólítanak bennünket, hogy már megint... HAT IGEN. Már megint. Tanulunk mekegni. Mert ezt írja lapunk az első oldalon: „fel- ügyeelőtől” — vagyis dupla e-ved, mintha egy nem is lenne eelég... (Kecskeméti tájszóláe ez?) Annak is örültem, amikor a „Könyvhét utáni gondok” című cikkemet viszontláttam a múltkoriban az újság hasábjain. — Ugyanis „Könyvhét utáni gondolatok”, s nem gondok volt az eredeti címe. S mivei gondokról egy szó sem esett a cikkben, bizony az olvasó is gondolhatott egyet-mást a szerzőről. Az sem volt mindennapi sajtóhiba, amikor „baromfiból” helyett „baromfiólból” szócska született, vagy Jacques Rueff pénzügyi szakemberről, mint a francia akadémia új tagjáról írva „hallhátatlan”-ról és nem halhatatlanról beszéltünk. Méghozzá jó vastag címbetűkkel. Az olyan apró „keresztelőkről” már nem is szólva, amikor Pásztor helyett Pintér, Gál helyett Gór, Pál helyett István ugrik elő a szedőgép billentyűjéből. Csak az a vigasztaló, hogy versenytársaink is akadnak bőségesen — a laptársak soraiból. Például legutóbb derék férfi íotoriporter kollégánk igen szép fényképfelvételét közölte a Filatéliai Szemle a címoldalán — a szövegíró női munkatársunk nevével fémjelezve. Sértődés persze nem lett a dologból — de sokáig csúfoltuk „elnőiesedése” miatt. AZ A2.TÁN már nem sajtóhiba, még csak nem is hiba, Keresztelők66 amikor a címek, vagy díszítésül használt nagybetűk — iniciálék — egybeolvasva igen érdekes szavakat, mondatokat eredméP 7C nyeznek. Nemrégiben a nyomdai korrektor barátunk mentett meg bennünket egy ilyen kellemetlenségtől — némileg kárpótolva a máskor elnézett és benne felejtett „fricskákért”. Hanem ma egy hete éppen egy női olvasónk hívta fel a figyelmünket „A mi otthonunk” című összeállítás szokatlan ajánlatára. S ezt még mi sem vettük észre. Két igen csinos fürdőruhát ajánlottunk kedves olvasóinknak, az Állami Áruház nem kevésbé csinos mo- delljein bemutatva. S mit ád a véletlen? Ez volt aláírva: „Receptek.” igaz, ez már a cím alatti nyári nyalánkságokrá vonatkozott — de lám, mégis akadt, aki félreértette. Méghozzá egy női olvasónk — az élénkebb fantáziájúak közül. Pedig ez egyszer mossuk kezeket — mert a szerkesztője is a női nemből való, Huncut tervszerűség tehát kizárva. DÉ K t hiszi ezt el nekünk ennyi „keresztelő” után? T. P. fárasztó munka után, s ahol már nemcsak újabb munkát, de gyönyörűséget is talál, pihenést, felüdülést nyerhet az ember... Ezekben a házakban már másként élhetnek, jobban, kulturáltabban, több örömmel. S hogy még több ilyen ház épülhessen ide — megkezdték a LU — Változást említett? Nem könnyű dolog — vált új témára a tanácselnök. — Nézze csak sorra a házakat! Az igazi lakócxrwti ütldiebr ,,, Az áj iskolán pedig az ácsok tanterem át» épitekznek. így őszre már ét áj a gyerekeket. telep közművesítését. A vízvezeték árkait a lakók áslak ki, s a csövek lefektetése után ök maguk is temetik be, magukra vállalva ezzel a mintegy 240 ezer forint értékű KöFA-beru- h ázásból nyolcvanezer forint értéket kitevő társadalmi munkát. És a tanács a most készülő házhely rendezési terv során újabb húsz házhely kitűzésére készül. .. Két évvel korábban, amikor a faluban jártam, még terv volt mindez. Terv volt az óvpda Is, ami azóta megépült. Terv és óhaj az iskola, a vízve- zetékbövités, a már birtokba vett szép kis gyermekjátszótér, az új művelődési otthon ... Hát nem szivet melengető mindez, a sokszor évszázadok mulasztását pótló változás?! Eszik Éva—Pásztor Zoltán PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Daniel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgate Szerkesztőség: Kecskemét. Városi ranácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dii 1 hónapra 13 forim Bács-Klskun megyei Nyomda V." Kecskemét — Telefonj u-85 tndexi 2S astb
