Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

Lesz-e az idén elegendő szódavíz és üdítő ital a megyeszékhelyen ? A Kecskeméti Szikvízipari Vállalat gondjai Látogatás az ezer tó országában Finnországi levél Jövő héten szerdán ülésezik a megyei tanács Mint már hírt adtunk róla a jövő héten szerdán ülést tart a megyei tanács. Napirendjén szerepel a II. ötéves terv végre­hajtásáról, illetve jelenlegi hely­zetéről szóló beszámoló, az ok­tatási törvény — s ezen belül különösen a szakmunkásképzés — megyei feladatairól, eredmé­nyeiről adott jelentés, továbbá a megyei tanács és a vb máso­dik félévi munka tervének meg­állapítása. 9 Ki ne emlékezne arra, hogy milyen sokáig várakozott ta­valy a fűszerboltban, a vendég­lőben, vagy éppen a strand ital­árusító pultja előtt, a legna­gyobb hőség idején egy-egy üveg üdítő italért, s néhány korty szódavízért. S csak *.kkor bosszankodott igazán, amikor sorra került, s a kívánt nedű az orra előtt fogyott el. Gondolva a tavalyi szódavíz- és üdítőital-ellátási gondokra, most, a nyár előtt felkerestük a Kecskeméti Szikvízipari Vál­lalatot és arról érdeklődtünk, milyen reményeket táplálha­tunk <ss idén. Vagyis, lesz-e ezen a nyáron elegendő meny- nyiségű szomjúságcsillapító a megyeszékhelyen ? — A kellemes időjárás — az elmúlt évekhez képest — kissé későn érkezett, s ez befolyásol­ta üzemünk termelését is — fe­lelte érdeklődő kérdésünkre Ko­rom Gábor, a vállalat igazga­tója. — Míg tavaly májusban 195 562 üveg szódát, 178 028 üveg narancs- és citromszörpöt adtunk át a kereskedelemnek, addig az idei májusi igény csupán 181 469 üveg szódavíz és 169 460 üveg hűsítőital volt. A vállalati statisztikából ki­derül az is, hogy 1964. június első felében már emelkedett a forgalom. Szódavízből 113 481 üveget (közel kétszeresét a ta­valyinak), hűsítő italból pedig 113 808 üveget töltöttek meg és szállítottak a boltokba. — Három szikvíztöltő gépünk dolgozik naponta két műszak­ban. Kánikula idején a napi telje- síményünk 12—13 ezer liter. — Sőt, tavaly július 27-én, az 1963-as év legnehezebb (és ta­lán legmelegebb) napján, ami­kor a hőmérő higanyszála 32,1 Celsi'.'-s-fokot mutatott, tizennégyezer egyliteres üve­get töltöttünk tele szóda­vízzel. Mint a vállalat igazgatójának tájékoztatásából kitűnt:Jkividén csupán az üdítőital-ellátásban várható javulás. Míg tavafy ket­tő, az idei szezonban már há­rom műszakban végzik a köz­kedvelt Bambi töltését. De térjünk vissza a kiindulá­sunkhoz. Tételezzük fel, hogy a vásárló szerencsésen hozzáju­tott a kívánt szódavízhez. . . Ha­zaviszi a teli üveget, s mivel szomjas, a szikvízes üveg ku­pakjának kivezető nyílása alá tartja a poharát, lenyomja a fémkart, és . .. ( mindenütt jön a víz, csak a csövön át nem. — Sajnos, a jelenleg forga­lomban levő szódavizes üvegek­nek nagy százalékát már 20— 30 éve használják. Bár, vállala­tunk műhelyeiben naponta át­lag százötven darab hibás üve­get javítanak meg, de csak azo­kat az üvegeket tudjuk hasz­nálhatóvá tenni, amelyeknél töltés közben észleljük a hi­bát ... A kereskedelem ritkán jélzii, hogy a visszaérkező üve­gek milyen állapotban vannak. K. M. A régi alföldi betyárvilág el­késett „képviselői" felett mon­dott ítéletet a napokban a kis­kunfélegyházi járásbíróság. A szilaj paripákat a motorkerék­pár, a fokost és karikásostort a kerékpárpumpa és dorong vál­totta fel náluk, az ököljogról alkotott elképzelésük azonban, úgy látszik, a régi maradt. Térjék Károly 26 éves, Ficsór Attila 19 éves. Térjék Sándor 19 éves és Balogh László 21 éves félegyházi, I. kerületi ta­nyai fiatalemberek kissé ittas állapotban, motoron érkeztek a Lenin Tsz kultúrotthonában rendezett táncmulatságra. Ittas­ságuk láttán itt nem szolgálták ki őket itallal. Hajnali 3 óra körül akartak távozni, amikor észrevették, hogy az egyik motorról a tank­EGY KEDVES finn legendá­val kezdem beszámolómat. A teremtés hajnalán, amikor isten kiadta a parancsot angya­lainak, hogy hordjanak vizet a tengernek kijelölt helyekre, a sok angyal közül az egyik any- nyira el bámészkodott a teremtés szépségén, hogy megbotlott. A kezében levő tele vödörből szét­fröccsent az ezer tó országa. Hát tavakban aztán nagyon is gazdag Suomi: Mintegy 50 ezer tó teszi széppé, különlegessé. Finnország területe 337 ezer négyzetkilométer, összlakossága négy és fél millió. A mi hazánk ezzel szemben 93 ezer négyzet- kilométer és vagyunk tíz és fél millióan. NAGY IZGALMAT jelent Helsinkihez közeledni annak, aki életében először várja Suo­mi földjén a partraszállást. Én először tettem meg ezt a hajó- utat. A nyílt tengeren lenni an­nak, aki csak a Duna—Tisza közén, a „bomoktengerben” élt, leírhatatlan élmeny. Hiába ke­res a szem biztos pontot, a ha­jó bullámról-bullámra halad, á végtelen semmibe. Nekem, al­földi embernek megnyugtató ér­zés volt szárazföldre lépni. Finnország aranya és egyben koronázatlan királynője az óriá­si területű fenyves erdő. A ta­vakon beláthatatlan hosszú so­ra úszik a már kitermelt, su- dár-egyenes vörösfenyőrönkök- nek. Világhírű a finn papiros­gyártás. A földművelés nagyon sok munkát igényel. Jellegze­tes finn táj: Egészen szerény kis szántóföldterület, kisebb-na- gyobb kövekkel, sziklákkal sze­sapka hiányzik. A kérdőre vont személyek közül azonban senki nem tudta, ki szerelhette le az alkatrészeket. Űtközben utolértek néhány fiatalembert, akik kerékpáron igyekeztek hazafelé a bálból. Őket gyanúsítva, közülük egyet doronggal leütöttek, egy mási­kat pedig a pumpával hagytak helyben. A kiskunfélegyházi városi és járási ügyészség a négy támadó ellen súlyos testi sértés miatt emelt vádat. A járásbíróság Térjék Károlyt 8 hónapi, Fi­csór Attilát 4 hónapi, Térjék Sándort, és Balogh Lászlót 6—6 hónapi szabadságvesztés bünte­tésre ítélte és kötelezte őket ar­ra. hogy a felmerült költsége­ket megtérítsék. T. M. gélyezve. Mintha kerítés akarna lenni a verejtékes munkával kihordott kőszikla. A lakosság 35,5 százaléka mezőgazdasággal, illetve fakitermeléssel foglalko­zik, 31,5 százaléka pedig gyári munkás, illetve kézműves. A lakosság sűrűsége tekintetében nagy a különbség az ország északi és déli része között. Míg a déli területeken 1960-ban négyzetkilométerenként 85,5, ad­dig északon 2,2 volt a népsűrű­ség. AMENNYIRE Suomi a feny­ves erdők hazája, éppenúgy specialitása a ,,sauna!' fürdő is. Alighogy megérkeztem, át kel­lett esnem ezen ' a különleges „keresztségen”. Fából épült kü­lönálló épület, melyben egy erő­sen fűthető szoba van. A fával fűthető tűzhely tetején kövek. Amikor bementem a család férfitagjaival, engem előzéke­nyen, de kaján mosollyal a hármas lépcsőzetű ülőkének leg­magasabb fokára ültettek fel. Egy kis pihenés után a házigaz­da speciális edénnyel vizet ló­dított az izzó kövekre. A forró vízgőz bizony hamar égetni kezdte a bőrömet. A finnek sze­me természetesen rajtam pi­hent. Figyelték, hogyan vallók szégyent; egy ilyen igazi finn saunában. Minél többször ismé­telte meg kedves házigazdám ezt a vízloccsantást, annál in­kább emelkedett a hőmérsék­let. Szerintem a 60 Celsius fo­kot is elhagytuk már, de én összeszorítottam a fogaimat, hi­szen nem „inkognitó”-ban vet­tem részt a fürdésben, hanem a magyar színeket kellett képvi­selnem. Hát. legény maradtam a gáton, illetve a sauna legma­gasabb polcán! (Bátran válla­lom szavahihetőségem ellenőr­zését is.) Megdicsértek helytál­lásomért, illetve ülésemért. Vendéglátó gazdám egyébként munkások között végzi lelkészi szolgálatát, s kerületének szociál­demokrata képviselője is a parlamentben. Nagyméretű az építkezés. Ki­váló építészmérnökök igen ízlé­ses. hipermodern lakásokat, középületeket, iskolákat, kórhá­zakat terveznek. Egy óriási ho­tel épül, s az építkezés közelé­ben levő fenyőfákra hatalmas védő-„sapkákat’ húztak, nehogy letördeijék gallyait munka köz­ben. Az épületeket fenyvesek szegélyezik. Érdekes itt a fő­városban az élet. Az ember megnyitja az ötödik emelet ab­lakát és beinteget a szobába az illatos, üde zöld fenyőgally. Ezt látni kell! GCRKIJ 1906-ban így írt Finnországról: „Ez a kis or­szág a nagy emberek hazája...” S valóban így van. Szobrászok, festők, építészmérnökök, kiváló sportoló emberek hazája Suomi. Befejezésül csak ennyit: Ben­nünket magyarokat nagyon sze­retnek a finnek. Jó érzés ezt lépten-nyomon tapasztalni. Nem hiába rokon a két nép ... Ponicsán Imre PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 86-19, 85-16. Szerkesztő bizottság: 10-36. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1?» Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefont 11-8S tactass sene» Vonul a nyáj mm —, s nincs is ebben semmi különös. Megörökítette ezt már szám­talan festő és nem egy fotoriporter. Csak éppen nem így! Érdekes a kontraszt, az ellentét. Háttérben az épülő és kissé még „feldúlt” környezetű Leninváros, s az erősen javításra szoruló Halasi úton a csendesen ballagó nyáj... (Pásztor Zoltán felvétele.) Papucsban és rövid ujjú ingben talá­lom. amikor benyitok a hangulatos kis udvarra. A folyosó lépcsőjén áll és fi­gyeli a fa lombjában kergetőző madarak játékát. Hosszú, szikár ember, akit Kalo­csán szinte mindenki ismer. Alakja hol a bíróság folyosóján, hol a tanácsházán, hol pedig a tanácstagi beszámolókon tű­nik fel. De találkozni lehet vele szinte minden rendezvényen és szabad idejében a Vajas-csatorna partján, amint elme- rülten figyeli a „harapást”. Ma is sza­bad napja van, de nem ment ki horgász­ni. _ Weidel Ernő! — mutatkozik be es he lyet foglalunk a hűvös kis szoba ké­nyelmes foteljaiban. A sarokban a szen­vedély jelei: A horgászbotok. A másik sarokban heverő, fölötte könyvekkel ro- gyásig megtömött polc. ' — 1960-ban mentem nyugdíjba, azelőtt a paprikaüzemben dolgoztam. Tulajdon­képpen ettől az időtől vagyok népi ül­nök a járásbíróságon, itt Kalocsán. A négy év alatt éppen elég ügyet hallgat­tam végig, és sok ember sorsának ilyen, vagy olyan alakulásában kellett dönte­nünk. Azt hiszem elmondhatom, hogy némi tapasztalatra sikerült szert tennem ez idő alatt. Általában polgári tanácsban tárgyaltam, de részt vettem büntetőtár­gyalásokon is. _ (cétségt eieOj ho®4 eiemte nagyon Az igazságot szolgálja szokatlan volt a tárgyalóasztaltól nézni a pereskedést. A vagyoni vitákban sok­szor nehéz megtalálni az igazságot. Hosz- szú és bonyodalmas ügyekben bizony he­lyén kell lenni az ember fejének. Ma már persze könnyebben meglátom, hogy melyik félnek az oldalán van az igaz­ság. Közben kinyílik a szobaajtó, két fia­tal lány lép be: Az unokák, akik Baján tanulnak, s most itt készülnek a vizs­gákra, érettségire. Friss mozgásuk, lá­nyos elevenségük még betölti a szobát, amikor ismét a bíróságra terelődik a szó. — Mivel nyugdíjas vagyok, az ülnö­ki beszámolókat nyilvános tanácsülése­ken szoktam megtartani. Legutóbb a múlt év végén arról beszéltem a tanácsülé­sen, hogy milyen feladatai vannak a népi ülnöknek, milyen jogokat gyakorol­hat, mik a kötelességei. A népi ülnök ugyanis ugyanolyan szövegű esküt tesz. mint a hivatásos bírák és a tárgyalás során is egyenrangúak, éppen úgy, mint az ítélethozatalnál. — Melyek azok az esetek, amelyek leggyakrabban előfordulnak a polgári Berek között? — Van egy statisztikai kimutatásom a múlt év augusztusáról — teszi fel a szemüveget, és már olvassa is a számo­kat. — A legtöbb a házassági bontóper volt a járásbíróságon, összesen 23. Aztán a gyermektartás iránti per, szám- szerint 12, apaság megállapítása iránti per pedig négy. De mivel említettem, hogy büntetőtanácsbai) is dolgoztam, ar­ról a területről is mondhatok valamit. Igen sok per keletkezik például a ter­melési szerződések nem teljesítéséből. Ezért szoktam elmenni a tanácstagi be­számolókra is, hogy erről beszéljek az embereknek. Sokan felveszik az előleget és „elfelejtenek” munkát teljesíteni. Eb­ből természetesen bírósági ügy lesz. Weidel Ernő úgy használja a jogászi szakkifejezéseket, mintha hivatásos bí­róként ment volna nyugdíjba, pedig csu­pán négy éve, hogy népi ülnök. Ismeri a polgári és a büntető törvénykönyve­ket, s mielőtt ítéletet formálna egy-egy ügyben, előveszi a jogszabályt, áttanul­mányozza és úgy nyilatkozik. A szabá­lyokhoz természetesen hozzáteszi az élet- tapasztalatot, az általános szokást, és mint minden népi ülnök, ő is főleg ezzel a plusszal járul hozzá leginkább a reális, minden oldalról megalapozott bírói íté­let meghozatalához. Gál band or Motoros betyárok a bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents