Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

1964. június 19, péntek

3. oldal

Ami az eredmények mögött van

A lajosmizsei Almavirág Tszcs gazdái a télialma-ter- mesztés megyei versenyében elért második helyért — miként már hírül adtuk — nemrégiben egy nagy teljesítményű növényvetőgépet kaptak jutalmul. Az átadási ünnepségen a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának képviselője kiemelte, hogy a csoport gazdái a téli alma termésének kis. híján a 90 százalékát — mintegy 50 vagon kiváló minőségű gyümölcsöt — exportálták, s ezt annak köszönhették, hogy hiánytalanul teljesítették az előírt növény- védelmi feltételeket.

Most, ami' r a tszcs elnökével, Somogyi Bélával beszélgetünk, arra keresünk választ: Milyen eszközöl el érték el a szép sikert.

— Nem volt könnyű a „győzelmi emelvény második fokára” feljutni — mondja. A megye közös gazdaságai tavaly

Egy tragédia margóiára

Szerda délután telexgépek kattogó betűkarjai, recsegő telefonkészülékek adták hírül az újságok szerkesztőségeinek a fajszi tragédiát. Mint arról lapunk csütörtöki számában beszámoltunk, kedden a fajszi Duna-part leánykobo- nyai szakaszán az örvénylő víz a mélybe húzta ifjú Molnár Jenő hétéves, Kanczler László hétéves és Kanczler József kilencéves kisfiúkat, és a megmentésükre siető Keserű János 40 íves termelőszövetkezeti tagot.

Gyászol a falu. A tragédia megrázta Fájsz község apraját-nagyját. És gyászol az ország. Hiszen a négy ember tragikus halála minden érző szívet fájdalommal töltött meg.

Négy embert örökre elragadott az örvénylő víz. Sajnos, az idén ez már nem az első drámai kimenetelű fürdés. A napokban Úszódon egy 19 éves fiatalember lett a Duna áldozata. Bár még csak három hete vette kezdetét a fürdési idény, máris számos emberéletet követelt a Tisza és a Duna.

Mire figyelmeztetnek ezek a tragédiák? Elsősorban a szülőkhöz, a felnőttekhez szólunk: Övják a vízparton gyermekeik életét. Hiszen a folyóvíz szeszélyes, kiszámíthatatlan. Az örvénylő vízben pedig a legjobb úszó is ritkán boldogul.

A nagyobb folyóvizek és a Balaton egyes partszakaszán a helyi tanácsok bólyákkal jelölték ki a szabad strandok helyét. Ttt a víz veszélytelen, és az esetleges mentőkészültség is biztosítva van.

Sajnos, sok esetben nem tartják be a fürdőzők a szabályokat. Főképp ’ a fiatalok. Csupán bravúroskodásból bemerészkednek a veszélyes szakaszokra is.

Számtalanszor foglalkoztunk már az örvénylő víz veszedelmeivel. De a fajszi tragédia kapcsán ismét felhívjuk az illetékesek figyelmét: Büntessék szigorúbban a tilosban fürdő embereket. S a rendőrség munkájához pedig a vízparti lakosság fokozott segítségét kérjük, hogy az esetleges további tragédiákat megelőzzük.

K. M

már mind nagyobb számban éltek a korszerű növényvédelem lehetőségeivel, emellett éppen a községben gazdálkodik „örökös riválisunk”, az Aranyhomok Tszcs, amely végeredményben a verseny győztese is lett.

Eredményeink titka gazdáink nagy növénytermesztési gyakorlata, rutinja mellett a szakmai szempontok következetes alkalmazásában keresendő.

Üzemi árutermelő gyümölcsöseinken kívül nagy gondot fordítottunk a szórvány- és házikerti gyümölcsfák védelmére is. Nem kis feladat a 400 hold szórványgyümölcsös leper- metezése. Ez a munka háti gépekkel nem végezhető el hiánytalanul. Ezért átmenetileg sze- relőműhelyünkben házilag három motoros permetezőgépet szerkesztettünk, s kezelésükhöz brigádokat szerveztünk. E brigádok tagjai a gondjaikra bízott területért egyetemlegesen felelősséget vállaltak.

Természetesen a szór- ványgyümölcsösöikben a munka túlsúlya a háti gépekre hárul. A „nagyüzemibbé” válásnak ezért is egyik előfeltétele a szórványát lassú felszámolása. Ehhez a*cél ki tű zéshez az első lépés a súlyosan fertőzött területek megszüntetése volt.

Mint az eddigiekből is kitűnik, sok gondot okoz a gépesítés. A klasszikus módszer, a virágzás előtti négyszeri permetezés végrehajtása egyelőre csak vágyálom. Ehhez négy-öt naponként kellene permetezni, aminek alapfeltétele a nagyobb géppark. Mi a rendelkezésünkre álló gépekkel tavaly két ízben, idén viszont a terület egy részén már háromszor permeteztünk virágzás előtt.

Az eddigi rövid metszési mód helyett most meghagyják a csúcsrügyeket, és csupán ritkítást végeznek. Mint az elnök elmondja, a három holdas kísérleti telepükön szinte hihetetlen hozamnövekedést értek így el: 290 helyett 620 mázsára „ugrott” a téli alma átlaghozama. Jelentős előnye e módszernek még az is, hogy általa egyöntetű nagyságú, 60 milliméternél nagyobb átmérőjű gyümölcsöt termelnek, ami az osztályba sorolás szempontjából sem közömbös.

A szedőbrigádok a gyümölSzázvagonos

kombájnszérü

A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben is gondot okoz a várható jó termés elhelyezése. A termelőszövetkezet gazdái azonban gondoskodnak tárolótérről. A napokban készül el egy 700 négyzetméter nagyságú kombájnszérű. Körülbelül 100 vagon gabona elhelyezésére lesz alkalmas.

csőt még a fa alatt átválogatják, osztályozzák. Az ömlesz- tést mellőzve, az áru nem törődik, s az exportszállítás üteme is meggyorsul. A legsilányabb, úgynevezett nyílthibás gyümölcsöt eddig, fillérekért, szeszfőzdéi feldolgozásra adták át. Most egyre inkább dédelgetik a gondolatot — s ismerve az Almavirág Tszcs gazdáit, ez már szinte egyenlő a megvalósítással —, hogy egykét éven belül aszaló- és pulp- üzemet létesítenek. Jelentős anyagi többlet marad így a zsebükben.

Az idén is várható bőséges termés, a reménységeken túl, gondot is okoz számukra. Már most „csöngetnek” a kereskedelmi szerveknél, hogy idejében, kellő mennyiségű ládával és szállítóeszközzel lássák el őket.

... Míg beszélgetünk, az erőfeszítések, módszerek és eredmények felsorolása után minduntalan visszatérő refrénje az elnök mondatainak: A tagság.

— Mindegyikük vérbeli gyümölcstermesztő — mondja szeretettel —, birtokában van a szakma fortélyainak. De a vérükbe ivódott fogások alkalmazása mellett keresik az új módszereket is. Évek óta használják a legkorszerűbb növényvédőszereket, s csaknem valamennyien kezelik gyümölcsöseiket a Lard-Tox pasztán kívül a Zineb, Crthocid és más vegyszerekkel.

A megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának értékes jutalomajándéka azóta már az Almavirág Tszcs gyümölcsöseiben teljesít szolgálatot. E gép birtokbavétele nem csupán elismerés, buzdítás a gazdák számára, de megbecsült, féltve őrzött eszköz is az újabb eredmények mindinkább nagyüzemi módszerekkel való eléréséhez.

Jóba Tibor

Kiváló úiító

Schaffner Pál, a Férfifehérneműgyár Bajai Gyáregységének lakatosa, januárban érte el a nyugdíjkorhatárt, de hallani sem akart arról, hogy búcsút mondjon munkahelyének, ahol az utóbbi évtizedet el- töltötte.

Pali bácsit mindenki szereti a Fér- fifehérneműgy árban éppen ezért nem is volt nehéz az igazgatónak meghoznia a döntést az idős lakatos kérelme felett, amelyben bejelentette, hogy maradni szeretne. Ott dolgozik most is a régi munkapadja mellett.

Fiatalos szívvel, lelkesen végzi munkáját. Tavaly ő nyerte a gyárban az újítási versenyt — 85 ponttal előzte meg a nálánál fiatalabb szaktársakat — ezért tíznapos romániai tapasztalatcsere-utazással jutalmazták.

Gallai Andrásné újítási előadó elárulta, hogy Pali bácsi, az idén már

három újítást adott be. Nemrég adott postára egy csomagot az Országos Találmányi Hivatal címére, amelyben Schaffner Pál lakatosnak egy központi fűtéssel kapcsolatos — a Férfifehér- neműgyárban már kipróbált és jól bevált — újítását küldték fel szabadalmaztatásra. Pali bácsi tehát bebizonyította, hogy korai lett volna még nyugdíjba vonulnia.

Tari Sándor

„Kéményseprőt látok..."

Amikor az idős asszony megpillant bennünket, gyorsan földre teszi zöldséges kosarát és alaposan megmarkolja a blúzán a gombot.

Székely János két ujját fekete vászonsapkájához emelve rámosolyog a nénikére, aztán — látva, hogy fejemet csóválom a jelenet láttán — hozzám fordul:

— Én aztán igazán tudom milyen kevés közünk van nekünk kéményseprőknek a szerencséhez, hiszen még sohasem volt ötös találatunk a lottón. De higyje el, azért mégsem teljesen alaptalan ez a babona. A kormos, elhanyagolt kémény tüzet, szerencsétlenséget okozhat. A veszély elhárítójával, a kéményseprővel találkozni

Szorgos fiatalok

Az utolsó négyszögölekről is felszedték a korai karalábét a tiszakécskei Üj Élet Tsz 15 holdas táblájáról az egyik ifjúsági munkacsapat tagjai. A fiatalok végezték el a növényápolást is, igen alaposan. Ennek is köszönhető, hogy karalábéból holdanként 15 ezer forint jövedelemre tett szert a közös gazdaság.

tehát jó jel, vagy ha úgy tetszik szerencse.

A „birodalom" madártávlatból

Itt csattogtatja mellettünk papucsát a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályha- építő Vállalat kecskeméti ki- rendeltségének másik két dolgozója: Varga József és Varga Jenő is. Az Aranyhomok Szállodába, helyesebben a szállodára igyekszünk.

— Ez a mi birodalmunk — öleli körül a magasból egy széles mozdulattal a város tetőit, füstölgő kéményeit Székely János. — Szüntelenül változó birodalom, hiszen 15—20 évvel ezelőtt még zömmel olyan kémények pipáltak itt, mint az öblös, úgynevezett ,.mászható” kémény a Gáspár András utca 11. szám alatti öreg házon. Az építési és fűtési technika fejlődésével együtt változott a füstkivezetők formája is. Egyre több a termoforrendszerű. A város iparosodását pedig új gyárkémények jelzik.

Kolbászkötél és a kormos dunyha

Következő szellős „állomásunk” a Katona József Színház lejtős bádogteteje. A kémények már rendben vannak és a rövid pihenő alatt a mesterek felelevenítenek néhány vidám epizódot a szakmában eltöltött több évtizedes múltjukból.

— Inas koromban még nagyon sok szabad kéményt kellett tisztítanunk. Az egyik öblös kürtőben kapaszkodtam felfelé nagy üggyel-bajjal, amikor fejem fölött megpillantottam egy jó vastag kötelet. Jdmtha*

az angyalok eresztették volna elém, hogy segítsenek feljutni. Meg is ragadtam hamarjában és a következő pillanatban lent találtam magam a földön — markomban egy rőf füstöltkolbászt szorongatva.

— Jól megjártad Jani! — derülnek velem együtt társai, s aztán átveszi a szót más:

— De az sem volt ám kutya, amikor leszakadt velem az átázott padlás és hopp, máris a vetett ágyban találtam magam. Moshatta a dunyhát a menyecske utánam.

Negyedmillió kémény

Természetesen nem minden kaland végződik ilyen mókás csattanóval. Egyik munkatársuk nemrégiben agyrázkódást szenvedett. Leszédült a deszka- pallóról.

— Szép, de nehéz szakma ez — így vall hivatásáról Ren- detzki János, a Kéményseprő Vállalat igazgatója is, amikor később felkeresem.

— A fiatalok is szívesen választják ezt a foglalkozást?

— Inasok nálunk nincsenek. Csak 18 évnél idősebb dolgozókat alkalmazhatunk. Átképzés utján biztosítjuk az utánpótlást. Nincs létszámgondunk.

Beszélgetésünk során megtudom akt is, hogy a megyében nem kevesebb, mint 240 ezr kémény füstölög. Naponta 30—40 házat látogatnak meg télen- nyáron a feketeruhás mesterek.

Estére már vastagon ül arcukon a korom, lábukban lüktet a sok ezer létrafok. Még sem sajnálnak egy mosolyt, na valamelyik játékos kedvű gyerek feléjük kiáltja: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok ” Békés Dezső