Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
3. oldal 1964. június 18. csütörtök Párthatározatok nyomán Üzemeink pontos szállítói a külföldi megrendelőknek A megye ipara teljesíti első féléves exporttervét Átadás előtt Mintegy 4C millió forintos beruházással elkészült a kecskeméti zöldség- és gyümölcstároló korszerű épülete. A betonóriás átadására — előreláthatólag — a hót végén kerül sor, de már közel száz asszony csomagolja június elseje óta a hűvös csarnokokban, raktárhelyiségekben az idei főzelékspár- gát, szamócát és egyéb primőrárut. Naponta több vagon indul útra a tároló iparvágányairól, megrakva az alföldi homok „kincseivel”. A napokban jártuk végig Bállá Józseffel, a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítési Központjának — mint a teleptulajdonos vállalat titkárságának — a vezetőjével a létesítményt. A hatalmas, teremnek is beillő raktárakban már az utolsó simításokat végzik az építőmunkások. Elkészült a több száz vagon hűtőanyag készítésére alkalmas jéggyár. A műszaki próbán pedig kifogástalanul működtek a „védett” helyiségben levő levegőáramoltató- és légkondicionáló berendezések is. A komoly fizikai munkát igénylő rakodást is gépesítették. Az ún. villás targoncák az egymásra rakott ládák alján levő rakodólapok alá nyúlnak és így a nehéz, súlyos áruval megtöltött ládák könnyen szállíthatók egyik helyről a másikra. A telepen körforgalmat alakítottak ki. Mint lenti képünkön is látszik, az épület egyik oldalán a tehervagonok, túlsó részén a teherautók, a két oldalsó rakodónál pedig a szekerek és egyéb vontatásé» alkalmatosságok közlekedhetnek. S így mintegy kétszeresére gyorsul a rakodás. A hónap végén megkezdődik a meggy- és a ba raekszezon. Néhány nap múlva már megindul az alkalmi munkások szerződtetése is az új zöldséges gyümölcstároló telepen. A hat-hétszáz ember munkájának megkönnyítésére pedig hat félautomata gépet vásároltak a telep „gazdái”. Első képen: Munkában a villás targonca. Második kép: Részlet az uj A megyei pártbizottság januári ülésén hozott határozat az éves tervek teljesítése mellett arra is felhívta üzemeink dolgozóinak figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak a külföldi megrendelések pontos teljesítésére. A megye minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipara ugyanis 1 milliárd 100 millió forint értékű árut gyárt exportra, s ezzel népgazdasági szinten is jelentős feladatot teljesítenek. A párthatározat végrehajtásának előmozdítására hozták létre a megyei pártbizottság mellett működő exportbizottságot, amely rendszeresen ellenőrzi a külkereskedelem részére történő áruk gyártását és jelzi az illetékes szerveknek ha zavar keletkezik a termelésben. A megyei exportbizottsághoz beérkezett adatok szerint az első félévi tervek teljesítése jól halad a megye üzemeiben. Június 30-ig ugyanis 513 millió forint értékű árut kell átadni a külkereskedelemnek, s ebből május 31-ig 453 milliós tételt szállítottak le. Még két hét van hátra a félév végéig, s a termelés jelenlegi üteme alapján biztosra vehető, hogy — néhány árucikktől eltekintve — a vállalatok teljesítik exportterveiket. Különösen jő eredményeket ért el a minisztériumi vállalatok közül a Kecskeméti és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat, amely az év első öt hónapjában több baromfit és tojást szállított külföldre, mint amennyi félévi tervében szerepel. Biztosítottnak vehető az exportterv teljesítése a Kalocsavi- déki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál is, bár szárított hagymából a tervezettnél kevesebbet termeltek. A forintértékben mutatkozó hiányt fűszerpaprikával és más termékek gyártásának túlteljesítésével pótolják. Féléves exportkötelezettségük egyébként 45 millió, amelyből május végéig 40 milliót teljesítettek. Százharmincmillió forint értékű árut kell külföldre szállítania a Kecskeméti Konzervgyárnak. Jelenleg 30 milliós a lemaradás, ennek azonban csak részben lehet a termelésben találni az okát. A Külkereskedelmi Vállalat ugyanis jelentős mennyiségű elkészült termékre nem tudott diszpozíciót biztosítani. A szugátgyártást pedig a munkaerőhiány gátolja, valamint az, hogy későn szállították le a csomagolóeszközöket. Ily módon az üzem júniusig csak 97 és fél millió forint értékű árut tudott leszállítani a külföldi megrendelőknek. Világszerte ismertek a Bajai Finomposztó Gyár készítményei. Az első félévben 43 millió exportterv teljesítésén dolgoznak. Eddig nincs lemaradása a vállalatnak, ez azonban a dolgozók hősies erőfeszítésének köszönhető. Az újpesti gyáregységből ugyanis munkaerőhiány miatt gépeket kell átcsoportosítani Bajára, ahol amúgy is szűk a hely. Ráadásul a takarógyártásnál használt egyik bolyhozógép is elromlott, s ehelyett most kézi erővel kell a munkát végezni. A megye új iparágad közül a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára 9,i milliós exporton dolgozik; Ebből 5,2 millió forint értékű árut az első félévben kell legyártani. Bár még mintegy félmilliós rendeléshiány van, a terv teljesítése biztosítottnak látsziki Változatlanul nagy az érdeklődés külföldön a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében készülő fürdőkádak és - egészségügyi edények iránt. Má- I jus végéig 24 millió forint értékű árut adtak át a külkereskedelemnek. Első negyedéves exportter- vüket 101,2 százalékra tel- jesítették, s a jelek szerint nem lesz baj a féléves tervvel sem. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár a félévi tervben szereplő 59 milliós export kötelezettségéből 49 millió forint értékű konzervipari berendezést szállított le május végéig a külkereskedelemnek, ami szintén megegyezik forint értékben az ütemezéssel. A tanácsi vállalatok közül eredményesen dolgozik export- feladatain a Kiskunfélegyházi Alföldi Műknyagfeldolgozó Vállalat. A tervezett 3,3 millió helyett eddig 4,2 millió forint értékű esőkabátot szállított külföldre. A B ács-Kiskun megyei Faipari Vállalat narancsosládákat, a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari és Fagyapotgyártó Vállalat ládákat, rakodólapokat készít külföldi megrendelésre. Az említett vállalatok az előirányzott mennyiséget máris túlteljesítették. A tanácsi ipar 28 és fél milliós első félévi exportkötelezettségének június végéig előreláthatóan eleget tesz. Nem maradnak el a nemes vetélkedésben a kisipari termelőszövetkezetek sem. Textilruházati termékekből, bútorokból és különböző használati tárgyakból máris túlteljesítették az exporttervet. Eddig 15 millió helyett 20 millió forint értékű árut gyártottak külföldi megrendelésre. A megye üzemei — mint a beérkezett adatokból is kitűnik — forintértékben teljesítik félévi exporttervüket. Nemcsak „szépséghiba” azonban, hanem gazdasági kár is, hogy egyes gyártmányféleségekből lemaradás tapasztalható. A második félévben arra kell hát törekedni, hogy a megadott program szerint minden cikíkféleségből ütemesen gyártsák és szállítsák le a külkereskedelmi megrendeléseket. Amikor legutóbb a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemegységének kiskunhalasi pincészetében jártunk, a telep udvarán hosszan kígyózó kocsikaraván rostokolt, a présekben must született a feszes húsú bogyókból, s a darázsdongásos levegőben mézes szüreti illat lebegett. A telep most kihaltnak látszik. Az udvar üres, csak a pincébe vezető lépcsőkön jön-megy egy-két kékzubbonyos munkás. — Mivel foglalkoznak ilyenkor, két idény között, a pincészetekben? — kíváncsiskodunk Vaszari Vilmos pincevezetőnél. — Ügy is mondhatnánk, hogy vihar előtti csend ez — feleli nevetve. — Ez az időszak sem jelent azonban tétlenséget. Igaz, hogy a fő idény „hadseregéhez” képest kevesen, az iroda Yalamennyiük „ura a szőlőnek“ — Jót csak jóból várhat az ember — hangoztatja a szólásmondást Farkas János, az örgo- ványi Petőfi Tszcs elnöke, amikor fiatal szőlőik létrejötte, majd ápolása felől érdeklődünk. Mihelyt kitavaszodott, kellő időben, kézi erővel kezdték meg a vesszők lerakását. Az első évben, 1%'2-ben 15, a rákövetkezőben 25, most tavasszal pedig újabb 15 — összesen tehát 55 — holdon tettek eleget vállalt feladatuknak. Az elsőnek létesített ültetvény beállottságát egyébként a szakemberek 95 százalékosra becsülték, s a Petőfi Tszcs gazdái a következő két „szakaszon” legalább olyan minőséget remélnek — ha nem jobbat —, mint a kezdetié volt. Ee nem csupán a szaporító anyag volt megfelelő — a talajt is a legszakszerűbben készítették elő. Ahogyan Farkas János mondja: Jól megágyaztak a szőlőnek, az idei 15 holdon még az addiginál is jobban. A telepítendő területet egy évvel előbb nyúlszapukával vetették be. Ezt a zöldtrágya- növényt azután a talajba forgatták, s a szántással egy időben vegyes műtrágyát is juttattak minden holdra. Az új ültetvények gondozásának valamennyi munkáját az elnök szervezi és irányítja, „jobb keze”, Bottyán István brigádvezető segítségével. Ám nemcsak ők, de a gazdák mindegyike is „ura a szőlőnek”, vagyis régi, gyakorlott szakember. A 14 tagú brigád túlnyomó- részt fiatalokból áll, akik az ápolásért 1700, a könnyebb munkákat — a horolást, kötözést stb. — végző asszonyok pedig 1400 forint munkabért kapnak havonta. A tszcs 23 KISZ-fiatalja jelentékeny társadalmi munkára is vállalkozott. így a szőlőkben az időszerű munkákkal mindig „napra készek”. J. T. dolgozóival együtt is csak tizennégyen vagyunk most munkában, de június hónapban is vannak speciális teendőink. A pincék ilyenkor sem üresek. A megye nagy részének földművesszövetkezeti és vendéglátó italboltjait ők látják el. írásbeli megrendelésük alapján, a negyedéves keretszám erejéig, havonta általában két ízben, vasúton adják fel címükre a jó minőségű „árut ’. Még a helybeli megrendelők is, tehergépkocsin házhoz szállítva, jutnak az igényelt bormennyiséghez. „Uborkaszezonról” a felvásárlást illetően beszelhetünk. Hiszen a termelők, igen helyesen, a termésük négyötöd részét legkésőbb november 30-ig átadják a pincészetnek. Most csupán néhány háztáji gazdaság, illetve egyéni termelő hozza be a borát kisebb, öt-tíz hektoliteres, tételekben. A jelentéktelen mennyiségű átvétel mellett a' kezelési munkákat végzik a pincékben. Szűrik, derítik a bort. A törzsgárda tagjainak túlnyomó része ilyenkor veszi ki a szabadságát, hogy annak végeztével felüdülten, kipihenten foghassanak az előkészületi teendőkhöz, amelyekre augusztusban kerül majd sor. A csaknem 20 ezer hektoliter befogadóképességű pincetér meszelése, a tisztogatási, karbantartási munkák, valamint az ászokboróók tartósítását is szolgáló pácolás megtörténte után teljes készenlétben várják majd a szüret kezdetét, amelynek hozama remélhetőleg vetekszik majd a tavalyival. * Jóba Tibor N, O. „Vihar“ előtti csend — a pincében
