Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-16 / 139. szám
Vifóg próféta r}a!, egyesOTjetekl / six. Evp. 139. sz. Ära 60 fillér >9«4. jón. w, kedd Elgondolkoztató ( 5 INTfeíF figyelmeztetés '^/ Súlyos sérülésébe a helyszínen vagy a kórházba szállítása közben meghalt. Az ütközés következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett... Hányszor, de hányszor kényszerül ilyen mondatokat rögzíteni jelentésében a közlekedési baleseteknél intézkedő rendőr! S ugyanannyiszor érkezik a döbbenetes hír a hozzátartozókhoz, a családhoz, s rázkód- tatja meg a jó barátokat, ismerősöket. Miért? Mert hiányzott az előrelátás, az óvatosság, megsértették a közlekedési szabályokat — baj van az állam- polgári fegyelemmel. Ez év első öt hónapjában Bács-Kiskun megye területén 239 közlekedési baleset fordult elő. Negyveneggyel több mint a múlt év hasonló időszakában. Közülük 16 volt halálos kimenetelű, 106 olyan súlyos, hogy nyomait talán örökre magán viseli az áldozat. és 68 könnyebb sérülés, amely mégis drága lecke volt. De vajon miért csak annak? Miért nem okul belőle más is? Hiszen a sajtó, a rádió, a rendőrség, a különböző társadalmi szervek propaganda- munkája minduntalan figyelmeztet, óvatosságra, előrelátásra int. Azt mondják egyesek: Jól élünk, van pénzük az embereknek, megszaporodtak a járművek. Ebben keresendő az ok, ezért sokasodnak a balesetek is. Pedig mi sem egyszerűbb, mint ennek a cáfolata. Sok a jármű. Kétségtelen. Ennek azonban nem szükség- szerű velejárója a szerencsétlenség. Hiszen az utakon még sokkal több gépjármű is gurulhatna minden baj nélkül, ha az egymás életét, testi épségét mindenki tudatosan tiszteletben tartaná, kötné magát a közlekedés szabályaihoz. Csakhogy ezt nem teszi mindenki! Beszéljen erről ismét a statisztika. A megye területén májusban előfordult 65 baleset közül 12 súlyosat az ittasan vezetők idéztek elő. öt karambolhoz a szabálytalan kanyarodás, hathoz az elsőbbségi jog meg nem adása vezetett, tizenhárom szerencsétlenséget pedig a fegyelmezetlen gyalogosok szabálytalansága okozott! Boncolgassuk a tényeket tovább: A 65 májusi baleset közül 21-et a motorkerékpárosok, 14-et a kerékpárosok idéztek elő. Egyedül j. kecskeméti járásban naponként mintegy harminc ember ellen folytatnak eljárást különböző közlekedési szabályszegés miatt. A leggyakrabban megbírságoltak itt is a motorosok. Közülük is legtöbben olyanok, akik járművezetői vizsga, jogosítvány nélkül vesznek részt a közúti forgalomban — az esetek jelentős részében ittasan! A másik nagy csoportot a kivilágítatlanul, s igen gyakran, ugyancsak ittasan közlekedő kerékpárosok és lo- vaskocsihajtók alkotják. A baj tehát elvitathatatla- nul a közlekedési fegyelem lazaságában gyökeredzik. A szabálysértési eljárás névelő, figyelmeztető jellegű, s a szerencsétlenségek megelőzésének szolgáltatóban áll. A megelőzés viszont nemcsak a rendőrség dolga, hanem közügy. Mert az egyes embernek, éppúgy mint az egész társadalomnak, legterif észetesebb érdeke az egymás életének, testi épségének féltése, óvása. Szolgáljon az idei baleseti statisztikából fentebb közölt néhány adat elgondolkoztató figyelmeztetésül a jövőre nézve. Hiszen még előttünk a nyári és az őszi közlekedési „szezon”, amikor igen népesek megyénk útjai, ahol a gondos előrelátás, az óvatosság, s a szabályok maradéktalan betartása mégis feltétlenül elkerülhetővé teszi a tragédiákat. P. I. Vidéken a második A múlt év végén kezdődött meg Kecskeméten, a megyei kórházzal szemben az ország ötödik — vidéken a második — felsőfokú gépipari technikumának építkezése. A több régi laktanya- épületből és melléképületből kialakított oktatási intézményre eddig közel négymillió forintot költöttek. Az augusztusban átadásra kerülő tanintézetet a legkorszerűbb munkagépekkel szerelik fel. Mint Kovács Ervintől, a felsőfokú technikum igazgatójától megtudtuk, az új oktatási intézményben máris 76 nappali és 78 esti tagozatra jelentkezett hallgatót tartanak nyilván, s még mindig lehet jelentkezni. A felvételi vizsgák július 10—15-e között zajlanak le, s szeptembertől kezdve pedig kilenc közismereti és tizennégy mérnöktanár foglalkozik majd a hallgatókkal. Képünk: Festik az 54 személyes diákszállót Tizennégyezer fiatal júniálisa a Tőserdőben Búcsú a Jaboulay-tól — jön a Germersdorfi Jó minőségű kajszitermésre számítanak a halasi járásban — Az utóbbi napok esőzése kissé hátráltatta a borsó szedésének ütemét — mondja Szren- kó József, a MÉK kiskunhalasi kirendeltségének vezetője, amikor a telep jelenlegi forgalma felől érdeklődünk. — Ezt az időbeli hátrányt viszont minden bizonnyal ellensúlyozza majd a csapadéknak is köszönhető többlethozam. A zöldborsó mellett jelenleg az újburgonya a „sláger”. Ennek felvásárlása június első napjaiban kezdődött, s egy hét alatt 60 mázsa újburgonyát vett át a kirendeltség a termelőszövetkezetektől. A vége felé közeledik a közép-korai Jaboulay-cseresz- nye felvásárlása. Május utolsó napjai óta 400 má- zsányit vettek át ebből a gyümölcsből, s továbbítottak túlnyomó részt a Budapesti Nagy- vásártelepre, de jutott belőle a helyi ellátásra, sőt az ország más vidékeire — Salgótarjánba, Kazincbarcikára — is. Hogy e cseresznyefajta idénye a végnapjait éli, ezt bizonyítja az is, hogy június 9-én 9, másnap pedig már csak másfél mázsa volt belőle a felhozatal. Ezt a fajtát rövidesen a Germersdorfi váltja majd fel. E hó végén kerül sor a kajszibarack szedésére. A kirendeltség körzeti felvásárlói naponta motorkerékpáros ellenőrzést, illetve szemlét tartanak a gyümölcsösökben, s jó előre felmérik a várható hozamot. Véleményük szerint a kajszitermés a körzetben nem múlja ugyan felül a tavalyit — amikor a kiskunhalasi telepen 200 vagon kajszi „futott át” —, a minőségét tekintve azonban lényegesen jobb lesz annál, Reggel fél nyolcra hirdettek gyülekezőt ezen a napsütéses vasárnapon a kecskeméti fiatalok a megyeszékhelyi nagyái- lomás előtt. A máskor 4—5 kocsiból álló — Nyárlőrincig közlekedő — személyvonat ma 24 kocsira bővült. A hosszú szerelvény egyik fülkéjében akadtam össze Mészáros Sándorral, a KISZ Kecskeméti Városi Bizottságának titkárával. — Minden év június havának közepén megrendezzük a Tőserdőben a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás és város fiataljainak találkozóját — mondja tájékoztatásként a KISZ-titkár. Színpad a tisztás közepén Szikra-megálló. Kiürül a vonat. A szőlőtőkéktől övezett poros úton több száz ember igyekszik az árnyas erdő felé. A tőserdei nagy tisztásra nyíló bejáratnál tábla fogadja a vendégeket: Üdvözöljük a találkozóra érkező fiatalokat! S néhány méterrel odébb — kötéllel elzárt területen — már most, 9 óra tájt, több száz kerékpár, motorbicikli és Moped „pihen”. Gazdáik pedig kiterített plédeken, gumimatracokon, vagy a zöld gyepszőnyegen he- verésznek. S az évszázados fákkal borított terület, amely áprilisban még a kavargó, megáradt Tisza martalék^ . volt, rövid idő alatt benépesedik. A hangszórók á‘ tisztás közepén álló szabadtéri, színpadhoz hívják a találkozó résztvevőit. S Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárának megnyitó szavaival kezdetét veszi az ifjúsági találkozó ünnepi műsora. A fából ácsolt, zöld galy- lyakkal díszített színpadon egymást váltják a városok és a községek öntevékeny művészeti csoportjai. Készül a birkapörkölt Amíg a színpadon tart a műsor, a környező árnyas fák tövében már készítik az ebédet. Nagy kondérokba „aprítják” a frissen nyúzott birkákat. A nyárlőrinci Petőfi Termelőszövetkezet táborhelye felől a birkapaprikás Ínycsiklandó illatát hozza felénk az ■ enyhe nyári szellő.- A kondér mellett fehér kötényben Sándor József juhász (ezúttal mint szakács) munkálkodik. A közelben találjuk Kürtösi Károlyt, a termelőszövetkezet elnökét, aki családját is elhozta a találkozóra. — Kivételes helyzetben vagyok — mondja mosolyogva. — Mert a városföldi Dózsa Tsz- nek is én vagyok az elnöke ... S a két közös gazdaság dolgozói részt vesznek a találkozón, így nem győzök ide-oda futká- ro.zni a két „tábor” között. A két gazdaság több mint százötven dolgozója négy teherkocsival érkezett a tőserdei jú- niálisra. A városföldi Dózsa Tsz két szocialista munkabrigádja, mely a közösben dolgozó fiatalok többségét fogja össze — a halászcsárdában „tanyázik”. Éjszaka a ponyvák alatt Szintén a tisztás szélén található a megyeszékhelyi KISZ Ifjú Gárdához tartozó fiatalok sátortábora. A fiúk már szombaton kijöttek, s a ponyvák alatt töltötték az éjszakát. A találkozó előtti nap délutánján elkészítették a hangszórók helyét. Most pedig ezek a fiatalok — karjukon a gárda vörös szalagjával — irányítják az érkező járműveket. Dél körül jár az idő, teljes melegével izzítja a nap az „arany homokot” s a zeneszótól hangos erdőbe egymás után érkeznek a magángépkocsik is. — Úgy hiszem, teljes a „létszám” — mondja Mészáros elvtárs. — Csináljunk egy röpke „népszámlálást”... összevetve a különvonatok, gépkocsik és egyéb járművek- utasait, mintegy 14 ezer fiatal érkezett a találkozóra. A déli pihenő idején Mészáros elvtárssal a Tisza holtágához indulunk. Sajnos, a gyalogút gondozatlan. A homokon poroszkáló emberek lépései után csak úgy kavarog a homok s levegőben. Útközben a Kecskeméti Asztalos Ktsz néhány dolgozójával találkozunk. — Csak tízen jöttünk — mondja az egyik fiú. — Hogy érzik magukat? — Nagyon kellemes itt. Talán ez az első találkozó, ahol minden zökkenőmentesen bonyolódik le... Csónak-dömping Pedig nem volt olyan egyszerű a szervezés. A városi KISZ-titkár elmondta, hogy bizony még vasárnap délelőtt is szerelték, akkor már a honvédség KISZ-istái is, a hangszórókat. Későn érkezett az ei ősítőberendezés is. De „végszóra” azért minden elkészült... A vízparton százával pihennek a vendégek. A csónakkölcsönzőnél hosszú sor áll. Hiába, ebben a hőségben mindenki a hűsítő vízbe igyekszik. A Kiskunfélegyházi Műanyaggyár fiataljai itt adtak találkozót egymásnak a parton. S a Kecskeméti Konzervgyár KISZ-istái is itt tanyáznak. A legrövidebb utat választjuk visszafelé, s az erdőn át indulunk a tisztáshoz. A tér közepén nagy tömeg. Már folyik a tiszakécskei birkózó szakosztály szabad- és kötöttfogású bemutatója. A szomszédban pedig a kiskunfélegyházi fiatalok ökölvívóbemutatóján izgul a nézősereg. A Nap már a nyugati égbolt pereme felé igyekszik. Néhány perccel múlt öt óra. A tábor felé tánczenét sodor a szellő. A szabadtéri színpadon az egyik honvédségi alakulat ze- zenekara húzza a talpalávalót. Végezetül, összefoglalóként a vasárnap tőserdei eseményeiről tömören csak annyit: Nagyon jól éreztük magunkat, ét sok felejthetetlen emlékkel tünk haza. De a látottak al^ jáh meg kell jegyeznünk — ideje lenne már kulturált formát adni a Tőserdőnek. Hiszen nemcsak alkalmi kirándulásokra, de üdülőhelynek és hét végi pihenőhelynek is kiválóan alkalmas. Kovácsi Miklós
