Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

1964. május 14, csütörtök 5. oldal Ahol a dolgozók kétharmada tanul A Tiszakécskei Permete­zőgépgyárban a napokban tar­tották a pártoktatási év zárófog­lalkozását. Zsúfolásig megtelt a tanulószobává alakított igazgatói iroda munkásokkal és műsza­kiakkal, akik már azon a na­pon is végig dolgozták a napi műszakjukat. A tanulók között volt a párttitkár és az igazgató, akik legalább olyan izgalommal forgatták az összefoglaló kér­déseit, mint a gazdaságpoliti­kai tanfolyam többi hallgatója. A feleletek között ritkán akad olyan, ' amelyik ne az üzemből hozott példával iga­zolt, vagy bizonyított volna. Az üzem legrégibb munkása pél­dául a szocialista gazdaság vi­lágméretű gyors fejlődéséről be­szélt, és a permetezőgépgyár számadataival bizonyított. El­mondta, hogy a gyár termelési értéke az idén több mint ötszö­röse lesz az 1956. évinek és eléri az 50 millió forintot. A munkások száma pedig nem Vizsga és kirándulás Május 4-én megkezdődtek a vizsgák Kecskeméten a dol­gozók esti iskoláiban. Június 15- ig több mint 900 üzémi és tsz­dolgozó vizsgázik le az általá­nos iskola V—VIII. és a gimná-' zium I. osztályának anyagából. A tanulás fáradtságait, a vizs­ga izgalmát pedig közös kirán­dulásokon pihenik ki a felnőtt diákok. Az Autóközlekedési Vállalat május 10-én egész na­pos kirándulásra a Mátrába vitte iskolába járó dolgozóit. Május 16—17-én a Kinizsi Kon­zervgyár dolgozói indulnak a Mátrába. A kitűnő—jeles tanu­lók útiköltségét a vállalat fizeti. A jó rendűek a költségek 25 százalékát' a közepes rendűek pedig 50 százalékát térítik meg. A Hazafias Népfront, a Peda­gógus Szakszervezet és a Dolgo­zók Iskolájának Igazgatósága szervezésében 530 felnőtt tanuló és pedagógus indul Kecskemét­ről Debrecenbe május 24-én. Élményekben gazdag és vidám kirándulásokkal búcsúztatják tehát az idei tanévet a dolgozók iskolájának kecskeméti hallga­tói. egészen háromszorosára nőtt ez alatt. Nagy szerepe van ebben az évenként megszervezett ok­tatásnak. Különben egyöntetű vélemény szerint az 1963—64. évi volt a legsikeresebb. Több mint két óra hosszat tartott az összefoglaló szeminá­rium. A végén a pártszervezet egyik vezetőségi tagja kiosztot­ta a jutalomkönyveket azoknak a hallgatóknak, akik az oktatási év során a legeredményesebb munkát végezték. A permetezőgépgyár két párt­szemináriumán 48-an kezdtek tanulni az ősszel, és negyven­négyen fejezték be most. Csupán ketten maradtak ki év közben, a másik két hallgatót az állami oktatásban való részvétel miatt kellett felmenteni. A párttag­ság 67 százaléka tanult a most befejeződött oktatási évben. Sikeres volt az idén a tömeg­szervezeti oktatás is. A KIS.Z- szemináriumokat több mint 100 fiatal látogatta és a szakszerve­zeti politikai iskolát is húszán járták végig. Igaz, hory a szak- szervezeti vezetőség és Bágyi István propagandista hibájából a másik 2.5 munkást magába foglaló szakszervezeti politikai iskola jóformán meg se tudott indulni. A párt- és üzemi vezetőség nagy gonddal szervezte meg a munkások és műszakiak állami oktatásban való részvételét. En­nek eredményeként a dolgozók általános iskolájában 12-en, a gépipari technikumban 13-an, a gimnáziumban 12-en és az egye­temen ketten tanulnak. Az üzem dolgozóinak több mint 60 szá­zaléka tanult az idén. Ez szép eredmény. Gondoskodnak a szakmunkás- utánpótlásról is. Az ipari tanu­lók száma meghaladta a százat és ebben az évben már 22-en megszerzik a szakmunkás-bizo­nyítványt. A tanulás népmozgalom- má vált a Tiszakécskei Perme­tezőgépgyárban — amint a most zárult oktatási év bizonyítja. Horváth Ignác Ötvenéves a solti énekkar Solton a kóruskultúra 50 évre vezethető vissza. A je­lenleg működő 46 tagú ve­gyes kórus Gyukity Bódog zenetanár vezetésével készül az ötvenéves jubileum meg­ünneplésére. Ennek keretén belül júni­us elején önálló hangver­senyt adnak a művelődési ház irodalmi színpadának közreműködésével a solti mű­velődési házban. A kórus múltjával kap­csolatban kutató munkát folytatnak a helybeliek, amit az évfordulóra szeretnének nyomtatásban kiadni. Kis ki­állítást is rendeznek. Össze­gyűjtötték a régi dalárda formaruháit, fényképeket, kottákat. A régi kórusról a falu idősebb lakóitól hallot­takat magnetofonszalagra vet­ték, amit szintén a kiállítá­son hallgathatnak az érdek­lődők. Épül a felsöszentivání művelődési ház Tavaly új művelődési ház építéséhez kezdtek Felsőszentivánon. Az épület a legmodernebb kivitelben készül, s a legmagasabb igényeket is kielégíti majd. Lesz színházterme, könyvtára, klub- helyisége, szakköri terme is. A község lakói 334 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak az új létesítmény építésé­hez. Képünkön Klein Lajos és brigádja a művelődési ház hom­lokzatának munkálatait végzi. (Sárdi Sándor felvétele.) KITÜNTETETTEK Látogatás a Kecskeméti Kodnly Koránnál A MESZÖV-székház kultúr- *■ termében próbára gyüle­keznek az énekkar tagjai. A kis színpad előtt egy asztalnál ül­nek már néhány an. Ad ám Jó­zsef karnagy, Galamb Lajos, az énekkar elnöke, Bar la Mihály, Kerekes István és Gudricza Sándor, törzstagok. Beszélget­nek. A nagy sikerről, megtisz­teltetésről, ami őket és a Kecs­keméti Kisipari Termelőszövet­kezetek Kodály-kórusát érte. Ádám József karnagy, a ze­neiiskola igazgatója így beszélt erről: — Az utóbbi időkben sok szép sikert értünk el. Március 15-én például a Zeneakadémián sze­repeltünk. Nagy megtiszteltetés Á rádió májusi műsorából KÍPRiGÉNYVÁLTOZAT> KOVÁCS SÁNDOR Az irodalom és a zene ked­velőinek örömére színes műsort sugároz hallgatóinak májusban a Magyar Rádió. Néhány, az irodalmi osztály programjából: Jót nevettünk — címmel a Vi­dám Színpad legjobb műsor­számaiból összeállított előadás hangzik el 16-án. Május köze­pén új, folytatásos rádiójáték kezdődik: Jókai: Szeretve mind a vérpadig — című regényét közvetítik 23 részben. A „Vi­lágirodalom remekei” című so­rozatban mutatják be Natha­niel Hawthorne: A skarlát betű című regényét. Az ünnepi könyvhét nagysza­bású eseménysorozatába a rá­dió is bekapcsolódik. A Gon­dolat című műsor két száma is foglalkozik majd a magyar ki­adványokkal, valamint a kül­volt számunkra, hogy meghív­tak bennünket. Már régóta az ország négy-öt legjobb férfika­ra közt emlegetik a kórust. Eb­ben az évben már 11-szer sze­repeltünk, legutóbb a városi seregszemlén. Arany oklevelet nyertünk, de amire a legbüsz­kébbek vagyunk, az a „Szocia­lista kultúráért érdemérem”, amit szintén akkor nyújtottak át. Az énekkar három tagja: Ga­lamb Lajos, Gudricza Sándor és Kerekes István ezenkívül még a Művelődésügyi Minisztérium díszoklevelét is megkapta áldo­zatos, példamutató munkájáért. Galamb Lajos „civilben” a fodrászszövetkezet elnöke. — Az énekkar 1888-ban ala­kult, mint iparos dalkör — mondja. Tehát ebben az évben 76 éves. Én 1930 óta vagyok tagja. A jelenlegi szövetkezeti énekkart 1952-ben szerveztük. Emlékszem, Barta Mihállyal együtt szinte házról házra jár­tunk, úgy szedtük össze a régi tagokat. M it énekelnek a legszíve- " ' sebben? — Nagyon szeretjük Kodály és Bartók műveit. Talán ezek illenek hozzánk a legjobban. Persze ezenkívül népdalokat, munkásmozgalmi dalokat és a szomszéd népek dalait is szíve­sen énekeljük. Gudricza Sándor a 9-es AKÖV dolgozója. Magas, ősz hajú férfi. — A dalkörben 1925-ben kezd­tem énekelni — mondja. 1934- ben magyarnóta-énekes tehet­ségkutató versenyt rendeztek a Zeneakadémián. A versenyen 94 énekes indult, köztük 43 hivatá­sós. Az 51 amatőr közül egye­dül én kerültem döntőbe. Több operaénekest is megelőztem. Még ugyanebben az évben ren­deztek egy másik tehetségkuta­tó versenyt is. Itt 83-an indul­tunk, de csak amatőrök. Ezen az első helyen végeztem, az aranyérmet még most is őrzöm. Akkor még a rádióban is fel­léptem ... — A kislányom örökölte a ze­ne iránti szeretetet — mondja büszkén — Judit kitűnően he­gedül és zongorázik, a Bajai Ta­nítónőképzőbe jár. n z énekkar egyik legrégeb- ** bi tagja Kerekes István. Már nyugdíjas, a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat gép­mestere volt. — Hát bizony régen volt, 1922- ben kezdtem. Sok minden meg­változott azóta. Egyik legemlé­kezetesebb élményem az 1932- es bulgáriai túra. Nagy szó volt az akkoriban, külföldet járni. Szófiában többször felléptünk, aztán még a bolgár király előtt is énekelnünk kellett. Nem fárasztó az éneklés, Ke­rekes bácsi? — Nem. Amíg tudok, mindig eljövök ide. Negyvenkét éve va­gyok a kórus bariton szólistája. De azért nagyon kellenének már a fiatalok. Kevesen vagyunk, csak negyvennégyen. Legalább hatvan tag kellene. Lassan gyűlnek a tagok. Vá­runk. Többen nem jönnek már, megkezdődik a próba. Kottát vesznek a kezükbe és felcsen­dül Bartók, Levél az otthoniak­hoz című műve. Legközelebb ezzel is fellépnek. Kelemen Gábor PYfMEUSBAN BEÁLLTAM -4 U=GlÓB*. EGYÜTT UTAZTAM TOM LEVE NMEI. LEVEN KÉRÉSÉRE ELCSERÉLTÜK AZ IGAZOLVÁNYOKAT. EZUTÉN Ö LETT AMIENS, ÉN PEDIG , TOM LEVEN. AZ EGYIK ŐS ERDEI TÖRZS EL­LENI BEVETÉSEN LEVEN MEGSEBESÜLT. OTT NAGY­TÉR... EZ MÁSFÉL ÉVE LEHETETT. TÖBBET NEM TÉRT,\ VISSZA AZ ERŐDBE... KÖLYÖK ELHATÁROZZA, HOGY CSÓNAKBA ScALL , NEVEZ A PARTRA ÉS MEGKERES! A 8ÁTYBÁT földi írók újonnan megjelenő műveivel. Érdekes komoly- és könnyű­zenei műsortervet állított össze a rádió zenei osztálya is. Má­jus 15-én új zenei sorozat in­dul:. Ami a jövő hét zenei mű­soraiból kimaradt címmel. Ez az adás kéthetenként jelentke­zik. A hónap végén pedig ope­rettsorozatot indítanak: A klasz- szikus operett mesterei címmel. Az első adásra május 25-én ke­rül sor, ekkor Offenbach életét és munkásságát ismertetik. Má­jus 25-én jelentkezik a Zenei Magazin könyvnapi száma. Má­jus 27-én Lehel György, a Ma­gyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának karmeste­re tokiói vendégszereplését meg­örökítő felvételt sugároz a rá­dió. ' 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents