Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
1964. május 14, csütörtök 3. oldal Valutát kapnak érte A minap a Kiskunhalasi Állami Gazdaság balotai üzemegységében jártam. A vezetőkkel beszélgetve, a többi Jjözt szó esett az állattenyésztés jelentőségéről, s nem utolsó sorban a hasznáról. — Épp a napokban szállítottunk 92 hízott marhát Németországba, Olaszországba és Svájcba — tájékoztat Regényi József, az állattenyésztési ágazat vezetője. Kiderült az is, hogy nem először küldtek ilyen szállítmányt az ország határain túlra. Szerződéskötés végett már több ízben felkeresték őket külföldi üzletemberek. Nem is csoda, hiszen a korszerűen felszerelt istállókban jó gondozással, szakszerű takarmányozással igen szép és nagysúlyú marhákat tenyésztenek. A hizlalásra fogott állatok 4—5 hónap alatt 5—6 mázsa közötti súlyt érnek el. A most exportáltak átlagsúlya is megütötte a 610 kilót. — A hizlalás meghatározott időpontokban végzett abrakolással történik — magyarázta Balaton László agronómus. — Egyébként még több mint 200 szarvasmarhát hizlalunk, de az állományt növeljük. Legközelebb szeptember táján exportálunk. A külföídi piacon értékesített hízott marhák árának a kifizetése valutában történik, s a pénzügyi tranzakciót az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája bonyolítja le. Beszélgetésünk summája ez: Megéri a szarvasmarha tenyésztése és hizlalása. A gazdaság is jól jár, s exportálás esetén több valutához jut népgazdaságunk is. Ökrös János A vörös zászlós brigád Merre dolgozik az országos győztes ? A „zsugori“ traktorosok — Akik ma is a legjobbak 1- I fecskémét, Cifrapalota. Itt találkoztam először — még az év elején — Gyöngyösi Jánossal. Határozott léptéikéi ment az emelvényhez, hogy átvegye Borsos György megyei KISZ- titkártól a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlaját és a 12 000 forintos csekket — brigádja nevében. A brigádvezető boldog büszkeséggel fogadta a gratulációkat, abból az alkalomból, hogy elsők lettek a fiatal traktorosok országos versenyében. Vajon mit csinálnak most a híres traktorosok? 2Jakabszállás, a Kecskeméti Gépállomás helyi üzemegysége. — Nincs benn, a határban dolgozik Gyöngyösi elvtárs. — Merre? — Ezt csak a brigádvezetője tudja, de ő is ellenőrző körúton van. Lehet, hogy innen 50 kilométerre dolgozik Gyöngyösi, tudja, nagy a mi határunk... Valter Pál, a fiatal technikus válaszolta ezt az üzemegység irodájában, majd hozzátette: — Kilencvenhét százalékra teljesítették eddig tavaszi tervüket, s most is a Gyöngyösi brigád a legjobb a gépállomáson. De itt van két brigádtag, ők talán többet tudnak mondani ... eső, mire a cikk megjelenik — mi már túl leszünk a tavaszi terv teljesítésén — így Fazekas ímre. Druszája, Szebellédi Imre, egyetértőén bólint. — Üzemanyag-túlfogyasztás nélkül — teszi hozzá a technikus —, mert a Gyöngyösi brigád igen „zsugori” természetű... nr Most 18-an vannak, de már várják az új brigádtagot, Krisztián Imrét. Kell is a segítség, mert 20 000 normálhold a tavaszi tervük, az éves előirányzat pedig 60 000 hold. 160 százalékos globális terv teljesítést ajánlottak fel, s természetes, hogy az idén is beneveztek az ifjú traktorosok országos versenyébe. A zászlót meg akarják A cél: 2500 liferes fejhozam Két évvel ezelőtt vásárolt vemhes üszőkkel növelték, illetve frissítették fel a kalocsai Iszkra Tsz-ben az elöregedett, s tbc-vel meglehetősen fertőzött szarvasmarha-állományt. Már ekkor erőteljes törekvés nyilvánult meg arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztést az egyik fo üzemággá fejlesszék. Házi törzskönyvezés A közös gazdaság vezetői azóta is szakszerű módszereket alkalmaznak a minél megfelelőbb állomány kialakítása végett. Mindenekelőtt bevezették a házi törzskönyvezést, ami a következetes utódellenőrzésnek elengedhetetlen feltétele. Ugyanezt a célt szolgálja az eddigi szarvbesütés helyett a tetoválás is. A következő lépés az ellést követő háromszori fejős bevezetése volt. Ezzel — a szarvas- marhák eltérő tejtermelő képességére való tekintettel — szükségképpen együtt jár az egyedi takarmányozás is. A vemhesség hetedik hónapjában veszi kezdetét az ellésre való előkészítés. Ellés után tíz napig a tehén és borja az elletőistállóban együtt marad. (Jelenleg együtt van az előkészítő és az ellető. N Francia kormányküSdöitség utazik a BNV-re A Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitására pénteken francia kormányküldöttség utazik hazánkba Jacques Marette pos- ' taügyi miniszter vezetésével. Vincze József, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete ebédet adott a francia miniszter és a küldöttség tagjai tiszteletére. (MTI) Valószínűleg már az idén megvalósulhat az a terv, hogy mindkettőt külön válasszák.) Naponta háromszor fejnek A tíz nap- elteltével az újszülött állat a borjúnevelőbe, az anya pedig eredeti istállójába kerül vissza, ahol kezdetét veszi a napi háromszori fejés. Két-három hét múlva történik meg az úgynevezett „befejés”. Ez a havi átlaghozam mérésére szolgál, s a laktáció minden hónapjában megismétlik. Az így nyert számadatok is a minőségi szelektálás szempontjából fontosak. Hogy az átlagos tejhozamot a jelenlegi 2413-ról 2500 liter fölé emelhessék, az állatok részére „zöldtől-zöldig” elegendő mennyiségű, jó minőségű szi- lázst biztosítanak. A takarmányok összetételére — a helyes fehérje-keményítő arányra — is gondosan ügyelnek. A silótakarmány mellett folyamatosan őszi takarmánykeveréket, a tavaszi zöldtakarmány etetésével egyidejűleg pedig szalmát, vagy szénát is kap az állomány. Ügyelnek arra, hogy az alaptakarmány-ellátás mennyiségi és minőségi szempontból is olyan legyen, hogy általa egyedenként legalább 10 liter napi tejtermelés elérése váljék lehetővé. A fenti módszer alkalmazásával az évről évre növekvő állomány tejtermelése fokról fokra javult. Amíg 1961-ben 125 tehén átlagos napi tej hozama 4 liter volt. ez a következő évben 5 és fél literre, tavaly pedig 205 tehén után már 7 és fél literre növekedett. T uberkulin-kezelés Az állat-, illetve a közegészségügyi követelményeket szem előtt tartva a tsz tehénállományában tuberkulin-kezelésre évente négy ízben kerül sor. Jelenleg 44, tbc-vel fertőzött fejőstehenük van. de ezeket is a lehetőség szerint mielőbb jó minőségű, egészséges utódok váltják fel. A beteg teheneket teljesen elkülönítve tartják A pár hét múlva elkészülő 96 férőhelyes új istállóépület lesz az egészséges állomány otthona. Jóba Tibor A két Imre tetőtől talpig olajos volt, a szerelőkkel együtt gépeiket javították. Az alacsonyabb így panaszkodott: — Sajnos, itt kell rostokolni, mert a 3-as javítás nem várhat magára. — Segítünk, hogy gyorsabban haladjon az „operáció”, s azután usgyi, kifelé! — De azért nyugodtan megírhatja — ha nem jön közbe Cikkünk nyomán Ünnepnapon is mód van a kiszolgálásra Április 4-i számunkban cikket közöltünk arról, hogy az ÁFOR kiskunhalasi telepének nyitvatartási rendje nincs összhangban a helybeli gépállomás üzemanyagigényével, emiatt a mezőgazdasági üzemet leküzdhetetlen akadályok elé állítja a vasárnapi, illetve ünnepi műszakok szervezését illetően. Az ÁFOR budapesti központjának igazgatója, Ternyák Benő válaszolt cikkünkre: A földművelésügyi miniszter 11/1964. FM számú utasítása a mezőgazdasági üzemek 1964. évi üzemanyag-ellátásának megszervezéséről szabályozza a mező- gazdasági üzemek és az ÁlfOR kapcsolatát. Az idézett utasítás negyedik pontja a többi között rögzíti: „...Az ÁFOR-kirendeltségek — a szükségleteknek megfelelően — biztosítják a kétműsza- kos kiszolgálást.” Ennek megfelelő utasításokat adtam ki a tájegységi telepek vezetőinek, akik a helyi körülményeket ismerve, az illetékesekkel különféle megállapodásokat kötöttek. A szóban forgó esetben a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, illetve a Gépállomások Megyei Igazgatósága közli velünk, ha valamelyik mezőgazdasági üzemnél a munkaidőn túli üzemanyagfelvétel indokolt. Ilyen igény azonban a jelzett felügyeleti szervektől hozzánk nem futott be, de a Kiskunhalasi Gépállomás sem fordult hozzánk hasonló kéréssel. Ezért kétmüsza- kos, vagy munkaszüneti napokén való kiszolgálás szükségességét nem rendeltük el. tartani. — Azért a 12 006 forint sem jött rosszul — kacsintott rám Fazekas Imre. — Mit csináltak a pénzzel? — Hát szétosztottuk! Hol van az már! Ruha, cipő. ajándék lett belőle, hiszen csaknem mindnyájan családosak vagyunk... 5. Örák hosszat kerestük, vártuk a brigádvezetőt. Hiába. De találkoztunk az újabb brigádtagokkal. Krisztián Imrével, akiről már szóltunk. Juhász Mihállyal, Seres Andrással. Befejezték a megadott területen a munkát, most újabb eligazításra vártak. A traktoroséletről beszélgetünk. — Most még sűrűbben haza- ugrunk — mondta Szebellédi Imre. — És később? A traktorosok helyett a technikus válaszolt: — Előfordul, hogy két hétig sem mennek haza, de ez nem kedvetleníti el őket. Kemény fiúk. Nem ismernek lehetetlent, főként Gyöngyösiek. Ha ők azt mondják, hogy megduplázzák a tavalyi sikert, mérget vehetünk rá, hogy biztosan így lesz... Bubor Gyula X Felfedezés A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat egyik műhelyében vagyunk. Itt készítik a vibroirón nevű gyártmányt. A készülék elfér egy akkora fadobozban, mint egy nagyobbacska gombos skatulya. Hoffmann György igazgató, felvesz egy ládikót egyik munkásnő elől. Kihúzza a fedelét, amely úgy jár, mint a régi tolltartóké. Nehezen, erőltetve lehet mozgatni a fedelét. — Ezt magyaráztam már jó párszor — jegyzi meg az igazgató. Ne nézzék el, hogy ilyen akadozva lehessen húz- ni-tolni. Addig tessék csiszolni a fedőlap széleit, míg simán nem mozog a vájatban. A munkásnők figyeltek a közelben, bólintanak, végzik tovább a dolgukat. A műhely hátsó sarkában megmutatják, hogyan működik a vibroirón. A készülék fő része szinte olyan fo- gású, mint a villanyborotva. Vezeték köti össze a ládikában levő kapcsolóberendezéssel. Egy kattintás, berregni kezd a vibro- iron. Végeredményben azt műveli, mint egy nagy vibrátor, amely- ivei az aszfaltot szokták szabdalni. Az ovális-hegyes fej végében másodpercenként százat üt a kemény fémhegy. Fém- és műanyag tárgyakra pillanatok alatt rá lehet vele „vésni” jelzeteket, raktári, leltári számot, betűket. — Porcelánra hasonlóképpen alkalmas — magyarázza Hoffmann György, mialatt egy vastag fémlemezre a lassúbb kézírás sebességével vési fel: Kecskemét. — A vendéglátó vállalatnak is ajánlottam, kapva- kapnak majd a praktikus kis szerszámon, hiszen edényekre is azt írnak vele, amit akarnak. — Üvegre is ír — veti közbe Szakáll László művezető, s egy üveglapocskát ad oda. Az igazgató arra is bármit rávéshet. Hirtelen ötlettel egyenes vonalat kocogtat keresztbe az üvegen. A művezető érti a szándékát. — Hátha vágja is? — lesi a próbát. Valóban. Pompásan törik az üveg, akárhányszor kísérleteznek, — Tehát nemcsak vibroirón, hanem üvegvágó is — mondják a felfedezés örömével. — Most kétezer darab készül belőle; — de .ebből exportgyártmány lesz — hamarosan. .. — nézegeti jobbról-balról az ügyes munkaeszközt az igazgató. Minden új felfedezés alapja a kísérlet. — Nem is hinné — mondja egyik nagy szövetkezeti gazdaságunk főállattenyésztője —, milyen, látszólag aprónak tűnő, de huzamosabb idő után a gazdaság egészét is hátrányosan érintő hiányosságok nehezítik az állattenyésztés munkáját. — Például? — Sajnos, több példával is szolgálhatok. A borjúnevelés egyik igen lényeges kelléke, az itatóedény — hiánycikk. Fé) éve kilincselünk érte az AGRO- KER-nél, de eredménytelenül. A hússertések gyakran fellépő hiánybetegségének, az anémiának egyik leghatásosabb ellenszere az előrehaladott vemhes és a friss szoptatós kocákkal itatott réz- és vasgálicol- dat. A boltokból azonban már hónapok óta hiányzik a vas- gálic, pedig csak fillérekbe kerül. Érdeklődtünk azoknál a vállalatoknál, amelyek tudomásunk szerint az említett cikkek forgalomba hozatalára hivatottak. S ezúton közöljük elsősorban a panaszttevő, de rajta kívül a hasonló nehézségekkel küszködő valamennyi szövetke- kezeti gazdasággal, hogy a vas- gálicot illető problémájuk megoldható. Igaz ugyan, hogy a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat előreláthatóan csak az év harmadik negyedében kap nagyobb tételt belőle, de a jelenlegi, bár szűkös készletéből Ms néhány term előszövetkezet sürgős szükségletét ki tudja elégíteni. Még biztatóbb az a tájékoztatás, amit az AGROKER előadójától kaptunk. A vállalat a tsz-ek számára szükséges vas- gálicot feltétlenül előteremti. Ha kisebb tételről van szó, megrendelésükre az illetékes fmsz-bolthoz küldik a szert, nagyobb mennyiség igénylése esetén pedig ajánlatos, ha a tsz-ek vezetői közvetlenül az AGROKER kecskeméti központjához fordulnak. Más a helyzet a borjúitató edényekkel kapcsolatban. Ez az egyszerű, fémből készült alkalmatosság — ugyancsak az AGROKER tájékoztatása szerint — valóban régóta hiánycikk. — Mindössze olyan kis mennyiségben kerül gyártásra, hogy belőle csak az ez évben felépülő borjúnevelő-istállók számára tudnak juttatni. Olyan véleményt is hallottunk, hogy az itatóedényt tsz- einkben házilag is könnyen előállíthatnák. Egyet is értenénk ezzel az állásponttal ha csak néhány darabról lenne szó A nagyüzemi borjúnovelök szükséglete azonban általában nem egy-két darabra korlátozódik. S ha csak a tsz-ek megfelelő segédüzemmel nem rendelkeznek. talán mégsem kívánható tőlük, hogy itat." edények barkácsolására „profilírozzák” magukat! i. T. HÁZILAG IS...?!
