Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
& Fogjunk össsse It így jobban kifizetődik Néhány héttel ezelőtt jelent meg az árrendelet arról, hogy a termelőszövetkezetekben keletkező vashulladékokat a MÉH- vállalat az eddig csak állami vállalatok, üzemek, intézmények részére engedélyezett ellenértéket tartozik fizetni. A termelőszövetkezetek az átadott vashulladékokért eddig úgynevezett lakóterületi árat kaptak, ugyanannyit, mint a lakosság, beleértve az iskolai tanulókat, kisdobosokat, úttörő1 két. Az árrendelkezés óta az eddigi ár ötszörösét kapják a vashulladékért. Az árrendelkezés előtt lakóterületi árak nem ösztönözték a termelőszövetkezeteket a vashulladék gyűjtésére, átadására. Több termelőszövetkezetben éveken keresztül rozsdásodott a vashulladék, mélyen a földbe süllyedt. Nem fizetődött ki foglalkozni vele. Sok értékes nyersanyag ment így veszendőbe. A tapasztalat szerint egy-egy termelőszövetkezetben átlagosan 50—60 mázsa vashulladék található. Eddig e mennyiségért 2000—2400 forintot kaptak a MÉH-től. Az új árrendezés szerint 10 000—12 000 forintot kapnak érte. Ez pedig termelőszövetkezeti viszonylatban sem megvetendő összeg. ... hogy valóban megyénk kis Balatonja” legyen a Szelíd! tó Száz hektoliteres hidroglóbús Szelidi tó — lágy hangzása van a szónak, s ilyen bársonyos, simogató a tó vize is. Nyáron, amikor napközben 25—30 fokra felmelegszik a levegő, a víz hőmérséklete is eléri a 23—24 Celsiust és este sem hűl le 20 fok .alá. Sőt, csodák csodája, még reggel is langyos, korai fürdésre a legalkalmasabb. Dr. Donászy Ernő tudós kutató, a Szelidi tó „szerelmese” és évtizedek óta rendszeres nyári vendége jegyezte fel ezeket az adatokat a „Das leben des Szelider Sees” című, német nyelven kiadott, terjedelmes könyvében. S nagy elismeréssel szól a Magyarország természetes tavai között jodid-tartalmá- nál fogva a második helyen álló, kiváló gyógytényezőkkel rendelkező Szelidi-tó sokféle kedvező hatásáról, természeti adottságairól. Tegyük hozzá: Nem ő az egyedüli rajongója a Király Ferenc és Posztobányi Ignác kertész készíti a szálló körüli virágágyásokat. megyénk délnyugati csücskében elterülő, a fővárostól is alig 110 km-re levő, Dunapataj községhez tartozó tónak. Megszállottak, vagy...? A leginkább lelkesedők természetesen az idevalósiak, a környékbeliek, a kalocsai járás Fogas kérdés! Farkas Lászlóné, Kecskemét Külső Szabadság úti lakos arról panaszkodott szerkesztőségünkhöz intézett levelében, hogy a Községgazdálkodási Vállalat szemétgyűjtői a „házban felgyülemlő szeméthulladékot” nem viszik el, bár ott járnak lovaskocsijukkal a hét minden második napján. „Vajon miért?” kérdezi. „Közeleg a nyár, s a szemét addig halmozódik az utcában, amíg komoly egészség- ügyi probléma nem származik belőle.” A levelet elküldtük a Községgazdálkodási Vállalatnak, ahonnan az alábbi választ kaptuk: „Farkas Lajosné panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az csak részben jogos. Több esetben ugyanis a körlete- sek azért nem vitték el tőle a hulladékot, mert a tartályokba oljían szemetet rakott, ami az érvényben levő 11/1958. sár rendelet szerint utcai és udvari söpredék. . Farkas Lajosnét megkértük a szemét szabályszerű tárolására, mi pedig gondoskodni fogunk róla. hogy áz előírt napokon rendszeresen elszállítsuk.” A Farkas Lajosné panaszához hasonló „problémával” már mások is fordultak szerkesztőségünkhöz Méltatlankodva azt is megkérdezték: tulajdonképpen mi a különbség szemét és szemét között? Miért szükséges a szemetet szabályrendelettel osztályozni, amikor az — mindenképpen szemét, akár a háztartásból, akár az udvarból kikerülő hulladék, illetve söpredék is az? őszintén szólva mi sem tudjuk. De ha már egyszer így van, leghelyesebb tudomásul venni, s a tartályokba csak olyan szemetet rakni, amely a szabály- rendelet értelmében annak is minősülhet. De mi legyen az olyan hulladékkal és söpredékkel, amely a szemét kritériumát egyáltalán nem, vagy csak részben meríti ki? Fogas kérdés! V. I. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont r 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Indes: 85 065, lakói, vezetői. Szenvedélyesen „verekszenek” a tó fejlesztését szolgáló anyagi eszközökért, s évről évre „bedobják” a saját erőt is, a községfejlesztési alap egy részét, a társadalmi segítséget. Tegyük hozzá: Nem is eredménytelenül. Az elmúlt évek során bekötőút épült, kutakat fúrtak, villanyt vezettek a tóhoz, s 18 kétágyas szobával rendelkező szálloda és hozzátartozó — a tó vizéig lenyúló, teraszos. üvegtetős — étterem is létesült, mintegy reprezentálva a Szelidi tó üdülő jellegét. Üzemek,-, vállalatok villái találhatók' már a parton, s kis nyaralók a közeli szőlők között, a fák hűvösében. Nemsokára — már „csak” dózerolni, egyengetni kellene a talajt — közel kétszáz, 55—60 négyszögöles telek kerül eladásra hét végi pihenőházak céljaira. De az igény lő máris jóval több ennél. Készül a gépkocsi parkírozó hely, díszcserjékkel ültetik körül az üdülőtelepet, a fásításhoz is hozzáfogtak. Munkásszállás épült az étterem és a szálloda alkalmazottai számára. Egyszóval évről évre gyarapszik, gazdagszik a tó környéke. Nemes patriotizmus és ügyszeretet fűti szépítőit, gondozóit, s az a szendék, hogy megyénk „kis Balatonját” teremtsék meg a Szelidi tónál, hiszen Alföldünk amúgy sem gazdag az ilyen lehetőségekben. Merész tervek A távlati tervet már 1961- ben elkészítették. Akkor azt re mélték a járás vezetői, hogy talán néhány esztendő elég lesz a megvalósítására. A fentebb említettek is e terv eredményei de sok az, ami még hátra van. S ehhez pénz és újból csak pénz kellene. Kész a terve egy törpevízműnek — a kútját tavaly fúrták, de a berendezéshez tetlen. Hiszen héhány éve még ugyanilyen valószínűtlennek tűnt a ma már meglevő „minimális program” is. Nemcsak megyei ügy Nyilvánvaló azonban, hogy a Szelidi tó fejlesztése nemcsak járási és megyei ügy. A főváros közelsége, a Balaton környékének nyári zsúfoltsága, a gyógyhatású víz — mind-mind indokolja, hogy felfigyeljenek rá az országos szervek is, s „besegítsenek” e nagyszerű tervek megoldásába. Addig is azonban — helyileg s néhány megyei szervünk segítségével — feltétlenül lehetne javítani az ide érkező vendégek kulturáltabb, korszerűbb ellátásán. Mert e téren egyelőre még nincs minden rendben. Elkelne egy földművesszövetkezeti bolt — akár alkalmi is —, ahol kenyeret és egyéb élei miszer Célét vásárolhatnának a kirándulók. Feltétlenül javítani kel'ene a közlekedésen is, ha másként nem, hét végi alkalmi járatokkal. Kissé nevetséges, de így van: Még újságot sem lehetett itt kapni a nyáron, s aki üdülni jött ide, kissé el volt zárva a külvilágtól. A kölcsönzőbolt felállításával is érdemes foglalkozni — biztosan volna forgalma. *• Mindez csak felvillantása azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel már az idei nyáron is kellemesebbé, kényelmesebbé lehet tenni a Szeli dj, tónál nyaralók, pihenők életét. A szálloda és étterem május 15-én kezdi el az idei évadot, de vasárnaponként már eddig is mintegy ezer kiránduló fordult meg a vízparton. Sajnos, nem akadt élelmes kereskedelmi szerv, aki legalább egy sátorban italokkal, büféárukkal várja őket. Figyelemfelkelíőnek szántuk felállításával teszik zavartalanabbá a törpevízmű vízellátását Kiskunmajsán. A vízmű építése már a múlt év őszén megkezdődött, ezzel az új létesítménnyel teszik fel rá a „koronát”. T. M. Megérkeztek az első vendégek. egyelőre még nem foghattak hozzá. A kis kutak sós ízű vizet adnak, ezért ennek a 30(6 méter mély kútnak a felszerelése, bekötése sokat jelentene az üdülők számára. Elkészült egy gyorskiszolgáló büfé beruházási programja is, a kiviteli tervvel azonban még várni kell — amíg megfelelő fedezet is Jesz a megvalósítására. Elkelne itt a vasárnaponkénti négy-ötezer vendég számára egy-két kabinsor. Úttörőtábort is terveztek, s ez megvalósul még ez évben. Az impozáns — egyelőre csak lepe- dőnyi nagy papíron létező — üdülő „kombinát” tervei közt szerepel egy motel s még egy szálloda építése, autóbuszállomás, szabadtéri színpad és mozi, sportpálya, halásztanya, gyermekjátszótér, kölcsönzőbolt. s még egynéhány fontosabb létesítmény. Álmok, fantazmagóriák? Ha nem látnánk azt, ami eddig megvalósult, talán annak vélnénk, így azonban el kell gondolkoznunk: Nem is olyan leheezt az írásunkat: Becsüljük meg jobban a ritka adottságú „kis Balatonunkat”. S ha már a távlati fejlesztési tervet nem is lehet egyik napról a másikra megvalósítani, legalább részleteiben haladjunk mindig előre. Hiszen ennek nemcsak a környékbeliek, de egész megyénk idegenforgalma, s a kirándulók sokasága látja hasznát. F. Tóth Páí Prémiuma'apból televízió Az elmúlt néhány hónap alatt gyökeresen megváltozott Tisza- kécske tfanyavilágának ku'tu- rális helyzete, s ennek mi tanyasiak — öregek, fiatalok egyaránt — kimondhatatlanul örülünk. Mert mi volt eddig a helyzet? Ha valaki egy jó filmet szeretett volna megnézni, vagy egyéb szórakozásra vágyott, bizony, hosszú kilométereket volt kénytelen gyalogolni, hogy bejusson a faluba. A tiszakécskei Szabadság Tsz elnöke, Sós Vince elvtárs a közelmúltban megtartott vezetőségi ülésen javasolta, hogy a termelőszövetkezet a prémiumalapból vásároljon néhány televíziókészüléket a tanyaközpontok részére. A javaslatot a vezetőség egyhangúlag elfogadta, s így a „Szerfás” tanyaközpontban is van <#nost televízió, amely — mondhatni — mágnesként vonzza az embereket; A fiatalok mellett esténként az idősebb tanyasiak is ott ülnek a képernyő előtt. A helyiség azonban, ahol a televíziót elhelyezték, nagyon sokszor kicsinek bizonyul. A tsz vezetői most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az őszkor, társadalmi munkával, a növekvő igényeknek megfelelő kultúrotthon építéséhez kezdenek, ahol alkalom nyílik majd különféle hasznos előadások, ankétok, szellemi vetélkedők megrendezésére, sőt lehet majd táncolni is. Polgár Ferenc Köznapi gondok Kedves Petőfi Népe! Annak idején az önök segítségével értük el, hogy a lenin- városiaknak nem kellett az autóbuszról a sártengerbe lépniük itt, a Zománcipari Művek környékén levő megállóknál. Most pedig szeretnénk az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy száraz, meleg időben milyen hatalmas portenger uralkodik a Halasi útnak a Leninváros előtti részén. Egyik legforgalmasabb útvonala a városnak a Halasi út, s bizony jó lenne, ha a locsolóautó naponta legalább kétszer végigöntözné. Abban a reményben, hogy kívánságunkat az illetékesek ez alkalommal sem hagyják figyelmen kívül, előre köszönetét mondok a leninvárosiak névé-. ben is. Báldy Bálint Kecskemét—Len in város i