Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
196t. május 13, szerda 5. oWSVl Látogatók Joliot-Curie kásájából A vasárnapi bajai békenagygyűlés két kedves vendége volt a Hazafias Népfront meghívására hazánkba látogató francia békeharcos: dr. Jean Paradis és Voltaire Ernest. Mindketten szerény, csendes emberek, akiket láthatóan az őszinte barátkozás vágya hozott hazánkba. Nem udvariasságból, hanem igazi érdeklődéssel „vallattam” hát őket arról: merre jártak, mi érdekelte őket hazánkban, s mi volt eddigi legérdekesebb élményük? — Május ötödiké óta vagyunk Magyarországon, s Baján kívül jártunk Tatán, Szegeden — kezdte Paradis. — Mindenütt nagyon melegen, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. Mosolyogva adja elő, mint egyik legkellemesebb felfedezését, hogy tapasztalatai szerint „a magyar és francia népnek nemcsak békeakarata közös, de sok más dologban is hasonlítanak egymáshoz. Vidámságukban, szépérzékükben — és jó konyhájukban”. J ean Paradis elmondta még, hogy mint urológus sebészt nagyon érdekelte a kórházak munkája, de nemcsak ezzel kapcsolatban, hanem minden tekintetben csodálattal tölti el az a nagy gazdasági előrehaladás, amelyeket Magyarország elért. Vollaire Ernest — mint válaszából kitűnt — nyugdíjas iskolaigazgató létére még hazánkban sem maradt hűtlen a tanügyhöz. — Több iskolát látogattam meg, s igen megkapott az az erőfeszítés, amelyet a magyar kormány az iskolákért tesz. Az a benyomásom, hogy a pedagógusoknak minden megfelelő eszköz a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy jól tanítsanak. Tetszett az is, hogy nem zárt pedagógiával találkoztam, hanem olyannal, amely az élet követelményeihez igazodik. Ez nyilvánul meg a politechnikai oktatásban is, melynek révén rpár a középiskolát végzett diákok is gazdag útravalót kapnak az élethez... KÍPRE&ÉMYVÁITOIATA rólunk, hazánkról szóló vallomásokat szerettem volna kiegészíteni, amikor megkértem, beszéljenek otthoni munkájukról, hivatásukról, békemozgalmi tevékenységükről. Most is Faradis doktor kezdte a vallomást: — Mint mondottam, urulógus- sebész vagyok — s ezt nemcsak foglalkozásnak, hivatásnak is tekintem. A német megszállás — amely mostani lakóhelyemen, a Gard megyei Nimes városban ért — olyan borzalommal töltött el, hogy elhatároztam: egész életemet a békemozgalomnak szentelem. C gy közbevetett kérdésre “élénk magyarázatba kezd. Mozdulataiból, szemének, arcának változásaiból sejtem, hogy rendkívüli történet következik. A német megszállás idején egy, a Gestapónál dolgozó nő járt hozzá kezelésre. Ö már akkor részt vett az ellenállási mozgalomban. Talán a nyolcadik gyógykezelés után a Ges- tapóról gyógykezelésre járó kliens telefonált a feleségének. „A doktor azonnal utazzon el!” Ennyit, semmi többet. Azonnal elutaztak. S mire a Gestapo munkatársnője rájött, hogy a doktor valóban nem németbarát, a a neve nem tévedésből került a letartóztatásra ítélt ellenállók listájára — már csak az üres lakást találták, ahonnan el is takarítottak mindent. Ez volt a kezdet. Ma Paradis az országos béketanács tagja, s a békemozgalom Gard megyei felelőse. Az ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységéért a felszabaduláskor a kormány megalakulásáig ő volt az ideiglenes megyei hatóság vezetője. Mostani tisztségében legfontosabb feladatának tekinti a békebizottságok létrehozását és működésének megszervezését minden városi lakókörzetben és minden faluban. — Én negyven évig tanítottam — meséli kérésemre Vollaire Ernest. — Nyugdíjazásom óta a Euches du Rhone megye békemozgalmának elnökeként és az országos béketanács tagjaként dolgozom. Fájó szívvel látom, hogy a francia kormány németbarát politikát folytat, de nem a német néppel, hanem re- vansista kormányával. Ez ellen nemcsak megyénk dolgozói tiltakoznak, de az egész francia nép. | me, így vallottak munká■ jukról, életükről francia barátaink. Olyan érzéseket keltett ez a beszélgetés, mintha már réges-rég és nem is egyszer találkoztunk volna. S most, hogy Joliot-Curie íróasztalom fölötti képe előtt rájuk gondolok, úgy tűnik, mintha a doktor arcvonásai hasonlítanának a feledhetetlen nagy tudósra, a békemozgalom fáradhatatlap A LEGMAGASABB FOKON „A hároméves esti egyetem helyett inkább a kétéves szakosítót választanám” — írta valaki a Kecskeméti Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre befutott jelentkezési lapon. Csakhogy, mint kitűnt, nem volt meg a szükséges előképzettsége. Miért jelentkezett mégis a szakosítóra? Amikor kérdezték, ezt válaszolta: Szeretnék megtakarítani egy évet. Az eset jól mutatja, mennyire nem ismerik még egyesek a pártöktatás felépítését, fokozatait. f A tanteremben Hétfő délután 3 óra 50 perc. A zsúfolt autóbusz elnéptelenedik az esti egyetem épülete előtt. A kellemes tavaszi időben gyalog is sokan jönnek. Az esti egyetem és a szakosító tanfolyamok hallgatói. Négy óra. Megszólal a csengő. Sokat adnak itt a pontosságra, heti egy foglalkozás van, ki kell használni az időt. Pozsgai Imre elvtárs, az esti egyetem igazgatója a nemzetközi munkásmozgalom tanfolyamára kísér. Kis méretű tanterem, világos színek, néhány falitábla. Az asztalok mögött tízen-tizenöten sűrűn jegyzetelnek. Feszült figyelem. Lebilincselő előadás. Csak egyetlen példát a módszer illusztrálására: A téma: a forradalom osztályjellege. Egy kérdés: Vívhat-e a nemzeti burzsoázia egyik csoportja a másik ellen forradalmat? A bizonyítás során a kínai forradalomtól visz- sza az 1848-as francia polgárt forradalomig 100 esztendő történetét tekintik át. Kérdések, kiegészítések, ellenvetések, válaszok. Azután ismét az előadó élénk mondatait hallani. Szemmel láthatólag itt nem lehet nem odafigyelni. Három vélemény A szünetben három hallgatóval beszéltem. Miért jelentkeztek, mit kapnak a szakosító tanfolyamtól? Juhász György őrnagy az esti egyetemet még az ellenforradalom előtt végezte el. Azután beiratkozott a jogtudományi egyetemre, 1962-ben fejezte be. — Ott marxizmusból már nem kellett ismét vizsgáznom, de közben „kiestem”. Ezért jelentkeztem a szakosítóra. Meg azért is, mert később jelentkezni akarok a jogtudományi egyetemen aspirantúrára, s akkor ismét már csak a szaktárggyal foglalkozhatok. Eredetileg ugyan — mint a legtöbb hallgató — a filozófia tanfolyamára jelentkezett, de ott nagy volt a létszám, megbeszélték vele, hogy ide jöjjön. — Nem bántam meg. Nagyon érdekes. Amúgy is államvizs- gázni akarok mind a négy tárgyból. Tóth Ilona általános iskolai tanár Nagykőrösön. Tavaly fejezte be a pedagógiai főiskolát. Bár az esti egyetemre jelentkezett, megmondták neki, hogy a magasabb fokra is joga van kérni a felvételét. Magyar—történelem szakos tanár, tehát ide osztották be. — Nagyon örülök... és máris hasznát veszem. A VIII. osztályban a XX. század történetét tanítom... A harmadik megkérdezett Vörös Vilmos, a Kecskeméti Járási Pártbizottság első titkára, mezőgazdasági mérnök. — Ilyen magas színvonalon, s ilyen átfogóan sehol sem tanulhatja meg az ember a politikai helyzet elemzését. Bár egyéves pártiskolát is végeztem, nagyon sokat kapok itt. A módszer eleinte meglepett bennünket, mert nem történeti sorrendben tanuljuk az anyagot. Aztán rájöttünk, hogy éppen így jó. A nehézségekről is beszél. Nincs összefoglaló tankönyv, sokat kell olvasni. Viszont az esti egyetemnek nincs elég példánya a szükséges könyvekből, a legtöbbet pedig pillanatnyilag be sem lehet szerezni. Mennyi időt kell a tanulásra fordítania? — Hetenként mintegy másfél napot tanulok. Azzal telik el a vasárnap. A tájékozódás biztonsága Ezután az évfolyam vezetőjétől érdeklődtem, Magyar György elvtárstól, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensétől: A hallgatók többsége tartott tőle eleinte, hogy itt majd adatokkal „tömjük a fejüket”. Szó sincs ilyesmiről. A lexikális tudás csak a váz, s ezt megszerezték nagyjából az esti egyetemen. A mi munkánk csak részben' az ismeretközlés, a fontosabbik oldala pedig a szemlélet kialakítása. Ezért az első évben az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozunk, azokkal a témákkal, amelyek a ma megértéséhez szükségesek. A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének főbb törvényszerűségeit tárgyaljuk ... A munkánk célja így fogalmazható meg: Az emberek ma helyeslik a párt politikáját, egyetértenek a határozatokkal: de még a legjobb szándékkai sem igazodnak el mindig jól a bonyolult folyamatok között. Ellentmondás ez az emberek politikai meggyőződése és elméleti tisztánlátásuk között. A párt álláspontjával egyetértenek a részletkérdésekben mégis rosszul ítélnek, és a gyakorlatban is hibákat vétenek a hosz- szú időn át beléjük nevelődött téves nézetek következtében. Nekünk ezeket a téves nézeteket kell kiigazítani, megadni az alapokat a biztos tájékozódáshoz, a helyes ítéletalkotáshoz ... Valamennyi hallgató a legnagyobb elismeréssel szól tanárukról. Most is a szigorú logika és valami belső tűz ötvözetével magyaráz. Formás kiselőadás kerekedik a beszélgetésből. Kiknek javasoljuk? Végül' Pozsgai Imre elvtárs, az esti egyetem igazgatója mondta el a következőket:— A szakosító négy tanfolyamán — filozófia, politikai gazdaságtan, a magyar, valamint a nemzetközi munkásmozgalom története — kereken nyolcva- nan tanulnak. Az érdeklődés a filozófia iránt a legnagyobb. Véleményünk szerint nem éppen helyesen, pedig az idei jelentkezések is ezt az érdeklődést mutatják. A hallgatók a legkülönbfélébb foglalkozásúak, tanítótól orvoson át a pártmunkásig. Kik jelentkezhetnek a szakosítóra? — Akik elvégezték az esti egyetemet, vagy főiskolán, egyetemen vizsgát tettek marxizmusból. De itt előzőleg külön felvételi vizsgát kell tenniök. A szakosító a marxizmus—leninizmus tudományában a képzés legmagasabb foka A tanulmányi idő? — A választott szakon két év. A másik három tárgyból pedig félévenként jelentkezhetnek államvizsgára a hallgatók. Természetesen nem kötelező mind a négy szakot elvégezni. Aki azonban befejezi, egyetemi rangú diplomát kap, s ezzel, képesítést a marxizmus—leninizmus oktatására középiskolában (ahol köztudomásúlag hamarosan bevezetik a világnézeti ismeretek nevű tárgyat) vagy akár főiskolán is. Ebből következik, hogy a követelmények is nagyok. A tanárok magas képzettségű egyetemi előadók. A hallgatók egy része csak a választott szakból akar vizsgát tenni. Mi Pozsgai elvtárs javaslata a jelentkezőknek? — A munkásmozgalom történetét mindenekelőtt a pártmunkásoknak és a történelemszakos tanároknak javasoljuk. A filozófiát a társadalomtudományokkal foglalkozó szakembereknek és a természettudományok művelői számára is. Biztos világnézeti alapot ad számukra a tudományáguk filozófiai kérdései között való eligazodáshoz. A politikai gazdaságtant pedig legfőképpen a gazdasági vezetőknek. Mester László A KOZMEIIKA ma mar nem >uxus ! Vegye igénybe a Kiskőrösi Vegyes Ktsz kozmetikai szalonját, ahol a legújabb eljárással részesül arcápolásban 178
