Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
A népművészeti boltban _ Az ország minden tájáról érkezett népművészeti alkotások, kerámiák, kézimunkák, szőnyegek, hímzett párnák, gyermekruhák és kötött áruk valóságos özönétéi roskadoznak a polcok a kiskunfélegyházi Népművészet—Háziipar elnevezésű ajándékboltban, ahonnan sohasem fogynak ki a vásárlók. A népművészeti munkák tér- bódítása, az irántuk megnyilvánuló nagy kereslet nemcsak az életszínvonal emelkedését, de az ízlés előnyös, gyors fejlődését is jelzi. Ma már mind többen teszik otthonosabbá lakásukat egy-két művészi ízlésű dísztárggyal, kézimunkával. Ez pedig már nemcsak az anyagi jólét emelkedésének kérdése, hanem a giccs elleni küzdelem hatékonyságának fokmérője is. T. M. Egy kis menyasszony: Tóth Magdolna a nagy népművész munkáját, Fazekas István nádudvari korsóját nézegeti. Á hosszú élet két tényezője „A hosszú élet kulcsa egyáltalán nem a biológusok, hanem a szociológusok kezében van” — jelentette ki Vlagyimir Lukjanov, e probléma szovjet szakértője a TASZSZ tudósítjának. Dr. Lukjanov, a Moszkvai Egészségügyi Tudományos Intézet klinikájának vezetője befejezte a földkerekség különböző részeiről érkezett az életkor hosszúságára vonatkozó legutóbbi adatok elemzését. A statisztika lehetővé tette annak megállapítását, hogy az ember hosszú életkorát sem az éghajlat, sem a biológia, sem az örökléstani ismérvek, sem pedig a természeti tényezők nem határozzák meg. Egyes afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban az egészség szempontjából kedvező természeti feltételek ellenére az emberek átlagban 32— 49 éves életkort érnek meg. Ugyanekkor a Szovjetunió területén az átlagkor 69 év. A nagy kort megélt emberek életének vizsgálata azt mutatta, hogy számukra a szabad munka volt és továbbra is ez a legfontosabb élettani tényező. Vlagyimir Lukjanov véleménye szerint a hosszú élet képlete így fest: „Sokáig élni, hogy hosszú ideig dolgozhassunk, s dolgozni, hogy sokáig éljünk.” Számos adat alapot ad annak feltételezésére, hogy a hosszú élet másik fontos tényezője az optimizmus, a derűs, békés leiki beállítottság. Ez a két tényező közvetlenül a társadalmi feltételektől függ, ennélfogvs — mint ahogy a tudós hangsúlyozza — az élet meghosszabbítása inkább társadalmi—gazdasági, mint biológiai vagy orvosi probléma. Nyilvánvaló, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a táplálkozást, a friss levegőt, az alvást és a testnevelést sem. Vlagyimir Lukjanov közölte, hogy a Szovjetunióban a hosz- szú életkort megélt személyek száma növekszik. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a százéves és ennél idősebb emberek száma körülbelül 22 ezer, vagyis nyolcszor akkora, mint az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és Japánban együttvéve. Csupán szovjet Grúziában 75-tel több százévesnél idősebb ember van, mint az Egyesült Államok egész fehér lakossága között. A hosszú életkort megért emberek között akadnak olyan személyiségek, mint Jemeljan Pugacsevnek, a XVIII. századbeli oroszországi parasztfelkelés vezérének unokája. A százéves Filipp Pugacsev, a népszerű „Pugacs apó” még egészséges, erős és munkaképes. Szó szerint vette Kis helyen — sok könyv... A tanuló, olvasó, állandóan új ismeretekkel gyarapodó mai ember otthonából nem hiányzik a könyv. Sőt, állandóan gyűlik, szaporodik legnagyobb „bánatára” az amúgyis szűkre szabott lakótérrel rendelkező háziasszonyoknak. „Hová tegyük, mit kezdjünk vele, hogy elférjünk tőle, meg kéznél is legyen?” — kérdezgetik sűrűn a házikönyvtár- tulajdonosok. Íme, a felelet. Mint a képen jól látható: kis helyen — sok könyv elférhet és bőségesen marad hely a bútorok számára is. A mennyezetig nyúló könyvespolc simára gyalult deszkából, „házilag” is elkészíthető. Teljesen kitölt egy falfelületet anélkül, hogy nagy teret venne el a szobától, akadályozná a közlekedést, vagy a többi bútor célszerű elhelyezését. Rakjuk tehát nyugodtan egyetlen polcra a szanaszét heverő, sok kis apró állványon, vagy vitrinekben sorakozó köteteket. Helyet nyerünk ezzel, kényelmesebben hozzáférhetünk a könyvekhez és szebb, hangulatosabb lesz ilyen elrendezésben az otthonunk is. Sárközi asztalterítőt mutat Morvái Szabó Andrásné eladó Ku- rucz Zoltánná és Tóth Margit vásárlóknak. Városi igényességgel (Tudósítónktól.) Felsőszentivánon Frank Erzsébet fodrász és Borsodi Mária fodrásztanuló gondozza, szépíti a község leányainak, asszonyainak haját. Tájékoztatásukból kitűnik, hogy a községben egyre többen tartanak igényt a női fodrászat munkájára, sőt Frank Erzsébet véleménye szerint Felsőszentivánon igényesebbek a hölgyek, mint például Baján, ahol korábban dolgozott. A lányok általában hetenként, az asszonyok nagy többsége pedig legalább kéthetenként látogatja a „szépség műhelyét” hajat mosat, berakat, daueroztat. Egy-egy nagyobb ünnep előtt, vagy lakodalmakkor bizony komoly gondot okoz az igények kielégítése, a két csinos lánynak. Reggel fél ötkor kezdik a munkát és este 11 óráig is dolgoznak ilyenkor, hogy minden lány és asszony, teljes díszben jelenhessen meg a lakodalomban, ünnepségen. A ktsz-ben dolgozó Frank Erzsébet és a tanulókislány munkáját dicséri, hogy más községekből is szívesen keresik fel Felsőszentivánon a fodrászüzletet. Molnár János Az egyik ismerős házaspárnak van egy hétéves kislánya. A csacsogó Évike — mert így hívják — nemegyszer „kellemetlenhelyzetbe hozta szüleit különféle cselekedeteivel. A múltkor édesapjával magnetofont vásárolt. „Aztán nehogy fűnek-fának meséld, hogy magnónk van’’ — így a papa. „Ugyan apuci, hát hogy gondolod! ...” — mondta önérzetesen a csöppség. Lassan haladtak hazafelé. A kapuban feltűnt Marika néni a szomszédasz- szony. „Nézd Marika néni, vettünk egy magnót” — kiabálta az asszony felé. A lépcsőházban megrovó hangon mordult rá az apa: „De kislányom, minek kell erről beszélni fűnek- fának. Hiszen megígérted .. „De édesapu, hiszen Marika néni se nem fű, se nem fa!...” Még egy történetet mesélek el Évikéről. Ez is megtörtént, akár csak az első. Évi igen jó tanuló. Mindig ötösre felel. De a szépírás? Nos, a gömbölyű betűk bizony „megkeserítik” életét. A napokban — a sok jeles mellé — egy négyes került az ellenőrző könyvbe. Aznap végiglátogatta az iskola igazgatója az osztályokat. Betért az elsőbe is. Megállt Évi padjánál hiszen sokat hallott az éles eszű kislányról —, s belenézett az ellenőrzőjébe. „Na Évike, ezt a négyest mielőbb ki kell javítanod ...” — mondta az igazgató. És a kis Éva délután — szó szerint véve az igazgató „utasításáttg kiradírozta a négyest és remekművű ötössel pótolta a kikapart helyet... —esi A napokban fürdőruha-bemutató volt a Magyar Sajtó Házában. Képünkön: a magyar gyártmányú bánion cgyreszes női fürdőruha, Ki a szabadba! — adják ki a jelszót a munkahelyek, bérházak falai közűi friss levegőre, napfényre ldvánkozók. A hosszú tél megviseli, a zárt helyiségben végzett egész napos munka kifárasztja a szervezetet. Egészségünk érdekében tehát szükségünk van levegőre, fényre, minél több mozgásra a szabadban^ Hosszabb lélegzetű kirándulásira csak hét végén nyílik alkalom, de azok, akik kertes házban laknak mindennap élvezhetik a tavasz és a nyár örömeit. A gyerekeknek például kimondottan jót tesz, ha segítenek rendbehozni az udvart, vagy a kertet, virágot ültetnek, parkosítják, csinosítják otthonuk környezetét. Terebélyes fák árnyékában, zöld gyepszőnyegen, tarka virágok koszorújában milyen üdítő látvány néhány, sajátkezűleg élénk színűre festett kerti — vagy fonott bútor, melyek fölé — ha tűz a nap — vá- szanernyőt is feszíthetünk. Reggelit, uzsonnát, nyáron még a vacsorát is sokkal kellemesebb itt elfogyasztani, de a gondozott kertben még a tanulás, játék, olvasás, kézimunka is jobban esik. Napozásra, pihenésre pedig kiválóan alkalmas a franciák népszerű és praktikus „napozótalicskája”. Mint a mellékelt rajz mutatja, az egyszerű, könnyen elkészíthető favázra laticelből, vagy színes kartonból párnacsík erősíthető. Kényelmes fekvőhelyet biztosít és könnyen mozgatható. Reméljük, nálunk is követésre talál.
