Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

1964. május 8, pénlek 3. oldal Tízezer KISZ-fiatál a „start" előtt Hal ea fél millió axőiőtessxő gyűjtését vallattak ax ifjúsági munkacsapatok Hivatásuk: segíteni A KISZ megyei végrehajtó bizottsági ülésen elismeréssel nyugtázta azok munkáját, akik már január végétól szervezik a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok ez évi termelési mozgal­mát — csaknem 1300 aktíva tevékenységét A versenyt szervező társadal­mi bizottságok — természetesen a járási és városi KISZ-bi- zottságok irányításával — leg­jobban a kiskőrösi és a kiskun­félegyházi járásban dolgoztak. A termelési felajánlások ered­ményeit így foglalhatjuk össze: a családi vagy részes művelés­ben dolgozóknál elsősorban a he­lyi versenyeket szorgalmazták, ilyen szempontból a kiskőrösi, a kecskeméti járásban volt leg­eredményesebb a szervezés. A siertéstenyésztési verseny fel­ajánlásai a kiskunhalasi, a ba­jai, a dunavecsei járásban, ba­romfitenyésztésben pedig a kis­kőrösi, a bajai és a kecskeméti járásban születtek. „Majd rajzolok egyet” — mondjuk tréfásan, ha valaki olyan kérdéssel áll elénk, amit képtelenek vagyunk teljesítem. Mind ez ideig nem volt rá példa, hogy az ilyoméle aján­lat kielégítette volna a kérel­mezőt. Vajon az épülő kalocsai tbc-kórház leendő betegeit, or­vosait megnyugtatja-e az a tu­dat, hogy papíron létezik a kór­ház ellátását is biztosító víz­torony? Aligha. A Mélyépterv mérnökei múlt év áprilisában készítették el a 600 köbméter víz tárolására al­kalmas' torony tervét, amely­nek feladata lett volna, hogy biztosítsa Kalocsa város és így természetesen a kórház vízellá­tását is. Nem akármilyen terv ez. Vég­rehajtása korszerű építési eljá­rást igényel, amelynek lényege a következő: a tartályt nem a torony tetején szerelik össze — mint az eddigiek során —, ha­nem a földön, és nagy teljesít­ményű csigasor segítségével emelik a magasba. A javasolt eljárás alkalmazá­sával kereken egymillió forin­tot takaríthatott volna meg a beruházó. Megvalósítására azon­ban senki sem vállalkozott ed­dig. Az Építésügyi Minisztérium az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot jelölte ki a munkára, holott az nincs fel­készülve egy ilyen feladat vég­rehajtására. Nem is vállalta a víztároló felépítését. Miután ezt közölte az építte­tőkkel, megindult a hajsza egy olyan cég után, amelyik meg­felelő felkészültséggel rendelke­zik, és hajlandó együttműködni a Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalattal a terv végrehaj­tásában. Tárgyalások folytak a Mélyépítő, az Épületgépellátó és a Hídépítő Vállalattal. Hasz­talan. A helyzeten az sem segített, hogy a minisztérium megbeszé­lésre hívta össze a kivitelező, a beruházó, valamint az alvál­lalkozó-jelöltek képviselőit. A kórház előreláthatólag au­gusztusban elkészül. Torony nincs, és idén már nem is lesz — mert mint a megyei tanács illetékes osztályán közölték — új tervet kell készíteni. Hagyo­mányos építési módszerre ala­pított tervet. Igaz ugyan, hogy időközben a Kiskunhalasi Vízmű Válla­lat egy nyomásfokozó tartályt épített Kalocsán. A helybeli A gépállomási ' traktorosok egyéni és brigádversenyeinek szervezése a kiskőrösi és a kis­kunhalasi járásban hozott leg­jobb eredményt, a kiskunhalasi, a bajai és a dunavecsei ifjú­sági munkacsapatok elsősorban a növénytermesztés tokozását vállalták. A szól j- és gyümölcs­termesztés növelése érdekében a kiskőrösi, a kiskunhalasi és a kecskeméti járás fiataljai tesz­nek legtöbbet az idén. Folytathatnánk a sort az egy­es kétműszakos traktoros bri­gádok; s a traktorosok egyéni vetélkedőjével, a /szőlő- és gyü­mölcstermesztése versenyek ne­vezettjeivel, a borjú nevelés, a fűszerpaprika-termesztés foko­zásáért dolgozó fiatalokkal, a silókukorica termesztők versen­gésével. A vállalások 'adataiból kide- rtil, hogy megyénk ifjúsági munkacsapatai ez idáig hatmil­lió 425 ezer szőlövessző gyűjté­sét, 150 ezer köbméter silóta­™ mi tanács főmérnöke és műszaki osztályának vezetője szerint azonban ez csak félmegoldás. Valószínű, hogy a csúcsidőszak­ban a kórház második és har­madik emeletéin levő helyiségek víz nélkül maradnak. Tamás György, a kalocsai ta­nács főmérnöke szerint legalább egy 50 köbméteres föld alatti víztárolót és nyomásfokozót kel­lene a kórház részére építeni minél hamarabb. Ha jól végiggondolja az em­ber a kalocsai víztároló körüli herce-hurcát, számtalan kérdés merül fel benne: Elsősorban az, hogy máért nem vizsgálták meg az illetékesek a nagyvonalú tervet arról az ol­daláról is, lesz-e olyan válla­lat, amelyik majd végrehajtja? Miért nem jelöltek ki olyan vállalatot, amelyik alkalmas a munka elvégzésére? Hogyan történhetett, hogy hó­napokon keresztül meddő leve- lezgetések, tárgyalások folytak az alvállalkozó-jelöltekkel? Hi­szen ebhez hasonló feladatot már hajtottak végre az ország­ban. Végül, de nem utolsósorban, kit terhel a felelősség azért, hogy az újabb tervért megint tetemes összeget kell kifizetni? Békés Dezső D arackvirágözön. Szirom- ” havazásnak vagyunk a tanúi Ágasegyháza határában. Az almafák ágain azonban rrtég csak most duzzadnak a rügyek. Kitárulkozik a fénynek a természet, sugarában fürdik az országúitól két kilométer­nyire épült hosszú, nádtetős tanyaháj, is. Ajtajából idős em­ber indul az almafák felé. Igen, ő az, a kömyékszerte ismert, hatvannyolc éves Szegedi Sán­dor, az autodidakta gyümölcs­kertész. Sanyi bácsinak még a szeme is nevet az örömtől, amikor a fák gallyacskáit mutogatja. — Nézzék meg, itt legalább húsz alma lesz egy bokorban! — mondja lelkendezve, s megy tovább fürgén, alig győzzük kö­vetni. Legszívesebben végigmu­togatná mind a 750 almafáját, amelyek köztesként helyezked­nek el a nem egészen négy hol­das szőlőben. Ö telepítette húsz egynéhány évvel ezelőtt a sző­lőt is, meg a gyümölcsöst is. karmány elkészítését, 1430 bor­jú felnevelését, 11 ezer 597 fe­jőstehén gondozását, 1,1 millió baromfi (pecsenyecsirke, kacsa, pulyka) felnevelését, több mint ötmillió tojás „termelését", va­lamint csaknem 20 ezer sertés hizlalását vállalták. Ezek azon­ban még nem végleges adatok, hiszen április végéig újabb ne­vezések is befuthatnak ... Magasabbak, feszítettebbek tehát a tavalyinál az ifjúsági munkacsapataink ez évi terme­lési felajánlásai, ám, ha cél­jaik megvalósításához elegendő segítséget kapnak, biztosan tel­jes siker koronázza erőfeszíté­seiket. B. Gy. A legjobb szí Ka tér meló Az illetékes szervek értékel­ték a tavalyi országos és me­gyei gyümölcstermelési ver­senyben részt vett tsz-ek, tszcs-k és szakszervezetek ter­melési, valamint értékesítési eredményeit. Elsősorban azokat a közös gazdaságokat vették fi­gyelembe, amelyek az előirt növényvédelmi követelmények teljesítése mellett a legtöbb fertőzéstől mentes, minőségi gyümölcsöt — téli almát, kaj­szit, szilvát — adták át expor­tálás végett a felvásárló keres­kedelemnek. A vetélkedő megyéd k egyik közös gazdasága számára szép sikert eredményezett, az orszá­gos szilva termelési verseny első helyére ugyanis a kecskeméti Haladás Szakszövetkezet került. A gazdaság egy Rapidtox—Ili. növényvédőgépet kap jutalmul. A megyei télialma- és kaj­szitermelési verseny helyezett­jei, értékelésük sorrendjében, a következők: lajosmizsei Arany­homok Tszcs, lajosmizsei Al­mavirág Tszcs, kaskantyúi Kos­suth Tszcs, izsáki Sárfehér Tsz, kiskőrösi Szűcsi Szakszövetke­zet. Az első bárom szövetkezeti gazdaságot egy-egy Rapidtox— III., a következő kettőt pedig egy-egy SPP géppel jutalmaz­zák. A jutalomgépek vásárlásá­hoz szükséges pénzösszeget a Hungarofruct Vállalat és a SZÍVÓS? adta, az AGRO- TRÖSZT pedig 2 Rapidtox—III. és egy SPP növényvédőgéppel járult hozzá a helyezettek dí­jazásához. A gépeket a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya nem­sokára ünnepélyes keretek közt adja át. S csoda-e, ha a fákat — mint a jó barátokat — egyenként is­meri? Sorra megmondja, ez vagy az a fa melyik évben mennyi termést adott. Leg­büszkébb egy vastag törzsű, te­rebélyes lombú húsvéti piros rozmaringra. • — Erről az idén tíz mázsát várok — mutat feléje. — Ta­valy is nyolc és felet adott. Tavaly 400 mázsa almája * termett Sanyi bácsinak. A termés 59 százalékát expor­tálták, olyan arányban, mint a szomszédos Izsáki Állami Gaz­daságét. De 1958-ban 97 száza­lékos volt a féregmentesség aránya. Száz alma közül 97-en egyetlen pajzstétűszúrás sem volt. Titkos varázsszerek ismerője ez az idős, egyébként érettségi­zett parasztember? Szó sincs róla! Egyszerűen csak ennyi si­kerének titka: ismeri a növény- védelem minden csinját-binját, s alkalmazza is azokat. MINDEN termelőszövetke­zet alapszabálya előírja aszo­ciális bizottság létrehozását, mégis, vizsgálatunk során ki­derült, hogy megyénk közös gazdaságainak csak a 40 szá­zalékában működik jól a bi­zottság, 30 százalékukban csak papíron van meg, s ugyan­csak ennyiben pedig egyál­talán nincs is. A megye tsz-tagsága kor szerint a következőképpen oszlik meg: 60 éven felüli nő 14,4 százalék, 65 éven felüli férfi 12,7 százalék; vagyis az összes tagok 27,1 százaléka olyan korú, akik már foko­zott szociális gondozást igé­nyelnek. Ugyancsak jelentős a fokozott szociális ellátást igénylő nők és fiatalkorúak száma is. Az a tény, hogy tsz-einknek mintegy 60 százalékában a szociális bizottság nem mű­ködik megfelelően, két okra vezethető: a tsz-vezetőség nem igényli munkáját; a bi­zottság nem ismeri feladatát. Ennek az a következménye, hogy a szociális munka tsz- eink többségében kimerül az esetenkénti segélyezésben. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága e hiányosságok megszüntetésére, a szociális bizottságok működésére és a szociális alap felhasználásra irányelveket határozott meg, amelyeket a közeljövőben el­juttatnak a megye összes ter­melőszövetkezetébe. ~ NEM CÉLUNK most ezek ismertetése, csupán néhány gondolatot említsünk arra vo­natkozóan, hogy milyen fel­adatokat kellene a szociális bizottságoknak a tsz-ekben ellátniok. A bizottságnak mindenütt figyelemmel kell kísérnie, hogy az alapszabály előírásai­nak megfelelően létesítenek-e szociális alapot, s ennek ösz- szegét rendeltetésszerűen hasz­nálják-e fel. A bizottság ja­vasolja a vezetőségnek az alap felhasználását, valamint azt, hogy kit milyen mértékű juttatásban részesítsenek be­lőle. , A társadalombiztosítás ke­retében alkalmazandó szociá­lis gondoskodás lehetőségét (gyógykezelés, nyugdíj, segé­lyezés, stb.) ismernie kell, hogy a tsz-tagok a társada­lom- és nyugdíjbiztosítás ke­— Mindent a maga idejében és mindent pontosan — vallja Sanyi bácsi. S a mezsgye szé­léig vezet bennünket. — Lát­ják ott azokat a fákat? — mu­tat túlra. Szépek és bő termést ígérőek. mint az övéi, de vala­hogy mégis kuszáltabbnak lát­szanak. — A fiam, meg a lá- nyoiflú fái — mondja. — Nekik csak mellékfoglalkozásuk a ker­tészkedés. S a fa mindjárt meg­érzi, ha nem teljes odaadással gondozzák. Nézzék meg, több helyen keresztezik egymást a gallyak. Így hívják az ilyet: „szarkafészek”. N agyon dicséri az újfajta növényvédőszereket, kü­lönösen a Tiovitot. A növény- védelmi kiadásoknál egy fillért sem szabad spórolni, vallja, ó évente 15—18 ezer forintot költ erre a célra. De mindig sokszo­rosan megtérül a kiadós. — Hogyan kell jól elvégezni a permetezést? — A tökéletes növényvéde­lem az lenne — magyarázza —, ha a fákat mindenestől bele­márthatnánk a permedébe. Gya­korlatilag ez nem lehetséges, rétében járó szolgáltatásban és ellátásban hiánytalanul ré­szesüljenek. Sok olyan idős parasztem­ber lépett földjével annak idején a tsz-be, aki már nyug­díjjogosultságot nem tud sze­rezni. Vannak közöttük olya­nok, akik még eldolgozgat­nak. és tudnak valami mun­kaegységet szerezni, más ré­szük azonban munkaképtelen, és támogatásra szorul. Az utóbbiak közül számosán akadnak olyanok is, akiknek nincs hozzátartozójuk, aki gondoskodna róluk, s ezért a nagyobb családnak, a szövet­kezetnek a segítségét várják. Szociális feladat az ilyen idős embereknek a támogatása, ami könnyebb munkára való boeosztásban. segélyezésben, háztáji földjük megművelésé­ben nyilvánulhat meg. BÖLCSŐDÉK, napközi ott­honok felállítása, az üzemi ét­kezés megszervezése, háztar­tási gépek beszerzése és köl­csönzése révén is segíthet az asszonyokon, gyermekes anyá­kon a szociális bizottság, s így hozzájárulhat ahhoz, hogy részt vegyenek a közös mun­kában. ♦ Az egészséges munkakörül­mények megteremtése céljá­ból ellenőriznie kell a bizott­ságnak, hogy a tsz gondosko­dott-e a munkavédelmi be­rendezésekről. s megtették-e a használatukkal kapcsolatos intézkedéseket) A szociális ellátottság mi­nősége nem minden esetben közvetlenül a bizottságtól függ. Tapasztalatunk szerint ott. ahol a termelési és a kul­turális feladatokon kívül a vezetőség törődik a szociális kérdésekkel is, jól működik a bizottság. Ahol azonban a ve­zetőség elhanyagolja a szo­ciális munkát, elmarad a rá­szorultakkal való törődés, ez végső soron kedvezőtlenül hat a termelésre is. A TSZ-VEZETÖK ne félje­nek a szociális feladatoktól. Ha a bizottság tagjai felhív­ják figyelmüket a hiányossá­gokra. javaslatokat tesznek a szociális kérdések megoldásá­ra, ne gáncsoskodókat lássa­nak bennük, hanem felveté­seiket reálisan értékelve, ipar­kodjanak azok megvalósítá­sán. aminek eredményét az egész tagság fogja élvezni. de arra kell törekednünk, hogy a lehető leginkább megvalósít­suk ezt az „elvet”. Én képze­letben mindig felosztom nyolc részre a fát, s az egyes része­ken külön-külön végzem el a permetezést. Tagja a Mathiász Tszes-nek. — Mi a véleménye a nagy­üzemről, a nagyüzemi telepí­tésről? — Szebb dolgot el sem tudok képzelni ezen a homokon. A telepítés azonban csak egyik fele a közös erőfeszítésnek. A másak az, hogy az ültetvény gondozásához is értsenek azok, akik majd gazdagodni fognak általa. Én bízom a sikerben. D ént a bűvös előszoba falai t u oklevelek tarkítják. Elis­merések. Az asztalon egymásra rakva szaklapok. Tanul, olvas­gat a házigazda. S látogatój; távoli vidékekről is, majd mir- dennap akad. Megcsodálják al­maiéit, kérdezősködnek tőle, s a hallottakat összevetik sai'í tapasztalataikkal. Terjed a tudás, rőint szirom- őzön a tavaszi ég alatt. H. D. meűpoPGP a Ott. H-7J ft 4 Víztorony — papíron Deák Árpád. Hétszázötven jó barát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents