Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

1964. május 7, csütörtök 3. oldal %oics*áze/er forint nie$»lakarílánl terveznek az NI én a Baiai Fér 1‘ií‘eliérnemíi Cwvárban (Tudósítónktól.) Milliárdos tartalékokat rejt népgazdasági szinten a takaré­kosság, s ha mindenütt kihasz­nálják a lehetőségeket, gyorsab­ban jutunk előbbre a szocialis­ta építő munkában, az élet- színvonal emelésében. Ezek á gondolatok fordultak meg ben­nem, amikor felkerestem Mik­Ezernél több... A lapokban nap nap után jelennek meg hírek a közleke­dési balesetekről, de aránylag jóval kevesebbet foglalkozunk a mezőgazdaságban előforduló balesetekkel. Pedig a statiszti­ka — amely az elmúlt napok­ban a kezembe akadt — nem fest túlságosan megnyugtató ké­pet e tekintetben sem. íme né­hány, megyénkre vonatkozó adat: 1962-ben a bejelentett mező- gazdasági balesetek száma 949 volt, ebből 14 — tehát minden 68-adik — halálos kimenetelű. A balesetek miatt 15 270 mun­kanap esett ki a termelésből. 1963-ban 1023 mezőgazdasági balesetről érkezett jelentés, amelyből tíz volt a halálos ki­menetelű. A termelésből kiesett munkanapok száma viszont meghaladta a 15 800-at. Lehet, hogy e számadatok fel­sorolása kissé unalmasnak tű­nik, de feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy a mezőgazdasági bal­esetek megelőzésére — e szá­mok segítségével is — felhív­juk a figyelmet. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy e számok mögött síró szülők, hitvesek, ár­vák és rokkantak vannak, de „enyhébb” esetben ott van a népgazdaságot ért károsodás is a kiesett munkanapok számá­ban, a munkaeszközök megron­gálódásában. Sok kicsi sokra megy — tart-, ja a közmondás. S ennek alap­ján nem nehéz elképzelni, hogy akadhatott olyan termelőszövet­kezet, ahol éppen a balesetek miatt elveszített forintok növel­ték — munkanapkiesés, gépál­lás, gépjavítási költség formá­jában — az amúgy is terhes mérleghiányt. Ilyen helyzetben nem közömbös tehát a mező- gazdasági balesetek elleni vé­dekezés módja. Itt elsősorban a felvilágosító, oktató múnka ki- terjesztésére és a szigorúbb íe- lelősségrevonásra kell utalnunk. A felvilágosító munka kiterjesz­téséért különösen sokat tehet­nének társadalmi és tömegszer­vezeteink. köztük is elsősorban a népfront, a TIT és a Vörös- kereszt. Ki kellene dolgozni — figyelembe véve megyénk ter­melési viszonyait — egy elő­adástervezetet a baleset-elhárí­tási előadások alapjául, de be­szélni kellene e témáról gyak­rabban a termelőszövetkezeti akadémiákon is. lehetőleg a té­mához kapcsolódó film vetítésé­vel egybekötve. A felvilágosító előadások már az oktatást is szolgálnák, de el kellene érni, hogy minden mezőgazdasági üzemben megnyugtató módon szervezzék meg a balesetvédel­mi oktatást, s ezek megszerve­zése ellenőrizhető legyen. A mezőgazdaság gépesítésé­vel nemcsak a termelés vált könnyebbé, gazdaságosabbá, de bizonyos mértékben megnöve­kedett a baleseti veszély is. A munkavédelmi előírások széles körű ismerete és megtartása, a fegyelmezetten és gondosan végzett munka éppen ezért el­engedhetetlen feltétele egész­ségünk és anyagi javaink meg őrzésének. _ Dr. H. K. lös Istvánt, a Férfifehérnemű- gyár Bajai Gyáregységének igaz­gatóját. Megkértem tájékoztas­son milyen tervszerűséggel és szervezetten takarékoskodnak az anyaggal és munkaidővel az idén az üzemben. — Vállalatunk budapesti, bé­késcsabai és bajai gyáregységé­ben központi intézkedési tervek szabják meg a takarékossággal kapcsolatos tennivalókat — vá­laszolta Miklós elvtárs. — Ter­mészetesen minden gyáregység, így a bajai is önállóan elemzi és dolgozza ki sajátos körülmé­nyei között feladatait. A közös vezetés alá vont gyárakban vi­szont nagy előny, hogy KGST- szinten folyhat a kutatómunka a takarékossággal kapcsolatban. A bajai gyáregységben a szabászati rajzok gondosabb elkészítésével, az előzetes számítások szerint az idén 500 ezer forint értékű textil­anyagot tudunk megtakarí­tani. Emellett nagyok a lehetőségek a munkaszervezésben. Ezt a célt szolgálja többek között a spe- ciálgépterem és vasalóterem létesítése, s más egyéb munka- szervezési intézkedések, ame­lyek segítségével' 15 ezer mun­kaóra megtakarítására számí­tunk. Örömmel beszélhetek az üzem KISZ-fiataljainak tevékenysé­géről, akik igen jól megállják helyüket a termelésben. Ök dol­goznak a legnagyobb figyelmet igénylő, fontosabb gépek 80 szá­zalékán, amelyek felett védnök­séget is vállaltak. A fiatalok arányát 90 százalékra kívánjuk emelni ezen a munkaterületen, s a sikerekben annál is inkább bízhatunk, mert felajánlották, hogy átadják tapasztalataikat a gyengébb teljesítményt elérő munkásoknak is. Munkamódszer-átadásra — egyébként gyakorlótermet létesítettünk. Üzemünk dolgozóinak lelkese­dése, a termelési tanácskozáson tett vállalások a selejt nagy­mérvű csökkentésére lehetővé teszi, hogy a termékek leos^tá- lyozásából eredő veszteséget az idén kb 100 ezer forinttal tud­juk csökkenteni. Igen jelentősnek tartom ezen­kívül a vállalati központ által megszervezett központi gépja­vítást, ami ugyancsak jelenté­keny megtakarítást eredményez. Mindemellett a szakszervezeti bizottság jól foglalkozik üze­münk egész területén a mun­kaverseny szervezésével. Min­dent összevetve az idén szerényen számolva mintegy 800 ezer forintos megtakarítást érünk el az elmúlt évihez viszonyítva. Intézkedési tervünk még ma­gában foglalja a kötbérek mint­egy 200 ezer forinttal való csök­kentését is. Ez ugyan nem a népgazdaságnak, hanem első­sorban vállalatunknak nyere­ség. Ügy vélem azonban, ha gyáregységünk jó minőségű árut szállít, s a határidőket is pontosan betartja, az hasznos a népgazdaságnak is — fejezte be tájékoztatóját Miklós elvtárs. Tari Sándor Az a bizonyos „hullám Új létesítmények A korszerű gazdálkodás nö­vekvő igényeinek kielégítése vé­gett évről évre újabb létesít­ményekkel, berendezésekkel gyarapodik az Izsáki Állami Gazdaság. Az idén például egy 25 holdas szőlőtáblán alagcsö- ves öntözőberendezést építenek, amely mintegy 120 szórófejen át juttatja a vizet a tőkékre. A mesterséges esőt villanymo­torral meghajtott szivattyú há­rom vagy négy csókából hozza a felszínre. Nem kevésbé lesz jelentős a 18 ezer hektós, beton tárolókkal ellátott új pince sem, amely­nek ép'tését szintén most kezd­ték meg, a szőlőfeldolgozóéval együtt, amely hat fekvő prés­sel naponta 3000 mázsa szőlőből sajtolja ki majd a levet Az Agárdy-telepi üzemrészen — kísérleti jelleggel — gyü- mölcscsomagolót építenek. Itt osztályozzák, csomagolják s ré­szint tárolják a különböző gyü­mölcsféleségeket. A válogatás különleges gépsorokkal törté­nik, amelyeknek együttes mű­szakonkénti teljesítménye — az almánál például — meghaladja a két vagont. Erre a kapacitás­ra szükség is van, hiszen a gazdaságban tavaly csaknem másfél száz vagon alma ter­mett. A termés növekedésére egyébként minden évben számi- j taniok- kell, hiszen évenként újabb és újabb táblákon fordul­nak termőre a fák A bajai járás községeinek ha­tárát járva jóleső érzéssel lehet megállapítani, hogy szinte ki­vétel nélkül mindenütt igen jó minőségben végezték el a ta­vaszi szántóföldi munkákat. S nemcsak a felületes szemlélő látja így, de szakszerű vizsgá­lódás után sem lehet más a vé­lemény. Amit nem tud az „idegen“ Azt azonban az „idegen” már nem tudja, hogy az egész járást dicsérő munkasikert a községi és termelőszövetkezeti pártszer­vezetek példás mozgósítása, szervezése előzte meg. Erről beszélgettünk Szabó Im­re elvtárssal, a járási-városi pártbizottság első titkárával, ar­ról, hogy a Központi Bizottság február 2?-ón, majd a megyei pártbizottság március '19-én ho­zott, s a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó határozatának a végrehajtása végett mit tettek a járásban. Azzal kezdek, hogy a járási­városi pártbizottság a járás me­zőgazdasági feladatait a két ha­tározat alapján április 8-án ki­bővített ülésen tárgyalta meg. Részt vettek ezen a községi párt- szervezetek titkárai, a tanácsok vb-elnökei és a nagyobb ter­melőszövetkezetek párttitkárai is Az ülésen hozott .határozat rögzíti a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősödésének, a szö­vetkezeti gazdák helytállásának mértékét, ami a többi közt pél­dául abban is megnyilvánul, hogy a járásban 1960-tól az el­múlt év végéig 316 millióról 602 millió forintra növekedett a kö­zös vagyon értőié (a saját erő­ből történő hozzájárulás aránya a négy esztendő mindegyikében 25 százalék felett volt), s tavaly a tsz-ta goknak már a 76 száza­léka vett részt a közös munká­ban, jóllehet teljes mértékben csak a 70 százalékuk munka­képes. Konkrét feladatok Hogyan, s mit a továbbiak­n? Ezt tartalmazza a határo­n nagyobbik fele, s az idő- zerű tennivalókat illetően hang- j. súly ózza; .biztosítani kell, hogy az összes kukorica őszi mélyszántásba, április hónapban elvetésre kerüljön.. A vetéste­rületnek legalább az 50 száza­lékán alkalmazzák a bevált ta­taházi fészkes vetési, Vrágyázási módszert.” Továbbá: „Az idén 3—5 százalékkal kell növelni a pillangósok vetésterületét, hogy a jövő év végére a tsz-ekben elérje az össz-szántóterület 15 százalékát.” Hosszan lehetne sorolni a kü­lönböző termelési ágazatokat érintő, s a növényfélék termesz­tésének fokozására vonatkozó többi határozati pontot — ám most elégedjünk meg annak is­mertetésével: Ahogyan a három felső pártszerv határozatait „le­vitték” a községekbe, termelő- szövetkezetekbe, s ahogyan rea­gáltak rájuk a mezőgazdaság dolgozoi. A pártonkivüliek is A határozatok alapján a he­lyi vezetők és legjobb szakem­berek mindenütt közösen készí­tették el a nyár teljesen konk­rét tennivalókat tartalmazó be­számolókat, amelyeket vagy a tsz-elnökök, tanácselnökök vagy a párt titkárok összevont taggyű­léseken ismertettek. Ezeken nemcsak a pártszervezetek tag­jai, a kommunisták vettek részt, hanem a brigádvezelőkkel be­zárólag, a pártonkívüli gazda­ságvezetők, valamint a KISZ- szervezetek vezetői is. A párt elvi irányítása gya­korlati megvalósításának ez volt az első része. Hasonlattal élve: A „mit hogyan kell tenni” hul­láma nagy erővel végighömpöly- gött a járáson — a siker most már attól függött, hogy elcsi­tul-e a „végeken”, vagy pedig tettekben verődik-e vissza Az utóbbi történt. Már a já­rási-városi pártbizottság kibőví­tett ülésén a községek, s a tsz-ek vezetőinek a javaslatai is ezt példázták, amire a helyi 'ag- gyűléseken elhangzott javasla­tok tették fel a koronát. A határozatok ösztönzése A KIS? vezetői például több helyütt kérték, hogy termelőszö­vetkezetükben szervezzenek if­júsági brigádot. Ahoi ennek nincs meg a lehetősége, ott is határozzák meg az ifjú szövet­kezeti gazdák számára a közös gazdálkodás fejlődését szolgáló külön termelési feladatokat. A csátaljai Űj Tavasz Tsz- ben a szobán levő taggyűlésén erősítették meg a pártbizottság által már előzőleg elfogadott felhívást, amely szerint verseny­re hívták a járás és székhelye 48, illetve négy tsz-ének gazdáit a tavaszi munkák május 1-ig történő elvégzésére A felhívás­hoz a közös gazdaságók többsé­ge csatlakozott. (A csátaljaiak egyébként április 27-re eleget tettek a maguk szabta feltéte­leknek.) A mozgósító pártmunka ered­ményezte azt is, hogy a kuko­ricát túlnyomó részben sikerült a tervekben megjelölt határidő­re, „naprakészen” elvetni, s a fészektrágyás vetési módszert egy-két százalék híján a járási határozatban szereplő mérték­ben alkalmazták — annak elle­nére, hogy a tsz-ek nem jut­hattak elegendő mennyiségben a talajerőpótló tőzeghez. Lelemé­nyes megoldásokra is ösztönöz­tek a párttaggyülések. Miként már lapunk is közölté: A tata­házi Petőfi és a csavolyi Egye­sülés Tsz-ben, de másutt Is, gépesítették a trágyázott fész­kekbe történő vetés, illetve a sorvetés trágyázását. Ugyancsak a párt széles kör­ben ható szavára a közős gaz­daságok az eredeti tervükben szereplőnél 450 holddal nagyobb területen, csaknem 3000 holdon vetették el a kukoricát. A bor­só vetési tervét 108, a lucerna felülvetését — 1854 holdon — 110 százalékra teljesítették. Mindezzel, s a helyszűke miatt, nem említett többi munka el­végzésével eleget tettek a bajai járásban annak a szintén a tag­gyűléseken, s mindenütt spon­tán megfogalmazott követel ménynek, hogy miként tavaly ősszel a kenyérgabona elvetését most a tavaszi munkákat is vé­gezzék el batáridőre. Győzelem ez, a második ütközet megnye­rése, s « folytatás biztosítékát a községi és tsz-pártszervezele1' tartják a kezükben. £, f. Szóban és írásban értekezleten hallottak. A járási párt és tanács végrehajtó bi­zottsága írásban tájékoztatót készített a tszcs-k vezetéséhez, s annak sokszorosított példányai­val ellátták az érdekelteket. A körültekintően megfogal­mazott útmutató a többi közt a közgyűlés ügyrendjét, a ve­zetőségi ülések megtartásának módját, a tszcs-elnök 'munka­rendjét tartalmazza, s külön fe­jezetben taglalja azokat a mó­dozatokat, amelyeknek alkalma­zásával az alapszabály keretei közt lehet és kell is továbbfej­leszteni a termelést, a közös gazdálkodást a termelőszövet­kezeti csoportokban. Mindezért dicséret illeti a já­rás vezetőit. Nem szabad azon­ban elfelejteniük, hogy a ha­talmas területen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok irányításának a segítése mind­ezzel nem merülhet ki, az írá­sos útmutató csupán rögzíti az elhangzott szót, de nem bizto­síték annak megfogadására is. Ehhez ellenőrzésre is szükség van, főként pedig nem lehet mellőzni az újabb, közvetlenül adott, részfeladatokra vonatko­zó tájékoztatókat. Ismerve, hogy a kecskeméti járás vezető szervei szívügyük­nek tekintik a termelőszövetke­zeti csoportok erősítését (amit jól példáz a szóban levő tar­talmas értekezlet is) — bizton remélhetjük: nem repül el írás­ban rögzített szavak. A kecskeméti járási párt és tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben értekezletre hívta össze a járás termelőszövetke­zeti csoportjainak vezetőit. Az alacsonyabb típusú szövetkeze­tek vezetésének, irányításának és gazdálkodásának a módsze­reit vitatták meg. Nem először jöttek össze az aktuális feladatok megvitatá­sára a járás párt- és tanácsi vezetői, a tszcs-k elnökeivel, párttitkáraival, agronómusaival és főkönyvelőivel, illetve az ér­dekelt községek tanácsainak vb elnökeivel, párttitkáraival — ám ezt a megbeszélést a koráb­biakhoz képest az is jellemezte, hogy több olyan tszcs-vezető vett részt rajta, aki nemrég került felelős posztjára. Azonkívül tehát, hogy a ré­gebbi tszcs-vezetők kicserélték egymás között a szövetkezeti gazdálkodás irányításában szer­zett tapasztalataikat, azt a célt tfs szolgálta az értekezlet, hogy már az első lépéseiknél segít­sék az „újonc” elnököket. A beszámoló, s a vitában el­hangzott hozzászólások téma­gazdagsága, valamint az új tszcs-vezetők érdeklődése alap­ján arra lehet következtén!, hogy az értekezlet elérte célját. A szó elrepül, az írás meg­marad — tartja azonban a régi mo«*dás, s ez igazságnak meg­felelően nem elégedtek meg a járás vezetői azzal, hogy a résztvevők csupán az emlékeze­tükbe véssék mindazt, amit az

Next

/
Thumbnails
Contents