Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
1964. május 7, csütörtök 3. oldal %oics*áze/er forint nie$»lakarílánl terveznek az NI én a Baiai Fér 1‘ií‘eliérnemíi Cwvárban (Tudósítónktól.) Milliárdos tartalékokat rejt népgazdasági szinten a takarékosság, s ha mindenütt kihasználják a lehetőségeket, gyorsabban jutunk előbbre a szocialista építő munkában, az élet- színvonal emelésében. Ezek á gondolatok fordultak meg bennem, amikor felkerestem MikEzernél több... A lapokban nap nap után jelennek meg hírek a közlekedési balesetekről, de aránylag jóval kevesebbet foglalkozunk a mezőgazdaságban előforduló balesetekkel. Pedig a statisztika — amely az elmúlt napokban a kezembe akadt — nem fest túlságosan megnyugtató képet e tekintetben sem. íme néhány, megyénkre vonatkozó adat: 1962-ben a bejelentett mező- gazdasági balesetek száma 949 volt, ebből 14 — tehát minden 68-adik — halálos kimenetelű. A balesetek miatt 15 270 munkanap esett ki a termelésből. 1963-ban 1023 mezőgazdasági balesetről érkezett jelentés, amelyből tíz volt a halálos kimenetelű. A termelésből kiesett munkanapok száma viszont meghaladta a 15 800-at. Lehet, hogy e számadatok felsorolása kissé unalmasnak tűnik, de feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdasági balesetek megelőzésére — e számok segítségével is — felhívjuk a figyelmet. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy e számok mögött síró szülők, hitvesek, árvák és rokkantak vannak, de „enyhébb” esetben ott van a népgazdaságot ért károsodás is a kiesett munkanapok számában, a munkaeszközök megrongálódásában. Sok kicsi sokra megy — tart-, ja a közmondás. S ennek alapján nem nehéz elképzelni, hogy akadhatott olyan termelőszövetkezet, ahol éppen a balesetek miatt elveszített forintok növelték — munkanapkiesés, gépállás, gépjavítási költség formájában — az amúgy is terhes mérleghiányt. Ilyen helyzetben nem közömbös tehát a mező- gazdasági balesetek elleni védekezés módja. Itt elsősorban a felvilágosító, oktató múnka ki- terjesztésére és a szigorúbb íe- lelősségrevonásra kell utalnunk. A felvilágosító munka kiterjesztéséért különösen sokat tehetnének társadalmi és tömegszervezeteink. köztük is elsősorban a népfront, a TIT és a Vörös- kereszt. Ki kellene dolgozni — figyelembe véve megyénk termelési viszonyait — egy előadástervezetet a baleset-elhárítási előadások alapjául, de beszélni kellene e témáról gyakrabban a termelőszövetkezeti akadémiákon is. lehetőleg a témához kapcsolódó film vetítésével egybekötve. A felvilágosító előadások már az oktatást is szolgálnák, de el kellene érni, hogy minden mezőgazdasági üzemben megnyugtató módon szervezzék meg a balesetvédelmi oktatást, s ezek megszervezése ellenőrizhető legyen. A mezőgazdaság gépesítésével nemcsak a termelés vált könnyebbé, gazdaságosabbá, de bizonyos mértékben megnövekedett a baleseti veszély is. A munkavédelmi előírások széles körű ismerete és megtartása, a fegyelmezetten és gondosan végzett munka éppen ezért elengedhetetlen feltétele egészségünk és anyagi javaink meg őrzésének. _ Dr. H. K. lös Istvánt, a Férfifehérnemű- gyár Bajai Gyáregységének igazgatóját. Megkértem tájékoztasson milyen tervszerűséggel és szervezetten takarékoskodnak az anyaggal és munkaidővel az idén az üzemben. — Vállalatunk budapesti, békéscsabai és bajai gyáregységében központi intézkedési tervek szabják meg a takarékossággal kapcsolatos tennivalókat — válaszolta Miklós elvtárs. — Természetesen minden gyáregység, így a bajai is önállóan elemzi és dolgozza ki sajátos körülményei között feladatait. A közös vezetés alá vont gyárakban viszont nagy előny, hogy KGST- szinten folyhat a kutatómunka a takarékossággal kapcsolatban. A bajai gyáregységben a szabászati rajzok gondosabb elkészítésével, az előzetes számítások szerint az idén 500 ezer forint értékű textilanyagot tudunk megtakarítani. Emellett nagyok a lehetőségek a munkaszervezésben. Ezt a célt szolgálja többek között a spe- ciálgépterem és vasalóterem létesítése, s más egyéb munka- szervezési intézkedések, amelyek segítségével' 15 ezer munkaóra megtakarítására számítunk. Örömmel beszélhetek az üzem KISZ-fiataljainak tevékenységéről, akik igen jól megállják helyüket a termelésben. Ök dolgoznak a legnagyobb figyelmet igénylő, fontosabb gépek 80 százalékán, amelyek felett védnökséget is vállaltak. A fiatalok arányát 90 százalékra kívánjuk emelni ezen a munkaterületen, s a sikerekben annál is inkább bízhatunk, mert felajánlották, hogy átadják tapasztalataikat a gyengébb teljesítményt elérő munkásoknak is. Munkamódszer-átadásra — egyébként gyakorlótermet létesítettünk. Üzemünk dolgozóinak lelkesedése, a termelési tanácskozáson tett vállalások a selejt nagymérvű csökkentésére lehetővé teszi, hogy a termékek leos^tá- lyozásából eredő veszteséget az idén kb 100 ezer forinttal tudjuk csökkenteni. Igen jelentősnek tartom ezenkívül a vállalati központ által megszervezett központi gépjavítást, ami ugyancsak jelentékeny megtakarítást eredményez. Mindemellett a szakszervezeti bizottság jól foglalkozik üzemünk egész területén a munkaverseny szervezésével. Mindent összevetve az idén szerényen számolva mintegy 800 ezer forintos megtakarítást érünk el az elmúlt évihez viszonyítva. Intézkedési tervünk még magában foglalja a kötbérek mintegy 200 ezer forinttal való csökkentését is. Ez ugyan nem a népgazdaságnak, hanem elsősorban vállalatunknak nyereség. Ügy vélem azonban, ha gyáregységünk jó minőségű árut szállít, s a határidőket is pontosan betartja, az hasznos a népgazdaságnak is — fejezte be tájékoztatóját Miklós elvtárs. Tari Sándor Az a bizonyos „hullám Új létesítmények A korszerű gazdálkodás növekvő igényeinek kielégítése végett évről évre újabb létesítményekkel, berendezésekkel gyarapodik az Izsáki Állami Gazdaság. Az idén például egy 25 holdas szőlőtáblán alagcsö- ves öntözőberendezést építenek, amely mintegy 120 szórófejen át juttatja a vizet a tőkékre. A mesterséges esőt villanymotorral meghajtott szivattyú három vagy négy csókából hozza a felszínre. Nem kevésbé lesz jelentős a 18 ezer hektós, beton tárolókkal ellátott új pince sem, amelynek ép'tését szintén most kezdték meg, a szőlőfeldolgozóéval együtt, amely hat fekvő préssel naponta 3000 mázsa szőlőből sajtolja ki majd a levet Az Agárdy-telepi üzemrészen — kísérleti jelleggel — gyü- mölcscsomagolót építenek. Itt osztályozzák, csomagolják s részint tárolják a különböző gyümölcsféleségeket. A válogatás különleges gépsorokkal történik, amelyeknek együttes műszakonkénti teljesítménye — az almánál például — meghaladja a két vagont. Erre a kapacitásra szükség is van, hiszen a gazdaságban tavaly csaknem másfél száz vagon alma termett. A termés növekedésére egyébként minden évben számi- j taniok- kell, hiszen évenként újabb és újabb táblákon fordulnak termőre a fák A bajai járás községeinek határát járva jóleső érzéssel lehet megállapítani, hogy szinte kivétel nélkül mindenütt igen jó minőségben végezték el a tavaszi szántóföldi munkákat. S nemcsak a felületes szemlélő látja így, de szakszerű vizsgálódás után sem lehet más a vélemény. Amit nem tud az „idegen“ Azt azonban az „idegen” már nem tudja, hogy az egész járást dicsérő munkasikert a községi és termelőszövetkezeti pártszervezetek példás mozgósítása, szervezése előzte meg. Erről beszélgettünk Szabó Imre elvtárssal, a járási-városi pártbizottság első titkárával, arról, hogy a Központi Bizottság február 2?-ón, majd a megyei pártbizottság március '19-én hozott, s a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatának a végrehajtása végett mit tettek a járásban. Azzal kezdek, hogy a járásivárosi pártbizottság a járás mezőgazdasági feladatait a két határozat alapján április 8-án kibővített ülésen tárgyalta meg. Részt vettek ezen a községi párt- szervezetek titkárai, a tanácsok vb-elnökei és a nagyobb termelőszövetkezetek párttitkárai is Az ülésen hozott .határozat rögzíti a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősödésének, a szövetkezeti gazdák helytállásának mértékét, ami a többi közt például abban is megnyilvánul, hogy a járásban 1960-tól az elmúlt év végéig 316 millióról 602 millió forintra növekedett a közös vagyon értőié (a saját erőből történő hozzájárulás aránya a négy esztendő mindegyikében 25 százalék felett volt), s tavaly a tsz-ta goknak már a 76 százaléka vett részt a közös munkában, jóllehet teljes mértékben csak a 70 százalékuk munkaképes. Konkrét feladatok Hogyan, s mit a továbbiakn? Ezt tartalmazza a határon nagyobbik fele, s az idő- zerű tennivalókat illetően hang- j. súly ózza; .biztosítani kell, hogy az összes kukorica őszi mélyszántásba, április hónapban elvetésre kerüljön.. A vetésterületnek legalább az 50 százalékán alkalmazzák a bevált tataházi fészkes vetési, Vrágyázási módszert.” Továbbá: „Az idén 3—5 százalékkal kell növelni a pillangósok vetésterületét, hogy a jövő év végére a tsz-ekben elérje az össz-szántóterület 15 százalékát.” Hosszan lehetne sorolni a különböző termelési ágazatokat érintő, s a növényfélék termesztésének fokozására vonatkozó többi határozati pontot — ám most elégedjünk meg annak ismertetésével: Ahogyan a három felső pártszerv határozatait „levitték” a községekbe, termelő- szövetkezetekbe, s ahogyan reagáltak rájuk a mezőgazdaság dolgozoi. A pártonkivüliek is A határozatok alapján a helyi vezetők és legjobb szakemberek mindenütt közösen készítették el a nyár teljesen konkrét tennivalókat tartalmazó beszámolókat, amelyeket vagy a tsz-elnökök, tanácselnökök vagy a párt titkárok összevont taggyűléseken ismertettek. Ezeken nemcsak a pártszervezetek tagjai, a kommunisták vettek részt, hanem a brigádvezelőkkel bezárólag, a pártonkívüli gazdaságvezetők, valamint a KISZ- szervezetek vezetői is. A párt elvi irányítása gyakorlati megvalósításának ez volt az első része. Hasonlattal élve: A „mit hogyan kell tenni” hulláma nagy erővel végighömpöly- gött a járáson — a siker most már attól függött, hogy elcsitul-e a „végeken”, vagy pedig tettekben verődik-e vissza Az utóbbi történt. Már a járási-városi pártbizottság kibővített ülésén a községek, s a tsz-ek vezetőinek a javaslatai is ezt példázták, amire a helyi 'ag- gyűléseken elhangzott javaslatok tették fel a koronát. A határozatok ösztönzése A KIS? vezetői például több helyütt kérték, hogy termelőszövetkezetükben szervezzenek ifjúsági brigádot. Ahoi ennek nincs meg a lehetősége, ott is határozzák meg az ifjú szövetkezeti gazdák számára a közös gazdálkodás fejlődését szolgáló külön termelési feladatokat. A csátaljai Űj Tavasz Tsz- ben a szobán levő taggyűlésén erősítették meg a pártbizottság által már előzőleg elfogadott felhívást, amely szerint versenyre hívták a járás és székhelye 48, illetve négy tsz-ének gazdáit a tavaszi munkák május 1-ig történő elvégzésére A felhíváshoz a közös gazdaságók többsége csatlakozott. (A csátaljaiak egyébként április 27-re eleget tettek a maguk szabta feltételeknek.) A mozgósító pártmunka eredményezte azt is, hogy a kukoricát túlnyomó részben sikerült a tervekben megjelölt határidőre, „naprakészen” elvetni, s a fészektrágyás vetési módszert egy-két százalék híján a járási határozatban szereplő mértékben alkalmazták — annak ellenére, hogy a tsz-ek nem juthattak elegendő mennyiségben a talajerőpótló tőzeghez. Leleményes megoldásokra is ösztönöztek a párttaggyülések. Miként már lapunk is közölté: A tataházi Petőfi és a csavolyi Egyesülés Tsz-ben, de másutt Is, gépesítették a trágyázott fészkekbe történő vetés, illetve a sorvetés trágyázását. Ugyancsak a párt széles körben ható szavára a közős gazdaságok az eredeti tervükben szereplőnél 450 holddal nagyobb területen, csaknem 3000 holdon vetették el a kukoricát. A borsó vetési tervét 108, a lucerna felülvetését — 1854 holdon — 110 százalékra teljesítették. Mindezzel, s a helyszűke miatt, nem említett többi munka elvégzésével eleget tettek a bajai járásban annak a szintén a taggyűléseken, s mindenütt spontán megfogalmazott követel ménynek, hogy miként tavaly ősszel a kenyérgabona elvetését most a tavaszi munkákat is végezzék el batáridőre. Győzelem ez, a második ütközet megnyerése, s « folytatás biztosítékát a községi és tsz-pártszervezele1' tartják a kezükben. £, f. Szóban és írásban értekezleten hallottak. A járási párt és tanács végrehajtó bizottsága írásban tájékoztatót készített a tszcs-k vezetéséhez, s annak sokszorosított példányaival ellátták az érdekelteket. A körültekintően megfogalmazott útmutató a többi közt a közgyűlés ügyrendjét, a vezetőségi ülések megtartásának módját, a tszcs-elnök 'munkarendjét tartalmazza, s külön fejezetben taglalja azokat a módozatokat, amelyeknek alkalmazásával az alapszabály keretei közt lehet és kell is továbbfejleszteni a termelést, a közös gazdálkodást a termelőszövetkezeti csoportokban. Mindezért dicséret illeti a járás vezetőit. Nem szabad azonban elfelejteniük, hogy a hatalmas területen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok irányításának a segítése mindezzel nem merülhet ki, az írásos útmutató csupán rögzíti az elhangzott szót, de nem biztosíték annak megfogadására is. Ehhez ellenőrzésre is szükség van, főként pedig nem lehet mellőzni az újabb, közvetlenül adott, részfeladatokra vonatkozó tájékoztatókat. Ismerve, hogy a kecskeméti járás vezető szervei szívügyüknek tekintik a termelőszövetkezeti csoportok erősítését (amit jól példáz a szóban levő tartalmas értekezlet is) — bizton remélhetjük: nem repül el írásban rögzített szavak. A kecskeméti járási párt és tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben értekezletre hívta össze a járás termelőszövetkezeti csoportjainak vezetőit. Az alacsonyabb típusú szövetkezetek vezetésének, irányításának és gazdálkodásának a módszereit vitatták meg. Nem először jöttek össze az aktuális feladatok megvitatására a járás párt- és tanácsi vezetői, a tszcs-k elnökeivel, párttitkáraival, agronómusaival és főkönyvelőivel, illetve az érdekelt községek tanácsainak vb elnökeivel, párttitkáraival — ám ezt a megbeszélést a korábbiakhoz képest az is jellemezte, hogy több olyan tszcs-vezető vett részt rajta, aki nemrég került felelős posztjára. Azonkívül tehát, hogy a régebbi tszcs-vezetők kicserélték egymás között a szövetkezeti gazdálkodás irányításában szerzett tapasztalataikat, azt a célt tfs szolgálta az értekezlet, hogy már az első lépéseiknél segítsék az „újonc” elnököket. A beszámoló, s a vitában elhangzott hozzászólások témagazdagsága, valamint az új tszcs-vezetők érdeklődése alapján arra lehet következtén!, hogy az értekezlet elérte célját. A szó elrepül, az írás megmarad — tartja azonban a régi mo«*dás, s ez igazságnak megfelelően nem elégedtek meg a járás vezetői azzal, hogy a résztvevők csupán az emlékezetükbe véssék mindazt, amit az
