Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

1964. május 6, szerda 3. oldal Falapáttal és mandolinnal így hívják ugyanis a vezető­jüket. ~2r Tavaly minden vállalásuknak eleget tettek. A többi közrt a spárga szedésénél 18 százalék alatti volt a törmelék, a gyü­mölcsnél pedig 60 százalékos exportértékesítést értek el. Há romezer forint jutalmat kapta i a gazdaságtól, s az összege. szétosztották maguk között. Az idén már március elején hozzáfogtak a munkához. Mi, csináltak eddig? Szőlőt nyitot­tak, a telepítéshez vesszőt tisz­togattak, metszettek, nyestek a gyümölcsösökben, lekötözték a törpealmaíák ágait. Most pedig az üzemegység húszholdas táb­láján szedik a spárgát. Nem könnyű munka ez sem, az egész napos hajladozásban megfájdul a derék. És dolgoz­nak vasárnap is, mert ha ki­zöldül a növény gyökere, ér­téktelenné válik a termés. Ti­zenegyen vájkálják a földet a Ids falapáttal, s az egész napi eredmény: 180—200 kiló. Ez a teljesítményük nagyon jónak számít. Szalai Matild és Patyi Erzsébet a csomagolóban meg­tisztítja, s ládákba rakja a töb­biek által szedett termést. Ez sem könnyű munka, hiszen tíz kilós ládákat kell cipelniök, s ráadásul este 8—9 óráig is itt maradnak, hogy másnap kora reggel már szállításra készen "“álljanak a ládák. Nagyobb körültekintéssel A termelésben játszott fontos szerepük miatt a vegyi anyagok használata gyorsan elterjedt és meghonosodott állami gazdasá­gainkban és termelőszövetkeze­teinkben. A növényvédőszerek és különösképpen pedig a gyom­irtószerek használata azonban nagy szakértelmet és körülte­kintést igényel. Gondos, hozzá­értő felhasználásuk nagymérték­ben emelheti a gazdálkodás jö­vedelmezőségét, míg ellenkező esetben e kémiai anyagok hasz­nálata komoly károkhoz vezet­het. A legkiterjedtebben alkalma­zott szerek a Dikonirt, a Hunga- zin DT (Simazin) és a Hunga- zin PK (Atrazin). Mindhárom vegyület rendkívül agresszív növényi méreg, és már nyomok­ban is a növények kóros elvál­tozásához, sőt pusztulásához ve­zetnek. Számos olyan esetről van tu­domásunk — és már a folyó évben is fordultak hozzánk pa­nasszal — amikor az előző na­pokban a gyomirtószer permet- levének megkeverésére hasz­nált hordókból vagy tartályok­ból. — többnyire felületes ki­mosás után —, a melegágyak­ban gondozott paradicsom- és paprikapalántákat kezdték el öntözni. Mindkét növény rend­kívül érzékeny a gyomirtósze­rekre, és pusztulásuk már az említett szerek nyomainak ha­tására is bekövetkezik, vagy rendellenes, deformálódott, gaz­daságilag értéktelen növénnyé fp.'i^'inpk Hasonló mulasztások fordul­nak elő a vízszállító lajtokkal is, amelyeknek elégtelen kimo­sása már ugyancsak több eset­ben vezetett a melegágyak pa­lántaállományának pusztulásá­hoz. A fent említett hibák meg­szüntetésének legbiztosabb mód­ja, ha kizárólag vegyszeres gyomirtószerek keverésére hasz­nálatos hordókat, vagy tartá­lyokat rendszeresítünk, feltűnő megjelöléssel. Erre legalkalma­sabbak a fém-, de még inkább a műanyag tartályok, mert alapos kimosásuk biztosabb, míg a fa­hordók esetében ez úgyszólván lehetetlen. A tartályok kimosá­sa minden szer után kívánatos és elengedhetetlen. Többszöri folyóvízzel történő átmosás után 2 százalékos szódaoldattal is (Trisó) át kell mosni az edé­nyeket. Hasonló gondos tisztítást igé­nyelnek a permetezésre hasz­nált gépek és eszközök is. A vegyszeres gyomirtás végzése­kor nagy figyelmet kell fordí­tani a permetlécsurgás kiküszö­bölésére. valamint az érzékeny, és így veszélyeztetett szomszéd­növényekre. illetve a szél irá­nyára. Lehetőleg szélcsendes időben végezzük a kezelést. Hódosy Sándor UB—1-es megniunkálógép — Camping-butop — összecsukható vasalóasztal A Kiskőrösi Vegyes Ktsx újdonságai A Kiskőrösi Vegyes Ktsz dol­gozói igyekeznek lépést tartani a kereslettel.. Nem kis mérték­ben ennek köszönhető, hogy a Kiskőrösön készült cikkek meg­becsülést vívtak ki nemcsak a belföldi piacon, hanem az or­szág határain túl is. Legutóbbi látogatásunk alkal­mával Gárdonyi Herman elnök büszkén mutatta a szövetkezet újdonságait. Alumíniumból készül az ösz- szecsukható, könnyű szobalétra. Ebből előreláthatólag hatezret készítenek az idén. A háztartá­sokban kitűnően felhasználható, praktikus cikk iránt máris több külföldi cég érdeklődik. Bizo­nyára örömmel fogadják majd a háziasszonyok az alumínium­vázas vasalóasztalt. Magunk is kipróbáltuk, így nyugodtan állíthatjuk, hogy nemcsak tetszetősek, hanem ké­nyelmesek is az összecsukható camping-bútorok. Az apró szé­kek színes vászna rövidesen ott virít majd a kirándulóhelye­ken. Összecsukva az egész gar­nitúra könnyen elfér egy sze­mélykocsi csomagtartójában. Az Utasellátó megrendelésére készülnek a műanyag borítású árusítópavilonok, modern vona­lú berendezések. Előkelő helyet foglal el az új gyártmányok sorában az UB— !-es típusú gép, amely vas, fa és műanyag megmunkálására egyaránt alkalmas. A faiparban használatos szalagfűrészből az elmúlt években jelentős meny- nyiséget exportált a ktsz. A szövetkezet vezetői azt remélik, hogy az új típus is meghódítja a külföldi vevőket. Kislány 4M Ihm Iái küszöbén Megrázó, ha valaki halálba indul, de megrendítőbb, ha az a valaki mindössze 15 éves. Csengődön történt a napok­ban, hogy egy leánykát vissza­hoztak a halál árnyékából. — Meg akart halni — ma­gyarázták az összesereglett em­berek. — Gyógyszert, sok gyógy­szert evett. Az orvos gyorsan intézkedett. Injekciók, gyomormosás. A tu­domány győzött, és a beteg túl­jutott a veszélyen. A kislányt lefektették az ár­nyékos udvaron. Percekig álltam mellette. Szomorú volt látni sá­padt, vonagló arcát, homályos szemét. Néha zavaros mondatok szakadtak le ajkáról, tudat alól buggyantak a felszínre. Valakit keresett. Az anyját hívta. Az anya — egyszerű paraszt­asszony — hangosan zokogott, s könnyeit szétdörzsölte arcán. A tömeg kíváncsiskodott, szór­ta a megjegyzéseit. Szidták a lányt. — „Kár az ilyent meg­menteni! Megérdemli a sorsát...” — hallatszott innen-onnan. Drámai kép! A miértekre kerestem felele­tet, s így jutottam el a törté­net előzményeihez. Ica jó növésű, hirtelen fej­lett leány. Édesanyja többször panaszkodott: Szófogadatlan, nem tanul, csavargó természe­tű. Nem bír vele, akárhogy üti, veri... Az apa vidéken dolgo­zik, csak' időnként jár haza. Nincs ideje a gyermekkel fog­lalkozni. Ritkán kérte tőle szá­mon, hol volt, mit csinált. Pe­dig lett volna mit számon kér­ni! Az anya túlzott szigorát az apa azzal igyekezett ellensúlyoz­ni, hogy mindent ráhagyott a gyermekre. Verést ígért a fele­ségének, ha a leánynak „csak egy hajaszála is meggörbül”. Máskor, rosszkedvében viszont embertelenül ütlegelte a leányt. Az idő múlott, Ica nem tanult, rossz társaságba keveredett. Többször napokig elcsavargott, egy szál ruhábar néhány fo- I rinttal zsebében ismeretlen B. D. * helyre utazott. Aztán egy-egy ilyen kimaradás után nem mert hazamenni, másoknál aludt. Képmutató lett. Szüleinek, ta­nárainak, osztálytársainak szemrebbenés nélkül hazudott. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy Ica rossz úton jár. A verés és a felemás nevelés nem használt. S végül egy na­pon, hosszabb csavargásról visz- szatérve, megírta búcsúlevelét: Szégyenli amit tett, s arra kéri szüleit, hogy öccsét másképp neveljék, mint őt... Elgondolkoztató történet. Fel­vetődik a kérdés: Ki a fele­lős Icáért? Nem kétséges, ő is hibás. A felelősség azonban nemcsak őt terheli! Javíthatat­lan emberek nincsenek. Az em­beri jellem — különösen gyer­meki korban — alakítható, for­málható. Nincsenek született gonoszok. Az emberek jellemét alapvetően a környezetük hatá­rozza meg. S ha ez így van — már pedig így van —, nem közömbös, hogy milyen az em­ber környezete, hogy a min­denre erőteljesen reagáló, fogé­kony gyermeki lelket milyen hatások érik. Az emberi közös­ség a becsületes emberből bű­nözőt, s á bűnözőből becsületes embert formálhat. Igaz, hogy az ember egyed is, nemcsak társas lény. Van önálló akarata, jó vagy rossz hajlama stb. A döntő hatás mégis a környezeté, a jó vagy rossz nevelésé. A nevelés pedig nemcsak a szülők vagy a peda­gógusok dolga, hanem vala­mennyiünk feladata. Ica következetlen, felemás ne­velést kapott. Végül is leszokott az igazmondásról, mert félt a veréstől. Képmutató lett. Okos és meleg szavak helyett durva szidalmakat kapott. Környezete, nálánál idő­sebb személyekből álló társasá­ga a rosszra inspirálta őt. Érez­te ő, hogy helytelen, amit tesz, de a lejtőn nehéz megállni. Látta, hogy a felnőttek meg­vetik. A szülők megtiltották gyermekeiknek, hogy szóba áll­janak vele. Amerre csak né­zett, mindenki elfordult tőle. Sehol egy segítséget nyújtó kéz, amelybe kapaszkodni lehetne. Végül nem maradt számára más, csak a „galeri”, amelytől szabadulni akart. Menekülni, elmenni valahová — ez volt az érzése —, elmenni nagyon mesz- szire, ahol senki nem ismeri, ahol többé nem mutogatnak rá. Végül meghasonlottan, végzetes lépésre szánta el magát. Vajon nem lehetett volna mindez másképp? Feltétlenül igen! Ha a szülők jobb, követ­kezetesebb nevelést adtak vol­na, ha nemcsak a testre, hanem a lélekre is igyekeztek volna hatni, ha mi felnőttek, nem fordulunk el közömbösen, ha­nem segítségére sietünk a ver­gődő gyermeknek, megállítjuk a lejtőn, letöröljük a rárakódott piszkot, nem bűnös nőt, hanem neveletlen gyermeket látunk benne. Akkor Icának nem len­ne gyermekkoráról ilyen szo­morú emléke. Úgy hiszem, ez a kis törté­net valamennyiünknek intő pél­da. Nem törhetünk pálcát egy gyermek feje felett, ha nem tettünk érte semmit. A felelős­ség tehát elsősorban minket, fel­nőtteket terhel. Legnagyobb kincsünk az if­júság. Ezt féltjük, óvjuk, őriz­zük. Testben és lélekben erős ifjúságra van szükségünk. Olyan fiatalokra, akik nemcsak dús­kálni tudnak elődeik gazdag ha­gyatékában, hanem képesek elődeik helyébe • lépni, s megvalósítani a szo­cializmus, kommunizmus fel­építésének nagyszerű feladatait. Ha ilyen fiatalokat akarunk akkor így is kell nevelni őket! Nekünk, felnőtteknek kell meg­magyaráznunk, mi a helyes, és mi a helytelen. Szeretném, ha ezt azok is megértenék, aki' csak lesajnálóan tudnak nyila' kozni ifjúságunkról! A tettekben megnyílván un emberszeretet igazi példáját ad ta községünk egyik pedagógus - aki magához vette Icát. Űj kör nyezetben megpróbál embt faragni belőle. Moravcsik Árpád Szalai Matild és Patyi Erzsébet a csomagolóban tisztítják a spárgát. hogy igen. Ezért is állják oly derekasan a sarat a munkában, s egyébként is. Együtt, tizen­hármán ... Szöveg: Hatvani Dániel Fotó: Pásztor Zoltán még majd gondolkoznak, vitat­koznak. Mint azon is, hogy ta­nuljanak-e, s ha igen, hol. Az a céljuk, hogy legalább szak­munkások legyenek. Elnyerik-e az idén a szocia­lista címet? ök bíznak benne, Egy kis pihenő a „bakhátakon”. Elől a brigádvezető, mögöttük a többiek. ~K~ Tizenhármán vannak, de ezek a lányok nem babonásak. Nem félnek hát attól, hogy szétzüllik munkacsapatuk a babona vagy más ok miatt. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szocialista cí­mért küzdő egyik legjobb bri­gádjának a tagjai. A tájói ke­rületben ők az „elitt gárda”. Dobó Katalinról nevezték e] a brigádjukat. Szép név. Több mint egy évvel ezelőtt, amikor £ gazdaság brigádjai között a szocialista cím elnyeréséért in­dult a vetélkedés, sokat tana­kodtak: milyen név alatt küzd­jenek. Végül is sikerült dönte­niük. Ezt a nevet azonban ritkán használják. Ha valaki keresi vagy emlegeti őket, csak így mondja: a Kakas llonkáék... 3. Legtöbbjük Kiskunmajsán la­kik. A többi munkacsapat tag­jaival együtt naponként hozza és viszi őket az üzemi autóbusz Kakas llonkáékat még úgy is emlegetik: a mandolinosok. Nem ok nélkül, mivel közülük öten — szintén egy évvel ez­előtt — kis együttest alakítot­tak. Tagjai: a brigádvezető, Bo­ros Katalin, Szalai Matild, Pé­ter Szabó Jolán és Rohoska Mária. Hetenként több estén á1 gyakorolnak, s szépen haladnak előre. Többször sikerrel ií szerepeltek már a környékbeli színpadokon. Néha munkahelyükre is ma­gukkal hozzák a hangszert. £ az ebédszünetekben, bár rövic időre, megpendül a mandolin Az ebédszünet azonban több­nyire a felolvasásoké. Most Jó­kainál tartanak, de már as utolsó regényeinél. Jelenleg ép­pen a „Szeretve mind a vér­padig” van soron. Hogy utána mi jön? Valószínűleg Vera« Gyula valamelyik műve. Ezen

Next

/
Thumbnails
Contents