Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

W63. május 5, kedd 5. oldal Ki tudja jobban? Hiába süt be a nap csábítóan az ablakon, a figyelem most a biológiára összpontosul. Közeleg az év vége, ilyenkor már sokat számítanak a feleletekért kapott osztályzatok. Persze jó bizonyít­ványra csak az számíthat, aki egész évben lelkiismeretesen dol­gozott. De a Kalocsai Állami Gimnázium Il/b. osztálya növen­dékeinek nincs mitől tartani. Mint a képen is látható — jelent­kezőkből nincs hiány, ha feleltetésre kerül a sor, vagy ha egy társukat kell kisegíteni. Tavaszi könyvújdonságok A Kossuth Kiadó érdekes könyvújdonságokkal örvendez­tette meg olvasóit. Íme, né­hány érdeklődésre számottartó olvasmány a sok közül. Guy Besse, az ismert francia mar­xista filozófus: Társadalmi gya­korlat és elmélet — című mű­ve, amely a marxista filozófia egyik legfontosabb kérdésével, a gyakorlat szerepével foglal­kozik. A kiadó Esztétikai Kis­könyvtár sorozata M. Gorkij: Valóság és irodalom — című művével indul, amely az e'0 szocialista regény szerzőjének a mai irodalmi—művészeti viták szempontjából legidőszerűbb megnyilatkozásait tartalmazza. A gazdasági túltermelési vál­ságok kérdésével foglalkozik Varga Jenő könyve: A jelen­kori kapitalizmus és a gazda­sági válságok — címmel, a Hit­KÉPRE6ÍNYVÁLT0ZAT: KOVÁCS SÁNDOR ler-ellenes összeesküvés törté­netét pedig D. Melnyikov: ösz- szeesküvés Hitler ellen — cí­mű munkájában dolgozza fel igen alaposan és részletesen. A cigányok mai életéről, életkö­rülményeiről szól Faludi And­rás rendkívül izgalmas könyve, a Cigányok. V ÄL ASZÓ L ilUtékej^^ A Vágyak a homokon című tv-filmmel kapcsolatos bírála­tainkra a Magyar Televízió szerkesztősége az alábbiakban válaszolt: „Örömmel vettük tudomá­sul, hogy lapjuk foglalkozik a Televízió műsorával és bíráló megjegyzéseivel is segíti me­zőgazdasági rovatunk munká­ját. A Vágyak a homokon című filmünk erényeit és gyengéit mezőgazdasági rovatunk és fő­osztályunk rovatvezetői érte­kezleten megvitatta. A szük­séges következtetéseket mun­kánkra vonatkozóan levontuk. Szeretném megjegyezni, hogy a TV-hiradó néhány nappal az említett riportfilm elhangzása után riportot közölt a megye már termő homokos vidéké­ről és szándékunkban áll ugyanezt a kérdést a közeli hónapokban a már termő ho­mokról szólva újból feldolgoz­ni.” Gellert Endre főosztályvezető Egy határozat — a gyakorlatban Több mint fel esztendeje, hogy a kecskeméti járási párt- bizottság sok aktivista és ve­zető pártmunkás részvételével megvitatta az ideológiai és kul­turális élet helyzetét. Akkor alapos bírálatot kaptak a ter­melőszövetkezetek párt- és gaz­dasági vezetői, mert keveset tö­rődtek a parasztság világnéze­tének formálásával, a tsz-ek kulturális életével. A pártbizottság részletes ha­tározatban foglalta össze azokat a tennivalókat, amelyeket a kö­zeli években végre kell hajtani. Ez a határozat azóta mindin­kább megértésre talál, eredményei megmutatkoznak a gyakorlatban is. A járás egyik legnagyobb ter­melőszövetkezetében a tisza- kécskei Szabadságban a kultu­rális életet a pártszervezet és a gazdasági vezetők is figyelem­mel kísérik, intézkedéseket tesznek és példát is mutatnak. A most záruló művelődési év­ben sokkal többet törődtek a téli oktatás megszervezésével, mint korábban. Az eredmény: Iá to­ga to ttabbak voltak a pártok­tatás tanfolyamai, nagyobb volt az érdeklődés és alaposabbak a viták. A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamát ötvenhe- ten végezték el, köztük hu­szonegy pártonkívüli aktivista. A résztvevők jövőre magasabb szintű oktatási formák szerve­zését kérik, amelyek még több ismeret megszerzésére adnak le­hetőséget. Fellendült a napi politikai kérdések iránti érdeklődés is, ami abból látható, hogy össze­sen 619 példányban járatnak újságot, folyóiratot a szövetke­zeti gazdák. Ez azt jelenti, hogy minden három családból kettő­nek az otthonában megtalálha­tók az újságok. A Népszabad­ság a legolvasottabb lap, ame­lyet 172-en, a Szabad Földet 122-en, a Petőfi Népét pedig 58-an fizetik elő. Rádió 600 szö­vetkezeti gazda lakásában van, a tv-tulajdonosok száma is eléri a hetvenet. R mezőgazdasági szakmunkás ismeretlen fogalom volt a Sza­badság Tsz-ben. Az idén már húszán vannak, akik elvégezték a szőlőtermelő és borkezelő szakmunkásképző tanfolyam harmadik évét is. Az alapfokú traktorvezetői tanfolyamot ti­zennégy szövetkezeti gazda vé­gezte el. Bár ez még nem elegendő, hi­szen az 1117 tsz-tag közül töb­ben is tanulhattak volna a nö­vénytermesztő, állattenyésztő vagy zöldségermelő szakon, de indulásnak jó, s a következő években bizonyára mind többen jelentkeznek a tanfolyamokra. Nagy haladás az is, hogy az elmúlt évi zárszámadás szerint a szociális, kulturális alap kö­zel felét már kulturális célokra használták fel. A szakember- képzésre jelentős összegeket fordítottak, hiszen a tsz tíz fia­talt részesít ösztöndíjban. A tö­megszervezetek támogatására is adtak tízezer forintot és mint­egy négyezer-ötszáz forintot for­dítottak könyvvásárlásra' Több mint hetven szövetkezeti gazdát küdtek társasutazással kirándul­ni, a költségek fedezéséhez 33 ezer forinttal járult hozzá a tsz vezetősége. Sokaknak telik örö­mük abban a két klubteremben, amit rádióval és televízióval is felszereltek nemrégiben. Erre az évre a kulturális-szo­ciális alapot is új módon ter­vezte meg a szövetkezet párt­ós gazdasági vezetősége. A ter­melési és pénzügyi adatok alap­ján megállapították, hogy kul­turális-szociális célokra 192 ezer forint fordítható. Ennek 67 szá­zalékát a kulturális feladatok megoldására használják fel. Az 1964. évi terv szerint: ta­pasztalatcserére, tanulmányút­ra és kirándulásra 49 ezer, ösz­töndíjakra 25 ezer, tanfolyamok­ra 12 ezer, KISZ és sport tá­mogatására 10 ezer, tv- és rádió- vásárlásra 16 ezer, könyvekre és folyóiratokra 8 ezer forintot fordítanak. Ezt a tervezést kö­vetésre méltónak tartjuk, és jó volna, ha minden termelőszö­vetkezetben példának tekintenék. A tiszakécskei Szabadság Tsz- ben a javuló politikai és kultu­rális tevékenység is* hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon a munkához való viszony. A mun­kakedvet mutatja, hogy a szö­vetkezeti gazdák múlt évi — közösből származó — jövedel­me csaknem kétszerese volt az előző évinek és tagonként túl­haladta a 11 ezer forintot. A gazdálkodás eredményei­nek, a kommunisták példamuta­tásának és a kulturális élet fel­lendülésének együttes hatása­képpen javult a pártépítés a szövetkezetben. A kommunisták összejövetelein már nem a sze­mélyes sérelmekről, hanem a párt és a szövetkezet előtt álló feladatokról folyik a vita. A tagjelöltek száma pedig kilenc­re nőtt. Közülük kettőt a közel­múltban vettek fel. ötvenegy kommunista — összefogva a pártonkívüliek ezres táborával — lelkesen dolgozik a tiszakécs­kei Szabadságban, hogy tovább növekedjen a szövetkezeti gaz­dák anyagi és kulturális jóléte. Horváth Ignác Közöny — Nem jöttek el... — hány­szor elhangzik ez még most is a tavaszi kulturális szemle egy- egy bemutatóján. A rendezők megcsóválják a fejüket, vállat vonnak; többet nem tehetnek. Felelősségre nem vonhatják a távol maradt csoportokat. A „nem volt szép tőletek” szem­rehányásnak megteszi, de fele- lősségrevonásnak vajmi keve­set ér. így aztán még jó, ha utólag egyáltalán szóvá teszi, vagy megkérdezi valaki az el­maradás okát. Pedig a kulturális szemlén való részvétel fontos eseménye egy-egy község kulturális életé­nek, s nincsenek különösebben szigorú feltételei sem. Jó lenne persze, ha a szemlén résztvevő csoportok nem „alkalmi társu­lások” lennének, nem csupán a bemutatók idejére verődnének össze, hanem egész éven át dol­goznának. De ma még benevez­hetnek olyan csoportok is, ame­lyek csupán arra vállalkoztak, hogy ezekben a hetekben né­hányszor kiállnak a közönségeié — az erre az alkalomra össze­állított produkcióval. így is „megmozgatják” községük if­júságát és közönségét, így is tesznek valamit azért, hogy ele­venebb, színesebb, változato­sabb legyen községük kulturális élete. Gyakran igen szép eredmé­nyek születnek ebből a neki­buzdulásból. Mint Kovács Sán­dor kunszentmiklósi tudósítónk írja, a dunavecsei járás északi körzetének bemutatóján nagy sikerrel szerepeltek egészen kis községek csoportjai vagy szó­listái. A kunszentmiklósi műve­lődési otthon rajkózenekarán, színjátszó csoportján és a tűzol­tók népi táncosain kívül a leg­jobbak között volt a kunadacs- pusztaiak irodalmi színpada és a kunbábonyiak színjátszó cso­portja. A szavalók között meg éppenséggel tanyai került az első helyre, a bösztöri tanya­világból. De nem jelent meg a bemu­tatón senki sem olyan nagy községből, mint Szabadszállás. S hiányoztak a kunszentmiklósi gimnázium művészeti csoportjai is. Egyesek, akik arról vitatkoz- gatnak, hogy a rádió és főképp a televízió korában az öntevé­keny művészeti mozgalom kive­szőben van, éppen az ilyen pél­dákra szoktak hivatkozni. Pe­dig csak arról van szó, hogy a műkedvelő művészkedés funk­ciója és formái változnak. Hé­zagpótló szórakoztatás helyett mindinkább a művelődés eszkö­zévé lehet. Célja nem annyira a közönségsiker mint inkább a résztvevők érdeklődési köré­nek, ismereteinek bővítése, mű­vészi ízlésének fejlesztése. Az elsorolt jó példák éppen elég beszédesen bizonykodnak erről. A rosszak viszont nem magyarázhatók sem „elméletek­kel”, de még más irányú elfog­laltsággal sem. A magyarázat sokkal egyszerűbb: a nemtörő­dömség, a közöny. M. L. HA AZONNAL NEM HAJÓT DÉLKELETNEK, AKKOR FOGLAK A NYAKADNÁL ÉS ADUG VEREM A FEJEDET Á HAJÓ KOR­LÁTJÁHOZ, AMÍG ŐT NAP KELL ZÁ.HOGY LESMIRGUZ2ENEK 4 SEGÍTSÉGET KÉKO HAJÓ ELSÜLLYEDT. EGY MEN­TŐCSÓNAKOT FEDEZNEK FEL, AMELYBEN EGYCN/C ÉS EEY KATONA INTEGET FELÉJÜK. ROZSDÁSNAK IGAZA VAN í SZÍVTELEN KUTYA VAGY FREO! NEM VAUi AZ KYEA ember urak Közé ! BN KÖDŐK RÁTOK! VARRATJA^ TOK,AMÍG MÉG EGYSZER CIR­KÁLÓT LOPOK NEKTEK! HÁ— { LÁTVÁN CSIRKEFOGÓK! EGY TORPEDÓT SEM ÉRDEMELTEK L (*-**'^ DE HISZEM EZ SUOESSEK GYAR­MATÜGYI MINISZTER éS BRADFORD SZÁ­ZADOS! EZEK SZERINT A RADZEERNEK VEGE' ÓRIÁSI TERVEM VAN'. FOGLYULj EJTJÜK ŐKET... ____________'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents