Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-29 / 124. szám
MW. május 29, péntek 3. oldal & Elkészül-e határidőre ? Istenhátamegett Gondok a Bajai Hűtőház építkezésén Néhány kilométerre Bajától toronymagas betonpillérek valóságos erdeje áll. Csupasz törzsükön nincsenek ágak, ám ez a gigászi erdő mégsem teljesen koronátlan. Az építők által „bikáknak” becézett hatalmas emelőszerkezetek rakják tetejére a huszonegy méter fesztávolságú „csekély” tizennégy tonna súlyú vasbeton rácsos tartókat. Daruk csikorognak, s emelik méltóságteljesen 12 méter magasba a nagyméretű paneleket. Ctt szorgce munkáskezek illesztik az elemeket a rácsos tartók közé. Már 1500 négyzetméternyi sátrat képeznek a pillérerdő felett a tetőpanelek. — Épül a Bajai Hűtőház. Épületgyár — Eredetileg 500 vagonosra tervezték — mondja Pravnóczki Sándor főépítésvezetö —, ám az élet, a környék mezőgazdaságának fejlődése gyorsan túlhaladta az első elképzeléseket. Kiderült, hogy nagyobb hűtőház- ra van szükség. Most módosítják terveit ezer vagonos befogadóképességű re. Közben a 80 és 120 tonnás betonsilókat szemléljük, amelyek körül mozgalmas az élet. Minden nehéz munka gépesítve van. Az anyag szinte automatikusan, pontos mérlegelés után kerül a keverőgépekbe. Valóságos gyár ez az építkezés. Helyszínen készítik a hatalmas előregyártott elemeket, havonta (iOO köbméter betont dolgoznak fel. — Elkápráztató számok ezek a mi megyénkben eddig lezajlott építkezésekhez viszonyítva. Mégis, mint hallom, öthónapos elmaradásuk van az építés ütemében. Mi az oka ennek? — kérdem a főépítésvezetőtől. — Az ok a már említett tervmódosításban és bizonyos anyagok — elsősorban az ún. BMK hegeszthető beton vas hiányában — keresendő válaszolja Pravnóczki elvtárs. — Az építkezést tíz hónappal ezelőtt kezdtük és 1965. augusztusában már át kell adnunk rendeltetésének a bű tőházat. Forintértékben van lemaradásunk, készültségi fokban nincs. Ez a meghatározás azonban kívülálló számára bővebb magyarázat nélkül —, eléggé idegenül hangzik. öthónapos elmaradás Arról van szó, hogy a beruházási program és a kapacitásszerződés határidői nem egyeznek. A beruházási program az építkezés tervellátottságára, a kapacitásszerződés az anyagbeszerzésre van kihatással. Köznyelven ez így fogalmazható: Az 500 vagonos módosítással, illetve bővítéssel kapcsolatos tervek még nem készültek el. Nekünk azokra a tervekre lenne szüségünk, amelyek megvalósításához az anyag már rendelkezésünkre áll. Ez esetben folyamatosan dolgozhatnánk, s augusztus végéig pótolni tudnánk az öthónapos elmaradást. A tervezők azonban ragaszkodnak a beruházási program szerinti ütemhez. Ezek itt például — s bevezet egy betonpillérsor közé — június közepére lettek ütemezve, de már a helyükön állnak. Több részleg építésével vagyunK így előbbre a tervezett határidőnél. Igyekszünk a hűtőkamrák egy részét is június közepére elkészíteni, hogy az akkor érkező csehszlovák szakemberek megkezdhessék a különleges szigetelés felszerelését. Tervek — anyagok , Sok függ attól, hogy a terv- módosítással kapcsolatos dokumentációkat és az anyaghiányokat idejében pótolják. Mint a megyei pártbizottság ipari osztályán hallottam, a beruházó — az Élelmezésügyi Miniszlalata — és a kivitelezd — az Építési Minisztérium illetékes főosztálya — között már folynak a tervezést és kivitelezést egyeztető tárgyalások. A tervező és kivitelező jelenlegi álláspontja a már említett akadályok miatt nehezen .egyeztethető. Véleményünk szerint mindkét félnek — ha azt akarják, hogy idejében elkészüljön a hűtőház — a lehetőségeket figyelembe véve kell alkalmazkodni a való helyzethez. Elsősorban a tervezők keressék a módját annak, hogyan tudnának hamarabb terveket adni az építőknek. Nagy Ottó Szabó József helvécíai lakos családját a tv múltkori riportfilmje mutatta be. A „Vágyak a homokon”-ban láttuk a kis tanyát, az élet terheitől fáradt szülőket, a kilenc gyereket. Hallottuk, amint mondta az egyik szereplő, hogy a beteg gyereket is háton kell cipelni a 10 kilométerre lakó körzeti orvoshoz. Ennek ellenére, nekik jó itt — mint mondották. Deák Árpáddal, a megyei tanács szociális csoportjának vezetőjével és Ott Józsefnéval, a Kecskeméti Járási Tanács szociális előadójával vágtunk neki a helvéciai tanyavilágnak, hogy körülnézzünk a Szabó családiádnál. Az állami gazdaság szappa- nosi üzemegységéből indultunk kísérőnkkel, Bartusz Péter brigádvezetővel Szabó József után, aki a munkából délelőtt közepén sietett haza. A felesége hívatta. Elővették a fájások, minden pillanatban bekövetkezhet, hogy hívni kell a mentőket. Tizedik gyerekét várja Szabóné. A bejáróúton értük utói a magas, ősztövér gazdát. A pusztai emberek jellegzetesen tempós, súlyos lépteivel haladt a mezőn. Szabóék házatája mintaszerűen tiszta. Frissen meszelt a tanya, ragyog az ablaküveg. Az apró gazdasági épületek egyike mellett ketrecól. Két-három kisgyerek a felől is leskelődött. Köztük az is, aki a tv-ben a fekete nyuszit tartotta. Mögöttük a bokros árnyékban 3 anyakoca és 2 süldő melengette rózsaszínű hasát a napon. Van baromfi is a háztájin. Az istállóban egy ló. Beljebb kerültünk. A simára fésült hajú barna fiatalasszony virágos pongyolában várta sorsát. Miután köszöntött bennünket, férje visszaültette a fal mellé tett- karszékre. Közben vigyázó szemmel vizsgálta, mit olvashat le asszonya csendes, barna foltos, befelé figyelő arcáról. — Spekuláltál mór? Hívjam a mentőt? — szólt vissza hozzá a szoba küszöbéről. Szabó Józsefné csak ráemelte tekintetét, de nem felelt. Ült, éber nyugalommal. A jó szagú, melegfehér kis konyha gerendájáról hatalmas vászonzacskók lógtak. Tele tésztával. Előre elkészítette az anya; elég legyen a nagy családnak, míg távol lesz tőlük. A körülbelül 5x4 méteres szobában is példás rend, tisztaság volt. Hangtalanul, újra „Villanegyed“ az országhatár mentén A karapancsai erdő tövében húzódik meg a hercegszántói Üj Tavasz Tsz 700 holdnál alig nagyobb területe, amelynek földje kiválóan alkalmas gabona és takarmánynövény termesztésére. Néhány hold erdővel és 16 hold zárt gyümölcsössel is rendelkezik a közös gazdaság. Az utóbbiban tavaly 20 vagon alma termett, ami a tsz összes jövedelmének az egyötödét biztosította. Két évvel ezelőtt öt holdon halastavat is létesítettek az Űj Tavasz gazdái, amelyből az elmúlt évben már mintegy 80 mázsa halat értékesítettek a környező községekben. A kis termelőszövetkezet 90 gazdája mondhatni egy „csokorban” él a Budzsák nevű telepen. Valamennyi ház nyolcévesnél fiatalabb, mivel 1956-ban a tavaszi árvíz egyetlen épületet sem hagyott épen ezen a vidéken. Itt-ott még virítanak a házak téglafalai, de legtöbbjét már kőporos malter borítja, s az élénk színek, meg a környezet is azt a hatást keltik, mintha valamiféle falusi villanegyedben járnánk. Fokozza a hatást, hogy a Ferenc-csatorna ívelését követő főutcán széles betonjárda vezet végig A tsz hat évvel ezelőtt alakult meg, s elnöke azóta is a gazdák sorából megválasztott Varga Károly. S amilyen fiatal a település, annyir; „fiatal” a tagság is — már az átlagos életkort tekintve. A gazdáknak majdnem a fele nincs még negyvenéves. A fiatalok is itt maradtak, noha ötven kilométerre sincs a legközelebbi város: Baja. Az első években néhányan ugyan elvándoroltak, de azóta szinte kivétel nélkül valamennyien visszatértek. Természetesen, a tsz vezetői is gondoskodnak arról,- hogy megtalálják itt számításukat. Például szakmunkás- és trak- torosképző-tanfolyamot szerveztek részükre. Legtöbbjük él is a lehetőségek valamelyikével. A tsz-nek négy traktora van, s nemsokára megvásárolják az ötödiket is. Ha a gépeket két műszakban akarják üzemeltetni, akkor legalább tíz traktorosra lesz szükségük. Tagadhatatlan, hogy a jó jövedelemnek is vonzó hatása van a fiatalokra. A közösből származó átlagjövedelem ugyanis tavaly 20 500 forint volt. Évek óta a családi művelést alkalmazzák. prémiummal kiegészítve. A tervezetten felüli termés fele a gazdáké. S ez nem csekélység. Az elmúlt évben nem egy gazda prémium címén 10—15 mázsa kukoricát vitt haza. Jól élnek tehát az Űj Tavasz Tsz gazdái, s a világtól sincsenek elzárva. Már csak azért sem, mert eddig öt ház kéménye mögül bújt elő a v-antenna: huszonöt motorkerékpár van a feledésen, s nemrégiben az egyik gazda — első ízben Budzsákon — a gépkocsi árát is befizette. H, D. Ácsok dolgoznak a magasban a vasbeton rácsos tartókon. térium Országos Hűtőipari Válmeg újra összenéztünk. Tiszteletet ébresztett bennünk a tizedik gyerekét váró anya szorgalma, nagy szeretete a család iránt. Ennek nyoma ott volt a helyiség minden szegletén. A két ágyon, a színes pokrócon, térítőkön, a heverön, kanapén, ' szekrényen, asztalon meg a székeken. Meg azon a négy szép magas, cipós kenyéren, ami a tésztaruha alól kilátszott. Ezeket is előre sütötte Szabóné. Kérdezgettük körülményeiket. Az állami gazdaságban dolgozik, havi keresete 1200— 1400 Ft között van, ezenkívül 1080 Ft családi pótlékot kap. A tanya sajátjuk. 1 hold háztáji van hozzá, ezenfelül még 3 és fél hold szántó távolabb. — Hogyan tudnak megélni? — Különösebb gondjaink nincsenek. Az biztos, hogy amikor megkapom a fizetést, alig nézek körül, már nincs is belőle. — Mivel segíthetünk? Orvosi ellátás, gyógyszer? — Megkapjuk az SZTK-tói. A gyerekek rendszeres orvosi kezelés alatt vannak. — Mi baja van annak a négynek, akit a tv-ben említett? — Most már csak kettő van benne. Mindjárt előkeresem az orvosi papírt: rajta van, mi is a betegség neve. Mikor rájön a kicsire, elfeketedik az arca, rángatózik. Tablettát szedneK. Amelyik érzi, hogy közeledik a roham, már kéri: „Tessék adni tablettát!” Sok az iromány, nem találta az orvosi papírt Szabó József. A kilenc gyerek születési adatait a személyazonosságiból olvasta az apa: János 1951, Sándor 1952, Veronika 1953, Anna 1954, Juliánná 1957, Imre 1958, Károly 1959, Zsuzsanna 1960, Gyula 1962. És most 1964-ben a tizedik. Ezután 1200 Ft lesz a családi pótlék, 1800 Ft jutalmat is kapnak. Az állami gazdaságnál is ad a szakszervezet segélyt, a kelengye már készen várja az új emberkét. — Ha segítséget kaphatnék, a tanya bővítéséhez, kérném — közölte Szabó József. Egy helyiséget szeretnék hozzáépíteni. Ahogy számítgattam, 6—7000 Ft-ból kijönne. Mehettünk volna beljebb egy nagyobb lakásba, de ott nem volt háztáji. Máx-pedig ekkora család eltartásához kell jószágot tartani; tavaly két disznót vágtunk. Szükség van konyhakertre is. Elbúcsúztunk. Zárjuk tanyasi jelentésünket két értesüléssel. Petőfi Sándor elvtái's, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója bontásanyagot fog adni i i Józseíék tanyabővítéséhez. A megyei szociális csoport- vezető javasolta a vb-nek, hogv 3000 Ft-tal járuljon hozzá a tanya tetőanyagának beszerzéséhez. * Az igazságnak tartozunk még azzal a két megjegyzéssel, hogy a körzeti orvoshoz nem kell 10 km-i'ől háton vinni a beteg gyereket, mert ő nap nap után a tanyákat járja motoron, gépkocsin: azonkívül már a tanyavilágban sem kézben viszik a koporsót a temetőbe. A háztól való temetés régen tiltott. A helvéciaiak megmosolyogták a tv-filmen eljátszott gyászmenetet. Tóth István
