Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

2. oldal 1964. május 24, vasárnap Szalal elnök hazánkba látogat Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Abdullah al Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. (MTI) Szalal jemeni elnök nyilatkozata Abdullah AI Szalal, a Jemeni Köztársaság elnöke még Kai­róból való elutazása előtt nyi­latkozott Márton Lászlónak, az MTI külön tudósítójának: Többek között hangsúlyozta, hogy a jemeni nép felszabadí- tási küzdelme szorosan kapcso­lódik a békeharchoz, hiszen az ország a világbékét fenyegető erők megfékezésének szószóló­ja. Országunk — folytatta — a békeszerető államok között foglal helyet; minden tőle tel­hetőt megtesz és minden esz­közzel küzd a világbékóért. Magyarország és Jemen kap­csolatairól szólva, Szalal emlé­keztetett rá, hogy a két ország nemrég kulturális megállapo­dást írt alá, amelynek értel­mében Magyarországon jemeni diákok tanulnak. „Örömmel fo­gadtam el a meghívást és lá­togatok el Magyarországra. Meggyőződésem, hogy Budapes­ten gyümölcsöző tanácskozáso­kat folytatunk, melynek ered­ményeként sikerül tovább erő­síteni a két ország kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát Ab­dullah AI Szalal elnök. Alexandria barátja ALEXANDRIA. (TASZSZ) Pénteken délután Hruscsov szovjet kormányfő, Amer mar­sall, az Egyesült Arab Köztár­saság első alelnöke és a kísére­tében levő személyiségek részt vettek az alexandriai városi va­dászklub lövészversenyén. A klubban megjelent nagyszámú vendég hosszas tapssal, meleg üdvözlésben részesítette a szov­jet kormányfőt. A verseny után Hruscsov gra­tulált a győzteseknek, díjakat és érmeket nyújtott át nekik. Eiste Mohammed Hamdi Asur alexandriai kormányzó a va­dászklubban vacsorát adott Hruscsov tiszteletére. A vacsorán a kormányzó üd­vözlő beszédet mondott és a vá­ros lakossága nevében átnyúj­totta Hrusesovnak Alexandria kulcsát és a régi alexandriai vi­lágítótorony modelljét. Köszönettel vettem át e kul­csot — mondotta Hruscsov vá­laszbeszédében — és mély el­ismerésemet fejezem ki a biza­lomért. Mindenki tudja, hogy egy ház kulcsát olyan barátnak szokták odaadni, akiben úgy megbíznak, mint saját maguk­ban. Igyekezni fogok, hogy mél­tó legyek erre és legyenek meg­győződve, hogy nem fogok visz- szaélni az önök baráti bizalmá­val. Engedélyük nélkül nem fo­gom használni városuk kulcsát, még kevésbé fogom odaadni olyanoknak, akik önöknek nem barátaik. Egy évvel Ad disz-Abeba után AFRIKA függetlenségének napját egy esztendővel ezelőtt hirdették meg, harminc függet­len afrikai állam vezetőinek Ad- disz-Abebában megtartott csúcs- értekezletén. 1963. május 25-én este az államfők ünnepélyesen elfogadták az Afrikai Egység Alapokmányát. Akkor határoz­ták el, hogy a történelmi ok­mány aláírásáról ezentúl min­den évben, mint „Afrika felsza­badulásának napjáról” emlékez­nek meg. Addisz-Abebában egész Afri- rika előre lépett. Először a tör­ténelemben, Afrika holnapjáról maguk az afrikaiak döntöttek — Afrikában. Lezárult egy hosz- szú korszak, amikor a kolonia- listák Berlin, Párizs, London, Washington párnázott ajtajú ta­nácskozó termeiben osztották fel egymás között a Kongó, a Niger, a Nílus, a Zambézi vidékét. Le­tűnt az a korszak, amikor a gyarmatosítók számára a néger csupán „ingyen motor volt, ame­lyet banánnal fűtöttek”, aho­gyan egykor Londros írta. Ad- disz-Abeba nemcsak a gyarma­tosítás közelgő végét jelezte, de felvázolta a harc következő állo­másait; Ha a Verwoerd és Sala­zar kormánya továbbra is ma­kacsul ellenáll a gyarmati rend­szer felszámolásának, akkor meg­szakítják a diplomáciai és kon­zuli kapcsolatokat a Dél-afrikai Köztársasággal és Portugáliával, Követelik továbbá a dél-afrikai fajüldözés megszüntetését; gaz­dasági együttműködést a füg­getlen afrikai államok között; hitet téve Afrika atommentesí­tése mellett követelik az Afri­kában levő külföldi katonai tá­maszpontok felszámolását, s tá­mogatják az általános és teljes leszerelést. EGY ESZTENDEJE fogadták el ezeket a fontos határoza­tokat, s visszatekintve elmond­hatjuk, hogy a leghaladóbb és legelőrelátóbb afrikai országok erőfeszítései révén a közel 250 millió lakosú kontinens népei tovább léptek — előre. Dél-Af- rika és Portugália bojkottja im­már csaknem teljes, s az ango­lai, a mozambiquei, a portugál- guineai felszabadító mozgalom — nem kis mértékben az Ad- disz-Abeba-i elhatározások nyo­mán juttatott erkölcsi és anya­gi támogatások eredményeként — tovább erősödött. Kenya és Zan2ibár decemberben lett füg­getlen, az idén Nyasszaföld és Észak-Rhodesia szabadul meg a kolonializmus láncaitól. AZ AFRIKAI ORSZÁGOK egységes fellépésére, a szocia­lista országok támogatásával a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zetből kizárták a fajüldöző Dél- Afrikát, s Portugáliával együtt eltávolították az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságából is. NOHA A VOLT gyarmattar­tók még számottevő befolyás­sal rendelkeznek egyes afrikai országokban, amelyeken keresz­tül igyekeznek visszatartani az Addisz-Abeba-i határozatok megvalósítását, Afrika függet­lenségének napján megállapít­hatjuk, hogy különösen a gyar­matosítás és a fajüldözés elleni harc kérdésében határozott lépé­sek történtek a tavalyi csúcs- konferencia óta. Az afrikai kül­ügyminiszterek dakari értekez­lete üdvözölte a moszkvai atomcsendegyezményt. Az algé­riai—marokkói, majd a közel­múltban a szomáli—etiópiai ha­tárviszály rendezésében való részvételével az Afrikai Egység Szervezete bebizonyította élet­revalóságát. Bár a korábban lét­rehozott afrikai csoportosulá­sok közül az Afrikai és Malgas Unió még nem oszlott fel, csu­pán átalakult, bár a gazdasági együttműködés érdekében csak igen kezdeti lépések történtek, s az egységszervezet gyakorlati „üzembe helyezése” is várat ma­gára, kétségtelen, hogy Afrika tovább halad a gyarmati ura­lom teljes megszüntetésének út­ján — az egység felé. , , . Sebes Tibor Hruscsov az EflK-ban, Mikojan Japánban (Újabb 125 millió dollár a szennyes háborúra Az FKP kong»ressxusa után AZ ELMÚLT HÉT legkiemelkedőbb esemé­nye Hruscsov elvtárs lá­togatása az EAK-ban. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az asz- szuáni gátavatás után fontos tárgyalásokat foly­tatott az arab államfőkkel, Nasszerrel, az EAK elnökével, Ben Bella algériai, Aref iraki és Sza­lal jemeni elnökkel. A szovjet kormányfő több­ször is beszélt az arab egységről. Rendkívül ér­dekes az a megállapítása, amellyel az asszuáni stadionban mondott nagygyűlésen fogalmazta meg az arab egységgel kapcsolatos szovjet állás­pontot: „A Szovjetunió nem általában az ara­bok, hanem az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen harcra kelt egyiptomi nép segít­ségére sietett. Mi, az EAK segítségére jöttünk, hogy a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség, a nemzet valamennyi haladó gondol­kodású embere minél gyorsabban haladhasson az új élet építésében.” A szovjet kormányfő lá­togatása az EAK-ban világos bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép mindig a nemzeti felszaba­dító mozgalom oldalán, azoknak a fiatal, füg­getlen államoknak az oldalán áll, amelyek poli­tikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt ön­állóságukért küzdenek. A KÖZÉP-KELET MELLETT a Távol-Keleten is fontos szovjet látogatás eseményei zajlottak a héten: A szovjet parlamenti küldöttség élén Ja­pánban tartózkodik Mikoján elvtárs és más fon­tos tanácskozások mellett Oszakában Japán gaz­dasági vezetőivel találkozott. Ezen a beszélgeté­sen szó esett a szovjet—japán kereskedelmi kap­csolatokról is. A két ország árucsereforgalma jelenleg évi háromszázmillió dollár, de ennél lényegesen nagyobb lehetőségek vannak a gaz­dasági kapcsolatok bővítésé^. — Ám, a világ­sajtó egyöntetűen úgy látja, hogy Mikoján láto­gatásának jelentősége túlnő a gazdasági megbe­szélések értékrendjén. A szovjet minisztertanács első elnökhelyettese ugyanis Hruscsov elvtárs személyes üzenetét és meghívását vitte el a ja­pán kormányfőnek. Az üzenet egyik leglényege­sebb pontja az a javaslat, hogy rendezzék a két szomszédos ország viszonyát és ennek legjobb módjául a szovjet kormányfő a békeszerződés mielőbbi megkötését javasolja. ÚJRA A NEMZETKÖZI érdeklődés első vo­nalába került a délkelet-ázsiai helyzet: Az USA leplezetlen katonai készülődései újra bonyolít­ják a világ e körzetének ügyeit. Johnson elnök ugyanis a héten üzenetet intézett a kongresszus­Malaysiáról tanácskoznak Salvador Lopez fülöp-szigeti diplomata szombaton egyórás megbeszélést folytatott Abdul Rahman malaysiai miniszterel­nökkel. A megbeszélés után új­ságíróknak kijelentette, meg­egyeztek abban, hogy újból ösz- szehívnak egy háromhatalmi csúcstalálkozót — Indonézia, Malaysia és a Fülöp-szigetek részvételével — a malaysiai probléma megoldására. hoz és ebben kérte, hogy az eddigi évi ötszáz- millió dolláros segélyt, (amelynek jelentős része a dél-vietnami nép elnyomását szolgáló szeny- nyes háború céljait szolgálja) újabb 125 millió dollárral emeljék fel. Ez a javaslat közvetlenül az után született, hogy McNamara amerikai had­ügyminiszter (az elmúlt két évben most ötöd­ször) Saigonban járt és megállapította, hogy az amerikai dél-vietnami háborús erőfeszítések „eredményei” egyre lesújtóbbak. Bonyolódik a laoszi helyzet is, ahol felújultak a harcok a jobboldal fegyveresei, valamint a Kouprasith vezetése alatt álló puccsista tábornokok törek­véseivel szembeszegülő csoportok és a semlege­sek között. Rendkívül érdekes ebből a szem­pontból, hogy a francia kormány javaslatot tett egy újabb, Laosszal foglalkozó nemzetközi kon­ferencia összehívására. Az angol kormány még nem válaszolt erre a javaslatra; az Egyesült Államok viszont kijelentette, hogy kész katonai­lag beavatkozni Laoszban. A szovjet álláspontot Gromiko külügyminiszter egy, Souvanna Phou- ma laoszi miniszterelnökhöz intézett levelében fejtette ki: A Szovjetunió — hangoztatja a kül­ügyminiszter — ezután is híven kitart az 1962-s genfi megállapodások következetes végrehajtása mellett és támogatja a koalíciós kormánynak a független és semleges Laosz békés fejlődése ér­dekében folytatott tevékenységét. A HÉTEN MEGKEZDTE munkáját a Francia Kommunista Párt új Központi Bizottsága és új Politikai Bizottsága. A francia munkásosztály nagy pártja új főtitkárává Waldeck Rochet elv­társat választották; Maurice Thorez elvtárs, aki 1931 óta, harminchárom éven át volt az FKP főtitkára, most a párt elnöke lett. Thorez zár­szavában összefoglalta a legfontosabb feladato­kat; hangsúlyozta, hogy a kongresszus a mun­kásosztály, a demokratikus erők egységének szenvedélyes követelése volt, felhívás a személyi uralom elleni harcra, az igazi demokrácia meg­valósítására. „A legfőbb feladat, amelynek min­den egyebet alá kell vetni, a munkásosztály, a demokratikus erők egységének megteremtése” — hangsúlyozta Thorez, majd kifejtette, hogy a fráhciá' kómmimisták véleménye szerint a kom­munista és munkáspártok összességének ünne­pélyesen újra meg kell erősítenie a marxizmus —lenlnizmus elveit, és nemzetközi értekezleten kell megvitatniok a nemzetközi munkásmozga­lom problémáit. Nagygyűlés Tokióban a szovjet küldöttség tiszteletére A Japán—Szovjet Társaság és a Sohyo japán szakszervezeti főtanács szombaton nagygyűlést rendezett a Tokióban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére. A főváros és más japán városok lakosságát körül­belül háromezer küldött képvi­selte. A felszólalások hangsúlyozták, milyen nagy jelentőségű a szov­jet parlamenti küldöttség láto­gatása, állást foglaltak Japán és a Szovjetunió baráti, kultu­rális és gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztése és erősítése mel­lett. Á gyűlésen Mikojan beszé­det mondott, amelyet a megje­EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN .finnyi pénzük sem volt... Emlékezés Hegedűs Lászlóra Nagy fájdalom volt tudomá­sul venni, hogy Hegedűs László, a kecskemétiek kedves ismerő­se, s csaknem öt évtizede a he­lyi és környékbeli munkásmoz­galom harcosa, a munkásélet sok mindenre emlékező „lexi­kona” elköltözött sorainkból. Annál inkább így van, mert mindig közöttünk élt. Alig volt pártrendezvény, ahol ne talál­kozhattunk volna vele. Minden­kihez volt néhány szava. Sze­rették a kortársak, szerette az új generáció. Tudtuk róla, hogy felelős sze­repet vállalt 1919-ben, hogy szakszervezeti vezető volt az el­lenforradalom éveiben, hallot­tunk a börtönélet és a többszö­ri internálás történetéről. Is­mertük közvetlen közelről a fel- szabadulás után kétévtizedes közéleti munkásságát. Mégis — bizonyára szerénysége tiltotta — az ő szájából senki sem hallot­ta a Horthy-rendőrséggel és bí­rósággal vívott küzdelmét, amelynek során a meg nem al­kuvás emlékezetes példáját mu­tatta. Nyissuk fel a már történe­lemmé lett időszak levéltárban őrzött fedőlapját és tanúskod­janak a sárguló iratok. A kecskeméti rendőrkapitány­ság vezetője, Czdrjék rendőr­főtanácsos 1933. februárjában feletteseinek a következőket je­lenti: „Méltóságos Uram! Tisz­telettel jelentem, hogy hatósá- gbm területén Budapestről irá­nyított kommunista szervezke­dés észlelhető, mellyel kapcso­latban eddig a következőket si­került megállapítanom... Az irányítást Kalász Béla szűcsse­géd és Hegedűs László cipész­segéd kecskeméti lakosok végzik a város belterületén.” Három hónap múlva a buda­pesti főkapitányságnak a Kecs­keméten leleplezett kommunis­ta szervezkedésről a következő­ket jelentik: „A kecskeméti he­lyi bizottság megalakítását 1932 június havában Hegedűs László kezdeményezte, és a bizottság megalakulása után a kommu­nista sejtek kiépítésén dolgoz­tak úgy a belterületen, mint a földmunkások körében a tanyá­kon is. Az összejöveteleket rendsze­rint Hegedűs lakásán tartották, amikor is beszámoltak a bel- és külterületi szervezkedés eddigi eredményeiről és további ter­veikről beszélgettek. A megtartott házkutatások so­rán sok kommunista röpirat, nyomtatvány és szervezkedésre vonatkozó levél került elő a le­tartóztatottak lakásáról, de ta­láltunk vörös csillagot és kom­munista jelszavakat tartalmazó bélyegzőket is.” A rendőrségi jelentés napján a Magyarország című lap nagy szenzációként jelenti be: Kecs­keméten elfogták a kommunis­ták vidéki szervezetének veze­tőit több társával együtt. A lap többek között a következőket írja: „A kecskeméti rendőrség múlt év decembere óta figyelte a kecskeméti kommunisták mozgolódását, elfogatásukra azonban csak most került sor. Megtudta ugyanis a rendőrség, hogy Budapestről Kecskemétre érkezett Busi Vince, a kommu­nisták egyik vezére, és az Ep­reskert utca 29. számú házban szállt meg. Hajnalban háromkor a rendőrök és detektívek körül­zárták a házat és egy adott jel-

Next

/
Thumbnails
Contents