Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-04 / 102. szám
Í99Í. május 4, hétfő 5. öMal Beszélgetés a filmről Top ás úr NÉGY KECSKEMÉTI FOTO AMATÖR KIÁLLÍTÁSA Könyvtől, színpadról már sokan ismerik a nézők közül Topáz tanár urait, aki egy vidéki város ódon magániskolájában tanít tiszteletreméltó szorgalommal és becsületességgel. Marcel Pagnol: Topaze című színdarabjának nagyon szerény, lelkes és nagyon kopott hőse, most a filmvásznon jelenik meg. KÉPREGÉNYVÁLTOZAT: gul, aki gazemberségben túltesz a többieken. A boldogság? Nos azt úgysem adják ingyen, és Topáz úr legalább most megvásárolhatja magának. A kitűnő angol filmben kellően érvényesül Pagnol éles társadalomkritikája, és ha Peter Sellers, a rendező helyenként érezhetően bizonytalan is, Peter Sellers a színész, Topáz úr érdekes figurájának életrekeltó- je minden mozdulatával remekel. Naiv és okos, szánalmas és megvetendő, ragyogóan felépített játéka jól érzékelteti a társadalmi viszonyok hatását Topáz átalakulásában. Peter Sellers bravúros színészi teljesítménye feledteti a film gyengéit, és ebben jelentős rész jut még a jól kiválasztott együttesnek is, a Suzyt alakító Nadia Gray-nak, Herbert Lomnak és a film valamennyi szereplőjének. Topáz úrral találkozni a filmen élmény annak is, aki már hírből vagy színpadról ismeri, de azok sem csalódnak, akik most látják először. V. Zs. A csehszlovák kultúra hete a rádióban A Magyar Rádió május 4-e és 10-a között rendezi meg a csehszlovák kultüra hetét. Ezekben a napokban több alkalommal sugároznak műsort csehszlovák zeneszerzők műveiből, csehszlovák zenekarok és előadóművészek közreműködésével. A kulturális hét megnyitó műsorában — május 4-én, hétfőn este — a mai csehszlovák költők verseiből sugároznak összeállítást. Másnap, kedden, könnyűzenei műsort közvetítenek Prágából. (MTI) MÁJUS 2-ÁN négy kecskeméti fotoamatőr képeinek kiállítását nyitotta meg Újvári Lajos, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, a Városi Művelődési Ház nagytermében. A négy különböző foglalkozású amatőr a Kecskeméti Fo- toklub tagja. Érdeklődési körük nem azonos. Ám közös vonásuk az őszinte humanitás, a környezetük ismerete, és az, hogy nem felszínesek, hanem mélyére hatolnak a látottaknak. A kollekció mindössze 83 képe nem ad lehetőséget, hogy bármely kiállító is teljességre törekedjen. A kiállításnak nincs tematikai kötöttsége. Még dicséretesebb tehát, hogy az őket legjobban foglalkoztató Alföldről, a kiskunok életéről, a tiszatáj ismeretéről nyilvánítanak őszinte véleményt A képek többsége szerzőik magas színvonalú látáskultúráját esztétikai ismereteik sokoldalúságát technikai felkészültségük alaposságát tükrözik. DEZSŐ PÁ.L jó szemű, sokoldalú fotós, aki határozott mondanivalóját kiforrott technikával teszi szemléletesebbé. Riadalom című képén a felrebben- tett libacsapat mozgással teli elevenségét a természetes ellenfény felfokozza, gyöngyörködtető hatását növeli. A Város peremén című képéről a nagy forgalmú, magas kultúrigényű belvárostól való távolság érzése árad. A tónusszegénység, s a szinte festői plaszticitás növeli ezt az érzést. Szintén egyszerű eszközökkel, az ellenfény adottságait jól kihasználva ábrázolja a fiatalok világosság felé, előre, mint a kép címe mondja „Fölfelé” haladását. Az Árulkodó árnyék szellemes, megkapó epizód, az ötórai tea pedig kitűnő zsánerkép, melyen a trombitás jól komponált karakterfigura. Téli tájképei között a Havazás után formailag rendezett, sugározza a zord, kemény hideget. Ennél is kitűnőbb a Zúzmara. Ilyen reális valóságban, a havas, zúzmarás tájat és falombot, a télnek ezt a csodálatos természeti szépségét csak fényképezőgéppel és csak tehetséges fotográfus tudja megörökíteni. A Tiszáról hét képet állít ki a szerző. Valamennyi azt tanúsítja, hogy tudatosan kereste a gondosan megválasztott témának legmegfelelőbb kifejezési módot. Fel nem sorolt képei nagyszerűen illeszkednek Dezső Pál hangulatos, életigenlő, gazdag fotókultúrájához. KRISCH BÉLA képeinek tanúsága szerint hivatását szerető, a gyermekeket jól ismerő pedagógus. Kollekciójának leggazdagabb tartalmú csoportját képezik a gyermekfotók. Zsuzsa című képe elragadó, természetes bájt sugároz. A „Döntő lépés” gondos kompozíció úttörőink szabad foglalkozásáról, az „Ifjú zenész” megmosolyogtató úttörrő trombitása jól ábrázolt karakter. Politechnikai órán és a Politechnikai műhelyben című képei nagyszerűen kiválasztott típusok, jól rendezett és kivitelezett munkák. Jó példái az emberközelségnek és az azt kifejező technikai készségnek. A Kendergyárban és a Paprikaüzemben című képei nem haladják meg az átlagos riportkép mértékét, próbálkozása azonban érdeklődési körének helyes irányát jelzi. Több mondanivalót árul el a Paradicsomládák című fotója. A nagyüzemi mezőgazdaságból vett témájának ábrázolása ezen a kép>en még nem eléggé gondos. Annál pompNásabb és esztétikailag is jól megoldott „Libák” című képe. MEDGYESI LÁSZLÓ döbbenetesen tárja elénk az Alföldet. Határtalan szerelmese a pusztának. Mély átéléssel, a tájjal szinte eggyéforrva, alakjaival azonosulva ábrázolja a végtelenbe tűnő síkság és a tanyák lakóinak életét. Kulturált látóképessége és kitűnő technikai felkészültsége folytán képei szuggesztív erővel hatnak. Kollekciója szinte himnuszt zeng a pusztáról, a puszták népéről. Portréi megnyerő közvetlenséggel, egyszerű beállításban, póz nélkül jelennek meg, a foglalkozásukra utaló természetes környezetben. Staffázsa rendkívül leegyszerűsített, inkább a pusztai embernek a végtelen természettel való állandó kapcsolatát hangsúlyozza. Az őrszem a pusztában, az Alföldi juhász, Öreg juhász és Ünneplő juhász című kép>ei hitelesen őszinte jellemrajzok. A kiskunokról készített egy-egy antropológiai tanulmányt is magában foglaló fotók. Szabó János juhász mesterségének igen jó típusa. Elődeitől örökölt pity- kegombos lajbija, a természetet akarata alá gyűrő rátarti hetykesége, keresetlen egyszerűsége, magaszerezte tettereje öntudatos biztonságot, közvetlenséget sugároz Az Alföld varázslatos téli szépsége Medgyesi kép>ein is elragadóan látványos. A „Téli út” és a „Tél virága” kifogástalan szerkesztésével, a szűrők helyes alkalmazásával, a technikai készség magas fokú birtoklásával esztétikai élményt nyújt. Őszinte hitelességgel tesz hitet Medgyesi László az Alföld szeretetéről, ismeretéről. Amit állít, az mind igaz. De vajon nem több-e a ma valósága? Ügy érzem képeinek, már mint idegenforgalmi kuriózumnak, egzotikus varázsa is van. Ugyanakkor tájképeit is drámai feszültséggel telíti. Alföldi táj című képe a terméketlen homokdomb és a termékeny esővé tornyosuló súlyos felhők kontrasztja, mintha ádáz küzdelmet szimbolizálna. A „Homokhegy”, mit a szél csak úgy odább tehet, oly lebegőn köny- nyű, hogy a felhőtlen ég szinte ránehezedik. S egyik legszebb műve a Sivár legelőn biztos esztétikai érzékkel, látszólag statikusan ábrázolja a pusztai ember és állat küzdelmét a homokkal. Medgyesi tehát tudatosan örökíti meg az alföldi paraszt küzdelmes életét. S ha ez képein kissé romantikusnak is hat, innen már csak egy lépés a sivár futóhomokból „aranyhomokot” varázsoló ember ragyogó eredményeinek ábrázolásáig. V1NC2E JÁNOS kollekciója emberszeretetét, esztétikai érzékenységét tükrözi. Széles skálájú, magas fotokultúrájú, alapos esztétikai tudású amatőr. Kép>ei dinamikusak, nem egy közülük a riportázzsal rokon. A városiasodé falu élményét nyújtják magvas tartalmú, tömör formájú fotói. Az Alföldi táj a ma még számottevő tanyarendszert tipizálja hitelesen. Szinte érezzük a képen túlterjedő, végtelenbe vesző tanyavilágot. Rakodás című képén már közösen végzik a nehéz nyári munkát. „Vasárnap reggel” a verandán újságot olvasó idős házaspár érdeklődése túlnő a falu határán. A képalkotó elemeket nagyszerű összhangba szerkesztette a Gátépítés című művén. A gát gerincének átlós beállítása, a fényhatás hangsúlyozó kihasználása, a munka beillesztése, mellyel az építés további folyamatát jelzi, s a gát méretét, szerepiét is fokozza, a merész lapos kivágás, ami által minden lényegtelent eltűntet, értékes, jó képpé alakította. Nagy baj van? című ismert fotója nemcsak impresz- sziót fejez ki. Az idős nénike aggódó kifejezése, mit a kéztartása is hangsúlyoz, voltakép>- pen tartósan megrajzolt jellemzés, jól meghatározott típus. A Laboratóriumban, a Mese és a Gyógyító sugár nem túl- nagy igényű, de jól szerkesztett, gondosan megformált, minden mesterkéltséget nélkülöző mun ka képek. A Kossuth tér hóval borított esti fényben csillogó hatásos városképe, a „Fehér vitorlások” a Balatonon, az Akadály felett című sportfotója Vincze János sokoldalúságát bizonyítják. A kiállítás egyik amatőrnek sem mutatja eddigi — úgymond — „életművét”, inkább szűkebb pátriájának fotósszemléletéről, esztétikai és technikai felkészültségéről ad számot. Ez pedig jó eredményt mutat és gazdag előrehaladással biztat. Budavári Antal Peter Sellers — Topáz úr megszemélyesítője. agyonhordott ruhában, kitömött állatai, javításra váró füzetei között. Ebből a dickensi hangulatot árasztó környezetből emeli ki azután a véletlen — egy igen bájos és szemrevaló jelenség, Suzy kisasszony képében — és a mindenki által kihasznált' szegény tanár a film végére káprázatos karriert fut be, „úr” lesz és nem akármilyen. Mert Topáz úr, aki mint tanár nem tudott megalkudni a lelkiismeretével, súlyos tapasztalatok árán jut el a felismerésig: az ő társadalmában csak az boldoA balmoral cirkáló esy/x matrózán fertőzó-gyanús BETEGSÉG NYOMAIT FEDEZ TÉR FEl. A HADIHAJÓ LEGÉNYSÉGÉT KARANTÉNBA VMÉ K TELJES KIVIZSGÁLÁSRA. EZ IDŐ A- IATA HAJÓ ŐRIZET NÉLKÜL, LEHORGONYOZVA RINGOTT AZ INDIAI ÓCEÁNON. PISZKOS FRED FELISMER- TE A NAGY PILLANATOT, RÖWO IDŐ ALATT ÖSSZESZEDETT HÚSZ DÓBARÁTOT, RÉGI KIPRÓBÁLT MATRÓZOKAT, S EZEK SEGÍTSÉGÉVEL A VIHAR ELŐTTI' KOROMFEKETE ÉJSZAKÁBAN NYUGODTAN KIKÖTHETIE A ClR- KÁLÓT.: ÉJFÉL ELMÚLT, A SA BANCO-! KIKÖTŐ NEM AKARJA A KÉRT ÁRUT BEHAJÓZNI. PISZKOS FIRED A HAjÓ- ÁGYUKAT A PARTRA IRÁNYÍTJA. EZUTÁN GYORSAN BERAK ÓDNAK. TÖBB ÓRÁN ÁT DÜHÖNG AZ IRTÓZATOS EREJŰ CIKLON, DE A BALMORAL KITÜNŐEN MEGÉPÍTETT NA JÓ. ÁLLJA A HULLÁMOK ROHAMAIT A TRÓPUS! VILLÁMOK ISZONYÚ CSAPÁSAIT.
