Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
A vörös fény birodalma Reuma és napfolttevékenység Mi okozza a rádiózavart? Ahol a szegek is rézből készültek Azt a címet is adhattam volna a riportnak, hogy „Az atomkorszak hajnala — nádtető alatt”. Ez is teljesen fedi a valóságot. S hogy azonnal a lényegre térjek — a nádtetős épület valóban ott áll Baja város tőszomszédságában — Rézi néni tanyájától alig kétszáz méterre —, s a zsúp és a keresztgerendák tövében ütemesen ketyeg a századmásodpercre pontos óra, szabályos időközönként felvillan egy erős fényű lámpa és egy hajszálvékony, tükrözött fénycsík vonalakat „rajzol” a fotópapírra. ftz egykori csfiszkunyhó helyén — évekkel ezelőtt — felépült egy különös obszervatórium. Mert £z a tanyasi házikó, melynek kőfalai mélyen a földbe süllyednek, megyénk egyik fontos tudományos állomása. A két szobából álló épület belseje vörös fényben „fürdik”. Az ablak már régóta nem a világítást, hanem a sötétséget adományozza a szobának. S ebben a kísérteties színorgiában — hiszen a vörös fény számtalan árnyalatból tevődik össze — három magnetométer rögzíti mágneses erejének változását. — Mire szolgál a magnetométer? — kérdezem 111 Mártont, a helyi csillagvizsgáló-szputnyikfi- gyelő állomás és földmágnesesség vizsgáló obszervatórium tudományos munkatársát. — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, essünk túl az önmotozás „örömein”, s tegyünk egy rövid sétát a furcsa épületben. Előkerül a zseb mélyéről a kulcskarika, golyóstoll, bicska, és a többi vastárgy. Ugyanis a műszerek közelében nem lehet mágnesezhető tárggyal tartózkodni, mert az érzékeny készülék a legapróbb vasdarabra is azonnal reagál. — Földünk olyan, mint minden mágneses test. Van északi és déli sarka. Tehát van vonzása is. És ez a vonzás hozza létre a térerősséget. Ügy érzem magam, mint diákkoromban, amikor fizikatanárom egy-egy új törvényszerűséget ismertetett meg. Csak figyelem, figyelem a magyarázatot. — A Napon időnként különleges kitöréseket — úgynevezett erupciókat — észlelnek a csillagászok. R napkitöréseket követő 24—72 órán belül pedig jelentősen megváltozik Földünk mágneses térerőssége. S ezeket a változásokat mérik az itt elhelyezett magnetométerek. — Milyen kapcsolatban állnak ezek a távoli hatások bolygónkkal? — Ezt már a bajai csillag- vizsgáló Tóth Kálmán utcai épületében kérdezem 111 Mártontól, aki rögtönzött szakelőadásba kezd. A kis szobában harminc fok meleget jelez a hőmérő. A csillagász a rendkívüli hőségtől, az újságíró pedig a „korpuszkuláris sugárzás” és az „erupció” okozta fejtörés fáradalmai miatt törli gyöngyöző homlokát. Fotókópiák kerülnek az asztalra. Az egyiken szaggatott jelek. — Kitörés? — Nem. Bizonyára Rézi néni a műszer mellett felejtette a kulcsát... Rézi néni ugyanis a mágnesességvizsgáló mindenese. Takarít, ellátja fotópapírral a műszereket, s a fényképezett papírt pedig nap nap után behozza ide a csillagvizsgálóba ... Látja, ez is egy „élő” példa, hogy mennyire érzékenyek a műszerek. A házban pedig még a szegeket is rézből készítették. Egy dobozt vesz elő. Benne az obszervatórium legérdekesebb felvételei. 1958-ban készültek a különböző napkitörésekről. — A robbanást követő nyolc és fél perc múlva fényképezőgépeink filmszalagjai is rögzítették a kitörést... Ennyi idő kell ugyanis, amíg a fény eljut Földünkre ... Ezek a kitörések — a számítások szerint — tizenegy évenként érik el a maximumot, Senki előtt nem kell különösebben bizonygatni, hogy a fák És általában a növényzet milyen jó, tisztító hatással van a levegőre. Különösen fontos lenne a levegő ilyen módon történő tisztítása a nagyobb városokban, mint például Kecskeméten. Nem azért, mintha megyénk székhelyén olyan sok gyár lenne, hogy füstjeikkel elárasztják az égboltot. Talán ez a legkevesebb, ami árt a levegőnek, s így az embereknek is. Alföldi városról lévén szó, a szél sokkal jobban uralkodik, mint máshol. A fák tehát nagyon sok hasznot tudnának hajtani ebből a szempontból. A „porfogó” szerepükről nem is beszélve. Ezért lenne fokozottabb mértékben szükséges a fásítás, amivel Kecskeméten sajnos, alig találkozunk. Nem látjuk azt a szorgos faültetést, amit pedig joggal várhatnánk. Számtalan Elkelne a fásítás hely van városunkban, ahová lehetne, sőt kellene fákat ültetni. Sok utcát fel tudnánk sorolni ennek a bizonyítására, megemlítve a tereket is. Az új zeneiskola környéke is úgy van, ahogy az építők otthagyták. Illő lett volna fákat ültetni, virágágyakat készíteni körülötte. Lenne még faültetési lehetőség a Batthyány utcában és a Le- ninvárosban is hasonlóképpen a Bajcsy-Zsilinszky úthoz. A kiragadott példaként meg kell még említeni a Kada Elek utcát és a Dózsa György utat. Természetesen nemcsak a belvárosra kell itt gondolni, mert a peremvárosok képe, hangulata, egészségi körülményei is jobbak lennének, ha fákat ültetnének oda, vagy pótolnák a „foghíjakaT. Nem a mindenáron való fásítást sürgetjük tehát, hanem az ésszerű és lehetséges határokon belüli cselekvést szeretnénk látni Azzal még nem leszünk világváros, hogy nincs fa az utcáinkon, „ — dorgál — Ezért is rendezték a nemzetközi geofizikai évet 1958-ban, a legnagyobb kitörések idején. — Az utóbbi időben — mióta a geofizikai újdonságokat népszerű formában is publikálják — sok ember a reumás fájdalmait a különféle napfolttevékenységekkel hozza kapcsolatba. Mi az igazság abból, hogy a nap- kitörések hatással vannak az élő szervezetre? Elmosolyodik a csillagász. Az arcán apró vonalak ráncolódnak ki. — Ezek csak feltételezések. De kiindulva abból, hogy milyen intenzív kapcsolat van a napfolttevékenység és a Föld mágnese erejének változása között, elképzelhető az is, hogy az emberre is befolyással van a robbanás. S ezeket kutatják — a műszerek segítségével — a szakemberek. Lassan süllyed a higanyszál. A házakon, fákon túl nyugovóra tér az oly sokszor látott és mégis oly ismeretlen Nap. Szétnyílik a kupolatető és a résen megjelenik a távcső monumentális alakja. Hatalmas objektíveit a csillagos égbolt felé fordítja. Működésre készek az automata fényképezőgépek is. És valahol a város szélén, a vörös fény birodalmában Rézi mama talán most cseréli ki a magnetométer fotópapírját,,, K. M. Könyv a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról A Moszkvai Politikai Irodalmi Kiadó gondozásában „Célunk a kommunizmus és a béke” címmel megjelent azoknak az anyagoknak a gyűjteménye, amelyek a Hruscsov vezette szovjet pártós kormányküldöttség nemrégiben tett magyarországi látogatásáról a Pravdában kerültek közlésre. (MTI) MOST JA RT AM először Csengődön. A községben őszinte csodálkozással szemlélődtem. Feltűnően sok az egymás mellé épülő, villaszerű, új ház, amelynek legjava, igaz, majd csak a nyáron, vagy legjobb esetben májusban kerülhet bevakolásra. Mintha a község az elmúlt néhány esztendő alatt létesült volna, s nem a múlt században. Van is ebben valami, mert Csengőd igazán csak most születik újjá. — Jómódú emberek lakják a községet — mondta Czinege Mihály tanácselnök, mintegy folytatásaként előbbi gondolataimnak—, de a jólétért, a gyors PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19* 25-16. Szerkesztő bizottság: 19-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Íja. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: H-85 Index; 35 065, Itt a fagylalt A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről A_ hűvös napok után újra itt a meleg —, a fagylaltszezon. Képünkön: Van keletje a hűsítő fagyinak a „Hírős városban” is, (Pásztor Zoltán felvétele.) tárgyalt a Bajai Járási Tanács A Bajai Járási Tanács május 21-én, tegnap délelőtt ülést tartott, s több fontos kérdést vitatott meg. A tanácsülés első napirendi pontjaként a pénzügyi osztály beszámolóját tárgyalták meg az 1963. évi költségvetési és KÖFA-zárszám- adásról, illetve az ezzel kapcsolatos idei tervekről. Utána a vb mezőgazdaságé osztálya számolt be a bajai járás nyári mezőgazdasági munkáinak megszervezéséről, majd a jogi és törvényességi állandó bizottság munkáját értékelték. A mezőgazdasági osztály beszámolója megállapította a fejlődésért dolgoznak is derekasan. Kitűnő szőlész és borász itt minden család, s most, hogy a három szakszövetkezet végre egyesült, nemcsak munkájukban, a terméseredményei^ minőségének fokozásában válnak majd igényesebbé, hanem életkörülményeik kialakításában is. Czinege elvtárssal tavaly őszszel Tázláron találkoztam, az ottani új óvoda és bölcsőde ünnepélyes átadásakor. Akkor még ott volt tanácselnök. — A csengődlek bizalommal fordulnak hozzám és örömmel segítenek a közös ügyek előbb- revitelében. Mint már említettem, a kulturáltabb életkörülményeik megteremtése iránt igen élénk érdeklődést tanúsítanak. Egy éve már az új művelődési otthon építése tartja őket izgalomban. Közel kétmillió forintot irányoztunk elő erre a célra. Az összeg fele máris a rendelkezésünkre áll, sőt, a tervek is elkészülnek június végére. Reméljük, legkésőbb az ősszel megkezdődik az építkezés. Másik nagy gondunk az iskolák tatarozása és részbeni bővítése, mert a tanyai iskolák szeptemberben induló körzetesítésével a jelentöbhi között, hogy noha a májusi és júniusi hónap legfontosabb mezőgazdasági feladatai közé a növényápolás és növény- védelem tartozik, mégis ezzel egy időben kell felkészülni a gabonabetakarítási-a. A nyári munkákra való tervszerű felkészülés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez évben mintegy ezer holddal nagyobb területről kell majd a kalászosokat betakarítani, mint tavaly. A munkák jó megszervezése érdekében a járási tanácsülés megfelelő határozatokat hozott. légi tantermek előreláthatóan kevésnek bizonyulnak. Bentlakásos fiúkollégium létesítését is tervezzük, egész heti étkezés biztosításával. A célnak a Dózsa György úti, volt pártház felel meg a legjobban. Január elsején át is vettük, s mintegy 350 ezer forintos költséggel a nyáron átépítjük. BÜCSÜZOM, amikor a szobába lép Zentai Istvánné vb- elnökhelyettes, aki egyébként a községi pártszervezet titkára, s a falu fiatalságának patronáló ja. — Ügy tűnhet — mondta —, mintha nem is lennének fiatalok Csengődön. Az elmúlt két- három évben sokan vándorútra keltek, mert sem a számításukat, sem a megfelelő szórakozási lehetőségüket nem találták meg itthon, ősz óta azonban kezdenek visszaszállingózni, némelyik családostul. Reméljük, a többiek is hazatérnek hamarosan. A három szakszövetkezet egyesítésével már kedvezőbb munkakörülményeket, az új művelődési otthon felépítésével pedig kulturáltabb szórakozást biztosítanak számukra. CZINEGE elvtárs beszélgetésünk végén még megemlítette, hogy községfejlesztési tervükben egy törpevízmű létesítése is szerepel. A csengődtek nagyon szeretnék, ha minél előbb felépülne, s máris több tízezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel erre a célra. Vass Imre IKJS PE§LAP &ieíiQúd^aL
