Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
Járásról-járásra Munkásszövetkezettől az állami áruházig Szakosított boltok Hányszor módosítják még a határidőt? Az üzlethálózat helyzete Baján Két hónap alatt ezer hízó A lcgftöbb hízott sertést a bajai járásban Felsőszentiván község adja. A két helyi tsz fő bevételi forrása az állattartás, többek között a sertéshizlalás. A termelőszövetkezetek idáig 3150, a háztáji gazdaságok 144, az egyéniek pedig 59 sertésre kötöttek hizlalási szerződést. A községi tanács és az állatforgalmi vállalat a továbbiakban is szorgalmazza a szerződéskötést, s minden remény megvan rá, hogy Felsőszentiván az idén is túlteljesíti a tervét. Májusban és júniusban mintegy ezer hizót ad át köz- fogyasztásra a község két szövetkezete. NÉHÁNY héttel ezelőtt egy örökbe fogadott kislányról írtunk, akivel igen durván, embertelenül bánik mostohája. A cikk megjelenése után több levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyek azt bizonyítják, mennyire elítélik em bertársai n k az ilyen és ehhez hasonló magatartást. Érdemes idézni a felháborodott hangú levelekből, amelyek írói között olyan gyermektelen házaspár is van, aki kérte lapunkat, hogy tájékoztassuk őket az örökbefogadás lehetőségéről, feltételeiről. Ennek szívesen eleget tettünk és reméljük, hogy az idős emberek hamarosajt szeretettel nevelhetnek egy Kislányt. De lássuk a leveleket. Az egyik feladója ezt írja: „Olvastam az örökbe fogadott kislányról szóló cikket. Kár, hogy nem írták ki a nevét a kegyetlen örökbefogadó szülőnek, pedig megérdemelné, hogy szé- gyellje magát a becsületes emberek előtt...” A másik levél így hangzik: „... A vasárnapi számban első volt, amit megláttam, az örökbe fogadott kislányról szóló cikk. Mindjárt tudtam, hogy írónkéról van szó és hálás szívvel gondoltam a cikk írójára. A házban Irénke csinálja a tisztaságot, .most is ő nyitja a szőlőt, ővele fordít- tatják a kertet. Irénke egészen cseléd.” MIT BIZONYÍTANAK ezek a levelek? Elsősorban azt, hogy az emberek mennyire szívükön viselik a gyerekek sorsát és milyen őszintén felháborodnak az olyan szülők, felnőttek magatartásán, akik ütlegelik, gorombán bánnak vele és testi erejét meghaladó fizikai munka elvégzésére kötelezik. Ma már szinte közügy lett a gyermeknevelés. Az emberek nem mennek el egy-egy olyan eset mellett, mint amiről fentebb említést tettünk. Ezek a levélírók képezik — ha úgy tetszik — a társadalom lelkiismeretét és érzékenyen reagálnak az embertelen megnyilvánulásra. Nem nevezhető túlzásnak, ha azt mondjuk, hogy a szocialista erkök» XéáaágS&e Bizony nincs könnyű dolga a krónikásnak, amikor Baja város üzlethálózatának fejlődését kívánja papírra vetni. Bár a levéltárban hatalmas köteg poros papír, egykorú levél tanúskodik a múltról, mégis nehéz közülük kiválogatni a legjellemzőbb, legérdekesebb írásokat. Talán ott kellene kezdeni, hogy már századokkal ezelőtt a déli országrész egyik legfejlettebb kereskedelmi gócpontja volt a Sugovica és a Duna összeöm- lésénél kialakult település. Baja kereskedelmi fénykorát a XIX. század közepén élte. Az 1867-es Szathmáry-kiadvány szerint Magyarország legnagyobb gabonagyűjtő helye volt. És erről tanúskodik — a feljegyzések szerint — az egykor működő 105 vízimalom is. Sőt, a kereskedelem fejlődésével — mintegy 67 környékbeli város és község itt értékesítette az áruját — egyre növekedett a lakosság is. A XX. század elején Baja nagyobb lélekszámú település volt, mint akkor Győr, Miskolc, vagy Pécs. — A felszabadulás után — ellentétben megyénk többi városával és nagyközségével — Baján nem okozott különösebb gondot az új üzlethálózat kialakítása — kezdte a beszélgetést ról van itt szó. Gondoljunk csak asásdi gyermekgyilkosságra: hetekig, sőt hónapokig foglalkoztatta az egész országot, a rádiót, az újságokat, amíg a bűnösök méltó büntetést nem kaptak. A sásdi gyilkosság különösen kegyetlen és embertelen körülményei természetesen indokolják a széles körű felháborodást, de a mi társadalmi rendszerünkben az is indokolt, hogy amikor nem ilyen súlyos esetről van szó, az emberek lelkiismerete szintén megszólaljon. Sokan emlékeznek^ még a fel- szabadulás előtti időkre, amikor a gyermektragédiák sorozatáról írtak az újságok, de sohasem az együttérzés, hanem a hatásvadászó szenzációkeltés hangján. A SAJTÓBAN nyilvánosságra került legsúlyosabb eseteken túl azonban számtalan „néma” tragédia lappangott a hétköznapok szürke fátyla alatt. Gondoljunk a lelencgyerekek kiszolgáltatottságára, az árvaházakra, amelyek inkább nyomortanyák és gyermekbörtönök voltak. — Nem lehet csodálkozni azon, hogy az akkori közvélemény nem adott hangot felháborodásának. Az egyszerű emberek millióinak éppen elég gondja volt naponként szembeszállni az éhenhalás rémével. A cikk elején idézett levelek kapcsán nyugodtan elmondhatjuk, hogy egészséges ez a „lelkiismereti lázadás”, amikor sanyargatott és méltatlan körülmények között tartott gyerekekről hallanak a rádióban, vagy olvasnak az újságban az emberek. Ez az eleven és érzékeny reagálás, a helytelennek ez a szenvedélyes elítélése már a szocialista társadalom vívmánya, eredménye. BÍZVÁST elmondhatjuk, hogy nálunk nem frázis, hanem eleven. tartalommal megtöltött jelszó amit annyiszor idézünk: Legdrágább kincsünk a gyermek. Óvjuk tehát ezt a kincset úgy, mint eddig tettük, vagy még jobban. fOit Sámfa» Farkas László, a városi tanács vb elnöke. — A központban levő magánüzletek nagy raktározó területtel is rendelkeztek, amellett az árusítóhelyiségek zöme is megfelelt az akkori kereskedelem céljain aki — Városunk első szociális szektora — a mai állami áruház helyén — a munkásszövetkezet volt, amely 1948-ban létesült — kapcsolódott a beszélgetésbe Albert József, a városi tanács vb kereskedelmi csoport- vezetője. — Akkor a szövetkezet mindössze húsz fővel dolgozott. Az állami áruházat 1945. március 20-án hozták létre, s akkor már 48 embernek adott munkaalkalmat. Ma pedig áruházunkban 67 alkalmazott dolgozik. Nem hiába ősi kereskedőváros Baja, manapság is megyénk egyik iegellátottabb területe. A városban 70 élelmiszer, 15 ruházati, 42 vegyesiparcikk, 37 vendéglátó és 14 üzemi konyha elégíti ki a lakosság igényeit. Szinte napról napra , növekszik a város kereskedelmi forgalma. Tavaly 92 millió 914 ezer forint értékű árucikket vásároltak Baján. — Ha már az üzletekről beszélünk, el kell mondanom, hogy a város vezetői elsősorban nem az új üzletek kialakításának lehetőségein, hanem a már kissé korszerűtlenné Váló régi helyiségek gazdaságos átalakításán fáradoznak — folytatta a tanácselnök. — Az élelmiszerszakmában a külterületen korszerűbb üzletekben folyik a kiKotorfák a Duna medrét Felmordul a motor és a markoló hatalmas csobbanással merül el a vízben. Néhány pillanat, és agyaggal, iszappal megtelve emelkedik ki a Dunából a 12 mázsás „pofa”, majd rövid hintázás után a százva- gonos uszályba teszi terhét. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatvan lóerős markolója tisztítja a Duna medrét Kalocsa mellett Lichter Ferenc uszálykormányos irányításával, hogy a hajójáratnak új, rövi- debb és biztonságosabb utat készítsenek. Az önürítős „Kálmán”- uszály egy 'nap alatt telik meg és négy perc alatt ürül ki valamivel lejjebb a folyó túlsó oldalán, ahol gátat építenek a vízbe, hogy a hajóútról eltereljék a sodrást, (Gór—Pásztor) szolgál ás, mint a belterületen. Míg összesen 12 önkiszolgáló élelmiszerboltot tartanak nyilván városunkban —, addig ezekből mindössze egy van a belvárosban. A múlt' esztendőben elkészült a végleges üzlethálózat-fejlesztési terv. Ennek alapján az új boltokat, már tágasabb helyiségben helyezik el. Így az árukészlet láthatóvá, áttekinthetőbbé válik. Egyben, az üzleteket szinte kivétel nélkül szakosítják. 1963-ban több üzletet nyitottunk Baján — mondta Farkas elvtárs. — Átadtuk többek között a Dózsa György úti háztartási boltot és új üzletet nyitottunk a KISZ-lakótelepen. Az idei esztendő is jól kezdődött a bajadaknak. Határidőre elkészült és átadásra került a főtéren levő iparcikkáruház. Most épül — a Patyolat-bolt helyén — az új központi élelmiszerüzlet. Mintegy 600 ezer forintos beruházásról pedig a peremrészeken — az alvégen, az Oncsa-telepen és a vasút- kertben — négy kisebb élelmi- szerszaküzlet épül az év folyamán. A piaccsarnokban pedig befejezéshez közeleg a- zöldség, hús, fűszer, vendéglátó, s a tsz- közi elárusítóhelyeket magába foglaló árudasor. — Sajnos, mint megyénk többi települése, vendéglátó helyeink állapotával és számával mi sem dicsekedhetünk. A legtöbb italboltunk „megérett arra”, hogy örökre lehúzza redőnyét. A közeljövőben szeretnénk lezáratni a Bokányi utcai és Szabadság úti italboltot, két „talponállót” a Szegedi úton és az Arany János utcai Aranyponty kisvendéglőt. Éppen úgy, mint a megyeszékhelyen, itt is nagy gondot okoz a fiatalok táncos szórakozásának lehetővé tétele. A statisztikai adatok szerint jelenleg 5800 tizenöt-huszonkilenc év közötti nő és férfi él Baján. A különbség csupán annyi a megyeszékhely és a volt megye- székhely között, hogy míg Kecskeméten nincs üres helyiség, melyből szórakozóhelyet lehetne kialakítani, addig itt Baján a Duna Szálló cukrászdájának építési határidejét immáron harmadik alkalommal módosítotFurcsa reklám A Bajai Járási Tanács épületében járok, a második emeleten. Ahogy felérek a lépcsőn, máris szemembe ötlik a faliújság. Nagy fekete tábla, rajta közérdekű hirdetményekkel. — Mindez rendjén való. Csakhogy van ott más is... Négy, rajz- papírból kivágott papírszelet. Rajtuk messziről is jól olvasható, tussal rajzolt feliratok: Pénzt akarsz keresni? Újítsál!!! Űjítással; — elveted anyagi gondodat. Űjítással; — sok pénzt kereshet Űjítási felelős — Horváth Gyula üzemágvezető. Egye fene, mondom magamban, az újításra való ösztönzéshez kell egy kis reklám. A többi között arra is szükség van. Egyet lehet érteni az anyagi érdekeltség hangoztatásával is. De kizárólag arra építeni a hatást, mint a fenti feliratokon, az már elgondolkoztató. És nevetséges is. Mert az újítás elsősorban is hivatástudatot feltételez, akármilyen munkakörben, meg alapos jártasságot és a munka megkönnyítése vagy eredményesebbé tétele iránti vágyat. Anyagi érdekeltséget is, természetesen. De azt csak ezek mellett. (H — 1.) Egészségtelen a kenyérszállítás (Tudósítónktól.) Csávoly és Felsős zentiván lakosságát a Bajai Sütőipari Vállalat látja el kenyérrel, péksüteménnyel. A szállítás egy átalakított teherautóval történik. Ám ez az átalakítás nem túlságosan szerencsés. A kocsi oldala és a teteje „burkolt”, a vége lefedésére pedig ponyva- darabbal próbáltak megoldást találni. A gyakorlatban úgy fest ez, hogy a gépkocsi fel- gyorsulása után a ponyva libeg- lobog, s a szennyezett út pora felverődik, ellepi a mindennapi eledelt. Vajon nem lehetne erre egészségesebb megoldást találni” M. J. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: ták. A bajaüjk most találgató ják, hogy elkeszül-e a harmadikra, vagy a jó „magyar szokás” szerint ráadás is lesz. K. M. a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065, JS M NAPKÖZBEN MEGMOZDULTAK AZ EMBEREK *
