Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-21 / 117. szám

s M. máíos Zí, csatőrtöí 3. dT&aí A termelőszövetkezeti beruházások új rendje A megyei mezőgazdasági osztályok hatáskörébe utalták a telepitéstervezést A GAZDASÁGI bizottság a Gyümölcsösrekeszek Bácska, Tolnába, Baranyába ezer zöldséges ládát kell készí­megyei tanácsok tervosztályai­nak közvetlen irányítása alatt működő egységes megyei beru­házási irodák szervezését ren­delte el. A földművelésügyi mi­niszter ezzel kapcsolatban ki­adott utasításában 1964. fúnius 30-ával megszünteti az önálló tsz-beruházási irodákat. A ter­melőszövetkezetek építési beru­házásait a jövőben az újonnan szervezett egységes beruházási irodák bonyolítják, a tsz-beru- házásokkal összefüggő telepítés­tervezés műszaki és agronómiái tennivalóinak ellátása pedig a megyei mezőgazdasági osztályok feladat- és hatáskörébe megy át. FELADATAIKAT tekintve a beruházási irodák segítséget nyújtanak a termelőszövetkeze­teknek a tervek kiválasztásá­ban, megrendelik azokat, a szükséges szerződéseket előké­szítik, az előírt hatósági enge­délyeket beszerzik, továbbá el­látják az építkezés műszaki el­lenőrzését, vezetik az előírt nyilvántartásokat stb. A kivi­telező vállalattól az iroda szak­emberei veszik át az új épüle­teket, s ők gondoskodnak az esetleges hibáknak határidőre történő kijavításáról is. Nyil­vántartják a szavatossági és jótállása határidőket, s a beru­házásokkal kapcsolatos peres el­járásokon a tsz képviseletének ellátásában is közreműködnek. engedni a hatalmat a proleta­riátusnak. A második világhá­ború után Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, az NDK-ban és Ro­mániában békés úton győzött a szocialista forradalom, néhány más országban (Kínában, Jugo­szláviában) pedig fegyveres har­cokban. Történelmi tény tehát, hogy a szocialista világrendszer egyes országai fegyveres felke­lésben, polgárháborúban, má­sok viszont békés úton szület­tek meg. Ma már teljesen nyil­vánvaló, hogy korunk leghatal­masabb ereje, a szocialista vi­lágrendszer nem jöhetett volna létre, ha a megteremtő forra­dalmak vezetői hűtlerffek lettek volna a marxizmus—leninizmus- hoz és kalandor politikát foly­tattak volna. Ha a kommunista pártok csak egyetlen utat is­mertek volna el igaznak, ha nem készültek volna fel mind a fegyveres felkelésre, mind a békés útra, ha a döntő pilla­natban nem tudtak volna a he­lyes útra lépni, a forradalmak nem győzhettek volna. Emellett a második világ­háború után a jobb- és balol­dali dogmatizmus gátló hatá­sai ellenére egyre világosabbá vált', hogy az új helyzetben i-icgpjospriAtt a forradalom bé­A közös gazdaságok külön meg­bízása alapján házilagos épít­kezések műszaki tervezését és irányítását is vállalhatják az irodák. A FELADATOKNAK — a második félév elején hatályba lépő utasítással szabályozott — kétirányú megosztását nem utolsósorban a tsz-ek gazdálko­dásának egyre nagyüzemibbé válása tette szükségessé. A me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének első, kezdeti időszakán túljutottunk. Nem csupán a teendők sokasodtak meg, hanem a fejlesztés célja most már a koncentráltabb, nagy beruhá­zások megvalósítása. A korábbi kis egységek helyébe több mil­lió forint értékű tehenészetek, sertéstenyésztő és -hizlaló, illet­ve baromfinevelő telepek léte­sítése lép a szövetkezeti gazda­ságok programjába. Az ezek megvalósulását megelőző mun­ka — a telep üléstervezés, gaz­dasági tervezés, műszaki előké­szítés — természetszerűen így bonyolultabb, szerteágazóbb és több összefüggés vizsgálatát kö­veteli meg. NEM KÉTSÉGES, hogy a mű­ködésüket rövidesen megkezdő új szervek az eddiginél hatáso­sabban tudják majd munkáju­kat ellátni, feladataikat megol­dani. Végeredményben ebben rejlik az ismertetett utasítás je­lentősége, hordereje. kés útjának lehetősége. A fran­cia és az olasz kommunisták például e felismerés jegyében hozzáfogtak az újtípusú demok­rácia programjának kidolgozá­sához. Az Angol Kommunista Párt 1951-ben programba vette a parlament felhasználását a békés út lehetőségének kiakná­zásához. 1953 elején hasonlóan cselekedtek a svéd és a norvég kommunisták is. 1956. február­ban az SZKP XX. kongresszusa kimutatta, hogy a korszak ked­vezően megváltozott viszonyai között mind több országban kia­lakul a forradalom békés útjának reális lehetősége, tehát a kom­munista pártoknak erre a ko­rábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A XX. kongresszus e következtetését megerősítette a kommunista pártok 1957. évi, majd az 1960. évi moszkvai ta­nácskozása is. 4 békés út lehetőségének valóraváltásáért folyó harc fel­adatai az élet követelményeinek megfelelően ma már fontos he­lyet foglalnak el az olasz, a francia, a belga, a holland, a dán, a svéd, a norvég, a finn, az angol, a kanadai, az indiai és más kommunista pártok prog­ramjaiban. A fejlett tőkésoi szágok kommunistái nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy egy­ségbe tömöri tsék a legfőbb el­Kérésünkre Pálfi Sándor, a Gyümölcs- és Zöldséggöngyöleg Ellátó Szövetkezeti Vállalat kecskeméti kirendeltségének ve­zetője rövid tájékoztatóban fog­lalta össze, milyen feladatok várnak idén a kirendeltség dol­gozóira. Hogyan kívánják biz­tosítani a MÉK és a szövetkeze­ti felvásárlótelepek és a mező- gazdaság göngyölegigényét, mi­ként hasznosítják az elmúlt évi tapasztalatokat a termelés jobb megszervezése és a göngyölegek tökéletesebb elosztása útján. A tavalyi év rendkívüli fel­adatot rótt vállalatunkra, — kezdte tájékoztatóját Pálfi elv­társ. — A nagy mennyiségű áru felvásárlása és elhelyezése gon­dot okozott a felvásárlással és értékesítéssel foglalkozó vállala­toknak. Különösen az almalá­dákban mutatkozott hiány és ez részben annak is köszönhető, hogy a kemény tél következmé­nyeit kissé eltúlozva, a közös gazdaságok vezetői rosszul tá­jékoztattak bennünket a várha­tó termésmennyiségről. A tervezett göngyölegnieny­nyiség ezért érthetően ke­vésnek bizonyult. A tapasztalatokból okulva a tavaly megmaradt göngyölege­ket a felvásárlóhelyeken hagy­tuk, hogy megkönnyítsük az idén jelentkező szállítási felada­tokat. Ezenkívül idei termelési tervünk összeállítása előtt a MÉK illetékeseivel egyeztettük a göngyölegszükségletet. Joggal remélhetjük tehát, hogy idén a tavalyihoz hasonló ' problémák nem jelentkeznek. Természete­sen ehhez az is kell, hogy a lenség ellen, a monopoltőke va­lamennyi ellenfelét és közös erővel megdöntsék a monopol­tőkés hatalmat. Meg vannak győződve, hogy a mor.opoltőke- ellenes egység objektív feltéte­lei már kialakultak. Az aktív lakosságnak 70—80 százalékát a munkából és bérből élők te­szik ki, tehát a kizsákmányol­tak; a tulajdonképpeni burzsoá­zia aránya viszont mindössze 1—4 százalék, de a monopol- tőkések ezen belül is csupán töredéket képeznek. E kis cso­port érdekei kibékíthetetlen el­lentmondásban vannak a lakos­ság óriási többségének érdekei­vel. El kell érni, hogy a töme­gek ezt szubjektíve felismer­jék és kiszabaduljanak a kü­lönböző burzsoá hatások alól. .4 kommunista pártok mindent elkövetnek, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Mun­kájukban a hangsúlyt a béke, a demokrácia, a nemzeti füg­getlenség és a szocializmus hí­veinek közös feladataira helye­zik. Szívós harcaik eredményei már megmutatkoznak: A törne gek egysége érlelődik és a mo­nopoltőke államapparátusa egy­re nehezebben műl^idik. A küz- lelem erősödik a monopoltőke ellen és lépésről lépésre köze­ledik céljához. E marxista—leninista pofóti­termelő és felvásárló szervek egyaránt tervszerűbben osszák el a göngyölegkészletet. A megnövekedett feladatok­nak vállalatunk idén már nem tudna eleget tenni a hagyomá­nyos termelési eljárások alkal­mazásával. Éppen ezért meg­kezdtük a ládaszegezés gépesí­tését. Az izsáki és a kecskemé­ti telepünkön még ebben a hó­napban munkába állítjuk a kül­földön vásárolt szegezőpiszto­lyokat. Ezek segítségével jelen­tősen nő a termelékenység, és azonos létszám mellett a ko­rábbinál, jóval több göngyöle­get tudunk termelni. A hulla­dékanyagok feldolgozásához nyújt segítséget a 2-s számú telepünkön 2,5 millió forintos költség­gel épülő új részleg, amely 1965 második felében már 15 fűrészgéppel üzemel. Idei terveink 9 százalékkal szárnyalják túl az előző évit. 1964 első felében több mint rpásíélmillió rekeszt exportra, 200 ezer rekeszt belföldre, 60 ezer kishűtőládát több mint 100 Aki látta a Hattyúdal című magyar filmet, .az bizonyára em­lékszik a következő képsorra: A vásárcsarnok rakodó legényei „Tamburás”, az öreg vagány ve­zérletével visszadobálják á ko­csiról a fukar kofa imént iel- rakött tyúkketreceit, mert nem hajlandó megfizetni az előre ki­alkudott munkabért. Ez az epizód jelent meg előt­tem, amikor Susla János, a MÁV Szegedi Igazgatóság for­galmi és kereskedelmi osztályá­nak vezetője egy kevésbé mu­latságos történetről számolt be. A kiskőrösi vasútállomásra egy vagon alágyújtós érkezett a helybeli TŰZ ÉP részére május 5-én. Az árut a 9. sz. AKCV kiskőrösi kirendeltségének dol­gozói rakták gépkocsira és szál­lították rendeltetési helyére. A vasutasok azonban nem sokáig örülhettek az üres va­gonnak — amire pedig igen nagy szükség van manapság —. mert legnagyobb meglepetésük­re az AK “V-ösök visszatértek kát ma is támadják a kispol­gári elhajlások. Az utóbbi idő­ben e támadások élere a Kínai Kommunista Párt vezetői áll­tak. Türelmetlenül követelik, hogy a kommunista pártok ta­gadják meg a békés utat és ragadtassanak fegyvert a tö­megekkel. A kommunista .világ­mozgalom azonban elutasít íja ezt az antimarxista álláspontot. Egyetlen pártja sem mondott le a fegyveres felkelés jogáról, s élni is fognak vele, ha a hely­zet úgy kívánja, de most pél­dául a fejlett tőkésországokban mást követel. A fegyveres fel­kelésre szólító felhívás, az azon­nali cselekvés, a türelmetlen rögtöni megoldás kísérlete csak tönkre tenné a tömegek moz­galmát, elszigetelné és rend­kívül súlyos helyzetbe sodorná a kommunista pártokat. A bé­kés útról való lemondás passzi­vitást, elszigetelődést és a harc meggyengülését eredményezné. IHindexért a kommunista világmozgalom pártjainak dön­tő többsége híven követi a mar­xizmus—leninizmus tanításait, alkotó módon alakítja ki a po­litikát, amelynek alapvető ré­sze a forradalom békés útján folyó szívós, nem látványos, fá­rasztó, de kétségtelenül sikeres küzdelem. Sütő Ottó tenünk. Ezenkívül jelentős mennyiségű göngyöleget újí­tunk fel. Nagy feladatot ró vállalatunk­ra a kereskedelmi forgalom is. Erre csak egy'jellemző szám­adat. tavaly több mint 13 ezer vagon göngyöleg szállítását kel­lett intéznünk. Ellátási területünkhöz tarto­zik Bács-Kiskun, Tolna, Bara­nya megye és Pest megye déli része. De előreláthatólag segítsé­get kell nyújtanunk a szaty- mazi őszibarack, a Duna­kanyarban termelt málna, és a szabolcsi almások gön­gyölegszükségletének fede­zésére is. Feladataink tehát n^yok, de megfelelően felkészültünk meg­oldásukra. és ha a termelő és felvásárló szervek hozzánk ha­sonlóan igyekeznek tervszerűen végezni munkájukat, a gön­gyölegellátásban nem lesz zavar az idén — fejezte be tájékoz­tatóját Pálfi elvtárs. —s —ő gonba, úgy, ahogy volt. Hiaba tiltakozott Temesvári András raktáros. Vajon mivel indokolják a szállítók furcsa eljárásukat? Ko­vács Ferenc, a 9. számú AKÖV megyei szállítási vezetője szerint munkásainak tökéletesen igazuk volt, mert az érvényben levő szállítási szerződés szerint csak öt méter magasra 'kötelesek fel­hordani az árut, a TŰZÉP-telep vezetője pedig azt kívánta, hogy cipeljék fel a padlásra. Kény­telenek voltak visszaszállítani ezért az állomásra. És mit mond Tomka István, a megyei TŰZ ÉP szállítási elő­adója? „Valóban nem kötelesek pad­lásra hordani alágyújtóst. Telepvezetőnk helytelenül járt el, amikor ezt kívánta. Igaz ugyan, hogy utasításunkra utó­lag beleegyezett, hogy a raktár előtt helyezzék el a szállítmányt. Erre viszont a szállítómunká­sok már nem voltak hajlandók. Jobb híján magáhíuvarossal hordattuk be az árut két nap­pal később, saját költségünkre.” És mit mondhat az, aki mind­ezt végighallgatja? Elsősorban azt, hogy a Haty- tyúdal képzeletben született epi­zódja és a kiskőrösi eset való­ban hasonlít egy icipicit. — Ha te úgy, akkor én így — mond­ták a filmbeli és a valóságos rakodók. Ami azonban mosolyt kelt, ha jó kedvű vagányok és fukar kofák követik el a film­vásznon. az elszomorít, ha egy­másra utalt vállalatok dolgozói között játszódik le — a való­ságban. A TŰ? ÉP-telep vezetője jól ismeri a szállítási szerződésben foglaltakat. Idejében gondos­kodni kellett volna tehát neki megfelelő helyiségről, ahol az árut elhelyezhetik, vagy saját embereit küldeni a szállítók se­gítségére. Felelőtlen eljárása eredményeképpen vállalata je­lentős összegű kocsiálláspénzt kénytelen fizetni, ráadásul meg kell térítenie a „maszek” fuvar költségét is. Az AKÉV-ösök is alaposar túllőttek a célon, amikor visz- szavitték az egészet az állomás­ra — csak azért is. A kiskőrösi vita nem a két vállalat belügye. A vagont na­gyon várták már valahol, é nincs annyi vasúti kocsin' hogy megengedhetnénk magunk­nak az ilyenféle torzsalkodá­sokat, Legalább 15 éves ta­pasztalattal rendelkező szakmunkás. A hozzá hasonlók 2300—2500 fo­rint körül keresnek ha­vonta. Ö is nyugodtan elérhetne ennyit„ de energiáját másra paza­rolja. örökké ellenzé- kieskedik, reklamál. Ha új norma van, ő nyitja ki legjobban a száját: „Tartsátok visz- sza az iramot. Bizo­nyítsátok be, hogy kép­telenség azzal keresni!” Aztán, hogy nem hall­gatnak rá, ő „cselek­szik’. Legutóbb Jtbizo- nyított”: 58 százalékig ment el egy műszak­ban. Másnap mutatták ne­ki a papírt. Nézze meg: Az ellenzéki ugyanazzal a géppel társa 103%-ot ért el az új normával. Pedig csak egy éve szakmun­kás. Ö mindig csak fel­lebbezett, minden in­tézkedésre egyéni vétót emelt. Szaladgált párt­hoz, szakszervezethez, tanácshoz. Háborgott, fúrt, feketített. A kü­lönböző bizottságok már rettegnek tőle. Nemrég a köszörű elég komolyan megse­bezte az ujját. A se­gélyhelyen bekötözték, s amint ez szabály, kérték, üljön le, vegye­nek fel jegyzőkönyvet az esetről. A vizsgálat kiderítette, hogy ő volt a hibás. A baleseti jegyzőkönyv felvételé­re nem volt hajlandó, hazament. Aztán kérte a fizetését. Mondták, menjen be, megkapja, de egyúttal felveszik a jegyzőkönyvet is, mert attól nem lehet elte­kinteni. Felé se nézett az üzemnek, hanem ro­hant a szakszervezet­hez, erre-arra, s jelen­tette, hogy vállalata nem akarja őt kifizet­ni. ... Nem láttam sze­mélyesen ezt az em­bert, csak jelen vol­tam, mikor a napok­ban egyik alkalmazott behozta az igazgatónak az ö felmondását. Ezek­kel a szavakkal adta át. — Lesz már nyuga­lom a műhelyben Felmondott. Az igazgató érdeklő­déssel futotta át a gé­pelt szöveget, majd megkönnyebbülten is­mételte. — Felmondott... Végre!. . . Szégyen ki­mondani. mikor amúgy is szakmunkáshiány van, de őszinte akarok lenni: Ezt a felmondást örömmel írom alá . .. U) az áruval és visszarakták a va­Ifeílpopos ftrJIl'f.HJ.HU ,,Tamburás“-tól' tanult módszer

Next

/
Thumbnails
Contents