Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

Az iigyézz tollából t Vizsgák előtt Kormányrendelet a munkásvédelemről A közelmúltban több fontos rendelet jelent meg a munkás- védelemmel kapcsolatban. Ezek a jogszabályok egészséges mun­kakörülményeket követelnek meg, ha pedig a dolgozót bal­eset éri, munkaképességét rész­ben, vagy egészben elveszti, megfelelő kártalanítást írnak elő. Az ilyen vonatkozású ren­deletek közül elsőként említjük meg a 39/1963. számú kormány­rendeletet, amely a dolgozók * 150 m 7C egészségének, testi épségének védelméről szól és módosítja a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás szerint a vállalat kártérítéssel tartozik a dolgozóknak, ha munkája köz­ben baleset éri, egészsége vagy testi épsége megromlik. Halál esetén a hozzátarto­zókkal szemben áll fenn a vállalat kártérítési kötele­zettsége. Ez a szabályozás újat jelent, mert a régi megkíván*a az üze­mi dolgozóktól, hogy bizonyítsa a vállalat vétkességét, gondat­lanságát, ami miatt a baleset bekövetkezett. Az újabb ren­delkezés a vállalat felelősségét szinte eleve feltételezi, és ez alól csak akkor mentesül, ha az ellenkezőjét tudja bizonyítani. Az idézett rendelet egyszerű­síti a kártérítési eljárást és ez­által az illető dolgozó hamarabb jut hozzá az őt megillető ősz- szeghez. Sajnos, korábban azt lehetett tapasztalni, hogy igen kevés esetben érvényesítették az üzemi balesetből származó kártérítési igényt. A 39/1963. számú kormányrendelet ki­mondja, hogy a dolgozóknak a vállalatnál kell bejelentenie az igényét, és a vállalat köteles a kárt megtéríteni. Ha a balesetet szenvedett ezt nem jelenti be, a vállalat köteles felhívni erre a figyelmét. A kártérítést harminc napon belül ki kell fizetni. Amennyiben a vállalat ez idő alatt nem intézkedik, a dolgozó az egyeztető bizottsághoz for­dulhat. De ha az egyeztető bi­zottság határozatát sérelmes­nek találja, még mindig van le­hetősége, hogy panaszával a já­rásbíróságot felkeresse. Halálos kimenetelű balesetnél a hozzátartozók ugyancsak a vállalatnál érvényesíthetik igé­nyüket, s ha ezt elmulasztják, a vállalat őket is köteles a be­jelentésre felhívni. Az új eljá­rás tehát a dolgozók és a vál­lalat szórós együttműködését kívánja meg, s ez egyben biz­tosítéka annak, hogy jogos kár­térítésüket időben és maradék­talanul megkapják azok, akiket baleset ér. Milyen károkat köteles megtéríteni a vállalat? Elmaradt jövedelem címén a munkáltató köteles megfizetni a munkaképtelenség, illetve munkaképesség-csökkenés miatt kiesett munkabért és az egyéb rendszeres juttatások pénzbeni értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján jogosult, s amelyeket a baleset előtt is rendszeresen megkapott. Az ilyen szolgáltatások közé tar­tozik például az egyenruha, va­lamint a nem bérjellegű termé­szetbeni juttatások. Az elma­radt jövedelmet az átlagkereset alapján kell kiszámítani, a jö­vőbeli . esetleges változás figye­lembevételével. A dolgozó tehát Napközben Virág helyett... Ki hallott már olyat, hogy járdaszegélyeket lóherével vet­nek be? Vagy a virágágyások helyét lucerna foglalja el? Ha egy idegen betéved Tisza- kécskére, bizony elcsodálkozik, miképpen került a házak előtti ágyasokba virág helyett lucer­na. A kezdeményező? Ezt bi­zony nehéz lenne kideríteni. Valaki elkezdte, s a többi foly­tatta. Hat évvel ezelőtt indult msg a községben a nagyarányú par­kosítás. S az esztendők során 150 ezer forint értékű társadal­mi munka elvégzésével a köz­ség lakói kulturált zöldövezetté „varázsolták” a gazos tyúkpia­cot, a főteret és a Béke utcát. S a szépen gondozott parkok­ban ma is ott virul a piros, sár­ga és fehér tulipán. Viszont a kisebb — de bel­területen levő — utcák járda- szegélye is gazos, gyomos volt. Mint a tanácselnök elmondta, kár lett volna a „bepalántázá- sa”, hiszen nem tudnak munka­erőt biztosítani az ágyások rendszeres locsolására, gondo­zására. A park pedig csak úgy szép, ha gondozzák. Így vetődött fel, hogy olyan növénnyel telepítsék be a járda és az úttest közötti területet, ami nem igényel túlzott gon­doskodást, amellett hasznos is. Tudvalevő, hogy több falu­ban — részben a takarmány- ellátási gondok miatt — jelen­tősen csökkent a hizlalásra szerződtetett jószágok száma. Tiszakécskén viszont az előző évekhez viszonyítva —> emel­kedett. Csak az idei tervet nézve: csirkéből 1554, kacsából 150, libából 2975, pulykából 510, nyálból pedig 1020 kilóra szerződött kétszáznyolcvan ház­táji gazdaság. Bár a tanács itt sem tud kellő mennyisé­get biztosítani az állami legelő- területből a szerződött gazdák részére. Ha közelebbiül szemléljük a tiszakécskei kezdeményezést, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy kapcsolat van az új „parkosí­tás” és a népgazdaság számára oly fontos baromfi- és kisállat- hizlalási szerződéskötések nö­vekedése között. Amellett, a kora tavasztól késő őszig zöl­dellő növényzet igen hangulatos­sá is teszi a házak előtti járda- szakaszt. Vajon követendő példa-e a kécskei kezdeményezés? Kár lenne ezt egyszerűen kimonda­ni, hiszen minden község saját „szája íze” szerint alakítja ki a helyi sajátosságokat. Minden­esetre, egy biztos: Leleményes emberek lakják Tiszakécskét. K, M. magasabb kártérítésre tarthat igényt, ha keresete például szakmunkásvizsga letétele kö­vetkeztében emelkedett volna. Ha a jövedelemkiesés tar­tós jellegű, akkor havi jára­dékot lehet megállapítani. A vállalat köteles megtéríte­ni a baleset folytán az illető ruházatában, használati tárgyai­ban, vagy egyéb nála levő hol­mijában keletkezett kárt, Az összeg megállapításánál az avu­lást, vagyis a dolog elhasználó­dását is figyelembe kell venni. Megtéríteni tartozik a vállalat az olyan kiadásokat is, mint például az élelmezés, az otthoni ápolással, esetleges betegszállí­tással kapcsolatos költségek stb. A dolgozó halála esetén a hozzátartozók az elvesztett ke­reset, illetve bevétel erejéig ér­vényesíthetik kárigényüket. Ez az igény azonban csak akkor elégíthető ki, ha megállapítják, hogy a család rá van utalva, vagyis az elhalt családfenntartó volt. A fentiekből világosan kitű­nik, hogy az állam egyre foko­zottabban gondoskodik a dol­gozók érdekének védelméről, életük, testi épségük óvásáról. A most ismertetett kormányren­delet is ezt a célt szolgálja, de ezt a célt csak teljes végrehaj­tása során sikerül elérni. Dr. Kajő Imre ügyész Jelentkezni lehet a szegedi építőipari technikum levelező tagozatára Ez év szeptemberében meg­nyílik a Szegedi Vedres István Építőipari Technikum levelező tagozatának I—IV. osztálya. Az I. évfolyamra jelentkezhetnek azok az építőipari dolgozók, akik elvégezték az általános is­kola Vili. osztályát, kőműves, ács, vagy más építőiparral kap­csolatos szakmában szerzett szakmunkásbizonyítvánnyal ren­delkeznek és legalább két évet dolgoztak már szakmunkásként. A jelentkezőknek magyarból (helyesírásból és fogalmazásból), matematikából és szabadkézi rajzból kell felvételi vizsgát tenniük, az általános iskolában tanultak alapján. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a tagozat vezetősége ad (Szeged, Hoiváth Mihály u. 2.) Jelentke­zési határidő: 1964. június 15. Ugye tipikus ez a kép? Bármelyik parkban lehetne „elkapni'’ hozzá hasonlót. Közelednek az iskolai vizsgák, érettségik, s teljes ..gőzerővel” tanulnak a fiatalok. (Tóth Sándor felvétele.) Kölcsönsőbolt — de kinek? (Tudósitónktól.) Orgoványon a földművesszövetkezetnek jól felszerelt kölcsönzőboltja is van, ahonnan a lakosság az étkész­lettől kezdve a permetezőgép, porszívó, padlókefélő, mosógép, lemezjátszó és kerékpárig min­dent kölcsönbe vehet. De csak reggel 8 órától délelőtt 11 óráig, mint a boltban levő tábla is hir­deti. Tehát naponta három órán át áll ez a fontos bolt a lakosság szolgálatában, ami bizony na­gyon, nagyon kevés. Ugyanak­kor a kölcsönzési díjat a kiszál­lítástól a visszavitelig meg kell fizetniük az orgoványiaknak. Tehát ha a községben valaki permetezni akar, vagy sürgős útja van kerékpárral, esetleg hanglemezt szándékozik odahaza hallgatni, s a kölcsönzőboltra van utalva, akkor reggel 8-tól 11-ig permetezzen, illetve ke­rékpározzon és hallgassa az örök melódiákat, mégpedig úgy, hogy maradjon még ideje visz- szaszállítani is a kölcsönzött tár­gyat. Különben csak másnap veszi vissza azt az üzlet veze­tője, s 24 órára fizetnie kell a kölcsönzési díjat. (Mosógép után például óránként 3 forin­tot.) » M A dicséretnek többnyire az örül csak, aki kapja. Elő­fordulhat azonban, hogy az örömből ki­jut a dicsérőnek is. Duplán. Mint a „hí­rős rétes” esetében történt. Lapunkban nemrég hírt adtunk arról, hogy az Élel­miszer Kiskereske­delmi Vállalat Kos­suth téri boltjában milyen finom cse­mege — hírős rétes — kapható. A hír­adást a kedves ol­vasónak szántuk, hátha akad még Kecskeméten valaki, aki a bolt jóízű hí­rességét még nem ismeri. A rétest azóta biz­tosan még többen Még egyszer hírős rétesről M megkóstolták, illő tehát bemutatni a készítőit is. A Ven­déglátó Vállalat 305. sz. központi cuk­rászüzemének dol­gozóit, akik — bár a cikk nem tett ró­luk említést — ked­ves levélben köszön­ték meg a dicsére­tet. Dupla öröm ér­te tehát a dicsérő új­ságírót. Először: jól esett a levél, a fi­gyelmesség jele. Má­sodszor: annak, amit a levélben kö­zölt Hajós Gyuláné üzemvezető, megint csak örülni lehet. Megtudtuk, hogy naponta 3500—4000 rétest készítenek és üzemük május 1-én elnyerte a „Kiváló Cukrászüzem”, va­lamint a szocialista brigád címet. Hogy pedig a ve­vők is velünk együtt örüljenek, íme az üzem dolgozóinak ígérete: „Ezután még jobban igyek­szünk és a gyü­mölcsszezonban új választékkal kedves­kedünk a fogyasz­tóknak. Megnyugta­tásul közöljük, hogy méretzsugorodástól és minőségromlástól most az egyszer nem kell senkinek sem tartani.” Elhihetjük Té­nyek — azaz réte­sek — igazolják ál­lításukat. —s—a Az üzlet vezetője, Urbán Ist- vánné, barátságos asszony. A bolt a lakásánál van. Ha oda­haza tartózkodik, és ráér, jó is­merősnek hivatalos időn kívül is kölcsönöz. De amint elmon­dotta: A nagy dologidőben nem éri meg neki, hogy havi 400 fo­rint fizetés ellenében hajnaltól estig otthon várja a kölcsönöz­ni szándékozó kuncsaftokat. így egyre fogy a kölcsönzők száma Kérdezzük az orgoványiak nevében: Nem lehetne ezen úgy változtatni, hogy a község­nek ez a közhasznú boltja vég­re igazán betöltse feladatát, és kielégítse a lakosság igényeit?! Fekete György Bodóczky István, Bodri Ferenc, Lisztes István bemutatója a kecskeméti művészklubban Ritka eset, hogy egyszerre há­rom kecskeméti származású fia­tal tanuljon a Képzőművészeti Főiskolán. Bodóczky István, Bodri Ferenc és Lisztes István Kecskemétről indultak és most a művészklub —• mert tehetsé­gesek és biztató munkákat ké­szítenek — bemutatót rendez műveikből. A bemutatót május 20-án délelőtt 11 órakor a Rá­kóczi út 3. I. emeleti helyiségé­ben dr. Hernády Gyula, a mű­vészklub titkára nyitja meg. A bemutató figyelemre méltó anya­ga május 31-ig — hétfő kivéte­lével — mindennap megtekint­hető. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díl 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Indes: 25 065.

Next

/
Thumbnails
Contents