Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-20 / 116. szám
Az iigyézz tollából t Vizsgák előtt Kormányrendelet a munkásvédelemről A közelmúltban több fontos rendelet jelent meg a munkás- védelemmel kapcsolatban. Ezek a jogszabályok egészséges munkakörülményeket követelnek meg, ha pedig a dolgozót baleset éri, munkaképességét részben, vagy egészben elveszti, megfelelő kártalanítást írnak elő. Az ilyen vonatkozású rendeletek közül elsőként említjük meg a 39/1963. számú kormányrendeletet, amely a dolgozók * 150 m 7C egészségének, testi épségének védelméről szól és módosítja a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás szerint a vállalat kártérítéssel tartozik a dolgozóknak, ha munkája közben baleset éri, egészsége vagy testi épsége megromlik. Halál esetén a hozzátartozókkal szemben áll fenn a vállalat kártérítési kötelezettsége. Ez a szabályozás újat jelent, mert a régi megkíván*a az üzemi dolgozóktól, hogy bizonyítsa a vállalat vétkességét, gondatlanságát, ami miatt a baleset bekövetkezett. Az újabb rendelkezés a vállalat felelősségét szinte eleve feltételezi, és ez alól csak akkor mentesül, ha az ellenkezőjét tudja bizonyítani. Az idézett rendelet egyszerűsíti a kártérítési eljárást és ezáltal az illető dolgozó hamarabb jut hozzá az őt megillető ősz- szeghez. Sajnos, korábban azt lehetett tapasztalni, hogy igen kevés esetben érvényesítették az üzemi balesetből származó kártérítési igényt. A 39/1963. számú kormányrendelet kimondja, hogy a dolgozóknak a vállalatnál kell bejelentenie az igényét, és a vállalat köteles a kárt megtéríteni. Ha a balesetet szenvedett ezt nem jelenti be, a vállalat köteles felhívni erre a figyelmét. A kártérítést harminc napon belül ki kell fizetni. Amennyiben a vállalat ez idő alatt nem intézkedik, a dolgozó az egyeztető bizottsághoz fordulhat. De ha az egyeztető bizottság határozatát sérelmesnek találja, még mindig van lehetősége, hogy panaszával a járásbíróságot felkeresse. Halálos kimenetelű balesetnél a hozzátartozók ugyancsak a vállalatnál érvényesíthetik igényüket, s ha ezt elmulasztják, a vállalat őket is köteles a bejelentésre felhívni. Az új eljárás tehát a dolgozók és a vállalat szórós együttműködését kívánja meg, s ez egyben biztosítéka annak, hogy jogos kártérítésüket időben és maradéktalanul megkapják azok, akiket baleset ér. Milyen károkat köteles megtéríteni a vállalat? Elmaradt jövedelem címén a munkáltató köteles megfizetni a munkaképtelenség, illetve munkaképesség-csökkenés miatt kiesett munkabért és az egyéb rendszeres juttatások pénzbeni értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján jogosult, s amelyeket a baleset előtt is rendszeresen megkapott. Az ilyen szolgáltatások közé tartozik például az egyenruha, valamint a nem bérjellegű természetbeni juttatások. Az elmaradt jövedelmet az átlagkereset alapján kell kiszámítani, a jövőbeli . esetleges változás figyelembevételével. A dolgozó tehát Napközben Virág helyett... Ki hallott már olyat, hogy járdaszegélyeket lóherével vetnek be? Vagy a virágágyások helyét lucerna foglalja el? Ha egy idegen betéved Tisza- kécskére, bizony elcsodálkozik, miképpen került a házak előtti ágyasokba virág helyett lucerna. A kezdeményező? Ezt bizony nehéz lenne kideríteni. Valaki elkezdte, s a többi folytatta. Hat évvel ezelőtt indult msg a községben a nagyarányú parkosítás. S az esztendők során 150 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésével a község lakói kulturált zöldövezetté „varázsolták” a gazos tyúkpiacot, a főteret és a Béke utcát. S a szépen gondozott parkokban ma is ott virul a piros, sárga és fehér tulipán. Viszont a kisebb — de belterületen levő — utcák járda- szegélye is gazos, gyomos volt. Mint a tanácselnök elmondta, kár lett volna a „bepalántázá- sa”, hiszen nem tudnak munkaerőt biztosítani az ágyások rendszeres locsolására, gondozására. A park pedig csak úgy szép, ha gondozzák. Így vetődött fel, hogy olyan növénnyel telepítsék be a járda és az úttest közötti területet, ami nem igényel túlzott gondoskodást, amellett hasznos is. Tudvalevő, hogy több faluban — részben a takarmány- ellátási gondok miatt — jelentősen csökkent a hizlalásra szerződtetett jószágok száma. Tiszakécskén viszont az előző évekhez viszonyítva —> emelkedett. Csak az idei tervet nézve: csirkéből 1554, kacsából 150, libából 2975, pulykából 510, nyálból pedig 1020 kilóra szerződött kétszáznyolcvan háztáji gazdaság. Bár a tanács itt sem tud kellő mennyiséget biztosítani az állami legelő- területből a szerződött gazdák részére. Ha közelebbiül szemléljük a tiszakécskei kezdeményezést, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy kapcsolat van az új „parkosítás” és a népgazdaság számára oly fontos baromfi- és kisállat- hizlalási szerződéskötések növekedése között. Amellett, a kora tavasztól késő őszig zöldellő növényzet igen hangulatossá is teszi a házak előtti járda- szakaszt. Vajon követendő példa-e a kécskei kezdeményezés? Kár lenne ezt egyszerűen kimondani, hiszen minden község saját „szája íze” szerint alakítja ki a helyi sajátosságokat. Mindenesetre, egy biztos: Leleményes emberek lakják Tiszakécskét. K, M. magasabb kártérítésre tarthat igényt, ha keresete például szakmunkásvizsga letétele következtében emelkedett volna. Ha a jövedelemkiesés tartós jellegű, akkor havi járadékot lehet megállapítani. A vállalat köteles megtéríteni a baleset folytán az illető ruházatában, használati tárgyaiban, vagy egyéb nála levő holmijában keletkezett kárt, Az összeg megállapításánál az avulást, vagyis a dolog elhasználódását is figyelembe kell venni. Megtéríteni tartozik a vállalat az olyan kiadásokat is, mint például az élelmezés, az otthoni ápolással, esetleges betegszállítással kapcsolatos költségek stb. A dolgozó halála esetén a hozzátartozók az elvesztett kereset, illetve bevétel erejéig érvényesíthetik kárigényüket. Ez az igény azonban csak akkor elégíthető ki, ha megállapítják, hogy a család rá van utalva, vagyis az elhalt családfenntartó volt. A fentiekből világosan kitűnik, hogy az állam egyre fokozottabban gondoskodik a dolgozók érdekének védelméről, életük, testi épségük óvásáról. A most ismertetett kormányrendelet is ezt a célt szolgálja, de ezt a célt csak teljes végrehajtása során sikerül elérni. Dr. Kajő Imre ügyész Jelentkezni lehet a szegedi építőipari technikum levelező tagozatára Ez év szeptemberében megnyílik a Szegedi Vedres István Építőipari Technikum levelező tagozatának I—IV. osztálya. Az I. évfolyamra jelentkezhetnek azok az építőipari dolgozók, akik elvégezték az általános iskola Vili. osztályát, kőműves, ács, vagy más építőiparral kapcsolatos szakmában szerzett szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek és legalább két évet dolgoztak már szakmunkásként. A jelentkezőknek magyarból (helyesírásból és fogalmazásból), matematikából és szabadkézi rajzból kell felvételi vizsgát tenniük, az általános iskolában tanultak alapján. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a tagozat vezetősége ad (Szeged, Hoiváth Mihály u. 2.) Jelentkezési határidő: 1964. június 15. Ugye tipikus ez a kép? Bármelyik parkban lehetne „elkapni'’ hozzá hasonlót. Közelednek az iskolai vizsgák, érettségik, s teljes ..gőzerővel” tanulnak a fiatalok. (Tóth Sándor felvétele.) Kölcsönsőbolt — de kinek? (Tudósitónktól.) Orgoványon a földművesszövetkezetnek jól felszerelt kölcsönzőboltja is van, ahonnan a lakosság az étkészlettől kezdve a permetezőgép, porszívó, padlókefélő, mosógép, lemezjátszó és kerékpárig mindent kölcsönbe vehet. De csak reggel 8 órától délelőtt 11 óráig, mint a boltban levő tábla is hirdeti. Tehát naponta három órán át áll ez a fontos bolt a lakosság szolgálatában, ami bizony nagyon, nagyon kevés. Ugyanakkor a kölcsönzési díjat a kiszállítástól a visszavitelig meg kell fizetniük az orgoványiaknak. Tehát ha a községben valaki permetezni akar, vagy sürgős útja van kerékpárral, esetleg hanglemezt szándékozik odahaza hallgatni, s a kölcsönzőboltra van utalva, akkor reggel 8-tól 11-ig permetezzen, illetve kerékpározzon és hallgassa az örök melódiákat, mégpedig úgy, hogy maradjon még ideje visz- szaszállítani is a kölcsönzött tárgyat. Különben csak másnap veszi vissza azt az üzlet vezetője, s 24 órára fizetnie kell a kölcsönzési díjat. (Mosógép után például óránként 3 forintot.) » M A dicséretnek többnyire az örül csak, aki kapja. Előfordulhat azonban, hogy az örömből kijut a dicsérőnek is. Duplán. Mint a „hírős rétes” esetében történt. Lapunkban nemrég hírt adtunk arról, hogy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Kossuth téri boltjában milyen finom csemege — hírős rétes — kapható. A híradást a kedves olvasónak szántuk, hátha akad még Kecskeméten valaki, aki a bolt jóízű hírességét még nem ismeri. A rétest azóta biztosan még többen Még egyszer hírős rétesről M megkóstolták, illő tehát bemutatni a készítőit is. A Vendéglátó Vállalat 305. sz. központi cukrászüzemének dolgozóit, akik — bár a cikk nem tett róluk említést — kedves levélben köszönték meg a dicséretet. Dupla öröm érte tehát a dicsérő újságírót. Először: jól esett a levél, a figyelmesség jele. Másodszor: annak, amit a levélben közölt Hajós Gyuláné üzemvezető, megint csak örülni lehet. Megtudtuk, hogy naponta 3500—4000 rétest készítenek és üzemük május 1-én elnyerte a „Kiváló Cukrászüzem”, valamint a szocialista brigád címet. Hogy pedig a vevők is velünk együtt örüljenek, íme az üzem dolgozóinak ígérete: „Ezután még jobban igyekszünk és a gyümölcsszezonban új választékkal kedveskedünk a fogyasztóknak. Megnyugtatásul közöljük, hogy méretzsugorodástól és minőségromlástól most az egyszer nem kell senkinek sem tartani.” Elhihetjük Tények — azaz rétesek — igazolják állításukat. —s—a Az üzlet vezetője, Urbán Ist- vánné, barátságos asszony. A bolt a lakásánál van. Ha odahaza tartózkodik, és ráér, jó ismerősnek hivatalos időn kívül is kölcsönöz. De amint elmondotta: A nagy dologidőben nem éri meg neki, hogy havi 400 forint fizetés ellenében hajnaltól estig otthon várja a kölcsönözni szándékozó kuncsaftokat. így egyre fogy a kölcsönzők száma Kérdezzük az orgoványiak nevében: Nem lehetne ezen úgy változtatni, hogy a községnek ez a közhasznú boltja végre igazán betöltse feladatát, és kielégítse a lakosság igényeit?! Fekete György Bodóczky István, Bodri Ferenc, Lisztes István bemutatója a kecskeméti művészklubban Ritka eset, hogy egyszerre három kecskeméti származású fiatal tanuljon a Képzőművészeti Főiskolán. Bodóczky István, Bodri Ferenc és Lisztes István Kecskemétről indultak és most a művészklub —• mert tehetségesek és biztató munkákat készítenek — bemutatót rendez műveikből. A bemutatót május 20-án délelőtt 11 órakor a Rákóczi út 3. I. emeleti helyiségében dr. Hernády Gyula, a művészklub titkára nyitja meg. A bemutató figyelemre méltó anyaga május 31-ig — hétfő kivételével — mindennap megtekinthető. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díl 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Indes: 25 065.
