Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-20 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! * KánéMAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM Ara 60 fillér 1964. MÁJUS 20. SZERDA Sláger: a májusi cseresznye és a melegágyi uborka Napról napra csökken as újkaralábé ára Ezen a héten megkezdik a íoldieper árusítását — Séta a kecskeméti piacon — Reggel fél öt. Ébred a város. Ha nem is mindenki, hanem csak akiket a gyárak, üzemek az első műszakra munkába szólítanak. No meg azok is, akik el akarják adni portékáikat a piacon. Reggel öt órakor nyitják a belső piac kapuit, s attól a perctől kezdve gyűlik, egyre gyűlik, egészen 8 óráig, a 70 ezer lakosú város egynapi tápláléka. Zsákokban, kasokban, kosarakban érkezik a sok áru, s teherautóval is, há egyik, vagy másik termelőszövetkezet megjelenik friss zöldségféléivel. A környék, mint egy bőségszaru, ontja magából kincsét: A megyeszékhelyen lakó családok asztalára szánt eledelt. Reggel 7 óra. Megjelennek a piacon az első vásárlók is. Ekkorára mái- saláta-, újkaralábé-, pirosretek- és zöldhagymahegyek tornyosulnak mindenfelé az árusítósorokban. Clyan a piac képe, mint egy eltúlzott impresszionista festmény. Amiről az „árufelirók” jegyzete beszél... A piaci kapuknál árufelirók jegyzik szorgalmasan, hogy melyik termelő mennyi árut visz aznapi eladás céljából. Ha sok az áru, bizony nem mind kel el, de néhány cikk azonnal gazdára talál. A legkeresettebb cikkek egyike jelenleg a burgonya. Az árufelirók összesítése szerint tegnap, kedden, például mindössze 20 mázsa burgonyát kínáltak eladásra, s ez a meny- nyiség el is kelt. Méghozzá kilónként 6—7 forintos áron! Két héttel ezelőtt még 5 forint volt a rózsaburgonya kilója, de mivel már kevés van belőle, a termelők raktáraiban, állandóan növekszik az ára. De nem sokáig', mert körülbelül jó két hét múlva megjelenik a kecskeméti piacon a várva várt újburgonya! Három óra alatt 50 fillér árcsökkenés A „karalábéfronton” más a helyzet. A pénteki piacon még 3,50—4 forint volt az új karalábé csomója (két hete még darabja 3 forint), a tegnapi piacon a tömörkényi termelők már ■> forintért kezdték árusítani. De mivel jó volt a felhozatal, 3 óra leforgása alatt 50 fillérre] olcsóbban adták. Kevés és elég drága volt a tegnapi piacon a rántanivaló csirke is. Párja 60—85 forintért kelt. De hamarosan megjelenik újból bő árukészlettel a kecskeméti Arany Kalász Tsz, s akkor olcsón hozzájuthatnak a háziasszonyok az olcsó aprójó- szághoz. A tojás ára egyébkyty; változatlan, darabja jelenleg is 1 forint 30, 1 forint 40 fillér. A gyermekek „kedvence”, a spenót is kezdettől fogva tartja régi árát, a 2,50—3 forintot. Nagy az érdeklődés az uborka és cseresznye iránt Csak látszólag egyszerű Az ÉM Épületasztalos és Faipari Vállalat Parkettagyárának kecskeméti üzemében Kovács Anna tíztagú munkacsapata idén is tartja a „Vándor- zászlós szintet”. M űszakonként több mint 520 négyzetméter parkettát raknak össze a lányok, teljesítményük 104 százalék körül mozog. Munkájuk látszólag olyan egyszerű, mint amikor a gyerek építőkockákkal játszik. A látszat azonban csal, mert a díszparketta ‘összeállítása, a megfelelő minőségű faanyag összeválogatása komoly szaktudást kíván. (Fenti képünk). Az iparvágány mellett döcög az üzefn nemrégen vásárolt villás targoncája. Nagyon megkönnyíti Palya lmrénének és társainak a dolgát. Most már csak rakodólapra kell gpláznioi a — napi 15—20 vagonnyi — faanyagot, a szállítást elvégzi a gép. (Lenti képünk,} A tegnapi piacra várták nagyon a legfrissebb csemege: A májusi ropogós cseresznye megjelenését, de nem jött. A Nagykőrösi utcai földművesszövetkezeti zöldségboltban azonban tegnap reggel megjelent! Kilóját 21 forintért adták. Bizony ez is drága, de újdonságnak, mondhatjuk úgy is: slágernak számít. Ebben a boltban kapható már a melegágyi uborka is. Kilója 30 forint, az új paradicsomé pedig 60 forint. Azt hinné az ember, hogy ezeket a drága újdonságokat kevesen vásárolják, pedig nem így van. Húsz-harminc dekás tételekben igen sok vevőjük akad. Néhány nap múlva pedig számítani lehet a földieper megjelenésére is. Az előzetes becslések szerint 30 forint lesz az ára. De reméljük: csak átmenetileg, mert hamarosan nagyobb tételben megjelenik az újburgonyával, uborkával, cseresznyével együtt a belső piaci árusok standján is, s akkor csökken az ára, mint a tegnapi piacon az újkaralábénak. ¥. Qy. Több mint hatezer hold tavaszi telepítésű szőlő és gyümölcsös a közös gazdaságokban Megyénk közös gazdaságainak szél járta homokterületem már meg eredtek az idén telepített szőlővesszők, gyümölcsfacsemeték. Felkerestük Pfenning Gyulát, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának főkertészét, s megkértük, nyilatkozzék az új létesítményekről, valamint a soron következő gyümölcskertészeti tennivalókról. — A termelőszövetkezetek, tszcs-k, szakszövetkezetek április utolsó napjáig, elsőnek az országban, teljesítették tavaszi telepítési tervüket — mondotta. — Amióta a nagyüzemi telepítések folynak, ilyen eredmény még nem született. A gazdaságok az említett időpontig szőlőt 4500, gyümölcsöst pedig 1650 holdon létesítettek. Az előbbi 69,2, az utóbbi 38 százaléka az éves tervnek. Elmondható, hogy az idei telepítések jó minőségűek, bár mulasztás, hanyagság must is fordult elő. így például több helyütt nem válogatták ki kellő gondossággal a telepítésre kerülő szőlővesszőket. Végeredményben, az ötéves terv megvalósítását illetően nincs lemaradás, sőt néhány százalékos „rátartásról” is számot adhatunk. A mostani tavasz eredményét is figyelembe véve, a közös gazdaságok csaknem 16 ezer hold új szőlőt és tijbb mint tízezer hold új gyümölcsöst mondhatnák a magukénak. — A telepítések után a soron következő, s nem kis fontosságú tennivaló az új ültetvények gondozása — folytatta a megyei főkertész. — Ha a gazdaságok ezt nem, vagy rosszul végzik el, akkor hiábavaló erőfeszítés volt a telepítés. Különösen fontos a rendszeres gyomirtó kapálás, valamint a különböző növényi és állati kártevők jelentkezését megelőző, idejében elvégzett permetezés. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy — minden ellenkező véleménnyel szemben — az új ül- tevényeken káros a köztesek termesztése, mert akadályozzák a szőlő, a gyümölcsfa fejlődését. Éppen ezért a köztestermesztésnek hitelkedvezmény megvonása lehet a következménye. Az ültetvények ápolását illetően ajánlatos, ha a gazdaságok önálló kertészeti munkacsapatokat szerveznek, s azokat semmi más feladattal nem bízzák meg. Az új ültetvény ugyanis, éppúgy mint az újszülött, aprólékos és folyamatos gondozást igényel. Erre mind több figyelmet fordítanak a gazdaságok, köztük is elsősorban a csávolyi Egyesülés, a bajai Micsurin és a mélykúti Alkotmány Tsz, ahol az állandó munkacsapatok tagjai többnyire szakképzett szövetkezeti gazdák. Pfenning Gyula végül a járulékos beruházások idei lehetőségeiről szólt: — A gépesítés súlyos gondjai előreláthatólag- már a közeljövőben is enyhülnek. Fontos azonban, hogy a szövetkezeti gazdaságok a jövő évi előtervek összeállításakor már vegyék számításba szükséges építményeiket (permetlétorony, kút, raktár. stb.) és gépeiket. A lehetőségek szerint legkésőbb a jövő év végéig a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya folyamatosan biztosítja az igényelt beruházásokat. Emellett azonban sokat segít a gondok megszüntetésében a gazdaságok öntevékenysége, vagyis az, ha a gépek átalakítását, a permetlétorony építését saját erejükből végzik el, s az egyéb kisebb létesítményeket is házilag teremtik elő,
