Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-19 / 115. szám
1964. május 19. kedd 3. oldal HASZNOS és ALAPOS elemzés után A lka Imázs fik as ösztönző módszereket Az MSZMP Kiskunhalasi Járási-Városi Végrehajtó Bizottsága az elmúlt hónapban vitatta meg az állattenyésztés, illetve az állategészségügy helyzetét. Ennek során elemezték az elmúlt évek eredményeit, s meghatározták a mostani gazdasági évben legsürgősebben végrehajtandó tennivalókat. Vannak még kívánni valók A járás földjének zöme homokos talajú, tele silány minőségű legelőkkel. Ez a tény rányomta bélyegét az állattenyésztés eddigi alakulására, hátráltatta fejlődését. Bár az állatlétszámot illetően az utóbbi időben — a tsz-ek közös állománya kivételévei — tagadhatatlan a növekedés, e tekintetben és a minőség szempontjából is, vannak azonban még kívánnivalók. Az 1959., 1961. és 1963t éveket vizsgálva például a járásban az állatlétszám — kerekített számokban — a következőképpen alakult: Szarvasmarha 9, 13, 15 ezer; sertés 51, 60, illetve ugyancsak 60 ezer; juh 15, 16, 30 ezer. Ebből a legutóbbi két esztendőben a tsz-ek közös állománya: Szarvasmarhából mindkét évben 7 és fél ezer, sertésből 19 és 12 ezer, juhból 12—12 ezer. Itatásos borjúnevelést a járás 12 termelőszövetkezetében alkalmaznak. E módszer szélesebb körben való elterjesztését a beruházási keretek nem teszik lehetővé. Az állami támogatással eddig létesített három borjúr.evelőn kívül ez évben mindössze egynek a felépítésére van lehetőség. Éppen ezért kap nagy szerepet az épületeknek saját erő felhasználásával történő átalakítása. É «szerübb takarmánygazdálkodást Megállapítást nyert a vb-ülé- sen, hogy a férőhelyek hiánya mellett az állatállomány erőteljesebb fejlődését a zöld futószalag elégtelen megszervezése, a szakszerűtlen takarmányozás és gondozás is gátolja. Némelyik tsz-ben szükség van az •anyagi ösztönző módszerek következetesebb alkalmazására is. A hiányosságok ellenére a járás termelőszövetkezetei 47 és fél ezer hektoliteres tavalyi tej- termelési tervüket több mint ezer hektoliterrel megtetézték. A legsürgősebb tennivalók egyike a pillangósok vetésterületének állandó növelése. Egészséges törekvés tapasztalható a közös gazdaságokban arra, hogy e takarmányfélék jelentékeny részét hideg levegős, illetve állványos eljárással szárítsák. A kukorica vetésterületének mintegy a kétharmad' részén fészektrágyás termesztés többlethozamával ellensúlyozzák a kenyérgabona vetésterületének megnövelése miatt csökkent ab- raktakarmány-mennyi séget. A meglehetősen nagyarányú malacelhullást az elhelyezés, gondozás és takarmányozás megjavításával igyekeznek csökkenteni. Mind több és több tszben térnek át az idén a malactáppal való etetésre. A juhtenyésztésben az idén az anyaállomány felénél, jövőre pedig már a járás valamennyi tsz-ében általános gyakorlatként alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést. Az irányelvek .szellemében Sor kerül — a mennyiség növelése mellett — az állattenyésztés minőségi színvonalának tervszerű emelésére is. A közös gazdaságokban bevezetik a házi törzskönyvezés rendszerét. Valamennyi tenyésztési ágban kidolgozzák a legjobb eredményt biztosító anyagi ösztönzés formáit. A járási-városi párt- és tanács vb vonatkozó irányelveinek szellemében fokozott ütemben szakosítják az állattenyésztést. A felsorolt szempontok, kívánalmak következetes végrehajtásának ellenőrzésében, a meggyőzés munkájában igen jelentős szerep vár a helyi tanácsokra és pártszervezetekre. Határozatot hozott a járási-városi párt-vb arra is, hogy a helyenként jelentkező poblémákat e szervek képviselői a közigazgatás illetve a közös gazdaságok vezetőivel a helyszínen beszéljék meg, s az adottságok figyelembe vételével szabják meg a követendő eljárásokat. J. T. A jövedelemelosztás újszerű módját alkalmazzák az idén a tiszakécskei Üj Élet Tsz-ben, elsősorban is a kertészetben. Az állami gazdaságok normáit vették alapul, ám nem szolgai módon másolták le, hanepi a szövetkezet helyi adottságaihoz alakították azokat. Az ösztönzést a legmesszebbmenőkig érvényesítik. A betakarításnál progresszív bérezést alkalmaznak. Ha például az illető gazda naponta leszed négy mázsa paradicsomot, mázsánként 15 forintot kap, de 5 mázsa leszedése után már 17 forint az egységnyi bér. Üjszerű a „hűségprémium” is. Ezt azok a gazdák kapják, akik évente a közgyűlés által meghatározott minimális 180 napnál hosszabb időn át dolgoznak a közösben. Minden többletnap után 5 forintot kapnak „hűségprémium” címén. Továbbá: ha a tervezettnél nagyobb bevételre tesz szert a közös gazdaság, a többlethozam 50 százaléka is kiosztásra kerül. Természetesen feltételként jön számításba a közös munkában eltöltött 180 nap. A munkafegyelem tekintetében is érvényesül az ösztönzés. Egyetlen igazolatlanul mulasztott nap után mindkétféle prémium egynegyed része „úszik”. Nyilvánvaló, hogy aki már négy napot van távol igazolatlanul, az teljesen elesett a premizálástól. Ám ezután sem maradhat távol „büntetlenül”, mert az esetben — a közgyűlési határozat értelmében — napi 60 forint kártérítést köteles fizetni. A szántóföldi növénytermesztésben a százalékos művelést alkalmazzák. Itt is figyelembe vették a helyi adottságokat, a homokon termett kukoricából például 30, a fekete földön termesztettből pedig 20 százalékos mértékben részesednek a növény ápolói. Az állattenyésztésben egy tehén gondozásának havi díja 35 forint. A gondozók — akikre átlag 12 tehén jut — a többi közt a vemhesség. az el- lés. a tejtermelés, a szaporulat és a súlygyarapodás után részesednek a jövedelemből. Átlagkeresettik így havi 1600 forintra rúg. Ezenkívül a kertészeti dolgozóknál említett premizálás rájuk és a szántóföldi munkásokra is vonatkozik. H. D. ÁTSZERVEZÉS ELŐTT Készülnek a betakarításra A. Kecskeméti Gépállomás a körzetében gazdálkodó közös gazdaságokkal 9500 hold aratására kötött szerződést. E terület nagyobb részén kéveköt 3- aratógéppel vágják a gabonát, négy és fél ezer holdon pedig kombájnolnak. Mintegy 200 holdon rendrearatást igényeltek a tsz-ek, ezt szovjet gyártmányú rendrearató gépekkel végzik majd. összesen 21 kombájn és 24 aratógép áll készen a nagy munkához. Rajtuk kívül 132 erőgép tóberi Szocialista Forradalom győzelmével merőben új nemzetközi szituáció jött létre: „A népek kölcsönös viszonyát, az államok egész világrendszerét az a harc határozza meg, amelyet az imperialista nemzetek kis csoportja folytat a szovjet mozgalom és a szovjet államok ellen, amelyek élén Szovjet- Qroszország áll. Ha ezt szem elöl tévesztjük, egyetlen nemzeti vagy gyarmati kérdést sem tudunk majd helyesen felvetni, még ha a világ legtávolabbi zugáról ván is szó." (Lenin müvei 35. köt. 240. old.) A szocializmus világrendszerének kialakulása és fejlődése megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, új erőt adott a nemzeti felszabadító, antiimperiálista mozgalmaknak, támassza lett a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek harcának a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, új távlatokat nyitott a monopóliumok uralma ellen, a dolgozók jogaiért és érdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemben. A nemzetközi munkásosztály saját vívmányának, megvalósult reményének, minden antiimperialista erő bástyájának, védelmezőjének és erőforrásának tekinti a szocialista világrendszert és annak központdolgozik kettős műszakban. A traktorosok jelenlegi létszámát traktorvezetői képesítéssel rendelkező tsz-gazdák igénybevételével is növelik. Már a cséplésre is gondolnak a Kecskeméti Gépállomáson: Szervezik a 42 cséplőgép mellett foglalkoztatandó munkacsapatokat. Ezek tagjai sorában a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok gazdái mellett számos, nyári szabadságát töltő üzemi dolgozó is helyet kap. ját, a Szovjetuniót. A népek feledhetetlen történelmi tapasztalataik alapján tudjuk, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok emelnek gátat az ellenforradalom imperialista exportja elé, hogy joggal számíthatnak a szocialista országok gazdasági és politikai, tudományos és technikai, s ha kell, fegyveres, katonai támogatására az imperialisták ellen, a nemzeti függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés feltételeinek megteremtéséért és megvédelmezésért vívott harcban. A népek százmilliói szabadultak fel az imperialista gyarmati elnyomás alól. Megnyüt előttük az önálló nemzeti fejlődés útja. S mind több függetlenné vált ország ismeri fel, ha felemelkedés útján akar járni, a szocializmus felé kell haladnia. A fejlődés nem kapitalista útja, a nemzeti demokratikus állam megteremtése, a munkás- és paraszttömegek elemi társadalmi, gazdasági és politikai követeléseinek megvalósítása szükségképpen a szocializmus felé mutat. S ez az rt, a fejlődés nem kapitalista ltja, a jövő szocialista távlatai azért váltak reálissá, mert merőben új nemzetközi erőviszonyok alakultak ki, mert világtörténelmi leg bebizonyosodott, hogy a szocializmusban valósulnak meg a dolgozó osztályok történelmi igényei, mert a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útját járó népek támaszkodhatnak a szocialista világrendszer Könnyű összeállítani a Kiskunfélegyházi Műanyaggyár történetét, hiszen mindössze három évre kell visszatekintenie a krónikásnak — jelen esetben Losonczi Mihály fődiszpécsernek:' — Néhányadmagammal jöttem le Pestről 1961 áprilisában. Mindannyian régi „műanyago- sok”. Azt a feladatot kaptuk, hogy képezzük ki az akkor induló üzem munkásgárdáját. — Mi történt azóta? Kérdésemre a tervcsoport vezetője válaszol — hivatásához illően — a számok nyelvén: — Az első évben 12 millió őket segítő és védelmező erejére. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikája és cselekedetei a szocialista világrend- szer egységét bontják meg. próbálják szembeállítani Latin- Amerika, Afrika és Ázsia nagy térségeinek népeit a szocialista országok népeivel, s a szocialista világközösségnek másodrendű szerepet tulajdonítanak az ő felfogásuk szerint döntő jelentőségű forradalmi erőt képviselő volt gyarmati országok, vagy a gyarmati elnyomás ellen küzdő népek antiimperialista harcával szemben. Ezzel meghamisítják a nemzetközi világ- forradalmi folyamat összetevőinek a valóságos dialektikáját és minden forradalmi frázis ellenére is kárt okoznak a forradalmi erőknek. A szocialista világrend- szer egységéért, marxista—leninista alapokon küzd minden öntudatos forradalmár. A nemzetközi forradalmi folyamatban sok áramlat olvad össze. Az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és békéért küzdő erők, amelyeknek központjában a szocialista világrendszer áll, gyarapodnak, előrehaladásuk feltartóztathatatlan, új és új országok népeinek nyitnak utat a szocializmus , világrendszerébe, míg uralkodóvá nem teszik azt az egész Földön. Molnár Endre forint értékű árut termeltünk, 1962-ben ennek több mint kétszeresét. tavaly pedig a 41 milliót is túlszárnyalta a termelési értékünk. Évről évre nőtt az üzem exportja, és a műbőrből készült esőkabátok elismerést vívtak ki Angliában is A legerősebb ellenfelek Mindez nagyon szépen hangzik. A termelési eredményeket rögzítő adatok olyan szabályosan emelkednek, mint a lépcsőfokok. Az üzem munkásgardájának azonban minden fokért meg kellett küzdenie. Szakképzetlenség, korszerűtlen termelőeszközök — ezek voltak a legerősebb ellenfelek. Néhány új gépük van csupán, a többit részben maguk készítették, részben pedig használtan vásárolták. A termelőeszközök korszerűtlensége természetesen gátolta a munkát. Egy példa erre: Az utóbbi időben a korábbinál nagyobb szemcsés polistirolt kaptak. A kis nyomóerejű gépek ezzel már nem tudtak megbirkózni. Előbb le kell darálni az anyagot, ami természetesen időveszteséget jelent. — Az átszervezés ezen a téren is gyökeres változást hoz. Nézze, azok a fóliába burkolt {.épek az udvaron az első fecskék Ezeket mar a jövendő anyavállalatunktól kaptuk — mutat Steer Mihály az egyik műhelycsarnok mellett tornyosuló gépóriásokra. Mit várnak az átszervezéstől Az idei év ugyanis már átmenetnek számít. .Jövőre a nagy múltú Villamosszigetelő és Műanyaggyár II-es számú gyáregységeként működik az üzem. — Mit várnak az üzem dolgozói a változástól? — kérdem röviddel később Pataki Árpád igazgatótól. — Nem akarok előre inni a medve bőrére, de azt hiszem, nyugodtan kijei -étem. hogy az üzem tovább: ic.'iődése csak így biztosítható. Jövendő anya- vállalatunkkal mar az eddigiek során is kedvező kapcsolatunk alakult ki. Egymás után érkeznek tőlük a gépek, dolgozóink 10—20 fős csoportok ban feljárnak a budapesti üzembe, ahol nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek oktatják őket. I Aztán arról beszél az igaz- I gató, hogy nem csupán a gépe- ! sítést kell megoldaniuk. Üj mű- ! helycsarnokokra van szükség, i szűkek az öLtözők. az étkező- helyiségben pedig mindössze 20 —22 dolgozó ülhet egyszerre asztalhoz, holott az üzem jelenlegi létszáma 480 fő. Az előzetes tervek szerint a harmadik ötéves terv vegéig mintegy 50 millió forintot fordítanak az üzem teljes rekonstrukciójára. Főképpen munkaigényes gyártmányok Szerencsém van, mert meghallgathatom a másik tél véleményét is. Radnóti István, a budapesti üzem főkonstruktőre éppen itt tartózkodik, egy új szerszám munkába állításánál segédkezik. — Amint látja, félig-meddig otthon vagyok már Félegyházán, és ez is azt mutatja, hogy zökkenésmentes lesz az átmenet. Beszélgetésünk során elmondja, hogy az év végéig leszállítják a szükséges berendezéseket és segítenek abban is, hogy a „vidéki szakik” elsajátítsák a fogásokat. Főképpen munkaigényes gyártmányok készülnek majd ebben az üzemben. Itt ugyanis szinte korlátlanul növelhető a létszám, tekintve, hogy a munkásgárda 70—75 százaléka nő lehet, és Félegyházán, valamint a város környékén női munkaerőben felesleg mutatkozik. A búcsúzásnál arra kérem Pataki Árpádot, hogy néhány mondatban vázolja fel az üzem jövőjét. íme, a kép: A termelés a következő évek folyamán háromszorosára növekszik és megváltozik az ösz- szetétele is. Szűkül az áruk listája, főképp híradástechnikf. cikkek — telefonház stb. — készülnek majd Félegyházán. Békés Dezső
